Van egy hely a mai Amerikában, ahol nincs áram, nincs vezetékes víz, és nem használnak modern eszközöket sem. Itt nincs helye álmoknak, önkifejezésnek vagy ambícióknak.
Itt él egy fiú, akinek a teste akár egy istené, a szíve pedig akár egy harcosé. Erős és hűséges; jól szolgálja, akit szolgálni kell. De az a bűne, hogy többet mer álmodni.
Itt él egy lány is, akinek olyan az arca, akár egy angyalé, a szíve pedig telis-tele van bátorsággal. Ő a tökéletes engedelmesség mintaképe. De az a bűne, hogy vágyakozni mer arra, amiről azt mondták neki, hogy sohasem lehet az övé.
A Calder útja a jó és a rossz, a félelem és a bátorság küzdelméről szól. Arról, hogy a szerelem fénye még a legsötétebb helyeket is beragyogja – a kezdetektől a világ végéig.
Folytatása következik Megtalálni Edent címmel.
Már egy pár napja végeztem a könyvvel, csak egyrészt időm sem nagyon volt leülni a géphez megírni az értékelést, másrészt kellett egy kis idő, amíg megemésztem a történetet. Nem fogok sokat írni, mert alíg találom a szavakat.
Azt viszont kijelenthetem, hogy ismét egy csoda született Mia Sheridan tollából. Egy nem mindennapi szerelmi történet, ami könnyeket csal a szemedbe, és a hatalmába kerít.
A történet tökéletesen felépített, a szereplők gyerekkorától indul, és ahogy ők idősödnek, úgy ismerjük meg az életüket, és bontakozik ki a könyv története.
A szokásos szerelmi történetektől eltérően ez a könyv nem egy nagyvárosban játszódik, hanem egy, a világtól elzárt közösségben, amit Hector vezet, aki magát Isten hírnökének tartja. A közösség tagjai ellenkezés nélkül követik, teljesen önellátóak, és nem használnak semmit, ami a kinti világban megtalálható. Áram az csak Hectort és a tanácstagokat illeti meg, mindenki más gyertyával világít. Vödörben hordják a vizet saját maguknak, az állatoknak, a növényeknek, patakban tisztálkodnak, kézzel készítik a ruháikat, a csapból folyó vízről még csak hírből sem hallottak. Ha minden erejükkel a bűnök nélküli életet követik, akkor együtt, megtisztulva jutnak Elysiumba, amikor jön a nagy özönvíz.
Az egész közösségben nemcsak Hector dühített, hanem a közösségének összes tagja is. Miért nem adtak hangot aggályaiknak, amikor kezdett eldurvulni a helyzet?
Eden és Calder, barátságból kialakult szerelme viszont mindenért kárpótolt. Eden melegszívű, bátor lány, Calder találékony, és bármit megtenne a szerelméért. Xandert is meg kell említenem, mert az ő és Calder barátsága példaértékű lehet minden ember előtt. Bármit megtettek volna egymásért. Ilyen egy tökéletes barátság! Szerintem!
A történet magával ragadó, szívszaggató, és amikor végre azt hiszed, hogy na most már minden sinen van, akkor jön Mia Sheridan, és kicsit sem kímél! Nem szirupos történetről van szó, ennek ellenére Eden és Calder szerelme áthatja az egész könyvet. Imádtam olvasni, de megszakadt a szívem értük. És akkor még a könyv végéről nem is beszéltem. De mivel az spoiler lenne, nem is fogok.
Örök hálám a Könyvmolyképző Kiadónak, hogy megjelentette Calderék történetét! Remélem a folytatásra nem kell sokat várni 🙂
(borítókép és fülszöveg: www.moly.hu)