Szerző: Shannon Mayer
Cím: Hunted by Fate – Megkísértve
Kiadó: Álomgyár Kiadó
Kiadás éve: 2024
Oldalak száma: 320
Fülszöveg:
A vámpírkirály meghalt…
Szóval most menekülnöm kell a mániákus utódja elől, méghozzá egy súlyosan sebesült vámpírherceggel, akit etetni kell, és egy szobalánnyal, aki totál bele van zúgva. És én még azt hittem, hogy nincs rosszabb a szüreti játéknál…
A helyzetet tovább rontja, hogy teljesen odavagyok a vámpírhadsereg tábornokáért, aki azt a vadászokból álló csapatot vezeti, amelynek végeznie kell velem és a nem túl vidám, fura fazonokból álló, kis társaságommal.
Az egyetlen esélyünk a túlélésre, ha a szomszédos vérfarkasok befogadnak. Merem remélni, hogy nem tépnek cafatokra minket!
Velük legyőzhetjük az újonnan megkoronázott „királyt”, és megmenthetjük a Vámpírkirályságot attól, hogy visszatérjenek a régi idők, amikor a mindennapok része volt a gátlástalan kegyetlenkedés, kínzás és vérengzés. Egy kis ravaszság és rengeteg merészség kell ahhoz, hogy megkíséreljünk szövetséget kötni két, évszázadok óta háborúzó faj között.
Szerencsére én egyiknek sem vagyok híján.
„Néha a remény az egyetlen dolog, ami megtart minket, amikor úgy érezzük, hogy nem megy tovább.”
Már nagyon vártam ennek a résznek a megjelenését, és nem csalódtam, nekem jobban tetszett, mint az első, pedig azt is szerettem. Nagyon köszönöm az Álomgyár Kiadónak a recenziós példányt.
Gondolataim:
Egy gondom van ezzel a történettel, mégpedig, hogy gyorsan a végére értem, pedig igyekeztem nem egy lendülettel bedarálni, és most várhatok a folytatásra. Sokkal hamarabb berántott ez a rész, mint az első, pedig azt is szerettem olvasni. A Megkísértve szinte ugyan ott folytatja az eseményeket, ahol az Elragadva című kötetben véget értek. A vámpírkirály halott, a herceget élet-halál között lebegve próbálja eljuttatni Sienna és Bethany a vérfarkasok területére, Edmund a trónt követeli, a vámpírhadsereg tábornoka pedig Siennára vadászik. A háború a küszöbön áll, és az sem segít megoldani a problémát, hogy a vámpírherceg a vérfarkasok területén „vendégeskedik”.
Nemcsak izgalmakkal teli, de szemet gyönyörködtető is Shannon Mayer legújabb magyarul megjelent kötete. Bár az első rész fekete élfestése hiányzik, de nem panaszkodom, mert a jelenlegi kékes/szürkés szín (a fényviszonyoktól függ) egészen harmóniában van a borító színeivel. Csak ne tegyétek egymás mellé a két részt, mert akkor feltűnő a különbség. 🙂
Egyre jobban szeretem a szerző írásmódját, és a karaktereit. Sienna továbbra is szókimondó, forrófejű, Dominic szeme pedig végre kinyílt, és rájött kiben bízhat, és ki az, aki hátba támadja. A vérfarkasokat még nem tudom hova tenni, mert egyik részük a szimpatikusok csapatát erősíti, míg a másik, beleértve Dianát is, néha heves utálatot váltottak ki belőlem. Mondjuk ez elmondható a vámpírokra is. Volt aki semleges karakter volt, de akadt olyan is, akitől a hideg kirázott. Igen, Edmundról beszélek. 😀
Spicy jelenetekben, drámában, és nagy vallomásokban itt sem volt hiány, a mennyiségük éppen belefért az elfogadható kategóriába. A szerző nem esett át a ló túloldalára, és nem egy fantasyt kezd el írni, majd ebből kiszakadva maradnak csak az erotikus jelenetek. Minden volt ebben a kötetben, de kellő mennyiségben.
Bevallom még a nosztalgia érzése is meglegyintett, mert Edmund pontosan olyan őrült volt, mint Ramsay a Trónok harcából. Komolyan, minden alkalommal ő ugrott be, ahogy előkerült az oldalakon.
A végkifejlettel még barátkozom, szükségem van a harmadik rész eseményeinek ismeretére ahhoz, hogy el tudjam dönteni, hogy ez egy tipikus figyelemfelkeltő fogás, ami nem sok mondanivalót tartalmaz, vagy egy letehetetlen következő rész előszele lesz. Kíváncsian várom a folytatást. Minden bizonnyal nem fog meglepetést okozni sem a romantikus szál alakulása, sem a vámpírok és vérfarkasok sorsa, viszont engem az események sorozata érdekel leginkább, amivel eljutunk a fináléig. Azt várom a szerzőtől, hogy lepjen meg, döbbenjek meg amikor leteszem a következő részt.
Számomra nem okozott csalódást ez a kötet, kellő mennyiségben szerepeltette magát a vámpír klán, a vérfarkasok csapata, megkaptam a kis drámámat az elmaradhatatlan erotikus jelenetekkel. Könnyen, és gyorsan olvasható volt. Amit esetleg negatívumként el tudok mondani, az a női főszereplők sokszor indokolatlan káromkodása. Egy harci jelenet felfokozott hevében még oké, de egy sima párbeszédben nekem kicsit közönségesnek hatott. De betudtam annak, hogy Sienna sem elit iskolában koptatta a padsorokat.
A romantikus, vámpíros-vérfarkasos fantasy rajongóinak ajánlom ezt a kötetet.
Értékelésem: 5/5
Idézetek a könyvből:
„De több is volt számomra egy testvérél. A királyom is volt. Egy király, aki felismerte, hogy az igazi erő nem a vasöklöt jelenti, hanem azt, ha valaki igazságosan uralkodik.”
„Dühöt színlelni egy dolog. De engedni, hogy valóban eluralkodjon rajtad, nagyon más.”
„Az árnyékban mindig is szörnyek fognak lapulni. De ha valaki vezeti őket és felhatalmazza őket arra, hogy kegyetlenkedjenek, akkor elharapódzik a gonoszság.”
A könyvet itt tudjátok beszerezni: