Ha követitek a blogot, akkor tudjátok, hogy van egy kihívásom 2020-ra, aminek a pontjait itt megtaláljátok. A 3. ponthoz választottam ezt a könyvet. Így belegondolva, már most örülök ennek a kihívásnak, mert végre elolvashattam ezt a kötetet is. Valamiért mindig átsiklottam felette, amikor válogattam a könyvespolcon. Nem tudom ennek mi az oka, de az biztos, hogy valamiért az Öt kismalacot vittem magammal minden költözésnél. Talán nagymamámtól, vagy a nagynénémtől örökölhettem, nem tudom pontosan, de hogy már vagy 10 éve nálam van, az biztos.

Most végre elolvastam, és őszintén bánom, hogy nem vettem hamarabb a kezembe. Egyszerűen fantasztikus írás. Egyszerű az írásmódja, olvasmányos, és lényegretörő. Nem is kell több egy tökéletes krimihez.

Elöljáróban annyit elmondok, hogy a történet végéhez közeledve szinte már megveregettem a vállamat, hogy milyen zseniális nyomozó lenne belőlem, összeraktam a történetet, kitaláltam mi is történt valójában, és rájöttem mindenre. Az utolsó néhány oldalon pedig kiderült, hogy még a közelében sem voltam a megoldásnak. 😀

16 évvel ezelőtt történt egy gyilkosság, a tárgyalást követően a tettest elítélték, és börtönbe zárták, ahol életét vesztette. Halála előtt azonban levelet írt Carlának, a lányának, hogy ártatlanul ül börtönben. Carla, aki idő közben felnőtt nővé érett felkeresi Hercule Poirot nyomozót, hogy derítse ki mi is történt 16 évvel ezelőtt, mert hiába utal minden bizonyíték arra, hogy az anyja követett el gyilkosságot, neki meggyőződése, hogy ez nem igaz, ő nem ölhette meg az apját.

Poirot elvállalja az ügyet, és elutazik a gyilkosság helyszínére, és felkeresi azt az 5 embert, akik akkor a helyszínen tartózkodtak, és ismerték az áldozatot, a híres festőt, valamint a gyanusítottat, az ő feleségét. Egyesével beszél mindenkivel, majd megkéri, hogy ne csak szóban, hanem írásban is mondják el, hogy pontosan mire emlékeznek arról a napról. Hiába olvassuk újra ugyan azt, amit már egyszer hallottunk, mégsem válik unalmassá a könyv.

Érdekes volt látni az 5 különböző embertípust, és hogy milyen nagy hangsúlyt fektet az írónő az emberi viselkedésre. Sok mindent elmond az is, hogy ki milyen szemszögből közelítette meg az akkori eseményeket, és melyek voltak azok a pillanatok, amelyekre 16 év után is emlékeztek.

Így belegondolva, nem is tudom, hogy miért nem olvastam eddig Agatha Christie-t. Egy tökéletesen megírt krimit tarthattam a kezemben. Biztos vagyok benne, hogy be fogok még szerezni néhány könyvet az írónőtől.

(kép és fülszöveg: www.moly.hu)

Ezt a történetet imádtam úgy ahogy van. Alíg bírtam letenni, és szinte remegett a kezem, hogy a könyv végére lapozzak, és megtudjam ki mozgatja a szálakat, és hogy mi is történt pontosan évekkel ezelőtt. (Megjegyzés: nem lapoztam hátra 🙂 )

A főszereplőnk Leah, aki egy könyvtárban dolgozik. Imádja a munkáját, de a napjainak a fénypontja, amikor hazaér a minden vidámságot nélkülöző lakásába a töménytelen mennyiségű könyve közé, magára zárhatja az ajtót, ezzel kizárva mindent és mindenkit az életéből, és olvashat. A 14 évvel ezelőtt történteket nem tudta és nem is akarta feldolgozni, ezért a könyveibe menekül. Nem tartja a kapcsolatot senkivel, nincsenek barátai, és nincs egy férfi az életében. 

Egy nap azonban regisztrál egy társkereső oldalra, ahol megismeri Juliant, és elkezd hinni abban, hogy talán ő is élhet teljes életet.

Ahhoz a bizonyos évfordulóhoz közeledve azonban egyre hátborzongatóbb üzeneteket kap egy idegentől, aki látszólag mindent tud a múltjáról. A zaklatások egyre gyakoribbá, és durvábbá válnak, és Leah a fejébe veszi, hogy kideríti, ki az aki kísérti a múltból.

Ahogy az írónő összefűzi a szálakat, az valami zseniális. Olvastam már pszichológiai thriller könyveket, és azt hittem, hogy nem érhet már meglepetés, hogy mi lehet az a bizonyos múltbéli esemény, de tévedtem. Annyira meglepett, hogy azt a részt újra is olvastam, mert azt hittem valamit félreértettem. 🙂

Azonban nemcsak meglepődtem, hanem kimondhatatlan düh is kavargott bennem Leah barátai, és környezete miatt. Az emberi kegyetlenség nem ismer határokat, ezt már nagyon sok olvasmányomban beigazolódott, és itt szintúgy.

A történet két szálon játszódik, a múltban és a jelenben. Azonban a könyv elején mégsem tudjuk meg, hogy pontosan mi is történt. Az írónő nagyon jól oldotta meg a két idősík összefűzését.

Összességében egy nagyon izgalmas, olvasmányos történet volt, biztos, hogy az írónő összes, magyarul megjelent könyvét el fogom olvasni. 🙂

Ajánlom mindenkinek, aki szereti a thriller könyveket, szereti a borzongást, és egy letehetetlen történetet szeretne olvasni.

(kép és fülszöveg: www.moly.hu) 

Az első könyvem az írónőtől, de biztos, hogy nem az utolsó. A szerzőről eddig csak annyit tudtam, hogy romantikus könyveket ír, de valahogy eddig nem igazán keltette fel az érdeklődésemet. Nem tudom az okát, de valamiért a Julia füzetek jutottak eszembe róla. Kolléganőm nagy rajongója az írónőnek, így nem meglepő, ha egy Steel könyvvel a kezében látom. 🙂 Na de amikor megláttam a borítót… 🙂

Mikor megtudtam, hogy a Titanic is nagy szerepet játszik ebben a történetben, nem volt kérdés, ezt nekem is el kell olvasnom.

Magamhoz képest sokáig tartott, amíg a végére értem. Na nem azért, mert nem tetszett volna, vagy unalmas lett volna a történet. Erről szó sincs. Egyszerűen csak olyan mélyen érintett a testvérek tragédiája, hogy néhány fejezetenként le kellett tennem, mert már nem láttam a könnyeimtől.

A Titanic első, és egyben utolsó útjának a történetét szerintem mindenki ismeri. Ezen az úton vett részt a Winfield család is. Edwina, az 5 testvére, a szülei, és a vőlegénye. A tragédiát csak a gyerekek élik túl, és Edwinára vár a feladat, hogy ahogy az az anyjának megígérte, felneveli a testvéreit. Attól a pillanattól kezdve csak annak élt, hogy tisztességesen nevelje a gyerekeket, és emiatt a saját életét háttérbe szorítja.

A könyvben végigkísérjük, hogy egy ilyen tragédiának a túlélői hogy dolgozzák fel  a feldolgozhatatlant. Hogyan próbálják tovább élni az életüket, és hogy ez mennyire változtatja meg a személyiségüket. 

Nyomon követjük a gyerekek életét, ahol természetesen vannak hullámvölgyek is, Edwina mégis ott van, és egyszerre tölti be a testvér, a barát, és a szülő szerepét. 

Nagyon jól felépített történetről van szó, az idősebb gyerekek idő közben fiatal felnőttekké válnak, és nincs olyan érzése az olvasónak, hogy összecsapott vagy túlzsúfolt lenne a könyv. 

Olvassátok el, megéri. Én már jelentkeztem is a következő Steel könyvért. 🙂

(kép és fülszöveg: www.moly.hu)

Lucie és Aren egymásba botlanak – úgy tűnik, véletlenül – a Times Square-en,
szilveszter éjjel. Első látásra megkedvelik egymást, de a sors egy újabb fordulata
elszakítja őket egymástól.

A bejegyzés cselekményleírást tartalmaz!

Karácsonykor szerettem volna elolvasni ezt a történetet, de nem volt lehetőségem, ezért ezzel kezdtem a 2020-as évet. Egy nagyon aranyos romantikus történet volt, határozottan jó választásnak érzem az idei év első olvasmányélményének.

Debbie Macomber könyveit nagyon szeretem, már többet is olvastam, természetesen az esetek többségében év végén, az ünnepek körül. Tökéletes olvasmányok, ha hangolódni szeretnék a Karácsonyra, vagy csak egy kedves történetre vágyom a kényelmes kanapén bekuckózva. 

Nagyon szerettem a karaktereket. Egyszerű, dolgos, pozitív szereplői voltak a történetnek, és különösen szívet melengető – bár talán egy ilyen történetben nem meglepő – nem voltak benne negatív karakterek. Ami meglepő lehet annak, aki már olvasott néhány Macomber könyvet, hogy ebben nemcsak emberek, hanem angyalok is szerepelnek. 

Adott 4 angyal, akik ellátogatnak a Földre, kicsit szétszórtak, mégis mindent megtesznek, hogy teljesítsék a küldetésüket. Jelen esetben, hogy a 2 főszereplőnk, Lucie és Aren találkozzanak. Ami sikerül is, azonban az angyal tanoncnak köszönhetően nem pont úgy, én nem abban az időben, amikor az meg volt írva.

A kérdés, hogy az angyalok hibáját helyre lehet-e hozni anélkül, hogy Gabriel arkangyal megtiltaná-e nekik, hogy újra a Földre látogassanak.

Olvasás közben jókat mosolyogtam az angyalokon. Csupa szív mindegyik, segíteni akarnak, de olyan badarságokat követnek el néha, mintha „kezdők” lennének. 🙂

Lucie és Aren ambíciózus, dolgos felnőttek, nem hullott semmi az ölükbe, mindenért meg kellett dolgozniuk. Komolyan veszik a feladatukat. Lucie elvégez egy főzőtanfolyamot, és megnyitja a Mennyei Örömök nevű éttermét, Aren pedig egy neves újságnál dolgozik, mint ételkritikus. 

Már az első találkozásukkor megtalálják a közös hangot, és mindketten érzik, hogy egy hullámhosszon vannak, de mint ahogy korábban említettem, nem akkor találkoztak, amikor az elrendeltetett. Ennek ellenére azonnal megkedvelik egymást, és egy találkozót beszélnek meg 7 nappal későbbre.

Természetesen mint minden romantikus történetben, ebben is vannak összetört szívek, humoros fordulatok, váratlan események, és hiába kicsit limonádé hatást kelt, mégis szívet melengető történet. 

Szívből ajánlom mindenkinek, aki szeretné még érezni az ünnepek hangulatát, vagy egy hűvös délután forró tea mellett egy kellemes olvasmánnyal szeretne néhány órát eltölteni.

Én nagyon szerettem, és biztos vagyok benne, hogy idén még fogok olvasni az írónőtől. 🙂

(kép és fülszöveg: www.moly.hu)

Szűznek lenni szívás. Valerie-t eddig is sokan hülyének nézték, amiért a házasságig várni akar a szexszel, az viszont már nagyon gáz, hogy emiatt a pasija szakít vele, Val nyilvános kiborulása pedig felkerül a YouTube-ra. De a lány kitart az elvei mellett, és ha már úgyis milliók röhögnek rajta, elindítja a „V mint vigyázz a szüzességedre!”-kampányt, ami pillanatok alatt országos méretűre nő. A szívdöglesztő rocksztár, Kyle Hamilton is hall Valerie fogadalmáról, és mindent elkövet, hogy a lány khm… meggondolja magát. Ellenállni „Az év legszexibb pasijá”-nak, amikor hódító üzemmódba kapcsol? Sok sikert, Szűz Val! 

Ha egy kis lazulásra vágyom, egy olyan történetre, ami egyszerű, magával ragad, könnyen olvasható, akkor az esetek többségében LOL könyveket választok. Minden van benne, amire szükségem van olyankor, amikor már nem akarok gondolkodni, nem akarok megrázó könyvet olvasni, és amikor visszavágyom a tini koromba, ami most már olyan gondtalannak tűnik.

Ez a könyv mégis valahogy másabb volt, mint a megszokott LOL könyvek. Viszont ez is olvastatta magát. Egy aktuális, a fiatalokat leginkább foglalkoztató témát dolgoz fel, ami nem más, mint a szüzességük elvesztése. A ‘szűznek lenni középiskolában nem szégyen’ kampány legnagyobb aktivistája Valerie, akivel 15 évesen lett terhes az édesanyja, emiatt örökbe is adta, és akivel azért szakított a barátja, mert nem akart vele lefeküdni. Az anyja példájából tanulva Valerie eldöntötte, hogy az esküvőjéig nem fekszik le senkivel. Emellett ki is áll, még akkor is, amikor szakítanak vele, és amikor az egész iskola előtt felszólal. 

Ez a bizonyos rögtönzött beszéde a telefonok és az internet világában nagyon gyorsan elhíresült lesz. Blogot indít, és megtervezi a saját ékszereit. Egy neves ékszergyártó cég is felfigyel a középiskolás lányra, és szerződik vele a saját ékszerei forgalmazására. Azonban ez a hírnév egy idő után már túlnő rajta, és összecsapnak felette a hullámok.

Az sem segít rajta, hogy közben 2 pasi is ostromolja. Az egyikük nem titkolt céllal, akivel már az első pillanattól kezdve izzik köztük a levegő, a másikuk viszont mindenben támogatja Valerie terveit, dögös is, és a menők csapatába tartozik. 

Nálam abszolút Kyle a befutó, egy népszerű banda énekese, és nem mellesleg ő a tipikus rosszfiú. Én meg történetesen imádom a könyvekben a rosszfiúkat. 🙂 

Való igaz, hogy a könyv helyenként (főleg a végén) elég sziruposra sikeredett, és életkorban még véletlenül sem én vagyok a célközönség, ennek ellenére én nagyon szerettem olvasni a történetet. Tetszett, hogy Valerie akkor is kiállt az elvei mellett amikor gyakorlatilag mindenki róla beszélt, és figyelte minden lépését, viszont voltak benne számomra erőltetett részek.

A barátnőjéről inkább nem mondok semmit. Vagyis inkább mégis idebiggyesztek egy közhelyet: akinek ilyen barátai vannak, nincs szüksége ellenségre! Ennyi elég is volt róla.

Végezetül amit megemlítenék, az a könyv borítója. Ez valahogy nagyon nem illett a történethez. Tudom, mostanában divat, hogy emberek kerülnek a borítóra, de itt valahogy a leányzó nem illett bele. Nem Valerie-s. De ez csak az én véleményem. 🙂

Adjatok egy esélyt ennek a könyvnek, szerintem megéri.

(kép és fülszöveg: www.moly.hu)

Két ​falatot harapott a Nagy Almából.

Riley Ramirez tudta, az egész élete megváltozik, amikor New Yorkba költözik. Arra azonban nem számított, hogy már a városban töltött első éjszakáján bekövetkezik. Első látásra őrjítő vonzalmat érez egy éjszakai klub tulajdonosa, Kincade Marshall iránt, ami a másik fél részéről is azonnali viszonzásra talál. Amikor rájön, hogy a férfi, aki ízig-vérig dom, teljes megadást vár el tőle, még akkor is, ha arról van szó, hogy behódoljon a legjobb barátjának, Trevor Weelingtonnak, készségesen, sőt buzgón veti bele magát a szexuális kalandozásba.

Cade és Trevor a barátságuk kezdete óta megosztottak mindent, beleértve a nőket is. Most viszont egyetlen Riley-val töltött éjszaka elegendő, és rájönnek, ő álmaik hölgye. Teljes érzéki fegyvertárukat bevetik, hogy meggyőzzék, többről van szó holmi alkalmi kalandnál.

Alighogy Cade és Trevor Riley-ra irányítja a figyelmét, valaki a tudtukon kívül támadást intéz a törékeny kapcsolat ellen, és mire rájönnek, már majdnem késő. Az illető célja Riley halála. A barátok, akik az „igazi” megtartásáért harcoltak, hirtelen kénytelenek a nő életéért küzdeni.

Ez lehet nem lesz egy hosszú bejegyzés, tekintve, hogy nem sok mindent tudok elmondani erről a könyvről. Lényegében semmi nem történt benne, leszámítva az ágyjeleneteket. Na abból nem volt hiány. Gyakorlatilag a könyv első 200 oldala tömény pornó, nulla történettel.

Már a kötet eleje is abszurd. Van egy 23 éves lány, Riley, aki New Yorkba érkezik, hogy az új munkahelyén elkezdjen dolgozni. Beszáll egy taxiba, a taxis – a lány kérésére – elviszi egy bárba, mert szeretné tudni, hogy a New York-i éjszakai élet valóban olyan-e, mint amilyennek képzeli. A bárban megismeri Cade-t a tulajdonost, és 2 perc múlva  a csaj már az asztalon fekszik.

De hogy ne legyen ilyen egysíkú a történet, Cade-nek van egy gyerekkori barátja, akivel együtt nőtt fel, mindketten jómódú családból származnak, és mindent megosztanak egymással. A nőket is beleértve.

Egy lepedőakrobatikával telt éjszaka után Riley, Cade ágyában ébred, megjelenik Trevor, a legjobb barát, és fejest ugrik a buliba. Főszereplő lányunk is készséggel fogadja, mert ugyan mi ebben a fura? Teljesen normális, hogy megjelenik egy idegen pasi (na nem mintha Cade-t 2 óránál régebb óta ismerné…), és közli, hogy „itt vagyok, az én parancsaimat is teljesíted! Mindet, amit csak mondok!” Mire a csaj kb annyit reagál, hogy ‘Oké’. Ne már, könyörgöm. 😀 

Na innentől a következő 200 oldalban erősen 18-as karikás olvasnivaló áll előttünk. Nem viccelek, semmi története nincs, csak hogy 2 pasi hogy „dolgozik” 1 nőn. 

Én kitartottam, gondoltam hátha lesz valami olyan esemény is benne, amit ha megemlítek, nem törlik a blogot még a Föld színéről is. 😀 Kitartásom eredménnyel zárult (mondjuk ez erős túlzás, de na 😀 ), ugyanis a vége előtt 30 oldallal már elég izgalmas volt a sztori. Volt féltékeny gyerekkori barát, egy kis heroin túladagolás, emberölési kísérlet, sikkasztás. Igen, ez mind az utolsó 2-3 fejezetben. 😀

Ha mindezek kidolgozva, és elosztva lettek volna a könyvben, akkor egy izgalmas erotikus történetet kaptunk volna. Így számomra óriási csalódás volt. De legalább nem volt hosszú. 😀 

A megfogalmazás, és egyes kifejezések egy idő után nem megbotránkoztató, hanem szánalmasan vicces. 😀 Ilyen alpári stílusban megírni, majd kiadni egy könyvet… komolyan nem tudom mit mondjak. 😀

Mivel a blog nemcsak azért jött létre, hogy a kedvenc könyveimet osszam meg veletek, hanem az olvasás élményeimet, még ha az nem is pozitív, gondoltam megosztom ezt is veletek. 😀 Én szeretem az erotikus könyveket, de ez nem lett a kedvencem. Ééés akkor még finoman fogalmaztam. 😀

(kép és fülszöveg: www.moly.hu)

Fedezd ​fel a benned rejlő rossz kislányt, és engedd szabadjára…

Heather Pierce unja, hogy szakmai és magánéletében is a háttérbe szorul. Egyetlen éjszakára kétségbeesetten szeretne más bőrébe bújni, ezért részt vesz egy villámrandin. Talán itt, névtelenségbe burkolózva, új emberré válhat, amíg másként nem dönt. Amikor egy férfi, akinél esélye sem lehetne, az asztalához ül, Heather összeszedi minden bátorságát, és átveszi az irányítást, titokban attól félve, hogy elrejteni kívánt valódi énje elutasításra talál.

Tony Carmine, beszerzési igazgató és nemzetközi hírű nőcsábász, élete legfontosabb üzletét készül megkötni. Azonban egy villámrandin megismerkedik Heatherrel…és felfedezi, hogy talán éppen alárendelt szerepre van szüksége. Heather buja érzékisége megszállja minden gondolatát, égető vágy ébred benne, hogy magáénak mondhassa a legizgalmasabb szeretőt, akivel valaha találkozott. Egészen addig, amíg egy nap be nem sétál a konferenciaterembe, és meg nem látja Heathert az asztal túloldalán.

Hú, hát ez egy rövid, és velős könyv volt. 🙂 Nem sokat bíztak a képzeletre, ennek ellenére én mégis szerettem ezt a kötetet. Ahogy a borító is mutatja, ez egy korhatáros könyv, szóval mindenki csak saját felelősségre olvassa. Ja, és lehetőleg ne nyilvános helyen. 😀

A történet egyszerű, olvasmányos, ezért gyorsan lehet haladni vele. Pont erre volt szükségem, hogy ne kelljen túl sokat gondolkodni rajta, csak ússzak az árral. 🙂 Bár voltak fenntartásaim, mert akarva akaratlan A szürke ötven árnyalatához hasonlítottam, és ott nem rajongtam a férfi főszereplő lekezelő dominanciájáért, de miután meggyőztem magam, hogy mégis adjak egy esélyt ennek a történetnek, hát belekezdtem. Itt a női főszereplő „hordja a nadrágot”, és kíváncsi voltam hogy veszi az akadályokat.

A főszereplőnk Heather, akit asszisztensként dolgozik egy csőd szélén álló cégnél. Egyik nap a barátnője elrángatja egy villámrandira, ahol azt reméli, hogy kibújhat a bőréből, és az eddig eltitkolt énjét helyezheti előtérbe. Mikor leül az asztalához Tony, a legdögösebb pasi, akit életében látott, úgy gondolja, itt a lehetőség, hogy gyakorolja, hogyan lehet valaki más. Vesztenivalója nincs, hisz névtelenségbe burkolózik, és úgysem látja többet a pasit. Akiről történetesen kiderül, hogy nagy nőcsábász hírében áll.

A történet váltott szemszögből meséli el a két főszereplőnk érzéseit, így beleláthattunk mindkét fél fejébe. Ez nekem kifejezetten tetszett. Tony, aki nemcsak a cégénél, hanem a magánéletében is irányító szerepet tölt be, most az alávetett szerepében találja magát. Az első pillanattól kezdve élvezi a helyzetet, és Heather irányító énjét. A villámrandi után a fejébe vette, hogy felkeresi a lányt, de ez nem bizonyul olyan egyszerű dolognak, mígnem egy véletlen folytán találkoznak Tony munkahelyénél lévő kávézóban. Heather teljesen levette a lábáról, nemcsak az irányítani akarásával, hanem a titokzatosságával is. Nem is csoda, hogy Tony lepődik meg a legjobban, amikor egy tárgyalóteremben szembe találja magát a vágyainak „tárgyával”.

A főszereplőket megkedveltem, bár  Heather belső monológja a történet végén nekem egy kicsit sok volt. Annyira magabiztosan játszotta az irányító szerepet a kötete elején, és ezt hiányoltam a végén. Olyan érzésem volt, mintha egyik pillanatról a másikra oda lett volna a magabiztossága, és elengedett volna mindent, amiért addig dolgozott.

Carlát egyáltalán nem sikerült megkedvelnem, nem tudtam hova tenni. Nyilván van oka, hogy ő mit és miért mond vagy tesz, de ez nem nagyon volt kifejtve, és emiatt hiányérzetem is volt, bár igaz, nem ő volt a főszereplő. Úgy tudom van egy olyan része a sorozatnak (mert nyilván ez is egy olyan sorozat amiből nem jelet meg minden rész magyarul), amiben ő a főszereplő, ezért hogy tiszta legyen a kép, azt még jó lett volna elolvasni.

Összegezve, nem bántam meg, hogy elolvastam a könyvet, kellemesen csalódtam benne. Csak egy kicsit rövidke volt.

(kép és fülszöveg: www.moly.hu)