Szerző: Alex Michaelides
Cím: Néma tanú
Kiadó: Maxim
Kiadás éve: 2019
Műfaj: pszichológiai thriller
Oldalak száma: 350
A Néma tanú sokkoló pszichológiai thriller egy nőről, aki meggyilkolja a férjét, és egy terapeutáról, aki rögeszmésen kutatja indítékait…
Alicia Berenson élete látszólag tökéletes: híres festőnő, aki feleségül ment egy jó nevű divatfotóshoz. Nagyszerű házban él, amelynek hatalmas ablakai egy parkra néznek London egyik legfelkapottabb negyedében. Egyik este férje, Gabriel későn tér haza a fotózásról, Alicia ötször arcon lövi, aztán mindörökre elnémul.
Vonakodása bármiféle magyarázattal szemben olyan titokká növeszti tettét, amely megragadja a nagyközönség figyelmét, és hírhedtté teszi személyét. Képeinek ára az egekbe szárnyal. Őt, a néma beteget a nyilvánosság és a bulvárlapok elől a The Grove-ba, egy észak-londoni törvényszéki orvostani intézetbe zárják.
Theo Faber, a bűnügyi pszichoterapeuta jó ideje vár a lehetőségre, hogy vele dolgozhasson. Elszántsága, hogy szóra bírja páciensét, és felfedje a titkot, miért lőtte le a férjét, saját indítékainak labirintusába vezeti… Olyan igazságot kutat, amely azzal fenyeget, hogy őt magát is felemészti.
„Csak a gyávák árulják el azokat, akik szeretik őket.”
Ez a könyv, te jó ég! Le vagyok döbbenve. Mindenre számítottam, de egy ilyen történetre, a végén ezzel a csattanóval, abszolút nem.
A történet röviden:
Alicia Berenson festőművész 6 évvel ezelőtt meggyilkolja a fényképész férjét. A gyilkosság után némaságba burkolózik, a pszichiátriai osztályon kezelik. Egy új orvos, Theo Faber eltökélt szándéka szóra bírni, ehhez olyan eszközöket is használ, ami már jócskán meghaladja a hivatása engedte kereteket. Megszállott nyomozásba kezd, sorra keresi fel azokat a személyeket, akik ismerték Aliciát, és segíthetnek megérteni a némaságának az okait.
Mindeközben a saját életét is igyekszik a normális mederben tartani. Ahogy egyre inkább belemerül Alicia életébe, úgy esnek ki a csontvázak a szekrényből.
Gondolataim:
Egy tökéletes pszichológiai thrillert tart a kezében az olvasó. Lassan indul a történet, mégis nagyon olvasmányos, folyamatosan fenntartja az olvasó érdeklődését, és borzolja az idegeit. Személy szerint már én is elkezdtem elméleteket gyártani a miértekre, de mondanom sem kell, hogy vakvágányra futottam.
A történet során egyszerre vagyunk jelen a múltban, Alicia naplójának köszönhetően, illetve a jelenben. Megismerjük a gyerekkorát, és szépen lassan fény derül a némaságának okára is.
A történetben nagyon sokáig nem értettem, hogy ha Alicia köré épül a kötet, akkor miért is olyan fontos nekünk Faber magánélete. Természetesen erre is megkapjuk a választ a történet során.
Ez a kötet egyszerűen letehetetlen, bár a hangulata nyomasztó. Vannak benne számomra abszurd részek is, példának okáért megemlíteném Faber megszállott nyomozását. Ez a szál egy kicsit elrugaszkodott a normalitás talajától, biztos vagyok benne, hogy egy pszichoterapeuta nem végezhet magánnyomozást a betege után. 🙂
Az olvasás során végig ott motoszkált bennem, hogy vajon miért olyan megszállott Faber, miért tér el a szerző a fő gondolatmenettől, és miért is olvasok én az orvos életéről?
Aki szereti a nyomasztó, csontig hatoló pszichológiai thrillereket, annak ajánlom ezt a kötetet, biztos vagyok benne, hogy tetszeni fog 🙂
Borító:
Nem lett a kedvencem ez a borító, de a mondanivalója illik a történethez.
(kép és fülszöveg: www.moly.hu)