Szerző: Somme Sketcher
Cím: Sinners Condemned – Elítélt bűnösök
Kiadó: Kossuth Kiadó
Kiadás éve: 2025
Oldalak száma: 480
Fülszöveg:
Soha semmi jó nem származik abból, ha felbukkan egy vörös hajú nő lopott ruhában, magával hurcolva mindenét.
Tudhattam volna, hogy vele csak a baj van, amikor füst és bűn kíséretében belépett a báromba, és kihívott egy játszmára. Elnyerte ugyan az órámat, de ezzel háborút indított.
Ahogy a zsebébe vándorolt a Breitling, vígan megállapította, hogy ő a legszerencsésebb lány a világon. Persze, mindenki másnak szerencsés, csak nekem nem. Mert amint a sáros bakancsában letrappolt a lépcsőn, a birodalmam elkezdett omladozni.
Kasmír simaságú sármom gyűrődni kezd. Úriemberi álcám repedezik. Az ellenségeim egyre közelítenek. A jövendőmondónak talán igaza volt: „A Piros Dáma magával fog rántani a pokolba.”
Legalább csodálatosan meleg van a lángok között.
„A szerencse nemcsak arról szól, hogy jó dolgok történnek veled, hanem arról is, hogy nálad vannak az esélyek.”
Bevallom hajtott a kíváncsiság, hogy mivel tudnak meglepni a Visconti fivérek, ezért alíg vártam, hogy el tudjam kezdeni ezt a történetet. Ennél jobban viszont nem is lephetett volna meg. 🙂 Nagyon köszönöm a Kossuth Kiadónak a recenziós példányt.
SPOILERT TARTALMAZHAT!!
Gondolataim:
Aki szereti az olyan dark romance történeteket, ahol a szereplőink nem az első 2 percben találnak egymásra, akkor ezt a könyvet imádni fogják. Több száz oldalon keresztül kerülgetik egymást a szereplőink. Penny egy csütörtök éjszaka, lopott ruhában egy bárban találja magát, ahol a következő „áldozatát” keresi. Azzal azonban nem számolt, hogy egyenesen egy Viscontira sikerül kivetnie a hálóját. Penny szerencsés, ugyanis ahelyett, hogy a tenger mélyén végezné, Raphael állást ajánl neki. És nagyjából ennyi a lényege az összefoglalónak, mert túl sok minden nem történt benne. Igazából itt nem is a sztori volt a lényeg, hanem a szereplők sorsa, jellemfejlődése, megismerése.
Az előző részhez képest ez lágyabb volt, minimális erotikával tűzdelt történet, viszont a szereplők elég szabadszájúak, tehát aki kézbe veszi ezt a könyvet, az ne feledkezzen meg a tényről, hogy nem egy chick lit romantikust tart a kezében. 🙂 Mondhatni hogy esti mese volt az első rész után, ámbár Rafe hiába úriember, azért neki sem kell a szomszédba mennie némi kegyetlenkedésért. Erkölcsileg bár erősen vitatható, hogy mennyire úriemberhez méltóan viselkedik alkalomadtán, Gabe-hez viszont közel sem ér fel. Az ő történetét nagyon várom.
Az első résztől eltérően ez a kötet nem volt befejezve, ami számomra meglepő volt. Mondhatni megszoktam már, hogy az adott pár története lezárul. De itt egy „Folyt.köv.” röhögött az arcomba az utolsó oldalon. Nem zárunk le ezzel egy sztorit pont akkor, amikor Rafe Visconti ideges lesz. 😀
Nyilván nagyon kíváncsi vagyok a folytatásra, és hogy hova fog kifutni a szereplőink sorsa.
És ha már a szereplők. Visszatérnek a régiek, megismerjük az újakat. Én személy szerint megszerettem őket, Rafe sem olyan vadember, mint amilyennek tűnni akar. Bár ő sem ismeri azt az élethelyzetet, amikor nem-et mondanak neki, és ő ezt elfogadja 😀 Rafael Viscontinak nem lehet csak úgy, büntetlenül ellentmondani. 🙂 De mindezek mellett a felszín alatt ott van a gondoskodó férfi, aki törődik a hozzá közel állókhoz. Az ő karakterét kifejezetten szerettem. És ott van persze Penny is, aki a méretéhez képest elég nagyszájú, nem fél szembeszállni az olasz maffia leghírhedtebb családjának az egyik tagjával. A kettejük cívódásait, vitáit imádtam, bár voltak a kommunikációban indokolatlan helyen káromkodások. Nem azzal van bajom, hogy káromkodnak, csak nem minden helyzet „kívánta meg” a b…ni rá lezárást. 🙂 Ezt néha nem láttam jönni, viszont a többi igazából fel sem tűnt. 😀
Szerettem a történet dinamikáját még úgy is, hogy lényegesen lassabb, visszafogottabb, volt mint a nyitó rész. Olvastatta magát, viszont nem adott választ minden kérdésre. A szerző nyitva hagyott olyan témákat, amelyek én úgy gondolom, hogy fontosak ahhoz, hogy tisztán lássunk bizonyos okokat. Na ezt most jól körbemagyaráztam. 🙂 Mindenesetre én nagyon várom a folytatást, és remélem még nem fogjuk magunk mögött hagyni a szerencsejátékok, és kaszinók világát.
Ahogy szoktam, itt is elmondom, hogy kezeljük helyén a zsánereket. Igen, ez egy dark romance, minden rá jellemző jeggyel. Van benne káromkodás, fizikai erőszak, domináns karakterek, erotikus töltetű jelenetek. Szóval senki ne lepődjön meg ezen pironkodva..
Egy picit túlírtnak éreztem, egy-két alkalommal olyan érzésem volt, mintha egy helyben állnánk, és ugyan azt ismételnénk. Csak emiatt adok ennek a kötetnek 4 csillagot. Viszont nagyon várom a folytatást, az lesz az én könyvem, érzem. 🙂
Értékelésem: 5/4
Idézetek a könyvből:
„Az Anonim Bűnösök-hangposta az én kicsikém, szerelmes levél a lelkem mélyén lakozó szadistának.”
„Mindig azt hittem, hogy az otthon az, ahol a családom van, de most már nem vagyok benne biztos.”
„Az ostobák hagyatkoznak a véletlenre; az okosak tudják, hogy a szerencsét készséggel lehet optimalizálni.”
A könyvet itt tudjátok beszerezni:
https://www.kossuth.hu/Sinners-Condemned-Elitelt-bunosok-eldekoralt-kiada
