Renáta W. Müller – A lázadó 1.

 

covers_593253.jpg

Szerző: Renáta W. Müller
Cím: A lázadó
Kiadó: Mogul Kiadó
Kiadás éve: 2020
Műfaj: romantikus, erotikus
Oldalak száma: 568

 

Egyszer még a legfelhőtlenebb gyermekkornak is véget kell érnie. Amina al-Hosani azon a napon válik brutális hirtelenséggel felnőtté, amikor apja közli vele, kijelölte számára a jövendőbelijét és hamarosan férjhez kell mennie egy idegenhez. Addigi gondtalan élete pillanatok alatt darabjaira hullik. Amikor egyre több titok kerül napfényre valódi származásáról és múltjáról, a szülőföld eddig biztosnak hitt talaja végképp meginog a lába alatt. Aminának szívszaggató döntést kell hoznia. Fejet hajt apja akarata, a család kívánsága és a tradíció előtt, vagy szakít addigi kiváltságos helyzetével, és új életet kezd egy idegen országban. Miként birkózik meg egy szigorú hagyományok között felnőtt lány a nyugati világ szabadosságával? Mi történik akkor, ha szívét követve, saját lelkiismeretével is szembe kerül? Lehet-e egyszerre két férfit szeretni?
Ez Amina igaz története két világ, három szív, hagyományok és előítéletek összecsapásáról.

 

„Nem hagyom, hogy mások döntsék el, mi a jó nekem, nem hagyom, hogy megbénítson a félelem. Járni fogom a saját utamat, döntéseket hozok, és vállalom értük a felelősséget.” 

Nagyon szépen köszönöm a shop.könyvmogulnak, hogy elküldte nekem ezt a kötetet. Az első könyvem volt az Írónőtől, de biztos, hogy nem az utolsó. Szinte az összes könyve a kívánságlistámon szerepel, nem tudom miért nem olvastam eddig tőle. Miután befejeztem a kötetet, 2 gondolat futott át az agyamon.

Az egyik, hogy Renáta W. Müller zseniálisan ír, a másik pedig, hogy nem hiszem el, hogy véget ért a könyv. 

A történet röviden:

Amina az Arab Emírségek uralkodócsaládjának a tagja. Hercegnőként él, és nevelkedik, és ahogy az ebben a kultúrában lenni szokott, egy előre elrendezett házasság küszöbén áll. Azonban Amina minden tiltakozása ellenére apja hajthatatlan, nem hajlandó elállni az esküvőtől, ezért a lánya szembe megy a neveltetésével, ellent mond az apjának, a kultúrának, és meghozza élete legnehezebb döntését. A kérdés csak az, hogy ezzel a döntésével eléri-e azt, amit szeretne, annak ellenére is, hogy egy lavinát indít el vele?

Gondolataim:

Ezt a könyvet képtelenség letenni. Humoros, szórakoztató, izgalmas, és kellően pikáns. Bepillantást enged az arab kultúrába, ahol a nők nem rendelkezhetnek a saját életükkel, szabadságukkal, de még a saját gondolatukkal sem. Megismerjük, hogy élnek a tehetősebb családok, ahol a szülők mindent megadnak a saját gyereküknek, ami pénzen megvehető, de még sincs semmi, ami az övék lenne. Ha lány gyermek születik a családba, akkor az elrendezett házasság borítékolható, és a legkisebb mértékben sem számít, hogy ehhez az érintett gyermek mit szól. Ez elől az élet elől menekül Amina.

A kötet elején Amina lázadásának vagyunk tanúi. Egy olyan nőként, aki a döntéseit szabadon hozhatja meg, el sem tudom képzelni, hogy min mehetett át Amina, vagy a hozzá hasonló arab nők nap, mint nap. Abszolút megértem a döntését, mert ha belegondolok, hogy még vásárolni sem mehetnék el díszkíséret nélkül, akkor én is lázadoznék, nem is kicsit. Szóval megértem, és tisztelem, mert volt bátorsága ezt meglépni.

Ahogy haladunk előre a történetben, úgy válik egyre letehetetlenebbé a könyv, és úgy válik egyre pikánsabbá is. Nagyon szerettem a párbeszédeket, és a monológokat is, időnként hangosan felröhögtem. A szövegezése egyszerű, könnyen, gyorsan olvasható.

Több érzelmet is kiváltott belőlem ez a kötet. Először a hitetlenkedést és a döbbenetet, hogy az arab kultúrában mennyire nem számítanak a nők, mennyire nem hallathatják a hangjukat. Mintha érzések nélküli tárgyak lennének, akiket a férfiak birtokolnak. Majd a reményt, hogy Amina terve sikerüljön, véghez tudja vinni. Végül pedig a csodálkozás és az elismerés, hogy egy olyan lány, akit egész életében kiszolgáltak, minden kérését alkalmazottak lesték, és soha nem szenvedett hiányt anyagi javakban, milyen könnyen tud elrejtőzni a világ szeme elől, és mennyire egyértelműnek veszi, hogy ha meg akar élni, akkor dolgoznia kell. Komolyan, le a kalappal előtte.

Ahogy kezdett egyre izgalmasabb és erotikusabb hangot megütni a kötet, úgy lett egyre kevesebb és kevesebb oldal a  végéig. Az utolsó fejezet pedig…. áááá, hogy lehet így vége? Azonnal olvasni szeretném a következő részt!! 🙂

Borító:

Nem voltam kibékülve a könyv elején a borítóval, és ha őszinte akarok lenni, akkor a történet végére sem barátkoztunk össze. Értem a mondanivalóját, csak szerintem annyival több potenciál lett volna ebben a könyvben egy tökéletesebb borítóhoz. A színei viszont nagyon tetszenek.

 

Azoknak a romantikus lelkű olvasóknak ajánlom ezt a kötetet, akik nem rettennek meg a khm.. forró jelenetektől. 🙂


(kép és fülszöveg: www.moly.hu)

L. J. Wesley: O.N.S. – Egyéjszakás kaland

 

covers_708203.jpgSzerző: L. J. Wesley
Cím: O.N.S. – Egyéjszakás kaland
Kiadó: Mogul
Kiadás éve: 2021
Műfaj: szórakoztató irodalom
Oldalak száma: 150

Élvezni az életet, kötöttségek nélkül. Emma mindössze ennyire vágyik. Egyetlen éjszaka, és semmi több. De mi van akkor, ha a partnere másképp gondolja?
Conor szinte első látásra belehabarodik a lányba és esze ágában sincs beérni az egyéjszakás kalanddal.

 

„De vannak azok az apró pillanatok, amikor történik valami, vagy csak eszedbe jut a másik, és érzed a késztetést, hogy azonnal ráírj, vagy küldj egy képet, mindegy, csak jelezd, hogy gondolsz rá.”

 

Hivatalosan is L. J. Wesley rajongó lettem. 🙂 Nagyon szépen köszönöm shop.könyvmogul, hogy elolvashattam ezt a könyvet is.

A történet röviden:

Emma 10 éves volt, amikor egy betegség miatt elveszítette az édesanyját. Folyamatos rettegésben él, a feje felett lebeg az az 50% esély, hogy ő is örökölheti. 7 évvel később újabb tragédia éri, amikor a nagyszüleit és az édesapját élettelenül találja az otthonukban. 

Eldönti, hogy ő senkit nem szeretne kitenni annak, amin neki kellett keresztülmennie ezért nem bonyolódik kapcsolatba, minden érzelmet eltaszít magától, csak élvezni szeretné az életet. A nagynénjével él kettesben, sales-es munkát végez, és habzsolja az élvezeteket, az egyéjszakás kalandok mellett teszi le a voksát. Amikor kitalálja, hogy Franciaországba menne kikapcsolódni, a barátnője is vele tart, azonban ezzel olyan kalandokba keveredik, ami gyökeresen megváltoztatja az életét.

Gondolataim:

Nagyon jól szórakoztam ezen a történeten is. De amellett, hogy humoros volt, nem maradt ki belőle a komoly téma sem. Betegség, trauma, gyász. 

L. J. Wesley nagyon jól ír, folyamatosan fenn tudja tartani az olvasó figyelmét. Emma és Michelle szarkasztikus megjegyzésein jót mosolyogtam, de mellette csodáltam Michelle türelmét Emma iránt. Sok mindent eltűrt neki, és nem lepődtem meg, amikor tele lett az a bizonyos pohár.

Emma nagyon szerencsés, hogy nemcsak a barátnőjére, hanem a nagynénjére is számíthat. Ők ketten jelentik neki a családot, mégis úgy éreztem, hogy nem engedi közel magához őket sem 100%-ban.

Conort imádtam, nagyon jól lett megformálva a karaktere. Szívesen olvastam volna róla többet. 🙂

Mindezek mellett valóban úgy gondolom, hogy aki egy könnyed, rövidke és szórakoztató olvasmányra vágyik egy nehéz nap végén, az bátran vegye a kezébe ezt a kötetet, mert a teljes kikapcsolódás, a hangos nevetések, és a pozitív olvasásélmény garantált.

Borító:

Egyszerű, mégis annyira illik a történethez. Olyan Emmás. 😀

 

(kép és fülszöveg: www.moly.hu)

 

L. J. Wesley: 12 első randi

 

covers_536342.jpg

 

Szerző: L. J. Wesley
Cím: 12 első randi
Kiadó: Mogul
Kiadás éve: 2019
Műfaj: Szórakoztató irodalom/chick lit
Oldalak száma: 172

 

Pam vagyok, és ez egyáltalán nem az én történetem.
Nem bírtam már elviselni, hogy a legjobb barátnőm letargiában éli az életét egy rosszul sikerült kapcsolat miatt. Lépnem kellett, erre pedig csak egyetlen megoldást láttam. Átvettem az irányítást Sam szerelmi élete felett, hogy havonta legalább egyszer kimozduljon a lakása fogságából, és végre tovább tudjon lépni. Pasik széles választékát szállítottam le neki egy-egy randi erejéig, remélve, hogy ha az igazit nem is találja meg köztük, kiszakad a rátelepedő depresszióból, és újra elkezdi élni az életét. Legjobb barátnőjeként, kötelességem minden segítséget megadni neki, a magam nem feltétlen kedves módján.

 

Nagyon szépen köszönöm a kiadónak, hogy elolvashattam a könyvet. Egy rövidke történetről van szó, el is kezdtem olvasni még aznap, amikor megérkezett. Egészen pontosan akkor, amikor aludt a gyerek. Na ez hiba volt. 😀 Úgy röhögtem, hogy szegény meg is ébredt.

A történet röviden:

Sam a hónapokkal ezelőtt véget ért kapcsolatát gyászolja. Depressziós, nem jár emberek közé, de még dolgozni sem. Pam, a legjobb barátja ezért eldönti, hogy kézbe veszi a dolgokat, és nem törődve barátnője tiltakozásával, beregisztrál a Tinderre, és egy éven keresztül minden hónapban leszervez 1 randit, hogy kirángassa a barátnőjét a depresszióból.

Gondolataim:

Ez a könyv valami zseniális. Régen nevettem ennyit egy történeten. 

Pam tipikus vezető. Nem fogadja el a nemleges választ, a saját feje után megy, kissé őrült, de a jó szándék vezérli. Önzetlenül kisegítette Sam-et, amikor munkahelyi vagy anyagi gondjai voltak. A lányok vitáján jókat mosolyogtam, Sam randijain pedig hangosan nevettem. 

Most komolyan, hogy lehet 1-2 pasi ilyen khm..hogy is fogalmazzam. Borzalmas. 

Könnyed, szórakoztató hétvégi kikapcsolódás volt. Nagyon könnyű volt vele haladni, olvastatta magát a könyv. Én már alíg vártam a következő randiról szóló történetet, kíváncsi voltam, hogy vajon Pam mivel rukkol elő. Amikor azt gondolná az ember, hogy ettől rosszabb már nem lehet, akkor jön egy újabb randipartner, és erre gyorsan rácáfol.

Két pasit emelnék ki, akikről szívesen olvasnék még. Ők pedig Jack és Cameron. Ők is nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy Sam kilábaljon a depresszióból. Bár Cameronnak nagyobb szerep adatott. 

Ezek a randik, bármilyen borzalmasak is voltak, de segítettek Samnek túllépni az exén a 12.hónap végére. Sőt, ennél többet is adott neki. Egy új célt az életében.

Ez volt az első könyvem a Szerzőtől, de ha a többi könyve is hasonló, akkor mindet el szeretném olvasni. 🙂 Aki egy laza, humoros könyvre vágyik, annak bátran ajánlom.

Borító:

Gyorsan rájövünk, hogy a borítón szereplő képek (inkább karikatúrák), a 12 randipartnert jelentik. Na de hogy jön oda egy kutya? 😀 Olvassátok el, ki fog derülni 🙂 Ezek miatt is nagyon figyelemfelkeltő a borító.

 

(kép és fülszöveg: www.moly.hu)

Debbie Macomber: Első hó

covers_411942.jpgSzerző: Debbie Macomber
Cím: Első hó
Kiadó: General Press
Kiadás éve: 2016
Műfaj: romantikus
Oldalak száma: 216

Ashley ​Davison, a mindig vidám egyetemista lány eredetileg úgy tervezte, nem utazik haza karácsonyra, egy váratlan kényszerszabadság miatt azonban lehetősége adódik arra, hogy egyedülálló édesanyjával töltse az ünnepeket Seattle-ben. Dashiell Sutherland, az egykori katona is ugyanoda tart egy állásinterjú miatt. Csak a repülőtéren szembesülnek azzal, hogy a karácsony előtti utolsó járatra elfogytak a jegyek, és már az autókölcsönzőnél is csak egyetlen kocsi maradt szabadon. Bár elsőre kifejezetten ellenszenvesnek találják egymást, a kényszer szülte helyzetben vonakodva mégis úgy döntenek, hogy együtt kelnek útra.

Néhány percnyi kínos csend után azonban megtörik köztük a jég: nemcsak az derül ki, hogy sok közös van bennük, hanem meglepődve veszik észre, hogy lassan, de biztosan vonzódni kezdenek egymáshoz. Az úton kalandos események sora hátráltatja őket – lehet, hogy nem érnek oda időben Seattle-be, de még az is megtörténhet, hogy a legszebb karácsonyi ajándékkal lepi meg őket az élet.

 

Nálam már szinte hagyomány, hogy ha eljön a december, akkor Debbie Macombert olvasok. Az utóbbi években vele hangolódok a Karácsonyra. Annyira meg tudja teremteni a hangulatot, az izgatott várakozást, és ennek az időszaknak a varázsát, hogy már el sem tudom képzelni a decembert a könyvei nélkül, még akkor is, ha teljesen kiszámíthatóak. 🙂

Annyit sírtam mostanában a könyveken, hogy kellett az összetört lelkemnek egy kis szirupos romantika. 🙂

A történet röviden:

Ashley váratlan szabadságának köszönhetően lehetőséget kap arra, hogy karácsonykor meglepje az édesanyját Seattle-ben, azonban már a reptéren elakad, ugyanis ünnepekhez közeledve, már nincs szabad hely egyik járatra sem. Ugyan így jár Dash is, aki egy állásinterjúra készül elutazni szintén Seattle-be. Mivel az autókölcsönzőben is csak 1 szabad autó maradt, ezért kénytelenek osztozni rajta, aminek egyikük sem örül. Az út bár hosszúnak, és unalmasnak ígérkezik, nem várt események zavarják meg a főhőseink nyugalmát.

Gondolataim:

Aki olvasott már Macomber könyvet, az pontosan tudja, hogy mi lesz a könyv végén a főszereplők sorsa. Ezen én sem lepődtem meg, azonban amikor megjelent az FBI, és elindult egy üldözési hullám összeesküvés elméletekkel fűszerezve, akkor nagyon jókat mosolyogtam rajta. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem lepett meg, mert ilyennel még nem találkoztam az írónőtől eddig olvasott könyvekben, viszont engem egyáltalán nem zavart, sőt. Adott némi plusz izgalmat a történetnek. Kellően humoros volt, és nagyon kíváncsi voltam, hogy mi sül ki ebből a könyv végén. 🙂

A szereplőket is megkedveltem. A mindig cserfes Ashley és a mufurc exkatona Dash a tűz és a víz. Mégis olyan jól passzoltak egymáshoz. Dash anyukája meg haláli. 🙂 Hírtelen átfutott az agyamon, hogy ha évek múlva kapnék egy ilyen telefont, én hogy reagálnék. 😀 Lehet az én fiam is fogja majd a fejét. 😀

Az ügynököket is nagyon bírtam, mert olyan szerencsétlenek voltak, hogy az valami hihetetlen. 🙂 Beleillettek ebbe a történetbe. 🙂 Nyilván egy krimiben egy tökéletesen informált és összeszedett FBI ügynököt vár el az olvasó, de ide pont ez a néhány balfácán illett. 🙂

Borító:

Imádom, annyira hangulatos. Már attól megjön a kedvem a mézeskalács sütéshez, és a téli sétákhoz, ha csak ránézek, pedig én aztán nagyon nem bírom a hideget. 😀 

 

Azoknak ajánlom ezt a kötetet, akik nem bánják, ha kiszámítható egy történet, akik szeretik a szirupos, klisés romantikus könyveket, és akik nem várnak el túl sokat az FBI-tól egy romantikus karácsonyi történetben, viszont annál inkább szeretnének rajtuk nevetni.

 

(kép és fülszöveg: www.moly.hu)

Jennifer Probst: Érdekházasság (Milliárdosfeleségek 1.)

covers_255260.jpgSzerző: Jennifer Probst
Cím: Érdekházasság
Kiadó: Libri
Kiadás éve: 2013
Műfaj: romantikus
Oldalak száma: 320

Édesapja elnyúló kórházi kezelése miatt Alexa kínos anyagi helyzetbe kerül. Lassan nem marad más választása, mint eladni a régi otthonukat. Végső elkeseredésében úgy dönt, szerelmi mágia segítségével szerez vagyonos férjet magának. Arra azonban nem számít, hogy épp legjobb barátnőjének milliárdos bátyja lesz a megmentője… aki egyszer már összetörte a szívét.
Nicholas nem hisz a szerelemben, de hogy megörökölhesse nagybátyja vállalatát, meg kell nősülnie, mégpedig gyorsan. Ezért merész ajánlattal áll elő: érdekházasság. Szigorú szabályokkal. Mind közül a legfontosabb: érzelmekről szó sem lehet. Színtiszta üzlet, amit a felek pontosan egy évre kötnek. Csakhogy a sors képes fenekestül felforgatni még a leggondosabban kidolgozott tervet is…

 

A könyv eredetileg 2013-ban jelent meg, és ha az emlékeim nem csalnak, kb akkor is kezdte el ajánlgatni egy barátnőm ezt a kötetet, majd később a sorozatot. Nos, 2021-ben, egy könyvklub miatt sikerült is elolvasnom, és rendkívül dühös vagyok magamra, hogy eddig hagytam halogatni az olvasást.

Az írónő könyvei már régóta a várólistámon vannak, de nem tudom megmondani az okát, hogy miért halogattam ennyire az olvasást. A stílusa nagyon megtetszett, biztos, hogy folytatni fogom ezt a sorozatot is. 🙂

A történet röviden:

Alexa egy könyvesbolt tulajdonosa. A megélhetését még tudja biztosítani, azonban a könyvesbolt bővítésére tett kísérleteit a bankok rendre visszautasítják. Ráadásul a szüleinek is segíteni szeretne, hogy ne veszítsék el a házukat. Ezért egy szerelmi bűbájhoz folyamodik, hogy találkozzon élete párjával, akivel közös baseball csapatnak szurkolhatnak, családszerető, és történetesen van annyi felesleges pénze, amivel Alexán tud segíteni.

Alexa legjobb barátnőjének a bátyja, Nick egy családi örökség várományosa, ugyanis a nagybátyja vállalatának vezetése kizárólag az övé lehet, azonban van egy kis bökkenő. Ehhez meg kell nősülnie. Nick nem repes az örömtől, ugyanis nem hisz a szerelemben, és a kötődésben.

Maggie, Nick testvére előáll az ötlettel, hogy Alexa és Nick közösen kisegítve egymást, házasodjanak össze. Érdekházasság, érzelmek nélkül. A frigy meg is köttetik, azonban a szerződés, érzelmekre vonatkozó paragrafusát nem is olyan könnyű betartani, mint azt gondolták volna.

Gondolataim:

Nagyon szerettem olvasni ezt a könyvet, még akkor is, ha kiszámítható volt, és semmilyen meglepetést nem tartogatott a végkifejlet. A karaktereket szerettem, bár Nick nem mindig nőtt a szívemhez, vele sokáig küzdöttem, mire jóban lettünk. 🙂

A váltott szemszögű történetek különösen a kedvenceim, szeretek olvasás közben mindkét fél fejébe, gondolataiba belelátni. A kapcsolatuk alakulása nem okozott meglepetést, azt kaptam amit vártam. Volt benne szerelem, csalódás, dráma, erotika, humor. Egyik sem volt eltúlozva, megfelelő mennyiségben adagolta az Írónő.

A szerző írásmódja egyszerű, könnyen érthető, a történet magával ragadó. Azon gondolkodtam mikor befejeztem, hogy miért is halogattam én ennyi ideig. De talán a cím miatt. Valahogy megijesztett, nem erre számítottam, de kellemes csalódást okozott. Ez volt az első könyvem az Írónőtől, de hamarosan kezdem a sorozat második részét. 

Borító:

Első pillantásra a jin és a jang jutott eszembe, amikor megláttam a borítót.
A wikipédia szerint:
„A szimbólum kettős, dialektikus koncepciója leírja azokat az ősidőktől fennálló, egymással szemben álló, de mégis egymást kiegészítő kozmikus erőket, amelyek megtalálhatóak a világegyetem összes jelenségében.”

Ez a leírás szerintem annyira illik a két főszereplőnkre is. Lehet teljesen véletlen a borító, és ehhez semmi köze, de az én értelmezésemben tökéletesen passzol a szereplőkhöz.

 

Aki szereti a romantikus, humoros, erotikus történeteket, annak szívből ajánlom ezt a kötetet. Tökéletes kikapcsolódás, különösen egy ilyen napsütéses őszi napon.

 

(kép és fülszöveg: www.moly.hu)

Cora Carmack: Szakítópróba

covers_252429.jpgSzerző: Cora Carmack
Cím: Szakítópróba
Kiadó: Content 2 Connect
Kiadás éve: 2013.
Műfaj: szórakoztató irodalom, romantikus
Oldalak száma: 222.

Szüzesség.
Bliss ​Edwards hamarosan végez a főiskolán, de még nem veszítette el. Mivel megelégelte, hogy már csak ő szűz a barátai közül, elhatározza, hogy a lehető leggyorsabb és legegyszerűbb módon fogja orvosolni a problémát: egy egyéjszakás kalanddal. A dolog azonban nem úgy sül el, ahogy tervezte. Pánikba esik, és faképnél hagy egy elképesztően helyes srácot meztelenül az ágyában, ráadásul olyan indokkal, amit senki sem venne be.
És ha ez még nem lenne elég kínos, amikor megérkezik az utolsó félévének első órájára, döbbenten ismeri fel az új tanárát. Őt hagyta ott nyolc órával korábban meztelenül az ágyban…

 

Idejét nem tudom, hogy ez a könyv mióta van már az elolvasandó könyveim listáján, de ha tippelnem kellene, akkor azt mondanám, hogy a megjelenése óta. 🙂

A fülszöveg ígéretesnek tűnt, de most, hogy befejeztem a történetet, még mindig nem tudom, hogy hány csillagot adjak neki. Sőt, fogalmam sincs hogy mit is mondhatnék róla, mert kb semmiről nem szólt. 🙂

A történet röviden:

Bliss a főiskolás éveinek utolsó hónapjait tapossa, azonban még mindig szűz. A barátnője mindent megtesz, hogy segítsen Blissnek ezen változtatni. Egyik este egy bárban Bliss belebotlik egy meglehetősen jóképű pasiba, aki éppen Shakespeare-t olvas. Eldönti, hogy ő tökéletes alany lesz a terveihez, azonban az utolsó pillanatban pánikba esik, és elrohan, magára hagyva a félmeztelen pasit az ágyában.

Ezzel véget is érhetne ez a történet, ha ez a pasi másnap nem botlana be tanárként Bliss egyik órájára. Természetesen tanár diákkal nem kezdhet ki, ezért Bliss is és Garrick is igyekszek közömbösnek maradni a másik iránt. A kérdés, hogy vannak-e olyan jó színészek, hogy a főiskola utolsó félévében fenntartsák a látszatot?

Gondolataim:

Az alap történet tetszett, csak maga a kivitelezés nem, szerintem sokkal jobban is meg lehetett volna írni. Nekem kicsit vontatott volt, unalmas, néhol felesleges drámákkal. Kiszámítható volt, vártam volna valamilyen csavart, esetleg egy csattanót. 

A szereplők közül egyedül Garrick volt akit sikerült megkedvelnem, a többiek sablonosak voltak. Bliss esetében komolyan elfelejtettem néha, hogy ő nem középiskolás, hanem főiskolás, mert esetenként olyan gyerekesen tudott viselkedni, hogy csak pislogásra futotta nálam is.

Az erotikus jelzőt enyhén túlzásnak érzem ennél a történetnél. Vagy csak nekem vannak nagyobb elvárásaim, ha ezt a címkét olvasom egy könyvnél. 🙂

Borító:

Nem tetszik. 🙂 Garrick szőke. 🙂 Pont! Ilyenkor mindig elgondolkodom, hogy aki a borítót tervezi, az vajon olvasta a könyvet?

 

Egy hétvégi, egyszer olvasós limonádénak ez a könyv tökéletes, de mély gondolatokat senki ne várjon tőle.

(kép és fülszöveg: www.moly.hu)

Rácz-Stefán Tibor: Éld át a pillanatot!

covers_641701.jpg

Szerző: Rácz-Stefán Tibor
Cím: Éld át a pillanatot
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Kiadás éve: 2020
Műfaj: ifjúsági, szórakoztató irodalom
Oldalak száma: 272

Egy ​dedikálás, ami megváltoztatja az egész életed!
Panka mindig is tudta, hogy csak saját magára számíthat.
A tizenhét éves lány nevelőszülőknél él, emellett egy kiadónál dolgozik gyakornokként. Egyetlen szabály szerint éli az életét: senkit nem enged igazán közel magához, mert túl sokszor törték már össze a szívét.
Bastien hiába híres író, az ő élete is csak kívülről tökéletes.
A tizenkilenc éves, francia srác egy régebbi balesetét próbálja feldolgozni lelkileg, miközben egyre nagyobb nyomás nehezedik rá, hogy íróként is bizonyítson.
Bastien a kétségbeesését és a haragját másokon vezeti le, a budapesti dedikálásán viszont emberére akad: Panka az egyetlen, aki felveszi vele szemben a kesztyűt.
Egyre jobban izzik a levegő Panka és Bastien között, az idő viszont ketyeg, a fiú ugyanis hamarosan elhagyja az országot. A szerelmüket már csak egy karácsonyi csoda válthatja valóra?
Az év legédesebb és legromantikusabb karácsonyi története, ami boldogsággal tölti meg a szíved. Mélyedj el benne!

 

„… egy könyvmoly számára a szobafogság a lehető leghülyébb büntetés… ” 

 

Tudom, tudom, nem a borítója alapján szabad megítélni egy könyvet, de mégis.. amikor megláttam ezt a csodaszép borítót, azzal a lendülettel került is fel a könyv a kívánságlistámra. El sem olvastam a fülszöveget, azt sem tudtam igazából, hogy miről szól a történet. 🙂

Most, hogy a végére értem, vegyes érzéseim vannak. Örülök, hogy elolvastam, de az öröm mellé egy kis csalódottság is társul.

A történet röviden:

Panka egy kiadónál dolgozik diákmunkán. Karácsony előtti napon nagy dobásra készül a kiadó, ugyanis egy neves francia szerző dedikálását szervezték meg. Mindenki teljes lázban ég, igyekszik a szerző minden kérését teljesíteni, azonban már a megérkezése sem ment úgy, ahogy azt eltervezték.

Végül Pankáé lesz az a megtisztelő feladat, hogy elhozza Bastient a saját dedikálására. A kapcsolatuk közel sem zökkenőmentes, egymásnak teljes ellentétei.

Panka egy 17 éves lány, akit az apja állami gondozásba adott, majd több nevelőszülőnél is élt. Csak azt szeretné, hogy valaki szeresse, gondoskodjon róla, hogy valakinek fontos legyen. Nem kötődik az emberekhez, tudatosan tartja a 2 lépés távolságot. Ha nem enged közel magához senkit, akkor nem tudják bántani sem.

Bastien egy első látásra mogorva, kedvetlen, nem túl barátságos, ámbár nagyon tehetséges francia szerző. Az élete neki sem irigylésre méltó, hiába ismerik a nevét szinte mindenhol. A szülei válása, egy sorsfordító baleset az egész életére rányomja a bélyegét.

Adja magát a kérdés, hogy a mindig mogorva író, és a maga köré falakat építő diáklány mégis milyen kapcsolatra számíthat? Ők lepődnek meg a legjobban, amikor rájönnek, hogy nem közömbösek egymás iránt. Panka kezd megnyílni, azonban Bastien meggondolatlansága lehet véget vet a kezdődő kapcsolatnak?

Gondolataim:

Az alap történet nagyon tetszett, sokszor úgy sírtam rajta, mint egy kisgyerek. A szereplőkkel sem volt bajom úgy igazán, ennek ellenére mégsem tudok 5 csillagot adni a történetnek, mert rettenetesen zavart, hogy tele volt klisés nevekkel, címekkel a történet.

A csapból is a Vaják folyik, Cassandra Clare, Sarah J. Maas… Nem, nem akarok róluk olvasni egy másik regényben, annak ellenére sem, hogy szeretem az írónők munkásságát, és imádom a Vaják sorozatot. Én némi kreativitást vártam volna, hogy olyan szerző illetve sorozat ajánlás legyen egy könyvben, ha már erre kerül a sor, ami nem lerágott csont. Millió plusz egy olyan szerző van, aki említést érdemelne szerintem. 

Biztos vagyok benne, hogy ezt én reagálom túl, de ez van. 🙂

De ha ezen túllendülünk, és figyelünk a történet mondanivalójára, a szereplőink üzenetére, akkor egy szépen kidolgozott történetet kapunk.

Szerencsére nem vagyok Panka helyzetében, de abszolút megértem a zárkózottságát. Nem lehet könnyű helyzete.

Nyár kellős közepén, a kellemes 38 fokban olvastam ezt a történetét, és sóvárogtam a Karácsony után. 🙂 Szeretem a karácsonyi időszakot, bár én soha nem jártam akkor tömegben, pláne Pesten, pedig 14 évet ott éltem. 😀 Én tudatosan kerülöm ilyenkor az utcákat. 😀

Mikor befejeztem a könyvet, nagyon sok érzés kavargott bennem. Nagyon örülök, hogy elolvastam, a fentebb említett dolgok miatt kissé csalódott vagyok, de összességében tetszett a történet. Az Írónak már több könyvét olvastam korábban, szeretem az LMBTQ szálat a történeteiben, így ebben a kötetben is tetszett, habár nem ezen volt a hangsúly.

Borító:

Szerelem első látásra. Gyönyörű, figyelemfelkeltő, hangulatos. 🙂 A színvilága is nagyon tetszik. Én vagyok a legjobban meglepődve, hogy első sorban a borító volt az, ami miatt mindenképpen el akartam olvasni a kötetet. 🙂

Akik szeretik a Karácsonyi hangulatot, és a romantikus történeteket, nekik ajánlom ezt a kötetet. 🙂 

(kép és fülszöveg: www.moly.hu)

Nicky Pellegrino: Az élet receptje

covers_618150.jpgSzerző: Nicky Pellegrino
Cím: Az élet receptje
Kiadó: Lettero
Kiadás éve: 2020
Műfaj: romantikus
Oldalak száma: 384

 

Négy nő érkezik Szicília egyik kisvárosának főzőiskolájába. Moll az ínyenc blogger. Tricia a befutott ügyvédnő. Valerie a friss özvegy. Poppy az elvált ingatlanügynök.
Luca Amore, a főzőiskola vezetője igazán sármos férfi. Azt hiszi, ez a tanfolyam is olyan lesz, mint a többi. Már eltervezte a menetrendet: hagyományos recepteket tanít a nőknek, és bemutatja a környék legjobb csokoládéműhelyeit, borászatait, pékségeit.
Még egyikük sem sejti: mire az olasz kaland véget ér, nem csak a dél-olasz konyha titkaira derül fény, hanem mindnyájuk élete megváltozik.

 

Nagyon régen jártam Olaszországban (Szicíliáig nem jutottam még el sajnos), de az biztos, hogy hatalmas élmény volt, nagy hatással volt rám. Imádom az olasz embereket, az olasz ételeket, a szűk kis utcákat, az olaszok temperamentumát, egyszóval mindent, ami oda köthető. Ezért egy percig nem gondolkodtam, hogy elolvassam-e ezt a könyvet. Már az egy pluszt adott, hogy Szicíliában játszódik, de hogy még főznek is benne.. 🙂 Minden adott volt a tökéletes kikapcsolódáshoz.

A történet röviden:

Luca, miután feladta a londoni fotós karrierjét, hazaköltözött Szicíliába, és elindította a főzőiskoláját. A hozzá látogató, tanulni vágyó emberekkel nemcsak a helyi specialitásokat kóstoltatja meg, hanem a helyiek munkáját is megismerteti velük. Részt vesznek például borkóstoláson, csokoládé készítésen.

Luca főzőiskoláját 4 nő keresi fel a világ 4 különböző pontjáról. Más társadalmi helyzetűek, más életkorúak, ebből kifolyólag természetesen nem egyformán reagálnak a különböző élethelyzetekre. 

Poppy, Moll, Tricia és Valeri több-kevesebb sikerrel és lelkesedéssel veti bele magát az olasz ételek elkészítésébe. 9 napot töltenek együtt, és az eltérő személyiségüknek köszönhetően részük van heves vitákban, maguk mögött hagynak nagy titkokat, és egy eddigiektől eltérő, szebb, jobb jövőben is reménykednek.

Gondolataim:

A könyv felépítése különleges, több szemszögből ismerjük meg a történetet, viszont a megszokottól eltérően, a nagyobb fejezetek a szereplőink monológjával indul. Nem hozzánk, olvasónkhoz intézi a szavait az adott szereplő, hanem a főzőiskola egy másik tagjával folytat beszélgetést, viszont ezt leginkább egy olyan telefonbeszélgetéshez tudnám hasonlítani, ahol csak az egyik felet halljuk.

Imádtam azokat a részeket, amikor főzésre került a sor, vagy amikor kiültek egy kávézó teraszára meginni egy kávét, vagy egy Aperol Spritzet. Ezáltal újra átéltem azokat a csodálatos pillanatokat, amiben nekem is részem volt. Hitelesen volt leírva az olaszok személyisége, a piacok hangulata. Egyszóval nagyon szerettem olvasni, nosztalgikus hangulatba kerültem.

Azonban mégsem tudok 5 csillagot adni a történetnek, mert voltak problémáim bizonyos részekkel, illetve a szereplőinkkel is. Tricia a tipikus gazdag feleség, aki nem tudja értékelni sem az életét, sem a ezt a nyaralást, Valeri, aki a múltban él, nem a jelenben, és nem értettem Luca titkos múltját. Pontosabban értettem, csak annyira felesleges volt ebbe a történetbe. A végén pedig amin meglepődtem az Moll vallomása. Könnyeket csal az ember szemébe, de az alap történethez nem tesz hozzá. Az ételek iránti töretlen lelkesedése nagyon pozitív, de úgy éreztem, hogy nem tudja igazán élvezni, mert első dolga volt mindent dokumentálni. Értem én, hogy a blogján szeretne mindent hitelesen visszaadni, de kicsit túlzásnak éreztem.

Ami különösen tetszett, azok a könyv végén található receptek. Amint lesz időm, biztos, hogy ki fogom próbálni őket. 🙂

Ha lenne kiegészítő könyve Poppynak, és Mollnak, azt nagyon szívesen elolvasnám, kíváncsi vagyok mi lett a sorsuk. 

Borító:

A borító nagyon hangulatos, nagyon tetszenek a színei. Már csak emiatt is megakadt a szemem ezen a köteten. Viszont mivel egy főzőiskola és az ételek köré épül a történet, nem tudom hova tenni a borítón szereplő 1 db nőt. Tekintve, hogy négyen voltak Luca tanítványai. 🙂

Aki szereti a romantikus, egy délutáni olvasnivalókat, szereti a különleges ételeket, annak ajánlom ezt a könyvet. 🙂 Viszont éhesen tényleg ne kezdjetek bele. 🙂

 

(kép és fülszöveg: www.moly.hu)

A. M. Jenkins: Night Road – Éjjeli utazás

 

covers_41776.jpgSzerző: A. M. Jenkins
Cím: Night Road – Éjjeli utazás
Kiadó: Könyvmolyképző
Kiadás éve: 2019
Műfaj: Szórakoztató irodalom – krimi
Oldalak száma: 286

 

A fiú arra kényszerül, hogy váratlanul útra keljen.
Erőt kell gyűjtenie, hogy szembeszálljon legsötétebb félelmeivel… Cole számára az élet kötéltánc. A napfény a halálos ellensége: egyetlen hiba elég hozzá, hogy csapdába essen és egy koporsó fedelét bámulja belülről az örökkévalóságig…

 

 

 

Ezennel a 6 könyvből álló TBR listámból egyet ki is húzhatok. 

Köztudott, hogy imádom a vámpíros történeteket, ezért is vettem meg ezt a könyvet egy raktárvásár alkalmával. Nem nagyon szokott foglalkoztatni, hogy molyon milyen értékelései vannak egy kötetnek, mert volt arra példa, hogy egy 90% feletti könyvet nagyon nem szerettem, de olyan is, ami nagyon alacsony százalékon állt, és mégis kellemes csalódást okozott.

Ennél a könyvnél viszont megértem az alacsony százalékos értéket. Bajban vagyok, hogy írjam le, hogy miről is szólt, mert gyakorlatilag semmiről.

A történet röviden:

A főszereplőink az éjszaka szülöttei, nem mehetnek napra, mert bár csontig ég a bőrük, mégsem halnak meg, és kizárólag vérrel táplálkoznak. Mégsem hívhatjuk őket vámpíroknak, ugyanis ők hemorovok, röviden hemók. Az omnik, vagyis az emberek biztosítják számukra a táplálékot. Vagy önszántukból, vagy tudtukon kívül.

Sandor, egy gyakorlott hemo elkövetett egy hibát. Megölt egy omnit. A véletlen balesetet Gordonak hívják, aki egy durcás kisgyerek. Valahol megértem őt is, mert nem könnyű egyik pillanatról a másikra elveszíteni önmagát, és az új környezethez, az új életéhez alkalmazkodni, na de a kocsi hátsó ülésén duzzogni, az azért nekem sok volt.

Johnny (a hemok vezére (?) ) hazahívja Colet, egy másik tapasztalt és sokat látott hemot, hogy segítsen Sandornak, vezessék be Gordot a világukba. Bár nem megy minden zökkenőmentesen, igyekeznek eleget tenni a kérésnek. Autóba ülnek, és mennek egyik helyről a másikra.

Na kb ennyiről szól a történet.

Gondolataim:

Elolvastam, mert reméltem, hogy valami csak kisül ebből a sztoriból, kapunk valami pluszt, de csalódnom kellett. Ha egy kicsit hosszabb lett volna a történet, hátha olvasmányosabb lett volna! Sajnáltam, hogy a szereplők nem voltak kidolgozva, szinte semmit nem tudtunk meg róluk. Oké, Cole fotózott, viszont engem, mint fotóst mélyen érint, hogy állítása szerint szerette csinálni, mégis félvállról vette a képeket. A képek történeteket mesélnek, érzéseket adnak át, emléket állítanak. Nem csak úgy vannak.

Sajnáltam, hogy mindenbe belepiszkáltunk egy kicsit, de semmiről nem tudtunk meg konkrétumot. Honnan jött Johnny? Ki ő? Mi Sandor története? Vagy ki az a titokzatos hemo, és mi lett volna az ő szerepe a történetben? Több kérdésem van most hogy elolvastam a könyvet, mint mielőtt elkezdtem volna, ugyanis a fülszöveg nem sok útmutatást nyújt. Bár most, a könyv elolvasása után azt kell mondanom, hogy nem túl sok köze van a történethez.

Azon pedig különösen jót mosolyogtam, hogy a molyon a címkék között a pszicho-thriller szerepel. Hát ez a könyv minden, csak nem pszicho-thriller. 🙂

Borító:

Nem rossz, de nem az igazi. Amikor ránézek, mindig a Vámpírnaplók (a sorozat) egyik jelenete jut eszembe. 

Sajnálom, de nem tudom jó szívvel ajánlani senkinek ezt a könyvet, mert rettenetesen unalmas, kidolgozatlan a történet is és a szereplők is, és gyakorlatilag semmiről nem szól. Jó szívű akartam lenni és 3 csillagot adni, de nem tudok. 

 

(kép és fülszöveg: www.moly.hu)