Szerző: Mörk Leonóra
Cím: Cukrászbolt a narancsfához
Kiadó: Jaffa Kiadó
Kiadás éve: 2024
Oldalak száma: 288
Fülszöveg:
1664 decemberében üstökös tűnik fel az égen Amszterdam fölött. Az emberek riadtan találgatják, mit jövendöl: balszerencsét hoz-e, vagy azt ígéri, hogy a pestisjárvány sújtotta város lakóinak sorsa végre jobbra fordul.
A városháza előtt összegyűlt tömegben ámulva követi az égi jel útját Maaike, a tésztaműves lány is, aki egy fájdalmas csalódás után talált új otthonra a nagynénje házában. Kis boltjuk, A narancsfához címzett csemegesütöde egyaránt menedéket kínál a tél hidege és a szív fájdalmai ellen.
Miközben a város Szent Miklós ünnepére készül, és a levegőt betölti a spekulatius keksz fűszeres illata, új vásárló tűnik fel a cukrászboltban. Hendrik éveken át a Kelet-Indiai Társaság hajóorvosaként járta a világot Ázsiától Amerikáig, de egy súlyos betegség és egy váratlan örökség miatt úgy döntött, Amszterdamban kezd új életet. Először csak gyerekkora ízeit keresve nyit be a narancsfa jele alatti üzletbe, ám amikor egy előkelő páciense megbízásából nyomozni kezd egy mérgezéses eset ügyében, újra kereszteződnek útjaik Maaikéval. El tudják-e feledtetni egymással a múltat? És valóban erősebb-e a szeretet a halálnál?
A kötet különlegessége, hogy a 17. századi Hollandiába vezető történetet a holland aranykor ma is elkészíthető, kedvenc süteményreceptjei egészítik ki, az almás pitétől a marcipángyümölcsön és a palacsintán át a szirupos ostyáig.
„(…) Igenis számít a múlt. Hiszen minden találkozás alakít rajtunk, olyanná formálva bennünket, amilyenek ma vagyunk.”
Soha nem fogom megunni Mörk Leonóra köteteit. Mindegyik egy különleges élményt nyújtó történet, ami elkalauzol messzi tájakra, évszázadokkal ezelőtti korokba. Ezeket az utazásokat különösen kedvelem. Köszönöm szépen az írónőnek, és a Jaffa Kiadónak, hogy elolvashattam.
Gondolataim:
1600-as évek Hollandiája a helyszín, ahol Maaike a kudarcba fulladt házassága elől a nagynénje házába, pontosabban A narancsfához címzett csemegesütöde konyhájára menekül, ahol finomabbnál finomabb süteményeket készít. Egy nap nemcsak egy üstökös feltűnése borzolja a kedélyeket, hanem a Kelet-Indiai Társaság hajóorvosa is, aki gyermekkora ízeit keresve betéved az üzletbe. A cukrászlány azonnal megbabonázza, és innentől kettejük egymásra találását követhetjük váltott szemszögön keresztül. A romantikus szál mellé bekúszik egy nyomozás is, ugyanis egy mérgezés okainak felgöngyölítésén kezdenek el együtt dolgozni.
Egyszerre volt izgalmas, és szívet melengető. Igazi karácsonyi történet, a sok süteménnyel, aminek szinte már éreztem az illatát, és kedvem támadt beköltözni a konyhába sütögetni. Mörk Leonórában most sem csalódtam, minden története egy lendülettel elolvasós, minden sora magával ragadó, igényes, nemcsak kívül, hanem belül is. Mindig tudom, hogy mire számítsak, ha kézbe veszek egy kötetet az írónőtől, de mégis mindegyik ad valami pluszt. Nemcsak szórakoztat, de újabb és újabb ismeretekkel gazdagítja az olvasót, ami nem száraz tananyag, hanem egy izgalmas utazás, jelen esetben a 17. századi Hollandiába.
Egy igazi, karácsonyra hangolódós történet volt az ízekkel, az illatokkal, a hangulattal. Szerettem a történet részese lenni, és bepillantást nyerni a szereplőink életébe. Mind Maaike, mind Hendrik szerethető karakterek voltak, gondosan kidolgozott személyiségük magával ragadott.
No de ahogy korábban említettem, a szereplőink nemcsak a szerelmükkel, és az egymásra találásukkal örvendeztették meg az olvasókat, hanem egy nyomozással is, ami olyan szépen csendben kúszott be a sorok közé, hogy igazi meglepetést okozott a felismerés, amikor egy mérgezés kellős közepén találtam magam. Itt sem hagy minket vakon az írónő, ugyanis a bűntény felderítése alatt hasznos információkkal is gazdagodhatunk. Élvezet olvasni minden sorát.
Nem tudom eldönteni, hogy a történetet szerettem-e jobban vagy a sütirecepteket a kötet végén. Az almáspitét nagyon szeretjük (leginkább a férjem), és mai napig azon mosolygok, hogy nagyjából a kötet megjelenésének időpontjában sütöttem a fahéjas-almás pitét. 🙂 És azóta már a férjem meg is lepett spakulatius keksz ízű teával is. Mondjuk nem szándékosan, inkább véletlenül. 🙂 Minden esetre én nagyon örültem neki, mert nemcsak ízre isteni, hanem azok az illatok…! Próbáljátok ki, komolyan. 🙂
Na de hogy miért is emlegetem most a spakulatius kekszet? Olvassátok el a könyvet, és megtudjátok. 🙂
Én mindenkinek szívből ajánlom ezt a kötetet, mert igazi bekuckózós, Karácsonyra hangolódós, léleksimogató történet.
Értékelésem: 5/5
Idézetek a könyvből:
„(…) miért tulajdonítunk magunknak akkora jelentőséget mi, emberek, hogy azt higgyük, titokzatos erők egyenesen a mi elpusztításunkon mesterkednek. A világegyetem ügyet sem vet ránk. A szabályait megismerhetjük, de meg nem változtathatjuk.”
„Igen, az éjszaka a magányra vágyók barátja.”
„Ami nagy mennyiségben megöl, az megfelelő adagban megmentheti az életedet. Mindig a mérték a fontos.”
A könyvet itt tudjátok beszerezni:
Cukrászbolt a narancsfához – jaffa.hu