Szerző: Colm Tóibín
Cím: Long Island
Kiadó: Park Könyvkiadó
Kiadás éve: 2024
Oldalak száma: 344
Fülszöveg:
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
A nagysikerű Brooklyn folytatása
Nem volt biztos abban, hogy el akarja veszíteni Tonyt, és abban sem, hogy úgy akarja átvezetni Rosellát és Larryt a gyerekkorból a felnőttkorba, hogy nélkülözniük kell mindent, amihez hozzászoktak, többek között az apjukat is. Szinte fojtogatta a tanácstalanság.
Minden a feje tetejére áll, amikor egy nap ír akcentusú idegen kopogtat a Brooklynból ismert Eilis Lacey ajtaján. Húsz év házasság után Eilis és Tony a hetvenes évek Amerikájának kényelmét élvezik. Long Islanden telepedtek le, két nagy gyerekük van, elégedett, békés életet élnek. Ám amikor az idegentől megtudja, hogy egy másik nő várja Tony gyerekét, a türelemmel felépített boldogság összeomlik.
Eilis a visszatérés ígérete nélkül az írországi Enniscorthyba utazik. Szülővárosában semmi sem változott, egy zárt világban találja magát, ahol mindenki mindenkiről mindent tud. Még Jim Farrell is olyan, mint húsz évvel azelőtt volt – azon a nyáron, amelyet az akkor már menyasszony Eilissel együtt töltött. A nő visszatérése újra felébreszti ifjúkori szerelmét – és Amerika távolabb kerül, mint valaha…
„Ha csak itt ülsz és vársz, sose találod meg az igazit.”
A Brooklyn lenyűgözött, és epekedve vártam, hogy végre „megkaparintsam” a folytatást is. És nagyon bízom abban, hogy Colm Tóibín már serénykedik a harmadik részen. Hálás vagyok a Park Kiadónak, hogy minden kívánságomat azonnal teljesíti, és elolvashattam a Long Islandot is.
Gondolataim:
Nem szoktam fülszöveget olvasni – és nem véletlenül. Ezt tudjátok jól. Ennél a könyvnél sem olvastam el, csak most, ahogy írom ezt az ajánlót. Most is csak azért, mert nem szeretnék spoilert csepegtetni, és ezzel elrontani más olvasás élményét, viszont én úgy érzem, hogy minden fontosabb eseményt megtudunk a fülszövegből, semmi meglepetés nem marad, mire elkezdjük olvasni a történetet. Így viszont bátrabban mesélek én is a történetről. 🙂
Én nagyon élveztem ezt a könyvet, mert mondhatni vakon kezdtem bele. Mikor befejeztem a Brooklynt, akkor váltottam néhány szót Edmonddal (Edmond könyvkuckója), és ő csak annyit mondott, hogy éppen olvassa a Long Island kötetet, és nagyon durva a felütése. Ettől én teljesen felpörögtem, már alíg vártam, hogy megszerezzem ezt a részt. 🙂
Egy megdöbbentő felütéssel indít a történet. Tony, mint házasságtörő? Bevallom ez teljesen váratlanul ért. Az előző kötet befejezése után 20 évvel játszódnak az események. Eilis és Tony már házasok, gyerekeket nevelnek, amikor egy váratlan vendég ledobja a bombát. Érthető módon Eilis hallani sem akar a férje törvénytelen gyerekéről. Az anyja 80. születésnapja szolgáltat okot arra, hogy elhagyja az otthonát, és meglátogassa az évtizedek óta nem látott rokonokat, barátokat. Azonban határozottan közölte férjével, hogy ha úgy dönt, hogy mégis hazamegy, addigra csináljanak amit akarnak a gyerekkel, de házukba és a családjukba nem hozhatják. Eilis hazatérése meglepetésként ér mindenkit, különösen Jim-et.
Az előz kötet végén Eilis viharos távozása pontosan akkora meglepetést érte a helyieket, mint a visszatérése. 20 évvel idősebb mindenki, és érezhető is a személyiségükben a változások. Jim visszafogottabb, nyugodtabb lett, de ettől függetlenül bizonyos döntéseivel meg tudott lepni.
Lassú lefolyású volt a történet, egyszerű mondatalkotás jellemzi, és ez utóbbi miatt gyorsan lehet vele haladni. Nem fognak nagy meglepetések érni senkit az olvasás során, maximum a szereplők meghozott döntései miatt. Úgy érzem, hogy a kötet elsődleges célja, hogy könnyed kikapcsolódást nyújtson, és ezt teljesítette is, azonban erre a részre sem jellemző a hosszadalmas, és bonyolult párbeszédek sorozata. A 70-es években járunk, és amíg be nem csönget Eilis ajtaján egy megcsalt férj, addig mondhatni egyhangúan telnek a mindennapok. Onnantól viszont egyre több érzelem szabadul fel, ami nemcsak Tony hűtlenségéből fakad, hanem egymással szembe kerül a zajos, olasz család nagyon sok rokonnal, és az ír , csendes, szinte már kívülállónak tetsző megcsalt feleség.
A kötet elején nem értettem Eilis reakcióját. Ha hozzám csengetne be valaki azzal, hogy úton van életem párjának balkézről fogant csemetéje, hát lehet nem csak annyival rendezném le a dolgot, hogy: ebbe a házba ne jöjjön a gyerek…. Ezen a ponton már szánalmat éreztem a feleség iránt, de ahogy hazatértünk a Lacey családhoz, olyan érzésem volt, hogy visszarepültünk 20 évet az időben. Itt már kezdtem elveszíteni minden szimpátiát Eilis iránt, ugyanis egyre inkább úgy éreztem, hogy szerencsétlen Jim-et az orránál fogva vezeti. Nem éreztem lezárva az ő történetüket, de még csak Eilis és Tony történetét sem. Bízom benne, hogy lesz folytatás, mert van még több minden is ebben a történetben.
Egy nyugodt, lassú, hétköznapi, és kellemes kikapcsolódást ígérő történetet kaptam. Ajánlom szeretettel.
Értékelésem: 5/4
Idézetek a könyvből:
„Látom én (…) mennyire elkényeztetik az emberek a gyerekeiket manapság. Mindig valami új kell. Sokszor nem is a gyerek akarja, hanem a szülők. Nem szánnak elég időt a gyerekeikre, mert csak rohannak a dolguk vagy a szórakozásuk után, aztán kárpótlásul olyan fényűzési cikkeket vesznek a gyerekeknek, amikre senkinek sincs szüksége.”
„Diétázni a mulatság után kell, mindig ezt mondom. Előbb élvezzük ki az életet.”
A könyvet itt tudjátok beszerezni: