Szerző: Gál B. Betti
Cím: Karácsony, imádom-utálom
Kiadó: Eleven Kiadó
Kiadás éve: 2024
Oldalak száma: 268
Fülszöveg:
Engedd, hogy Lara és Max találkozása téged is megérintsen, fedezd fel velük az ünnep igazi varázsát!
A karácsony mindenkinek mást jelent. Van, aki örömmel várja, míg mások fájó szívvel igyekeznek elkerülni. Egyvalami azonban mindnyájunkban közös: a szeretet ünnepe felélénkíti a szívünkben hordozott érzéseket. Megsokszorozza örömünket, elmélyíti fájdalmunkat, és olykor még egy parázsló szerelmet is képes lángra lobbantani. A karácsony csakugyan mindenkinek mást jelent, Gál B. Betti mégsem feledkezett meg senkiről, amikor megírta ezt a regényt.
Lara és Max viszontagságos szerelme egy különleges utazásra invitálja az olvasót az emberi lélek sokszínű világába. A történetben megelevenedik a gyász és a hála, az elveszettség és az egymásra találás, a reménytelenség és az újrakezdés. Hol a meghatottság, hol a szerző üdítő humora csal könnyeket a szemünkbe.
„Igazából ez a karácsony lényege. Az együtt töltött idő. Senki nem lesz boldogabb attól, ha minden tökéletes, a közös élményektől viszont igen.”
Karácsonyi történet nekem jöhet minden mennyiségben. Imádom ezt az időszakot. Na nem a kötelezően „szeressünk mindenkit mert karácsony van” részét, hanem a fényeket, a hangulatot, a mézeskalácsnak az illatát, a forralt bort, és még sorolhatnám. És imádom, hogy ilyenkor annyit süthetek, amennyit akarok, mert ugye Karácsony van. 🙂 Bár bevallom, mióta megszületett a kisfiam, azóta maximum 2 félét sütök, vagy egy félét, de abból jóóó sokat, ami elég 4 családnak. 🙂 Amikor megláttam, hogy érkezni fog ez a történet, a fülszöveget el sem olvastam, csak a Kiadó ajánlását, ami azonnal meg is győzött, hogy ez az én könyvem lesz. Akkor még nem is sejtettem, hogy mennyire. Örök hálával tartozom az Eleven Kiadónak a recenziós példányért, és a szerzőnek a dedikálásért. 🙂
Gondolataim:
Most az a nehéz feladat áll előttem, hogy megírjak egy értelmes ajánlót arról az egy szóról, ami eszembe jut, akár hányszor ránézek erre a történetre. Ez pedig az Imádom. Igen, így nagy kezdőbetűvel. Mert bizony én nemcsak elsírtam az összes könnyemet már a könyv 10.oldalától kezdve egészen a végéig, hanem kedvencet is avattam. Ez a történet szívből született, érezhető minden során.
A főszereplőnk Lara, aki elvesztette imádott nagymamáját, az egyetlen személyt, aki mellette volt egész életében. A gyász maga alá gyűri, csak vegetál egyik napról a másikra létezik. Egy nap azonban megkapja a nagymamája első levelét, amiben feladatául kapja, hogy utazzon el egy, a nagymama számára kedves helyre, fel a hegyekbe, ahol a fiatalkorát töltötte. Larának nincs más választása, ha nem szeretne még elszakadni a nagyijától, akkor útra kell kelnie. A hegyekben barátságos emberek, és idilli karácsonyi hangulat várja. Pontosabban mindenki barátságos, egy embert kivéve. Max az első találkozásukat egy beszólással indította, ami le is tette a kapcsolatuk alapjait. Majd ahogy teltek a napok, és egyre közeledtek az ünnepek, úgy tért vissza Lara a valóságba, és lett egyre mogorvább Max.
Ez egy szívbemarkoló történet volt gyász feldolgozásról, és újrakezdésről, amit elkísér a Karácsony semmihez nem hasonlítható meseszerű hangulata. Nagyon mély mondanivalója van ennek a kötetnek, és hiába van úgy megírva, hogy gyorsan lehessen vele haladni, mégsem tudja „átpörgetni” az olvasó, mert minden sorát meg kell élni. A boldog pillanatokat is, és a nehezeket is. Mint a való életben. A szereplőink mögött nagyon nehéz időszak van, mégsem lehet igazából összehasonlítani kettejüket. Max öt éve hordozza magán és magában a sebeket, és egy egész falu állt mögötte és támogatta. Lara alíg néhány hete vesztette el az egyetlen embert az életében. Nem maradt senkije, a gyásszal egyedül kellett megküzdenie. Nagyon szerettem kettejük egymásra találását.
Nem árul zsákbamacskát a könyv, biztos vagyok benne, hogy mindenki rájön, mi lesz a végkifejlet, már ami a két főszereplő sorsát illeti. De az az út, amit ketten együtt bejárnak, közel sem olyan egyszerű, és zökkenőmentes, mint amilyennek tűnik. Viszont olyan jó látni azt a rengeteg támogató és segítő kezet, amibe kapaszkodhatnak. Noha kezdetben nem ugyan azon az úton indultak el. Max megragadt a gyásza legmélyén, maga köré emelt egy falat, és nem akart onnan elmozdulni. Lara azonban meghallotta a barátnői, a két 60+os vendéglátója hangját, és nyitni tudott afelé, hogy az „utána” időszak vidámabb legyen, függetlenül attól, hogy amíg él, addig fog gyászolni.
A szerző írásmódja azonnal magával ragadja az olvasót. Könnyen olvasható, kifinomult stílus jellemzi. Olyan amit öröm olvasni.
Bár a történet 90%-át végigkönnyeztem, azért akadtak jócskán humoros részek is, amiket Emmának és Elisának, a két hatvanas barátnőnek köszönhetünk. Annyira szeretnék ilyen fitt lenni, és ennyi életkedvvel és pozitivitással rendelkezni az ő korukban. 🙂 Nagyon a szívemhez nőtt a karakterük. És az egész történet. Nagyon nagy élmény volt, még ha összetört is. Még egyszer köszönöm a kiadónak és a szerzőnek. Az idei évem egyik legnagyobb kedvence lett ez a történet.
Egy negatívumot tudok csak elmondani, ami nem a kötete beltartalmára vonatkozik, hanem a kivitelre. Nem egy vaskos kötetről van szó, két nap alatt elolvastam, mégis, ilyen rövid idő alatt a gerincéről a betűk aranyozása szinte teljesen lekopott. Ezt nagyon sajnálom, mert ahogy felteszem a polcra, pont ez fog látszódni. (lehet borítóval kifelé kellene fordítanom?..)
Akik szereti a romantikus karácsonyi történeteket, a lelket simogató, de szívet összetörő köteteket, akkor ne keressetek tovább, mert ez lesz a ti könyvetek.
Értékelésem: 5/5
(Kedvenc! De ez gondolom nem meglepő. 🙂 )
Idézetek a könyvből:
„Sajnos az élet kiszámíthatatlan. Senki nem tudja, hogy mennyi ideje van még itt a földön. Ezért kell megpróbálnunk minden napnak örülni.”
„Az új év lehet az új álmok és remények kezdete is.”
„Élvezd csak a pillanatot, a többit meg az idő majd megoldja. Nem kell sziklákat gyúrni az elénk gördülő kavicsokból.”
A könyvet itt tudjátok beszerezni:
https://www.libri.hu/konyv/gal_b_betti.karacsony-imadom-utalom.html