A fiatal, jóképű és vicces Booker Gatto nemrég hagyta ott veszélyekkel teli munkáját, hogy nyugodt, kiegyensúlyozott életet kezdhessen. Egyetlen dolog hiányzik számára a boldogsághoz: egy igazi társ. De a szerelem elkerüli, és a múlt árnyai még fogva tartják a szívét. De bármennyire is próbálja kizárni az életéből az érzelmeket, nem tudja nem észrevenni a gyönyörű és okos Tesst.
Tess Selleck bujkál. Egy olyan kapcsolatból próbál kilépni, melyben mindennapos a megaláztatás és a szenvedés. Egy erőszakos és durva férfi elől menekül, aki egykor a férje volt. Tess átmenetileg nyugalomra talál Booker mellett, aki napról napra vonzóbb számára, de a bizalmatlansága a férfiakkal szemben óvatosságra inti.
Kétséges, hogy a két megsebzett léleknek van-e közös jövője. Vajon a szerelem és a bizalom segíthet rajtuk, vagy éppen ezek az érzések válnak elviselhetetlenné?
Régen olvastam ettől jobb, és megrázóbb sorozatot. A szereplők nagyon a szívemhez nőttek, fájt a lelkem Bookerért, és Tessért (és persze a sorozat összes szereplőjéért).
Nagyon vártam már Booker könyvét, de nem tudtam vele olyan gyorsan haladni ahogy terveztem, mert engem személy szerint annyira megviselt, hogy gyakran le kellett tennem, hogy összeszedjem magam. Még mindig nehezen találom a szavakat.
Booker életének egyes mozzanatait már a trilógia első részéből ismerhetjük. Megtudjuk, hogy miért lett rendőr, miért üldözi megszállottan a drogkereskedőket. Ahogy haladunk a történetben a befejező kötet felé, úgy ismerjük meg egyre jobban a gondoskodó rendőrünket. Ami sokakat meglephet, hogy ennek ellenére ez a történet nem a drogterjesztés köré épül. Booker otthagyja a rendőrséget, és ügyvédként építgeti a karrierjét. Akik figyelmesen olvasták az első 2 részt, nekik ismerős lesz Tess, aki eddig a kórházban dolgozott, ebben a részben Booker titkárnőjeként tűnik fel.
Tess titkol valamit, a hajfesték, és a kontaktlencse mögé rejtőzik. Azonban Booker átlát a szitán, és Tess sem tudja már magában tartani mi, pontosabban ki elől menekül. Egy bántalmazó, megalázó kapcsolatból menekül, ahol mindennapos volt a családon belüli erőszak testileg és lelkileg egyaránt.
A könyv egyes részei a múltban játszódnak, így követjük nyomon Tess kálváriáját, és tudjuk meg, hogy miért kell bújkálnia Port Fare-ben. A démonaitól azonban nem tud elmenekülni. Minden hangos szóra, ajtócsapódásra összerezzen, az utcán, és idegen helyen idegesen pillant körbe.
Nagyon korán megy férjhez, nem hallgat a figyelmeztetésekre. A bántalmazásokat, a megaláztatásokat olvasni nem volt könnyű. Összeszorul a gyomrod, szinte már émelyegsz, és ordítanál, hogy hagyd ott, menekülj! De nem tudsz, mert nem mersz, és nem tudsz, mert olyan mértékben bántalmaztak, ráadásul a saját férjed, hogy képtelen vagy lábra állni, és csak azt várod, hogy legyen vége, legalább annyira verne meg, hogy azt már ne éld túl. Még most is libabőrös vagyok, ahogy ezt az értékelést írom.
Tess lelkét mindenki igyekszik begyógyítani, természetesen Booker leginkább. Az ő gyerekkora sem volt irígylésre méltó. Azt a korábbi részekből már tudjuk, hogy az édesapját nagyon hamar elvesztette, az édesanyját és a testvérét pedig a szeme láttára ölték meg. De a miértekre csak most derült fény. A szűnni nem akaró lelkiismeret furdalással éli a mindennapjait már 16 éves kora óta.
Két, lelkileg összetört embert ismerünk meg ebben a részben. Nem tudunk nem velük érezni, azonosulni velük. Az olvasó még akkor is átérzi a fájdalmukat, ha nem kellett keresztülmennie sem a családtagok elvesztésén, sem a bántalmazáson.
Nagyon megszerettem az írónő stílusát. A könyvek nem voltak tele klisékkel, a kegyetlen valóságot ismertük meg. Illetve még valamit, ami a pluszt adta a történeteknek, az pedig a barátság ereje. Amikor a legjobb barátod olyan, mintha a testvéred lenne. Törődtök egymással, és bármikor, bármilyen körülmények között számíthattok egymásra.
Még egy észrevétel így a bejegyzés végére. Mégpedig a könyv vége. Amikor már végigkönnyezted, és végigizgultad a trilógiát, és várod, hogy megkönnyebbüljön a lelked, akkor az Epilógussal még egy utolsót belédrúg az írónő.
Mindeképp olvasd el ezt a könyvet, ha szereted a romantikus történeteket, és ha nem sajnálod a könnyeidet.
(kép és fülszöveg: www.moly.hu)