Buótyik Dorina: Maahes Isten rejtélye

 

covers_773995.jpg

Szerző: Buótyik Dorina
Cím: Maahes Isten rejtélye
Kiadó: Morningstar Publishing
Kiadás éve: 2022
Oldalak száma: 374

Először ​volt a fesztivál, utána kezdődtek az eltűnések.

Gracie Simpson egyiptológus egy azonosítatlan múmiára bukkan egy szarkofág mélyén a Beni Szuef Múzeumban. A vizsgálatok megállapítják, mely temetőből származik, így felkéri Tarek régészt és férjét, Louis-t, hogy tárják fel együtt. Ám nem úgy alakulnak a dolgok az ásatás körül, ahogy azt elképzelték. Gondok adódnak a támogatással, nem engedélyeztetik az ásatást, de mikor elkezdődik, egyre több baljóslatú esemény történik. Hirtelen meghal egy munkás, valaki ijesztgeti őket az éjszaka közepén. Vajon ki szabotálja az ásatást? Vagy tényleg létezik Maahes isten legendája?

Thomas Shephard bűnügyi riporter azt a lehetőséget kapja, hogy ő lehet Gordon helyettese. Ám ott van a másik esélyes is, a szerkesztőség beképzeltje, Jason. Feladatuk, hogy olyan kihűlt ügyet göngyölítsenek fel, amit címlapra vihetnek. Thomas neki is fog a munkának; kinézi az egy éve eltűnt Matt esetét. Megtudja, hogy a fiú öt eltűnt lány után kutatott, mikor Egyiptomban járt. Megkéri az egykori riportert, Davidet, aki Kairóban lakik, hogy nyomozzanak együtt.

A szálak a rejtélyes kis falucskába, Himahamaydah-ba vezetnek, ahol az a szóbeszéd járja, hogy a Skarlát fesztivál után mindig eltűnik valaki. Csakugyan Maahes falja fel az embereket?

Egy ásatás
Egy eltűnt fiú
Egy legenda
Maahes isten rejtélye

Egy történet, ahol a valódi régészet találkozik a fikció izgalmas fordulataival.

 

„Senki sem tudja a másikról, hogy mit élt át. Addig, amíg meg nem ismerjük egymást..” 

Természetesen nyomon követem a szerző közösségi oldalait. Amikor a könyv még csak készülőben volt, akkor Dorina mutatott néhány képet a követőinek, hogy részt vesz egy ásatáson. Minél hitelesebb képet szeretett volna átadni az olvasóinak a következő regényében. Nos, miután elolvastam a könyvet, őszintén állíthatom, hogy sikerült. Izgatottan vártam a megjelenést, nagyon szépen köszönöm a recenziós példányt.

A történet röviden:

Az események két szálon futnak. Thomas, az oknyomozó újságíró előtt nagy lehetőség áll. Ha olyan cikket tud felmutatni, ami címlapra kerülhet, akkor megkaphatja a vezető helyettesi székét, azonban ellenfele is akad a kollégája személyében. Thomas Egyiptomba utazik azzal a céllal, hogy megtalálja az egy éve eltűnt egyetemista  fiút. A nyomozás azonban nem várt fordulatokat vesz. De nemcsak az egyre rejtélyesebb titkokkal kell szembenéznie, hanem azzal is, hogy egy titokzatos idegen az életére tör.

Gracie elfoglalja a helyét a Beni Szuef Múzeum igazgatói székében. A múzeum egy poros zugában egy múmiára bukkan. A vizsgálatok során kiderül, hogy honnan származik. Gracie egy ásatást tervez arra a területre, azonban az engedélyekkel kapcsolatban folyamatosan akadályokba ütközik. Amikor egyre több holttest bukkan elő a területről, akkor az ásatás félbeszakad. De ez csak a kezdet. Megbetegedések, eltűnt gyerekek, egy hátborzongató legenda Maahes Isten körül. Vajon hogyan kapcsolódik össze mindez?

Gondolataim:

Nagyon szeretem Gracie Simpson történeteit, és izgatottan fogtam bele az olvasásba. Ahogy haladtam a történettel, egyre inkább meglepődtem, mert egy teljesen más történetre számítottam. Viszont nem csalódtam, izgalmas volt, fordulatos, rejtélyekkel teli, és a könyv végére a leesett államat kellett felszednem a földről.

Az események két helyszínen játszódnak. Thomas, az oknyomozó újságíró és David, a volt kollégája egy egyiptomi szállóban nyomoznak az eltűnt angol fiú után, Gracie és a csapata pedig egy ásatáson dolgozik szintén Egyiptomban. Mind a két helyszínen izgalmas, és olykor megdöbbentő eseményeknek vagyunk tanúi, viszont a két szál írásmódja számomra teljesen eltérő volt.

Már az első néhány bekezdés után egyértelművé válik, hogy a szerző milyen izgalommal, átéléssel, és szívvel-lélekkel dolgozott nemcsak az ásatáson, hanem azon is, hogy ezt hitelesen átadja az olvasóinak. Itthon szoktam mesélni az olvasmány élményeimről a férjemnek, és neki említettem, ahogy olvasom a sírok feltárását, a sorok között érzem, hogy Dorina mennyire rajong ezért a munkáért. Ahogy egy gyermek képes tiszta szívből átélni a karácsony varázsát, ugyan ezt a szívből jövő lelkesedést éreztem én is Dorinán.

Ez a kötet egyszerre volt fantasy, kalandregény, és krimi. Egy percig nem unatkoztam olvasás közben, nagyon kíváncsi voltam a rejtély megoldására. A könyv végére az is kiderül, hogy mitől olyan különleges Oscar, a kék macsek. 🙂 Én nem vagyok egy nagy macskás ember, de őt nagyon szeretem. 🙂

Amit negatívumként el tudok mondani erről a könyvről, az a szerkesztés hiánya. Akadtak érdekes ragozások, szókapcsolatok, vagy esetenként felcserélt szórend, amiről úgy gondolom, hogy egy szerkesztőnek illett volna észrevenni, és javítani. De ezt leszámítva más negatívot nem tudok elmondani a könyvről.

Letehetetlen, és izgalmas olvasmány volt. A fantasy, és a krimi rajongóinak szívből ajánlom ezt a kötetet. Nemcsak tökéletes kikapcsolódást nyújt, hanem hasznos információkkal is gazdagodhatunk. Szórakoztat, és tanít. Kell ennél több? 🙂

Bízom benne, hogy még nagyon sokszor kalandozhatunk Gracie Simpsonnal, és persze Oscarral. 🙂

Borító:

Nem szeretem a sárga borítókat, meg úgy alapból a sárga színt sem, viszont ez már a második könyv, amit nagyon szeretek a borító színének ellenére is. Most, hogy már ismerem a mögötte lévő történetet, minél többet nézem, annál jobban tetszik.

 

(kép és fülszöveg: www.moly.hu)

Darvas Petra: Mágusok Kelyhe

 

covers_720866.jpg

Szerző: Darvas Petra
Cím: Mágusok kelyhe
Kiadó: NewLine
Kiadás éve: 2022
Oldalak száma: 440

 

Nem minden portál, ami villan.
Vagy mégis?
Navatlonban a méltóságok egymás ellen fordulnak, a herceg eltűnik, Borrao az apját megmentő elixírért indul. Tigrato sem pihen: egy különleges kehely segítségével varázserőt szerez.
Mielőtt találkoznak, Gary, Emma és Lora varázslatos és veszélyes események során egyre jobban kiismerik képességeiket. Sorsuk már nemcsak a gloxántól, hanem a Mágusok Kelyhétől is függ – mindkettőt el kell lopniuk a helytartó erődjéből. Gary tudomására jut, mit követett el nagyapja a múltban, és egyszerre értelmet nyer Tigrato indítéka is.
A cél felé tartva kalandos útjukat titkok, hazugságok, egymás közti súrlódások is nehezítik.
Bár sürgeti őket az idő, letérnek az útról, hogy támogassák Borraót feladatában. Vajon ez mennyiben hátráltatja a csapatot? A fiú is viszonozza majd a gesztust?
A siker egyre biztosabbnak tűnik.
De a mágiának más terve van.

„Jobb a rosszat ismerni, mint bármely bizonytalansággal együtt élni.” 

Az első rész után szinte azonnal kezdtem is a második rész olvasását. Nagyon köszönöm Az Írónőnek, hogy elolvashattam ezt a részt is.

 

A történet röviden:

Az események ismét Navatlonban játszódnak. Tigrato eltűnik,mielőtt az általa összehívott tanácsra érkező nemesek megérkeznek, akik szinte azonnal egymás torkának is esnek. A herceg felfedi kilétét, és Geryvel elindulnak, hogy megtaéűéják a Mágusok Kelyhét. Ezzel nemcsak a varázslókat szabadítanák ki, hanem segítene Gerynek, Lorának és Emmának visszajutni a saját világukba. Az sem egy elhanyagolható szempont, hogy a kehely nélkül Tigrato sem birtokolna mindent elpusztító varázserőt.

A főhőseinket egyre veszélyesebb kalandok várják, ami során kiismerik a saját varázserejüket, azonban még mindig nem biztosak abban, hogy kiben bízhatnak meg. Miközben Borrao segítségére sietnek, aki az életmentő elixírért indul, amivel az apját megmentheti, féltve őrzött titkokra derül fény.

Gondolataim:

Nálam már az első könyv is nagyot ütött, na de ez a rész vitt mindent. Még izgalmasabb volt, mint az első, ami az egész Navatlonban játszódó eseményeknek a felvezetője volt. A főszereplőink már nem ismeretlenek, viszont nemcsak bizonyos jellemvonásaik változtak, hanem az erejük is. Sokkal erősebbek, ezáltal sokkal összeszedettebbek, megfontoltabbak lettek. Mondjuk Lorának lenne még mit csiszolnia modorán, de nekem tetszik, hogy kitűnik a többiek közül. A határozott, magabiztos fellépését sok katona megirigyelhetné a történetben. 🙂

Ebben a kötetben több mágiát kapunk, sűrűsödnek az események, viszont választ kapunk sok olyan kérdésre, ami az első részben fogalmazódhatott meg bennünk.

Darvas Petra a tökéletesen felépített világot csiszolgatta még egy kicsit, ami már szinte gyémántként ragyog. Az írásmódja, az események láncolata, és ahogy ezt az olvasók elé tárta egy vérprofi fantasy íróra vall. Szinte el sem akarom hinni, hogy ez a második regénye a szerzőnek. Milyen lehet akkor a befejező rész?

Petra mesteri módon csigázza fel az olvasó érdeklődését a folytatást illetően, ugyanis ez a kötet is olyan végkifejlettel zárult, ami miatt már most érzem, hogy nagyon hosszú hónapok várnak ránk a befejező rész megjelenéséig.

Az események egymásra építése nagyon tetszett. Kapunk egy kis szeletet a múltból, ami választ ad a jelenben játszódó eseményekre. A szereplőinkkel kapcsolatban viszont az egész történet alatt kettős érzéseim voltak. Hol kedveltem őket, hol haragudtam rájuk. Pontosan ezek miatt az érzelmi hullámvasutak miatt várom nagyon a befejező részt. 🙂 Biztos vagyok benne, hogy az is olyan lesz, amitől leesik az állam.

Ami még nagy kedvencem mind a két részben, hogy a történet elején belecsapunk a lecsóba. Szinte még felocsúdni sincs időnk, és máris rejtélyekkel és varázslattal vagyunk körülvéve. Na de a történet vége… Egy kellemes levezetőnek tűnik, de olyan végszóval ér véget, hogy az állam is leesik tőle. 😀

Borító:

Az egész sorozatnak olyan kifejező a borítója. Ebben sem csalódtam, nagyon tetszik. 🙂 Visszaadja a történet hangulatát. 

(kép és fülszöveg: www.moly.hu)

Darvas Petra: Ikrek Mágiája

covers_651623.jpg

Szerző: Darvas Petra
Cím: Ikrek Mágiája
Kiadó: NewLine
Kiadás éve: 2021
Oldalak száma: 390

Gary szerint a lány, aki az előbb pattant ki a szomszédos ágyból, legalább annyira nem illik ebbe a középkori környezetbe, mint ő.
Aggasztó a helyszín: szokatlan időjárás, furcsa növények, titkolózó, szorongó emberek. Ráadásul ott van velük egy néma, csuklyás fickó, na meg az a barátságtalan fiú is. Aztán újabb lány érkezik a világukból, akinek már sokkal jobban tetszik Navatlon városa és a királyi kastély.
Végül nincs más választásuk, elindulnak az erdei úton egy elátkozott várban nyugvó mágikus kőért, a gloxánért. Annak varázsereje az egyetlen, mely megvédheti a népet a gyilkos tűzmágustól, őket pedig hazajuttathatja.
Vagy nem.

 

„Mindenki számára létezik olyan jövő, amelyben boldog. A döntéseinken is múlik, hiszen minden lehetséges jövőt felülírhat a szabad akarat.” 

Szerintem ezzel a könyvvel már a megjelenése óta szemezgetek. Amikor megkeresett az Írónő, hogy lenne-e kedvem elolvasni, egy pillanatig nem haboztam, és örömmel mondtam igent. Ezúton is nagyon szépen köszönöm a lehetőséget.

A történet röviden:

Az események Navatlonban játszódnak, ahol a főszereplőink egy számukra ismeretlen helyen, és szokatlan ruhában térnek magukhoz. Lora és Gary nem egy nyelvet beszélnek, mégis megértik egymást. Alíg térnek magukhoz, amikor egy mogorva idegen, egy rémisztő csuklyás alak, és egy tóból kihúzott lány csatlakozik a  kis csapathoz. 

Navatlon lakóit rettegésben tartja egy ismeretlen mágus, aki egyik pillanatról a másikra képes házakat porig égetni. A csapat feladata, hogy megszerezzenek egy mágikus követ, a gloxánt, ugyanis ez az egyetlen, ami megvédheti a város lakóit a tűzmágustól. A küldetésük azonban nemcsak veszélyekkel van tele, hanem titkokkal, és rejtélyekkel is.

A gloxán megtalálása azonban nemcsak a tűzmágus ellen használható, hanem annak segítségével Lora, Emma és Gary hazajuthatnak a saját világukba. A kérdés már csak az, hogy sikerül-e véghezvinni az akciót.

Gondolataim:

Mint azt már többször említettem, a fantasy már nagyon régóta a könyvmolyságom része. Mindig nagy örömmel veszek kézbe olyan könyvet, ami ebben a zsánerben íródott, mert tudom, hogy nem fogok csalódni. Különösen akkor, ha azt a fantasy történetet magyar szerző írta. Komolyan, jobbnál jobb olvasmányok kerülnek ki a könyvesboltok polcaira. 

A történet minden felvezető nélkül, Navatlonban indul, ahol idegenek között, szokatlan öltözékben térnek magukhoz a szereplőink. Lora a vagány, határozott csaj, aki 100 %-on pörög, és Gary a csendes, visszahúzódó kamasz fiú. Egymás szöges ellentétei. Az ő csapatukhoz tartozik Emma, aki képes visszafogni Lorát, és felrázni Geryt. 

Tetszett a szereplőink kidolgozása, mert megmutatta, hogy ennyire eltérő személyiségű emberek is képesek együttműködni, anélkül, hogy egymás torkának esnének.

Maga a történet izgalmas volt, fordulatos, és titokzatos. Nem volt sablonos, különleges helyszínek, nevek, és események láncolata színesítette a történetet. Egy jól kidolgozott világban járunk, ahol egyszerre van jelen a főszereplőinknek köszönhetően a manapság használatos szleng, a humor, és a középkori világra jellemző értékrendek. Ez a két világ tökéletes összhangban van egymással, egyik sincs eltúlozva.

Darvas Petra olyan érzékkel adta át az olvasóknak a mágia világát, hogy úgy éreztem magam olvasás közben, mintha egy nagyon izgalmas mozifilmet néznék, aminek kíváncsi vagyok a végére, mégsem szeretném, hogy véget érjen, mert minél több ideig szeretnék az események részese lenni.

De ha már a végénél járunk. A könyv vége ledöbbentett. Vagy inkább úgy fogalmaznék, hogy nem hittem el, hogy itt van vége. Az utolsó oldalakon kapunk egy – az eseményekhez képest – nyugis lezárást, majd jön egy utolsó mondat. Na az egy igazi jobb egyenes volt. Én azon szerencsések közé tartozom, akiknél már ott van a folytatás (ezzel megelőzvén az agyvérzést a hosszú hónapok várakozása miatt 😀 ), és amint befejeztem az ajánló megírását, már vetem is bele magam a folytatásba, hogy megtudjam mi lesz a szereplőink sorsa. 🙂

Biztos vagyok benne, hogy a második rész is tartogat meglepetéseket, és izgalmakban sem lesz hiány. Az Ikrek Mágiáját szívből ajánlom a fantasy rajongóinak. 🙂

Borító:

Imádom. Nekem nagyon tetszik, Kifejező, és a színei.. 🙂 Imádom. 🙂

 

(kép és fülszöveg: www.moly.hu)

Sáfrán Judit: Az írisz emlékei

covers_729797.jpgSzerző: Sáfrán Judit
Cím: Az írisz emlékei
Kiadó: NewLine
Kiadás éve: 2022
Oldalak száma: 622
 

Egy ​lány, aki mindent elfelejtett.
Egy férfi, aki sötét titkot őriz.
Két lélek, mely örökre összeköttetett.

A tizenhat éves Cylia öt évvel ezelőtt elveszítette minden emlékét, s azóta sem sikerült azokat visszanyernie. Az éjszakánként rátörő rémálmok miatt pszichológushoz jár és az ő segítségével igyekszik helyretenni zavaros világát, ám ezt a szülei nem nézik jó szemmel.
Amikor egy rémisztő támadás alkalmával a valóságban is szemben találja magát álombeli megmentőjével, Keinnal, ráébred, hogy képzelgéseinek köze lehet a múltjához, és senki sem az, mint akinek mutatja magát.
A válaszok után kutató lány szembesül az igazsággal, miszerint egy hátrahagyott uralkodói ház leszármazottja, akit ellenségei, a hitetlenek üldöznek. Döntésre kényszerül; választhatja szülei bujdosó életét, vagy visszatérhet szülőhazájába, hogy megismerje a múltját, és vele együtt felvállalja a trónörökös szerepét.
Vajon képes beteljesíteni a sorsát egy párhuzamos világban, ahol mindent áthat az istenek ereje?
El tudja fogadni, hogy az életével mostantól nem csak ő rendelkezik?

Az Örökölt királyság lendületes, lebilincselő első kötete egy nem mindennapi világba kalauzol el, ahol az emberi életek szétszakíthatatlanul összekapcsolódnak. Bele mersz vágni az utazásba?

 „A zene az egyetlen olyan eszköz, amely mindenki nyelvén szól, és többet mond bármely szónál.”

A fantasyvel való kapcsolatom hosszú-hosszú évekre vezethető vissza, ha nincs ez a zsáner, akkor ez a blog sem létezne, és én is lemaradtam volna erről a rengeteg pozitív olvasásélményről, amiket az elmúlt években megéltem. Kezdem azt gondolni, hogy van benne egy radar, ami már a megjelenés előtt „kiszagolja” azokat a könyveket, amelyeket imádni fogok. A borítóleleplezés pillanatában már éreztem, hogy ez az én könyvem lesz. 🙂 Megtisztelő volt az Írónő megkeresése, köszönöm szépen, hogy elolvashattam a könyvet.

A történet röviden:

Cylia az 5 évnél régebbi életére nem emlékszik. Nem tudja mi volt a kedvenc elfoglaltsága, nem emlékszik legjobb barátokra, nyaralásokra, gyakorlatilag semmire. Jelenlegi legjobb barátnője Sophie, aki egyben a pszichológusa is. Vele megosztja a folyamatosan visszatérő rémálmait, egy nap azonban teljesen ledöbben, ugyanis az álmában látott titokzatos idegen megjelenik, és úgy tűnik, hogy Sophie nagyon is jól ismeri.

Cylia elkezd nyomozni, hogy kiderítse ki is ő valójában, és miért titkolózik előtte mindenki. Arra azonban nem számít, hogy egyik nap még egy egyszerű kamasz lány, a másik nap pedig már a Kegyelem Földjének leendő királynője. Döntés elé kényszerül: marad az ismert világban a szüleivel, vagy vállalja a rá leselkedő veszélyt,  visszatér Dáliába, és megismeri az országát, a szokásokat, és saját magát. 

Gondolataim:

Azt kell mondjam, hogy a magyar írónők olyan fantasyt tudnak kiadni a kezeik közül, amitől leesik az állam. Imádtam a könyv minden sorát! Egy pillanatra sem unatkoztam, ha tudtam volna, akkor egyszerre két oldalt olvasok, mert olyan izgalmas volt, hogy alíg vártam a soron következő eseményeket. Minden oldal, minden fejezet tartogatott számomra meglepetéseket, és már a legelején magával ragadott a „hűha” érzés. Na de a könyv vége.. Ott tényleg leesett az állam. Nagyon várom a folytatást, hogy választ kapjak a kérdéseimre.

Egy tökéletesen felépített, és kidolgozott világban járunk, ami tele van titkokkal, rejtélyekkel, veszéllyel, izgalommal, és mély érzésekkel. Egy olyan világban járunk, ahol mindenkinek van múltja, mindenkinek vannak titkai, nem tudhatod, hogy mi leselkedik rád a sarkon túl, és nem tudhatod, hogy kiben is bízhatsz meg. Egyszerűen zseniális. A regény terjedelmétől kicsit tartottam, mikor elkezdtem olvasni, de annyira gyorsan lehetett vele haladni, hogy fel sem tűnt a hossza.

A karakterek jól kidolgozottak voltak, nekem különösen tetszett Erik ábrázolása. Az apja árnyékában él, hajtja a bizonyítási vágy. Kein és a közte lévő szócsatákon pedig jókat mosolyogtam. Tényleg olyanok voltak, mint két óvodás. 😀

Annyira egyedi világot alkotott Sáfrán Judit írónő, amivel eddig nagyon ritkán találkoztam. Semmilyen elcsépelt, unalmas karakter nem volt a történetben. A kötetben megjelenik a vallás, viszont nem a klasszikus vallási motívumok szerepelnek a kötetben. Ezért annak is élvezetet okoz majd a könyv olvasása, akik tartózkodnak ettől a témától.

Amikor azt gondoltam, hogy véget értek a szereplőink kalandjai, és végre megpihenhetnek, akkor egy olyan csavarral zárta le a sorozat első részét a szerző, amire tényleg csak azt tudom mondani, hogy zseniális.

Szerintem órákig tudnék még áradozni erről a kötetről, de ezt tényleg olvasni kell. Letehetetlen, izgalmas, fordulatos. A fantasy kedvelőinek szívből ajánlom. Én már nagyon várom a folytatást, biztos, hogy el fogom olvasni!

Borító:

Gyönyörű. Annyira visszaadja az egész történet hangulatát. A motívumok, a színvilága, mindez egy fehér háttéren, megjelenítve minden fontos elemet, apró részletet. Ilyen tökéleteset csak Ashley tud alkotni. 🙂

 

(kép és fülszöveg: www.moly.hu)

Cassandra Clare: A hercegnő

covers_264752.jpg

Szerző: Cassandra Clare
Cím:
A hercegnő
Kiadó:
Könyvmolyképző
Kiadás éve:
2014
Műfaj: regény – fantasy
Oldalak száma:
546

 

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Tessa ​Graynek boldognak kellene lennie – hiszen minden menyasszony boldog, nem? Csakhogy miközben az esküvőjére készül, egyre több árny vetül a londoni Intézet árnyvadászaira. Új démon bukkan fel, akit vér és titkok fűznek Mortmainhez; ahhoz a férfihoz, aki könyörtelen automatonjai, a pokoli szerkezetek segítségével az árnyvadászok elpusztítására törekszik. Mortmainnek már csak egyetlen dologra van szüksége, hogy megvalósítsa a tervét.

Tessára.

Charlotte Branwell, az Intézet vezetője elkeseredetten igyekszik felkutatni Mortmaint, mielőtt a férfi lecsap. Jem és Will, a két Tessa szívéért versengő fiú mindent megtenne, hogy megmentsék a lányt. Mert bár Jem eljegyezte a lányt, Will még mindig szerelmes belé.

Egy haldokló árnyvadász utolsó szavai elvezethetik Tessát és a barátait Mortmainhez, de a kis csapat egyedül nem veheti fel a harcot, a nagy hatalmú konzul pedig kételkedik a veszély valódiságában. A szövetségeseik által cserben hagyott árnyvadászok csapdában találják magukat, amikor Mortmain ráteszi a kezét a Jemet életben tartó orvosságra. Miközben legjobb barátja a halál kapujában van, Willnek mindent kockára kell tennie, hogy megmentse a lányt, akit mind a ketten szeretnek.

Hogy időt nyerjenek Will számára, Magnus Bane, a boszorkánymester és Henry Blackwell megalkotnak egy eszközt, ami segíthet Mortmain legyőzésében.

Miközben a többiek Tessa és az árnyvadászok jövőjének megmentésén munkálkodnak, a lány ráébred, hogy valódi természete példátlan hatalmat biztosít neki, így valójában egyedül ő húzhatja ki saját magát a csávából. De mit tehet egy magányos lány egy hadsereg ellen, még ha angyalok erejét is állíthatja csatasorba?

 

„Legyél a szemem, ha az enyémmel nem láthatok. Legyél a kezem, ha az enyémet nem használhatom. Legyél a szívem, ha az enyém már nem ver többé.”

Egyszerre voltam kíváncsi a könyv végére, és emiatt gyorsan akartam vele haladni, de mindemellett nem akartam befejezni, minden szót, minden mondatot ki akartam élvezni, amíg véget nem ér a történet. De ez nem először fordul elő velem, amikor az árnyvadászokkal töltöm a szabad perceimet. 🙂 Nem is értem, hogy miért vártam ennyit, hogy elolvassam ezt a trilógiát, hiszen évek óta itt vannak a polcomon, ráadásul szem előtt.

A történet röviden:

Charlotte továbbra is küzd az intézetért, az árnyvadászokkal Mortmaint üldözi, és még Tessa kilétének felderítésére is időt fordít. Nincs könnyű dolga. Egymást érik a harcok, de akire eddig támogatóként gondolt, abban is csalódnia kellett. Mortmain az árnyvadászok kiirtását tervezi, az automaton hadserege áll szemben az intézett képzett, és kevésbé képzett lakóival. 

Jem haldoklik, Will pedig továbbra is őrlődik. De arra esküt tett, hogy bármibe is kerül, Tessát megmenti. Arra azonban senki nem gondol – még maga Tessa sem – hogy milyen hatalom, és erő van a lány kezében. Magnus Bane segítségével Henry megalkot egy eszközt, ami segítségükre lehet a harcban, de egy kérdés még mindig ott lógott a levegőben. Vajon van esélye néhány árnyvadásznak egy automaton hadsereggel szemben, vagy újabb halálesetek árnyékolják be ezt a vállalkozásukat?

Gondolataim:

Ez a kötet sem segített abban, hogy meg tudjam kedvelni Tessát. Sajnálom, próbáltam megtalálni benne a szerethető tulajdonságokat, de csak egyet találtam, aminek ugyan elégnek kellett volna lennie, de nem volt. Voltak olyan döntései, amivel nagyon nem tudtam azonosulni, helytelenítettem, sőt, még dühöt is ébresztett bennem. Viszont volt egy tulajdonsága, ami javított a megítélésén. Az Árnyvadászokat a családjának tekinti, és értük bármire képes.

A történetben az események hol felgyorsultak, hogy kicsit mérséklődtek, de ezeknek az aránya tökéletes volt ahhoz, hogy végig izguljam a könyvet, és folyamatosan fenntartsa az érdeklődésemet. Ebben a hónapban annyit sírtam már könyveken, hogy azt hittem ez a kötet megnyugvást hoz a lelkemnek. Hát nem jött be, mert bizony voltak események, ahol elhullajtottam néhány könnycseppet.

Az előző rész esetében azt mondtam, hogy a 2. rész általában a felvezető a nagy durranáshoz. Jelen esetben is igazolódott ez az állításom, mert ez a rész nagyot szólt. Méltó befejezése lett a sorozatnak. Egy érzelmi hullámvasútra ültem fel. Sírtam, nevettem, izgultam, dühöngtem, elborzadtam. Kellő mennyiségben voltak jelen az érzelmek, és a harcok. A mérleg két serpenyője egy vonalban állt, egyik sem lengett ki. 

Az események felépítése tökéletes volt, nem volt olyan oldal, ahol unatkoztam volna, vagy kétségeim támadtak volna. Itt jegyezném meg, hogy imádom Magnus Bane-t!!! 🙂 🙂 

Amit negatívumként tudok elmondani a könyvről – megjegyzem ezért nem kap 5 csillagot, mert engem rettenetesen zavart olvasás közben –  azok a helyesírási hibák. Abból rengeteg volt a könyvben. Egy ekkora terjedelmű kötetnél 1-2 hiba előfordulhat, hiszen senki sem tökéletes. De itt egymást érték az elírások. Ez engem nagyon dühített.

Ettől eltekintve viszont nagyon örültem, hogy elolvastam a sorozatot, sőt kedvet kaptam a Végzet ereklyéihez is. 🙂 Lehet újraolvasom. 🙂

Borító:

Nekem a régi borítós kiadás van meg, viszont be kell ismernem, hogy az új borító lényegesen jobban tetszik. 🙂 Valahogy többet mond, többet ad.

 

(kép és fülszöveg: www.moly.hu)