Szerző: Ellie Midwood
Cím: A lány, aki megszökött Auschwitzból
Kiadó: Álomgyár
Kiadás éve: 2022
Oldalak száma: 448

Több millió embert kényszerítettek arra, hogy besétáljon Auschwitz kapuján, de ő volt az első nő, aki megszökött onnan. Ez a megrázó regény Mala Zimetbaum inspiráló, igaz történetét meséli el, akinek hősiességét sohasem felejtjük el, és akinek sorsa megváltoztatta a történelmet…
Auschwitzból senki sem jut ki élve.
Mala, a 19880-as számú fogoly abban a pillanatban tudta, hogy a pokol mélyére került, ahogy kilépett a marhavagonból. Az SS tolmácsaként arra használja pozícióját, hogy a lehető legtöbb életet megmentse. Kenyérdarabokat csempész az éhhalál küszöbén állóknak.
Edward, az 531-es számú fogoly tábori veterán és politikai rab. Ugyanúgy néz ki, mint mindenki más: borotvált fej és csíkos egyenruha; ő azonban a földalatti ellenállás egyik harcosa. És van egy terve a szökésre.
Nem más bűnért zárták be őket, csupán azért, mert léteznek. Amikor azonban megismerkednek, Auschwitz sötét árnyékát halvány reménysugár világítja meg. Edward elhiteti Malával, hogy lehetséges a lehetetlen. Hogy a tábor körül húzódó elektromos kerítés, a végtelen számú őrtoronyban járkáló fegyveres őr és a földet pásztázó reflektorok ellenére meg tudnak szökni ebből a haláltáborból.
Ígéretet tesznek, hogy együtt szöknek vagy együtt halnak. Ami ezek után következik, az a történelem egyik legcsodálatosabb szerelmi története…
Az auschwitzi tetováló, A döntés és az Árvák vonata rajongói imádni fogják ezt a lélegzetelállítóan gyönyörű mesét a bátorságról a tragédia közepette és a merészségről a félelem dacára. A lány, aki megszökött Auschwitzból igaz történeten alapul, és bebizonyítja, hogy a szerelem lehet fény a sötétben… 

„A kedvesség furcsa hatással volt itt az emberekre. Egyszerűen elfelejtették már, hogy milyen az.”

Több könyvet olvastam már a témában, korábban szerintem említettem is, hogy pl. a Sorstalanságból érettségiztem, de mind közül talán ez volt az egyik legmegrázóbb könyv. Nagyon hálás vagyok az Álomgyár Kiadónak a recenziós példányért.

A történet röviden:

Mala tolmácsként kiváltságos helyzetben van, ugyanis emiatt megúszta a gázkamrákat, és a krematóriumot. A SS-nek kell dolgoznia, azonban a pozícióját arra használja, hogy minél több sorstársán segítsen. Akár egy kis ennivalóval, akár azzal, hogy a megfelelő munkára osztja be az embereket. Amikor találkozik Edekkel, akkor még nem tudja, hogy ő az ellenállás tagja, aki a szökésen gondolkodik. Mala a segítségére lesz, és ahogy telik az idő, rádöbbennek, hogy a pokol mélyén is képesek érzelmekre. Az egymás iránti szerelmük ad erőt arra, hogy megkíséreljék a lehetetlent. Elszökjenek Auschwitzból, még akkor is, ha tudják, hogy a halálukat jelenti, ha elkapják őket. 

Gondolataim:

Könyves bloggerként nem okoz gondot, ha könyvekről kell írnom, elmondani az érzéseimet, hogy mit adott nekem az adott kötet, mit tudok magammal vinni, vagy mit tanított nekem. Most viszont elfogytak a szavak. Biztos vagyok benne, hogy ez lesz az egyik legnehezebben megírt könyvajánló, amit eddig készítettem. Egy holokauszt történetről hogy is írhatnám azt, hogy egy gyönyörű szerelmi történet? Pedig valóban az. A sok fájdalom, szenvedés, és halál között valóban ott van a szerelem, ami olyan erős, hogy szinte bevilágítja a sötét eget a füstöt ontó krematóriumok felett.

Rettenetesen megrázó, nyomasztó, dühítő, és mégis reményekkel, és hittel teli volt ez a könyv. 2022-ben, egy laptop előtt ülve szinte felfoghatatlan, hogy néhány évtizeddel ezelőtt emberek millióinak milyen kínokat, szenvedéseket, megaláztatásokat kellett elszenvedniük. El sem tudom mondani, hogy mennyire dühít, és mennyire felkavar.

Nagyjából a 300.oldalig tudtam tartani magam, és az utolsó 140-150 oldalt szinte végig zokogtam. A tehetetlen düh, és a remény váltotta egymást, egy érzelmi hullámvasúton ültem.

Mala egy végtelenül erős nő, akit megpróbáltak, de nem tudtak megtörni, Edek pedig egy szerelmes férfi, aki nemcsak az érzéseihez hűséges, hanem igaz barát is. Kettejük találkozásáról, és lángra lobbanó szerelméről olvashatunk a kötetben. Ők ketten bebizonyították, hogy sem az SS, sem a nácik nem tudják elvenni a hit, a remény és a szerelem erejét senkitől. Mert ez az, ami még a pokol legmélyén is erőt ad, emiatt küzd azért az ember, hogy életben maradjon.  

A könyv végén olvashatunk bővebb háttér információkat. Abból megtudhatjuk, hogy Mala és Edek valós személyek voltak, valóban megjárták Auschwitzot. Nekem a bakancslistámon szerepel, hogy egyszer elmegyek oda, de ha ott járok, meg fogom keresni a 11-es blokkot. Ugyanis itt olvasható Edek üzenete a világ számára. 

Szavakkal ki sem lehet fejezni, hogy ez mennyire felkavaró történet volt. Szétzúzta, és megtaposta a lelkemet, zokogtam a haragtól, és hiába volt 40 fok kint, engem mégis rázott a hideg. Mondhatni minden fejezet után azt mantráztam magamnak, hogy ez nem történhetett meg. Pedig tudom, hogy mindaz, ami le volt írva, az valóban megtörtént. Valóban több százezer ember vittek egyenesen a gázkamrákba. Csak azért, mert zsidók voltak. Nők, gyerekek, apák, és anyák, idősek, fiatalok. Tekintet nélkül mindenkire ez a sors várt. 

A kötetben cenzúra nélkül olvashatunk a kínzásokról, a betegségekről, az éhezésről, arról a rengeteg hazugságról, amit a külvilág felé közvetítettek az SS tisztek. Viszont még ők sem látnak mindent, ugyanis a táborban vannak, akiket nem tudtak megtörni. Ők az ellenállás tagjai, bár elvesztették a családjukat, az otthonukat, a szeretteiket, a barátaikat, de nem tudták tőlük elvenni a reményt, és a szabadságuk utáni vágyukat, az élni akarást.

Valóban nagyon megrázó, szívet tépő könyv volt. Csak azoknak ajánlom, akik hasonló témában olvastak már.

Borító:

A könyvre a borítója, és a címe miatt figyeltem fel. Mindkettő nagyon beszédes. Vajon tényleg meg lehetett szökni a pokolból? A borítón szereplő nő, aki Malát idézi, ahogy hátranéz a táborra. Komolyan, a hideg is végigfutott rajtam. Nagyon találó lett.

(kép és fülszöveg: www.moly.hu)