Címke: Álomgyár

by - Itt lehet hozzászólni!

Dani Atkins: A legfényesebb csillag az égen

covers_676684.jpgSzerző: Dani Atkins
Cím: A legfényesebb csillag az égen
Kiadó: Álomgyár
Kiadás éve: 2021
Műfaj: romantikus
Oldalak száma: 432
 

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

„Magával ​ragadó történet.” – Heidi Swain, bestsellerszerző

Ahol egy történet véget ér, ott egy másik elkezdődik
Lisa csillagászként fürkészte az eget, és amikor fürkésző pillantása Alexre esett, meglátta, hogy a zord külső mögött egy szeretetre méltó férfi rejtőzik.
Alex, Lisa és a fiuk, Connor boldog kis univerzumot hoztak létre hármasban. De Lisa tragikus hirtelenséggel elhunyt egy vonatbalesetben, és a világuk atomjaira hullott. A férfit maga alá temeti a gyász, és súlyos teherként nehezedik a vállára, hogy egyedül kell felnevelnie hatéves fiát. Hogy boldogulnak kettesben Connorral anélkül, hogy Lisa fényt hozna az életükbe?
Ekkor megjelenik négy idegen. Két férfi és két nő, akik ugyan sosem találkoztak Lisával, de akiknek Lisa halála mégis gyökeresen megváltoztatta az életét. Alex megismeri a történetüket, és rádöbben, hogy talán az élet mégsem olyan könyörtelen és értelmetlen, amilyennek gondolta. És talán a jövő mégiscsak meg van írva a csillagokban…
A díjnyertes romantikus regényeiről híres Dani Atkins egy szívfacsaró szerelmi történettel érkezik a magyar olvasókhoz. Regényének középpontjában egy megözvegyült férfi áll, akinek meg kell küzdenie a kérdéssel: vajon mindent másképp csinált volna, ha tudja, hogy a felesége nemsokára már nem lesz mellette?

 

„Én is szeretlek apu. -… – A csillagokat is lehoznám neked.” 

Sok évvel ezelőtt olvastam egy könyvet Dani Atkinstől, de az olyan mély nyomot hagyott bennem, hogy a mai napig emlékszem rá. Ezért különösen örülök, hogy az Álomgyár Kiadó lehetőséget biztosított arra, hogy az egyik legújabb kötetét is elolvassam a szerzőnek. Ezt ezúton is köszönöm.

A történet röviden:

Alex, Lisa, és a kisfiúk, Connor gondtalanul élnek addig a szörnyű napig, amíg Lisa egy végzetes vonatbalesetben életét veszti. Alex teljesen magába roskad, nem tudja, hogyan fogja egyedül felnevelni Connort. A kisfiú zárkózott lesz, falat emel maga köré, amin még az apja sem tud áthatolni.

Azonban négy, teljesen más életkorú, életstílusú, és személyiségű idegen toppan be az életükbe, akik bár teljesen különbözőek, egy valami, pontosabban egy valaki mégis összeköti őket. Általuk Alex megszállottan próbál visszatalálni a feleségéhez, azonban be kell látnia, hogy ha normális életet akar biztosítani a kisfiának, akkor el kell engednie a feleségét. Ez azonban koránt sem olyan egyszerű egy összetört szívű apának.

Gondolataim:

Ez a kötet engem romokba döntött. Anyaként és feleségként is. Az utolsó 40 oldalt 2 napig olvastam, mert néhány mondat után zokogtam, képtelen voltak folytatni a történetet. Nagyon megrázó, mégis gyönyörű. Benne van minden fájdalom, kétségbeesés, szeretet, és minden remény, amit egy feleségét elvesztő férj, és az édesanyját elvesztő gyermek átél.

A történetet két nézőpontból ismerjük meg. Alex szemszögéből, és Molly szemszögéből, aki pedagógusként dolgozik, ért a kisgyermekek nyelvén. Egyikük mérhetetlen fájdalma, a másiknak az életet jelenti. Eddig soha nem találkoztak egymással, mégis összeköti őket valaki. Mégpedig Lisa. Lisa, aki a halálával megmenti nemcsak Molly, hanem még 3 másik ember életét, visszaadja a reményt egy hosszú, boldog életre.

Dani Atkins úgy veti papírra az érzelmeket, ahogy azt kevesen tudják. A történetei az olvasó lelkéig, szívéig hatolnak, összetöri, majd szépen lassan újraépíti. Emiatt olvasmányosak, és nagyon szerethetőek a könyvei. Ebben a kötetben is ott volt az a plusz, ami fellobbantotta a remény szikráját, hogy bár mély a fájdalom, de egyszer egy napon majd képes lesz mindenki feldolgozni, és tovább élni az életet a szeretett személy emlékeivel, az együtt átélt boldog pillanatokkal.

Biztos vagyok benne, hogy sokáig velem marad ez a történet, és hetekkel, hónapokkal, sőt évekkel később is emlékezni fogok rá. Azokra a gondolatokra, amelyek megfogalmazódtak bennem, és azokra az érzésekre, amelyeket olvasás közben átéltem. Gyönyörűen megírt történet.

Borító:

Gyönyörű. Többek között ezért is figyeltem fel a könyvre. A színek, az éles kontraszt vonzza a tekintetet. Most, ahogy a könyv végére értem, amikor ránézek, görcsben van a gyomrom, érzem a fájdalmat is. Nagyon illik a történethez.

 

(kép és fülszöveg: www.moly.hu)

by - Itt lehet hozzászólni!

Chevy Stevens: A múlt nem felejt

covers_703781.jpgSzerző: Chevy Stevens
Cím: A múlt nem felejt
Kiadó: Álomgyár
Kiadás éve: 2022
Műfaj: thriller
Oldalak száma: 400
 


Ne reméld, hogy vége. Mert soha nincs vége.
Nem könnyű a Campbell lányok élete. Jess, Courtney és Dani egy félreeső farmon él Nyugat-Kanadában, ahol keményen dolgoznak, és igyekeznek elkerülni apjuk haragját. Egyik este eldurvul egy összetűzés, és a testvérek kénytelenek menekülni. Ám amikor az autójuk lerobban egy kisvárosban, a rémálom tovább fokozódik.
Egyre kilátástalanabbá válik a helyzetük, és borzalmas körülmények közt találják magukat. Nincs más választásuk, mint nevet változtatni, és újrakezdeni az életüket. Tizennyolc évvel később még mindig kísérti őket annak a nyárnak az emléke. Ám amikor az egyik lány eltűnik, a testvéreket utoléri a múlt. És ezúttal nincs menekvés.
A múlt nem felejt Chevy Stevens eddigi legmegrázóbb thrillere: a kétségbeesés, a hűség és a gyalázat feledhetetlen ábrázolása. Megrendítő történet túlélésről… és bosszúról.

 

 „Sosem készülök fel a búcsúra. Csak meg kell tennünk.” 

Köszönöm szépen az Álomgyár Kiadónak, hogy elküldte nekem a könyvet. Friss megjelenésű a kötet, de már megjelenés előtt a borító felkeltette az érdeklődésemet. Nagyon régen olvastam thriller címkével ellátott kötetet, pedig nagyon szeretem ezt a műfajt. Így már nagyon vártam, hogy el tudjam kezdeni.

A történet röviden:

A Cambell lányok, Jess, Courtney, és Dani egy farmon élnek az apjukkal. Édesanyjuk már nem él, az apjuk amikor éppen otthon van, akkor sem bánik velük kesztyűs kézzel. A lányok dolgoznak, igyekeznek eltartani magukat, azonban egy este a részeg apjukkal elfajul egy veszekedés. A lányoknak maguk mögött kell hagyniuk mindent, és menekülni kényszerülnek. Egy kisvárosban lerobban az autójuk, és két fiatal srác siet a segítségükre. Munkát ajánlanak nekik, és mivel a lányoknak pénzre van szükségük, ezért elfogadják a felkínált lehetőséget. Arra azonban nem készültek fel, hogy a pokol hetedik bugyrába sétálnak bele.

Miután sikerül maguk mögött hagyni a kínzóikat, nevet változtatnak, és megpróbálják feldolgozni a történteket. Azonban 18 évvel később arra nem számítanak, hogy a történelem megismétli önmagát.

Gondolataim:

Rettenetesen megrázó ez a kötet. Belegondolni is rossz, hogy 3 tizenéves lánynak miken kellett keresztülmennie. Nem elég, hogy a saját apjuktól kellett minden nap rettegniük, és saját magukat is el kellett tartaniuk, még a válogatott kínzásokat is el kellett viselniük, ami segítő szándékként volt csomagolva.

A lányokat nagyon sajnáltam, viszont Briant és Gavint nagyon utáltam. Fel nem foghatom, hogy mi késztette őket arra, hogy kihasználják 3 védtelen lány kiszolgáltatottságát, és örömüket leljék a kínzásukban.

A könyv olvasása során végig a jóban reménykedtem, hisz így nem érhet véget a lányok története. Mindenkinek szüksége van a nyugodt életre, a biztos pontra az életükben, hogy ne kelljen álmatlanul, rettegésben tölteniük az éjszakákat éveken keresztül. Mire a könyv végére értem, eleredtek a könnyeim. A 400 oldalon keresztül tartó feszültség, a düh, az elkeseredettség könnyei voltak ezek.

A kötet felépítése nagyon tetszett. Több nagyobb fejezetre volt osztva, mindegyik más szereplő szemszögében íródott, ezáltal még közelebb kerültünk az eseményekhez, és szinte testközelből éltük át a lányokkal azt a sok borzalmat, amit el kellett viselniük. A szerző egy pillanatig sem hagyja unatkozni az olvasóját, szinte minden oldalon vágni lehet a kötetet körbelengő feszültséget, emiatt válik letehetetlenné a könyv. 

Aki szereti a feszültségekkel teli, olvasmányos thriller műfaját, annak ajánlom ezt a könyvet. Kár lenne kihagyni.

Borító:

Ahogy fentebb említettem, még megjelenés előtt keltette fel a figyelmemet a borító. Majd elolvastam a fülszöveget (igen, én 😀 ), és akkor már biztos voltam benne, hogy nekem ezt a könyvet el kell olvasnom. Sokat elárul a borító, mégis keveset mond a teljes történetről. 

 

(kép és fülszöveg: www.moly.hu)

 

by - Itt lehet hozzászólni!

Lontai Léna: Könnyező liliomok

covers_666453.jpg

Szerző: Lontai Léna
Cím: Könnyező liliomok
Kiadó: Álomgyár
Kiadás éve: 2021
Műfaj: lélektani
Oldalak száma: 352

Milyen hosszú a múlt árnyéka?

Lili csodás gyermekkora csak odáig tart, amíg nővére férje vissza nem él a bizalmával, és olyat tesz, ami örökre megpecsételi a lány sorsát. Szexuálisan bántalmazza Lilit, aki a történtek után szeretne segítséget kérni – ám éppen azok utasítják el, akikben a legjobban bízott. Csak felnőttként jön rá, hogy elutasító és tehetetlen családtagjai maguk is rettenetes traumákkal élnek.

Hány és hány generáció sorsát határozza meg az abúzus? Érdemes-e háborítani a múltat vagy jobb tovább élni tudatlanul? Lili világa minden egyes nappal összedőlni látszik. Vajon képes lesz a romokból újraépíteni magát?

Lontai Léna első regényében igaz történeteket mond el. Elképzelhetetlen személyes tragédiákat, amelyek nem kímélték egy család három generációjának nőtagjait. A szerző anyák és lányok sorsöröksége mögé néz, hogy megfejtse, mi az az átok, amely sűrű ködbe vonta ezeket a nőket, és van-e fény a kiúttalannak tűnő sötétségben.

 

„A gondokat nem elszenvedni kell, hanem megoldani, és minden egyes napot reménnyel túlélni, hogy az élet egyszer még lesz jobb.” 

Köszönöm az Álomgyár Kiadónak, hogy elolvashattam ezt a kötetet. Egy igaz történetet tart a kezében az olvasó, amit három generáción keresztül követhetünk nyomon. Amikor családon belüli bántalmazásról, szexuális erőszakról hallunk, olvasunk, akkor mindenkinek az agyán átfut néhány gondolat:
– az én családomban ezek nem fordulhatnak elő
– ismerek olyan személyt, aki személyesen érintett benne?
– nálunk, vidéken, ahol mindenki ismer mindenkit, és a falu egy összetartó közösség, ott ilyen biztos nincs.

De ahogy jöttek szembe velem az ismerős helyek: Hajdú-Bihar megye, a Berettyó part, Hencida… rá kellett jönnöm, hogy Bihari lévén, akár még ismerhettem is a könyvünk főszereplőit. (Hencida távolabb van tőlünk, így nem voltak ismerősek a főszereplők nevei.)

A történet röviden:

Visszafelé haladunk az időben. Először megismerjük Lili történetét, aki egy életvidám kislány, játszik, nevet, olvas. Szinte már gondtalan az élete. Szinte. A nővére ugyanis férjhez megy, és a férjével együtt továbbra is a szülői házban, közös szobában laknak immár hárman. Ahogy telik az idő, és Lili kezd nőiesedni, Attila, a sógora is észreveszi, és minden pillanatot megragad, hogy visszaéljen a helyzetével. Lili próbál segítséget kérni, azonban süket fülekre talál.

Ahogy telik az idő, úgy hullanak ki a csontvázak a szekrényből. Lili megismeri az anyja, majd a nagyanyja történetét is, és teljesen ledöbben, hogy a családjának a nő tagjai miken mentek keresztül az évek során.

Gondolataim:

Nemcsak megrázó, hanem nyomasztó is a történet. Ez a könyv megtörtént esetet dolgoz fel, és olvasás során gyakran megfordul az ember fejében, hogy akár a környezetében is, hány olyan család, hány olyan nő élhet, aki bántalmazás áldozata. Sokszor mérhetetlen dühöt éreztem, hogy egy ember mégis hogyan bánhat így az embertársával, egy gyerekkel, egy nővel?! Ők nem érdemelnek tiszteletet, megbecsülést, szeretetet? Ezek a férfiaknak nem nevezhető lények honnan veszik a bátorságot ilyen borzalmas tettekhez?

Még mindig elönt a düh, és a tehetetlenség érzése, amikor eszembe jutnak sorok, jelenetek. Amikor olvassa az ember a nők szenvedéseit, és segíteni szeretne, de nem tudja a módját, hogy hogyan.

Az egyik legnehezebb témához, a szexuális bántalmazáshoz, abúzushoz nyúlt az Írónő, és hiába a drámai történet, egyszerűen képtelenség letenni a könyvet. Minden fejezet az olvasóért kiált. A témája miatt, a megfogalmazás, az írói stílus miatt én kötelezővé tenném ezt a kötetet, mert erről a témáról igenis kell beszélni, igenis ki kell állni az igazunkért. Ez az első könyve az Írónőnek, és bízom benne, hogy nem fogja abbahagyni az írást.

A könyv 3 részre van osztva, és ahogy már említettem, visszafelé haladunk az időben. Szépen sorban megismerjük a gyermek, az anya, és a nagymama történetét, döntéseit, mindennapjait, és oldalról oldalra bontakozik ki egy olyan családi tragédia, ami 3 generáción keresztül öröklődik. Ott vagyunk a mindennapokban, látjuk hogyan teremtik elő a betevő falatot, hogy egy nőnek mennyi élethelyzetben kell helytállnia, amikor a férje a fronton van, és semmi hír róla.

Összegezve, én nagyon örülök, hogy elolvastam ezt a könyvet, és megismertem Lontai Léna írásmódját. Vidéki emberként külön hálás vagyok, hogy a vidéki munkát nem elnagyolva olvashattuk, hanem hiteles képet kaptunk róla. (bizony, én is törtem ám a kukoricát, és ettem a szántáson egy pléden többedmagammal, mert ez összehozza a rokonságot. 🙂 ). 

Borító:

Vonzza a tekintetet, de a történet elolvasása után belesajdul a szívem, amikor ránézek. Nemcsak a témája, de a színvilága is nagyon illik a kötethez.

 

Ahogy fentebb már említettem, ezt a könyvet kötelező olvasmánnyá tenném, mert erről a témáról igenis beszélni kell.Ajánlom mindenkinek!

 

(kép és fülszöveg: www.moly.hu)

 

by - Itt lehet hozzászólni!

Gill Thompson: Csillagokban írt sorsok

covers_645019.jpg

Szerző: Gill Thompson
Cím: Csillagokban írt sorsok
Kiadó: Álomgyár
Kiadás éve: 2021
Műfaj: szépirodalom – holokauszt
Oldalak száma: 456

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Emberség ​az embertelenségben, remény a reménytelenségben

Valóban megtörtént, több ezer zsidó gyerek menekült el a nácik megszállta Európából a Kindertransport vonatokon Londonba. Gill Thompson új könyvét ajánljuk annak, aki olvasta és szerette Heather Morristól Az auschwitzi tetoválót, Edith Eva Egertől A döntést és Martha Hall Kellytől az Orgonalányokat.

1939, Prága.
A fiatal anyuka, Eva múltja sötét titkot őriz. Tudja, csakis úgy mentheti meg a náci megszállóktól a lányát, Mirjamot, ha elküldi otthonról – akkor is, ha ez azt jelenti, hogy nem láthatja többé. De amikor Eva koncentrációs táborba kerül, attól fél, hogy titkára fény derülhet.
Londonban Pamela önkéntesként segít befogadó családot találni az Európából érkező zsidó gyerekeknek. Összeismerkedik egy kislánnyal, akiért végül nem jönnek, így Pamela hazaviszi magával. Csak amikor az asszony fia bevonul a légierőhöz, akkor érti meg, milyen könnyen darabokra törhet az ő világa is.
Gill Thompson letaglózó és csodálatos, valós eseményeken alapuló történetében két egymást nem ismerő nő sorsa fonódik össze egy fájdalmasan közeli, sötét időben, amikor emberéletek megtartásához az idegenekbe vetett bizalom jelenthetett kétes reményt, és erőt leginkább a soha nem múló szeretet adhatott, azok iránt, akik a legfontosabbak számunkra.

 

„Már nem azért játszott a közönségnek, hogy a tehetségét csodálják, hanem hogy elterelje a figyelmüket a szenvedésről, hogy gyönyörű, békés helyre repítse őket, ha csak egy órácskára is, ahol minden lehetséges, bármilyen levertek és kimerültek az egész napos munkától.”

Erre a könyvre még a megjelenés előtt felfigyeltem. Nagyon köszönöm az Álomgyár kiadónak, hogy elolvashattam.

Több könyvet olvastam már a témában, viszont ez más volt, mint a többi, ugyanis ez a történet nem az Auschwitz-i koncentrációs táborban játszódik. 

A történet röviden:

Két szálon fut a történet, két család életét ismerjük meg. A főszereplőnk, – akin keresztül megismerjük a zsidó sorsot – Eva, aki Prágában él a férjével, és a kislányával, valamint a tehetős Denison család, akik Angliában élnek. A zsidó családok megtesznek mindent annak érdekében, hogy legalább a gyermeküket biztonságban tudják, ezért bármilyen kicsi is, vonatra ültetik, és elküldik Angliába, ahol befogadó családoknál laknak, abban a reményben, hogy ha véget ér a háború, újra egyesülhet a családjuk.

Így dönt Eva is, és a kislányát, Mirjamot elküldi Angliába. Azonban az őt örökbefogadó család idő közben meggondolta magát, ezért Pamela – aki önkéntesként dolgozik, hogy segítse a zsidó gyerekeket – magához veszi, így kerül Mirjam a Denison családhoz.

Amikor a németek elfoglalják Prágát, Eva  és a férje is belátják, hogy bár fájdalmas, de jó döntés volt elküldeni a lányukat, így érte legalább nem kell aggódni, hogy mi lesz vele, amikor a németek elhurcolják őket. 

Amikor Eva és a családja koncentrációs táborba kerül, csak egy menedéke van, az pedig a zene. Hosszú évek óta nem zongorázott, de amikor lehetősége nyílik rá, megragadja az alkalmat. Azonban a múltja nem merül feledésbe, és az évekig magában őrzött titkára is fény derül.

Gondolataim:

Ez az idei évem egyik legnehezebb olvasmánya. Ennek a bejegyzésnek a megírásához is többször ültem le, mert nem volt olyan egyszerű megírni az ajánlót, mint ahogy az előre gondoltam. Nem volt elég erőm megírni.
A 2. világháború, a zsidó sors, koncentrációs táborok. Nincs olyan ember, aki ne tudná, miről van szó. Mindenki tanult róla, olvasott róla, esetleg filmet nézett a témában. Ki többet, ki kevesebbet. (Én pl. a Sorstalanságból érettségiztem.)

Most, 35 éves fejjel, még mindig nem tudom megérteni, nem tudom felfogni, hogy néhány évtizeddel ezelőtt megtörténhetett az, hogy egy „ember” milliókat öl meg csak azért, mert zsidó. 

Mint ahogy fent már említettem, ez a történet nem a hírhedt táborban játszódik. Évekkel korábban, 1930-ban indul a történetünk. Eva 16 éves, de már ekkor szembesül a németek kegyetlenségével.
Anyaként állíthatom, hogy az egyik legerősebb karakter a történetben. Ahhoz, hogy egy szülő saját akaratából úgy döntsön, hogy elszakad a gyermekétől, mérhetetlen erőre van szükség. 

Pamelát is nagyon megkedveltem, mert hiába él jó módban, mégsem kérkedik vele, igyekszik segíteni ahol tud. Mirjamot a sajátjaként szereti, a fia mellé mindig is vágyott egy kislányra. 

Ez a történet pontosan bemutatja, hogy hiába a rémhírek, az emberekben mindig is benne volt a remény, hogy egyszer jobb lesz, ha a munkájuk lévén is, de biztonságban vannak. De egyszer eljön az a pillanat, amikor a remény elszáll, és a lelkiismeret erősebb, tudva, hogy ez akár a véget is jelentheti.

„A betűk balra dőltek a levelezőlapon. Ott rosszabb lesz.”

A női karaktereket tartom a legerősebbnek ebben a történetben. Van egy kislány, aki még csak 5 éves, de a családja nélkül kell élnie, és még azt sem érti, hogy miért. Van egy vagyonos angol nő, aki megtanít arra, hogy segíts ahol tudsz, akár önkéntesként is, mert az nem kerül semmibe, és adott egy zsidó anya, aki meghozza élete legnehezebb döntéseit, de a zenéjével segíti át a sorstársait azokon a borzalmakon, amiket rájuk mért a sors.

Mi ezt, így 2021 végén fel sem tudjuk igazán fogni, hogy milyen rettegni a nap 24 órájában, milyen összerezzenni minden hangosabb cipőkopogásra, és milyen lefeküdni azzal a tudattal, hogy másnap vajon a családunk körében kezdjük-e a reggelt, vagy éjszaka elhurcolnak, és állatként tartanak egy koncentrációs táborban.

Borító:

Figyelemfelkeltő, és az egyik legfájdalmasabb borító, amit eddig láttam. Már önmagában a színvilága, és ahogy a kislány áll a síneken, az is megrázó, de a távolban a fény, ami megvilágítja a síneket.. Már-már hívogató lenne, ha nem a halálba hívna.

 

Ezt a történetet kivétel nélkül Mindenkinek ajánlanám. Idősnek, fiatalnak, nőnek és férfinak is egyaránt. Megrázó volt olvasni, mégis érzelmekkel teli történet volt az önfeláldozásról, az anyai szeretetről, a családról, és a reményről.

 

(kép és fülszöveg: www.moly.hu)

by - Itt lehet hozzászólni!

Kendall Ryan: Utálom, hogy akarlak

covers_686535.jpgSzerző: Kendall Ryan
Cím: Utálom, hogy akarlak
Kiadó: Álomgyár
Kiadás éve: 2021
Műfaj: romantikus, erotikus
Oldalak száma: 272

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Nemcsak a jó hírem forog kockán, hanem a szívem is.
Nem vagyok jó társnak. Ha valamire, hát erre megtanított a hátrahagyott összetört szívek és a tönkrement kapcsolatok hosszú sora. A haverjaim imádnak folyamatosan cikizni a legújabb szakítás miatt. Kösz, de inkább egy gyökérkezelés. És egy vaszektómia. Egyszerre.
A megváltás mégis megérkezik számomra – a dögös és tüzes Maren személyében. Aki mellesleg a barátom testvére, szóval egy csöppet sem kínos a dolog. De küldetésem van, és Maren hajlandó megtanítani mindarra, amiben eddig partnerként elbuktam. Hiányosságaimból a jelek szerint sok akad. És mindez igen hasznos is – egészen addig, amíg érzések nem ébrednek bennem.

A USA Today és New York Times bestsellerszerző Kendall Ryan szexi, önálló romantikus regényekkel kápráztatja el ismét az olvasóit. Történeteinek hősei szenvedélyesen esnek szerelembe, és szenvedélyesen küzdenek, hogy ne szegjék meg saját szabályaikat. De a vágy felülír minden törvényt.

 

Először is nagyon szépen köszönöm az Álomgyár Kiadónak, hogy elolvashattam ezt a könyvet.

Nekem szent meggyőződésem volt, hogy már olvastam Kendall Ryantől. De most őszintén meglepődtem, hogy még nem, csak akartam, mert nagyon sokat beszélgettünk már a könyveiről a barátnőimmel. Viszont most itt volt az alkalom, és nagyon örülök, hogy végre megismertem az egyik könyvét. Nagyon tetszik a stílusa, fogok még olvasni tőle, ebben biztos vagyok.

A történet röviden:

Hayes és Maren már ezer éve ismerik egymást, ugyanis a lány a kishúga Hayes legjobb barátjának. Ebből kifolyólag természetesen tabu Hayes számára, aki nagy nőcsábász hírében áll. Maren egy idősek otthonában dolgozik, ami sajnos olyan rossz anyagi helyzetbe kerül, hogy félő, be kell zárni. Maren teljesen összetörik, mert neki nemcsak egy munkahely, hanem egy menedék is. Hayes felajánlja a segítségét, hogy megmentsék az idősek otthonát, de hátsó szándékai is vannak, ugyanis hiába tudja, hogy tiltott területre tévedt, mégsem tud parancsolni az érzelmeinek. Ahogyan Maren sem.

Gondolataim:

Egyszerűen imádom az ilyen történeteket. Humoros, romantikus, és erotikus. Van benne minden, ami egy könnyed kikapcsolódáshoz kell. Nincs meglepetés a végén, mégis élvezet olvasni. Egyszerű a nyelvezete, emiatt könnyű olvasni, gyorsan lehet haladni vele.

A főszereplőket nagyon könnyen megkedveltem. Hayes a sármos, izmos szépfiú, akinek a kapcsolatai rendre kudarcba fulladnak. Nincs felkészülve az elköteleződésre, és ezt egyik barátnője sem nézi jó szemmel. Ki több, ki kevesebb ideig bírja, de mindig szakítás a vége.

A belső gondolatait imádtam, jókat mosolyogtam rajta.

Maren nagyon szimpatikus volt, imádtam, hogy milyen kedvesen, mekkora szeretettel viszonyul az idősekhez. Sokak számára példamutató az elkötelezettsége, és a türelme a munkája valamint az otthon lakói felé. A bátyja szintén szerethető karakter, bár kissé mufurc, de az egyik ismerősömre nagyon emlékeztet az orra alatt való morgásokkal. 😀 

A történetben nagyon szerettem a váltott szemszöget, mert így megismerhettük a két főszereplő gondolatait, érzéseit. Amit sajnálok, hogy kevés információt kaptunk az eddigi életükről, arról olvastam volna még szívesen. 

Aki szereti a humoros, romantikus történeteket, pikáns erotikus jelenetekkel megfűszerezve, annak bátran ajánlom ezt a történetet! Biztos, hogy nagyon fogjátok szeretni. 🙂 Én pedig várom a következő rész megjelenését.

 

(kép és fülszöveg: www.moly.hu)

by - Itt lehet hozzászólni!

Malka Adler: Testvérek Auschwitzban

covers_612351.jpg

Szerző: Malka Adler
Cím: Testvérek Auschwitzban
Kiadó: Álomgyár
Kiadás éve: 2020
Műfaj: történelmi
Oldalak száma: 510

 

A kilátástalanság és a remény megrendítő, igaz története
Dov és Yitzhak egy kis hegyvidéki, magyar faluban él a világ és a háború zajától elszigetelve. De egy napon 1944-ben a borzalom őket is eléri, és minden megváltozik. A nácik ellepik a falusiak otthonát, az ott élő zsidóknak csupán egyetlen órájuk marad az Auschwitzba tartó vonat indulásáig.
Hogy ezután mi történt, arra hat évtizeden át nem találtak szavakat a testvérek. Ám egy jó barátjuk kérésére most mégis megtörik a csendet, és izraeli otthonuk biztonságában elmondják fájdalmas, kegyetlenül őszinte történetüket, amelynek nem szabad feledésbe merülnie.
Margaret Atwood írói stílusára emlékeztető, zsigerig ható, megkerülhetetlen regény született Malka Adler tollából, amely erőt, vigasztalást és legfőképpen reményt sugároz az olvasó felé.

 

„… Hiányoztak a barátok, és az utcai focimeccsek. Az édes Slojmele, a szomszéd fia, aki csak hároméves volt. Slojmele. Ezerszer el kellett mesélni neki az ijesztő mesét az oroszlánról, aki gyerekeket falt fel. Kitört belőle a nevetés, főleg annál a résznél, mikor az oroszlán üvöltött, és felfalta a gyereket. Végül Hitler falta fel őt.” 

 

Napok óta gondolkodom, hogy mit írhatnék erről. De mindig ugyan az a szó ugrik be, ez pedig a kegyetlen. Olvastam már a témában, és fogok is még olvasni, bár szerintem nem mostanában, mert idő kell, hogy mindezt feldolgozzam. Nagyon sokszor kellett félretennem a könyvet, volt, hogy a mondat közepén csuktam be, mert egyszerűen képtelen voltam még egy szót elolvasni. Egyszerűen nem akarom elfogadni, hogy ilyen emberekkel szembeni brutalitás valóban létezett.

Hirtelen nem is tudom megmondani, hogy olvastam-e ettől megrázóbb könyvet az elmúlt években.

A történet röviden:

Mivel a cím elég árulkodó, így senkit nem fog meglepetésként érni, hogy ez a könyv a holokauszt borzalmait írja le. 2 túlélő, 2 testvér, 60 év után úgy dönt, hogy van elég lelki erejük ahhoz, hogy elmondják a történetüket. Nem szépítették a valóságot, nyersen, és őszintén elmondták, hogy rángatták el a családjukat, hogy nézték végig, ahogy az embereket küldik a gázkamrákba, hogy kínozzák, éheztetik a táborban a zsidókat. 

Váltott szemszögből követhetjük az eseményeket. A testvérek 15-16 évesek voltak, amikor pont került a korábbi életük végére, és meg kellett tanulniuk túlélni. De amilyen körülmények között voltak, az sem volt biztos, hogy a következő órát megérik.

Mivel Dov és Jichak mesélik el a történetüket, így egyértelmű, hogy sikerül megmenekülniük a pokolból. Nyomon követjük a tábor utáni életüket, hogy hogyan tudtak megbirkózni a mindennapokkal, az újdonsággal, és hogy 60 év után még mindig megvannak bizonyos szokásaik.

Gondolataim:

Még most is libabőrös vagyok, ha a könyv egyes jelenetei eszembe jutnak. Ezt a bejegyzést is napok óta írom, mert már az is megvisel, hogy újra kézbe veszem a könyvet, és visszalapozok a megjelölt oldalakhoz. Ettől függetlenül biztos, hogy fogok még a témában olvasni.

Belegondolni is borzalmas, hogy mit élhettek át azok az emberek, akiket kirángattak az otthonukból, elhurcoltak, úgy bántak velük, mintha nem is érző, lélegző emberek lennének. Amikor a szülők tudják, hogy mi történik, de a 2-3 éves gyerek nem érti, hogy miért kell ezen keresztülmenni, és mi várja majd a több napos út végén. 

A sok borzalom ellenére a testvéri szeretet és összetartozás csodálatosan van bemutatva. 

Mint ahogy már említettem, váltott szemszögből követhetjük nyomon a testvérek életét, így betekintést nyerünk abba is, hogy ugyan azokat az eseményeket hogyan élték meg külön-külön.

Borzalmas volt olvasni, hogy képes egyik ember úgy megtörni a másikat, hogy elveszti a józan eszét, és a saját családtagjában is képes kárt tenni, mert a túlélési ösztön nagyobb, mint a vér szerinti kötelék.

A tábor utáni évek is megrázóak, a túlélők hátralévő életére, szokásaikra is nagy hatással van. A másik embertársuk iránti bizalmat visszaszerezni hosszú évek munkája, ha egyáltalán sikerül.

Borító:

Most, hogy elolvastam a könyvet, más értelmet nyer a borító is. Szó szerint megremegek, ha ránézek, pedig Dov és Jichak már 15-16 évesek, amikor Auschwitzba kerülnek, nem ilyen kicsik, mint a borítón szereplő kisfiúk.

 

Csak azoknak ajánlom ezt a könyvet, akik olvastak már a témában, és el tudják viselni a borzalmas valóságot, mert ez valóban egy nagyon megrázó könyv.

 

(kép és fülszöveg: www.moly.hu)

by - Itt lehet hozzászólni!

Hazai szerzők, akiknek a könyveit szeretném elolvasni

4866f13867d8f928dd87ecd7ae71a7b7.jpg 

Sziasztok!

Aki követi az oldalt, az tudja, hogy igyekszem minél több hazai szerző munkásságát megismerni, a könyvét elolvasni. Mert igenis vannak kiváló tehetségű szerzőink.

Most összegyűjtöttem 5 olyan szerzőt, akik könyvei mindig felbukkannak előttem, akár a facebook-on, akár a molyon, de még sajnos nem volt szerencsém kézbe venni egyik kötetüket sem. Viszont szeretném minél több magyar szerző könyvét a polcomon tudni. Már szépen alakul a „magyar polc”. 🙂 

1. Marilyn Miller (NewLine Kiadó)

Az írónőre még a barátnőm hívta fel a figyelmemet még évekkel ezelőtt. Nincs mentségem, hogy miért nem olvastam még tőle, de igyekszem minél hamarabb bepótolni.

2. Ruby Saw (Book Dreams Kiadó)

Ez a név egészen addig ismeretlen volt a számomra, amíg nem láttam Cinti (Papírra vetett gondolataim) videóit először instán, majd a youtube-n. Cinti olyan lelkesen beszélt Ruby Saw-ról, hogy felkeltette az érdeklődésemet. 🙂

3. B.E.Belle (Álomgyár Kiadó)

A szerzőt már követem egy ideje a közösségi médiában, és annyira szimpatikus, a könyveinek borítói pedig annyira gyönyörűek, hogy egyszerűen muszáj, hogy egyszer a polcomon legyenek, és kézbe vegyem, elolvassam őket.

4. Abby Winter (NewLine Kiadó)

Az írónőre szintén a barátnőm hívta fel a figyelmemet korábban. Arra már nem emlékszem, hogy melyik könyvét olvasta, de arra igen, hogy elismerően beszélt róla. Szóval mivel bízom a barátnőm ízlésében, nem kérdés, hogy nekem is olvasnom kell az írónőtől. 🙂

5. Szabó Tamás (Maxim Kiadó)

A szerző könyvének van egy facebook csoportja, amiben benne vagyok, és egyre inkább felkeltik az érdeklődésemet az ott olvasható bejegyzések. A Dream válogatás könyveket imádom, a borító nagyon szuper, és a Maxim kiadóban még nem csalódtam. Szóval igyekszem minél hamarabb beszerezni a szerző könyvét is. 

 

Lesz még hasonló bejegyzés, mert miután megírtam ezt a mostanit, egyből ki is tudtam volna egészíteni jó pár újabb szerzővel, de akkor nagyon hosszú lett volna a bejegyzés.

Szóval folyt.köv. hamarosan. 🙂

 

(kép forrása: pinterest)

by - Itt lehet hozzászólni!

Lucy Dawson – Temetetlen múlt

 covers_514039.jpg
Szerző: Lucy Dawson
Cím: Temetetlen múlt
Kiadó: Álomgyár
Kiadás éve: 2018
Műfaj: pszicho-thriller
Oldalak száma: 352

„Tükön ​ülve vártam, mi fog még történni.” – Stardust book reviews

Elvesztetted a gyermeked, és sosem fogsz tudni megbocsátani magadnak. És most valaki elhatározta, hogy meg kell érte fizetned…
Tizenhét évvel ezelőtt valami történt Jess kislányával, Bethszel. A szörnyűség emlékétől a mai napig kirázza a hideg. Jess mindent megtett, hogy megbékéljen annak a tragikus napnak az eseményeivel és a saját szerepével benne.
Csak egyetlen pillanat volt… de egész életében fizetni fog a bűnösségéért.
Hogy eltávolodhasson régen elkövetett hibáitól, Jess elköltözik, hogy új életet kezdhessen a családjával. De amikor ijesztő dolgok kezdenek az új otthonában történni, amelyek látszólag összefüggnek azzal, ami Bethszel történt, Jess rájön, hogy a múltja utolérte őt. Valaki úgy gondolja, Jess még nem fizetett meg eléggé, és elhatározza, hogy a nő szenvedni fog mindazokért a titkokért, amelyeket annyi éven át őrzött.
Lucy Dawson bestsellerszerző első, magyarul megjelenő thrillerében évtizedes, hátborzongató titkokra derül fény. Az írónő pszichológiai tanulmányait kamatoztatva vezeti be az olvasót az anyai fájdalom és bűntudat lélektanába.

 

 

AZ ÉRTÉKELÉS SPOILERT TARTALMAZHAT!!!!!!!!!!!! 

Néhány hónapja rendeltem ezt a könyvet, azóta a polcomon várja türelemmel, hogy elolvassam. Most végre eljött az idő, leemeltem a polcról, elkezdtem olvasni, és félre is tettem egy pár órára, mert az eleje annyira megviselt, hogy akkor hirtelen képtelen voltam tovább olvasni.

A történet röviden:

Jess 5 éves kislánya az iskolában szörnyű balesetet szenved. Jess magát okolja a történtekért, mert ha hallgatott volna az első megérzésére, aznap nem viszi iskolába a kislányt, hanem egyenesen hazamennek. Akkor talán még mindig élne. Ezzel a bűntudattal éli a mindennapjait, ráadásul egy fenyegetésnek köszönhetően el kell hagynia a férjét, és fel kell égetnie maga mögött mindent.

17 évvel később, amikor már az új férjével és 2 éves kisfiával él, lakásvásárlás közben nem várt ismerősbe botlik. Ezután ismét a feje tetejére áll az élete. Nemcsak újabb fenyegetések érik, hanem folyamatos zaklatások is, aminek célja, hogy feltépjék a régi sebeket, és emlékeztessék a kislánya halálára.

Gondolatok:

A könyv eleje nagyon megrázó, végig sírtam szinte az első fejezettől kezdve. A közepén túl sok minden nem történt, a vége viszont izgalmas, és fordulatos volt. A történet vége folyamatosan fenntartotta az érdeklődésemet, izgultam, alíg bírtam letenni a könyvet. A csattanó nagyon meglepett, abszolút nem számítottam rá. Azt sajnálom, hogy a kötet közepe kissé unalmasra sikeredett, pedig egy 5 csillagos történetet ki lehetett volna hozni belőle. Hiányoltam bizonyos információkat. Pontosan mi is történt Jess anyjával? Mi történt a balesetet követő 17 évben? Mi lett Bennel? Ő hogy dolgozta fel Beth elvesztését, és azt, hogy a tragédiát követően elhagyta a felesége? Sajnálom, hogy ezek a kérdések nem kerülnek megválaszolásra.

Ennek ellenére nem bántam meg, hogy megrendeltem. Minden hasonló könyvnél rá kell jönnöm, hogy szeretem a thriller könyveket. 🙂 Szeretem a meglepetéseket, szeretek gondolkodni a miérteken, szeretek félni a következő oldaltól. 

Borító:

Most biztos, hogy érzékenyebben reagálok mindenre, de ahogy ránézek erre a borítóra, összeszorul a gyomrom. A történetek ismeretében meg aztán pláne. A fekete-fehér képek egyébként is „ütősebbek” a színes társaiknál. 

 

(kép és fülszöveg: www.moly.hu)