Címke: regény

by - Itt lehet hozzászólni!

Erica Anthony: Aranyszív

covers_732085.jpg

Szerző: Erica Anthony
Cím: Aranyszív
Kiadó: NewLine
Kiadás éve: 2022
Oldalak száma: 412

Szerep. Álca. Ármány. Szenvedély.
Cheryl életében az első helyen a családja áll, értük bármire képes lenne. Ám egy sorsdöntő találkozással az élete elképesztő fordulatot vesz.
Hihet a megérzéseiben? Bízhat egy férfiben, aki felszínre hozza a múlt árnyait?
A nagyapjától kapott aranyszíves medál meg tudja őt védeni vagy éppen ellenkezőleg, csak egyre jobban sodorja a titkok örvényébe?
Brian, egy véletlennek köszönhetően újra megpillantja azt a lányt, aki pár évvel ezelőtt megbabonázta őt. Felfedje magát előtte, vagy hallgasson róla?
A múlt azonnal feléled és a sok véletlen összeér, amikor Brian megdöbbentő kéréssel áll elő: Cheryl egy hétvégére lépjen a felesége szerepébe.
A lány csapdába kerül: a pénzt válassza, vagy maradjon hű az elveihez?
Egy jótékonysági aukció, ahol senki sem az, akinek mondja magát.
Egy hétvége, ami után nemcsak az aranyszíves medál sorsa pecsételődik meg.

„Elindultam a jövőm felé. Kíváncsi voltam, mit tartogat számomra. Szerelmet, vagy csalódást?” 

Szerintem hivatalosan is mindent elolvastam, ami Erica Anthony szívéből, lelkéből született. Nagyon szerettem az első 2 könyvét is az Írónőnek, de most, ahogy befejeztem az Aranyszívet, kimondom, hogy ez lett a kedvencem. Stílusában hasonlított Erica eddig megjelent könyveihez, de mégis annyira más volt. Nagyon köszönöm, hogy megismerhettem Cheryl és Brian történetét. 🙂

A történet röviden:

Cheryl számára két fontos dolog mozgatja a mindennapokat. Túlélni a munkában töltött órákat, és segíteni a családját, mindezt úgy, hogy a férfiakat és az érzelmeket kizárja az életéből. Egy nap azonban nem várt útja lesz az újonnan nyílt állatorvosi rendelőbe, ahol felkavaró látvány fogadja. Az orvos ugyanis az a személy, aki 10 évvel korábban megbabonázta, és rabul ejtette a lelkét. Brian. 

Egy szerencsétlen incidensnek köszönhetően kénytelen új munka után nézni. A főnöke pedig nem más, mint Brian. A levegő szinte izzik körülöttük, és az sem segít lehűteni Cheryl háborgó lelkét, hogy Brian, elé áll egy igen érdekes kéréssel. Egy hétvége erejéig játssza el a feleségét. De nemcsak ez a kérés forgatja fel a lány életét, hanem egy húsz évre visszatekintő rejtély is.

Gondolataim:

A könyv egyik főszereplője Brian, az elhivatott, sármos állatorvos, de már most látom, hogy az én kedvencem Adam lesz. 😀 Nem tehetek róla, imádom a rosszfiúkat, és biztos vagyok benne, hogy ő is megszelidíthető ám. 😀

No de mielőtt elmerülnék Adam zárkózott, mégis vad világában (akiről egyébként éppen csak egy pici információt kaptunk), térjünk rá a történetre. Nagyon szerettem olvasni a könyvet, ami nemcsak az események pörgős egymásutániságának köszönhető, hanem Erica írói stílusának is. Folyamatosan fenntartja az olvasó érdeklődését, gördülékenyen halad a történet, és egészen a végéig pattanásig feszülnek az olvasó idegei.

El sem tudom mondani hányszor szerettem volna ráírni valakire, hogy most azonnal mondja meg, hogy milyen titok övezi azt a bizonyos nyakláncot. 🙂 Vagy hányszor szálltam vitába a vállamon üldögélő kisördöggel, aki szinte percenként arra biztatott, hogy nem lesz abból baj, ha beleolvasok a történet végébe. 🙂 De büszkén jelentem, egyiket sem tettem, feszültséggel, és egy nagy adag kíváncsisággal a társaságomban szépen olvastam oldalról oldalra a történetet, amíg ki nem derült a titok. Ami egyébként minden várakozásomat felülmúlta, mert én egy régmúltra visszavezethető, romantikus pillanatot vártam, de sokkal többet kaptam.

A könyv szerkezeti felépítése nagyon tetszett. A főszerelőink egymás iránt érzett nagyon erős, és nagyon intenzív vonzalma szinte kiáltott a lapokról, megkaptuk az erotikus vonalat is, mégsem volt közönséges. Tökéletesen össze lett fűzve a romantikus szállal. 

Cherylnek nem volt könnyű élete, saját magát háttérbe szorítja, hogy a családjának segítsen. Ami nagyon szép, és nemes dolog, de valóban kellett mellé Liz, a szókimondó, őszinte barátnő, aki az ikrek szemét is fel tudja nyitni. Cheryl szemében ők még gyámoltalan fiúk, akik segítségre szorulnak. Neki ez a természetes, hogy mindenben a kedvükre akar tenni. Úgy gondolom, hogy valóban nagy szüksége volt a családnak, és Cherylnek is egy olyan barátra, mint Liz, aki képes látni nyitott szemmel. Az ő karaterét nagyon szerettem.  Tökéletesen kiegészítették egymást Cheryllel. Olvasás közben néha magamra is ismertem bennük annak ellenére is, hogy két teljesen különböző élethelyzetből származó, eltérő személyiségekkel rendelkeznek.

Brian karaktere nem mindig állt közel a szívemhez. Voltak pillanatok, amikor elé álltam volna, hogy „Beszélj már, kérlek, beszélj!!” Őt valóban nem volt könnyű szóra bírni. De üsse kavics, megbocsájtok neki. 🙂

Összegezve egy nagyon izgalmas, fordulatos történetet kaptam, amit szívből ajánlok az erotikával fűszerezett, romantikus könyvek kedvelőinek. 

Kedves Erica, szívből gratulálok a harmadik könyvedhez! Feszültséggel teli, kellemes kikapcsolódás volt, olyan, ami folyamatosan arra készteti az olvasót, hogy csak még egy oldalt, még egy fejezetet elolvasson. A titokzatosság, a kíváncsiság, a romantikus pillanatok, és a várakozás izgalma körbelengi a történetet, ami igazán üdítő, élvezetes olvasmánnyá teszi.

Borító:

Hűen tükrözi a történetet. Titokzatos, rejtélyes, gyönyörű.

 

(kép és fülszöveg: www.moly.hu)

by - Itt lehet hozzászólni!

Ozsgyáni Mihály: A fátylam kicsit oldalra billent

covers_745215.jpg

Szerző: Ozsgyáni Mihály
Cím: A fátylam kicsit oldalra billent
Kiadó: Fátyol Kiadó
Kiadás éve: 2022
Oldalak száma: 170

„Családom férfitagjai kivétel nélkül az erőszakban és a testi fenyítésben hittek. Akkor is, ha feleségükkel akarták pontosan tisztázni, hogy hol a helyük a családi hierarchiában, akkor is, ha éppen gyereknevelésről volt szó.
Rájöttem, hogy az átélt borzalmakat csakis egy módon tudom túlélni, ha úgy teszek, mintha nem velem történne. Persze ez iszonyatosan nehéz játék. De gyorsan megtanultam, hogy ettől a játéktól függ az életem.”
Pogány Judit – színművész:
„Egy lendülettel, gyorsan olvastam el a könyvet. Sietnem kellett, mert minden pillanatban azt éreztem, ha nem tudom meg azonnal, mi történik a következő oldalon, megfulladok!
Ozsgyáni Mihály írásában dübörög a közlési szándék, s ez engem is hajszolt, hogy tovább, tovább! Hogy honnan gyűlik össze egy minden külső és belső jó tulajdonsággal megáldott fiatalemberben ennyi keserű életismeret, groteszk humor és bölcsesség… bár csodálkozom, de a regény végére ezt is megtudom!
Szeretem az írót és a könyvét is! Hajrá Misi!!!”
Györgyi Anna – színművész:
„Misi bizarr humorú családregényét olvasva úgy éreztem magam, mint egy teafilter, amit forró vízbe mártogatnak. Nevetés közben megríkatott, majd a torkomra forrasztotta a szót. Felkavaró, csodálatos írás!”
Koltai Lajos – operatőr:
„Aki zsigerből ír, rendkívül mélyre jut, s aki a mélybe tartó úton minden mondatát ösztönös tisztán látásból fogalmazza – áldott őszinteséggel ajándékoz meg… sodró erejű, alig elemezhető, inkább átélhető írás… a végén egy küzdelmes csatából érkezünk csapzottan – örökké velünk maradó átélhető sorsok birtokában… és megtapasztaljuk a szikrázó gyűlöletből táplálkozó szeretet lehetséges jelenlétét is… mondhatnánk, hogy ilyen nincs is – de van… nagyon is van, csak más a minősége és… gyönyörű… azt kérem, merüljenek mélyre a mondatok közé, e csodálatosan fogalmazott vallomásba -… megéri…. hála annak, aki felfedezte… hála annak, aki közreadja…”
Szarka János – rendező:
„Olvassák ezt a könyvet! Merjenek benézni az ablakon, a fellebbenő függöny mellett, a Puskaporos utca százhetvennégybe. A pokol tornácára. Az életünkre.”
Őze Áron – színművész:
„Pókháló finomságú, és mégis szélsőséges érzelmeket kiváltó, zavarba ejtően kegyetlen, őszinte írás. Sors-vízválasztó, írónak, olvasónak egyaránt.”

 

Akik otthonosan mozognak a színházi körökben, azoknak ismerősen csenghet Ozsgyáni Mihály neve. A 42 éves színésznek 2018-ban jelent meg A fátylam kicsit oldalra billent című könyve. Két dolog miatt mondtam igent a Fátyol Kiadónak, amikor megkeresett egy együttműködési szándékkal. Az egyik, hogy a történet egy nagyon erős, nagyon nehéz témát dolgoz fel, amelyet alkalmanként én is szoktam olvasni, és szeretek olvasni, mert mindig tanulok belőle, mindig ad valamit, amit magammal tudok vinni. A másik ok pedig, hogy Pogány Judit színművésznő is elismerő szavakkal méltatta a kötetet.

A történet röviden:

A történet narrátora egy 10 év körüli kisfiú lehet, akinek a neve nem derül ki a történet során, egyetlen egyszer nevezik csak Szöcskének. Ő a Szívós család tagja, és általa ismerjük meg több generációra visszamenőleg a család történetét. Ő egy alkoholista család, erőszakos mindennapjaiba született bele. Az első sorból nézi végig, ahogy az alkohol is családtaggá válik, és ahol a család férfi tagjai csak az erőszak nyelvét beszélik. Nem fél, ezt szokta meg, ehhez kellett alkalmazkodnia.

„Én csak úgy voltam. Mint ahogy egy alkoholista család gyereke van. És nem értettem, hogy miért vagyok más? Hogy mi velem a baj?”

Gondolataim:

Már egy pár napja gondolkodom, hogy mit is írhatnék erről a könyvről. Egy olyan történetről, amiben a gyerekbántalmazás, az abúzus, a családon belüli erőszak, a gyilkosság jelen van minden oldalon, hogy írhatnám azt, hogy tetszett? Hogy írhatnám azt, hogy jókat mosolyogtam, és időnként fel is nevettem? Hogy írhatnám azt, hogy szinte le sem bírtam tenni? Már attól görcsben van a gyomrom, hogy ezeket a mondatokat leírtam. Mert ezek mind igazak. 

Folyamatosan, az első oldaltól az utolsó szóig két, nagyon intenzív érzés kavargott bennem. Az egyik a kíváncsiságom, ami miatt muszáj volt mindent félretennem, és csak olvasnom a könyvet, a másik pedig az emiatt kialakult lelkiismeret furdalás, mert ez nem egy vidám történet. Ott volt bennem végig az az érzés, hogy mégis, hogy lehetek ennyire szívtelen, hogy egy ilyen témát csak úgy elolvasok egy lendülettel. Ilyenkor egy kicsit félretettem a könyvolvasómat, de nem sokkal később vettem is elő újra, majd ez az ördögi kör kezdődött elölről.

Az események, az információk, a történetek meg csak jöttek, és jöttek, nem hagyták, hogy az elmém, a lelkem megpihenjen. Ha végignézek most az otthonomon, ahol békében, szeretetben neveljük a kisfiúnkat a férjemmel, el sem tudom képzelni, hogy azok az események, amelyek a könyvben megelevenednek, azok valóban megtörténhetnek. Pedig sajnos most, 2022-ben is hány és hány ilyen borzalmat lehet hallani. Hány család életét teszi tönkre nap, mint nap az alkohol, és az erőszak? Belegondolni is rossz, hogy ezen kötetnek bizonyos eseményei a valóságon alapulhatnak, meg is történhettek. 

Ozsgyáni Mihály nagyon jól bánik a szavakkal, viszont nem finomkodik velük. Mintha egy mondata lenne az olvasókhoz: Itt vannak a tények, tessék. Kíméletlenül megkapjuk a múlt eseményeit, a szomorú valóságot. A könyv minden sorából árad a feszültség, ami a szarkazmussal, és a humorral keveredik. Akaratlanul is elmosolyodik rajta az olvasó. Nagyon közlékeny az egész kötet. Egy ilyen borzalmas történetet kevesen tudnának megírni úgy, hogy ne taszítsák mély depresszióba az olvasót, hanem tudja befogadni az információkat, az olvasottakat, és el tudjon rajta gondolkodni. Örülök, hogy megismertem a történetet, Mihály nagyon tehetséges író.

Köszönöm a lehetőséget a Fátyol Kiadónak.

A weboldalukról mind a papírkönyvet, mind az ebook-ot be tudjátok szerezni 10% kedvezménnyel, ha használjátok a kuponkódomat: szavakerdeje

 

(kép és fülszöveg: www.moly.hu)

by - Itt lehet hozzászólni!

Dani Atkins: Amikor kiolvad a szív

 

covers_708673.jpgSzerző: Dani Atkins
Cím: Amikor kiolvad a szív
Kiadó: Álomgyár
Kiadás éve: 2022
Műfaj: regény – romantikus
Oldalak száma: 439
 

Sophie Winters szinte burokban él, a külvilágtól önszántából elvonulva. Fordítóként dolgozik otthon a kis lakásában, egyedülálló, harmincegy éves. Nem ilyen életről ábrándozott, ez igaz, de rég nem hisz már a boldogságban. Egészen pontosan tizenöt éves kora óta, amikor tragédia sújtotta a családját. Azóta fél elköteleződni, és irtózik a kockázatvállalástól, úgyhogy inkább mindenkitől három lépés távolságot tart. Tudja, hogy ez nincs rendjén, de attól még, hogy tudja, nem áll készen megoldást keresni.

Egy este a lakása alatti emeleten nagy tűz üt ki. Sophie az épületben reked, de szerencsére a véletlenül arra járó Ben megmenti. Vajon mi lesz a következménye ennek az egész életére kiható eseménynek?

A nemzetközi bestsellerszerző, Dani Atkins egy újabb nagyszerű regényben kutatja az emberi lelket próbára tevő traumákat, és megvilágítja, hogy ha hosszú idő után valaki újra kinyitja a szíve ajtaját, megéri rajta beengedni a világot

 

„Egy idegentől egy kedves gesztus néha szinte megszorongatja az ember szívét.” 

Dani Atkins neve egyet lennel egy 5 csillagos olvasási élménnyel, szívszorító történettel, és nagyon sok elhullajtott könnycseppel. Nagyon szépen köszönöm az Álomgyár Kiadónak, hogy elolvashattam ezt a kötetet is.

A történet röviden:

Sophie 31 éves, a macskájával él. Fél az elköteleződéstől, mert nem szeretne ismét csalódni. Egyik este az alsó szomszéd lakásában tűz üt ki, és Sophie-nak az utolsó pillanatban sikerül kimenekülnie a lakásból, hála az éppen arra járó Bennek. A lánynak mindene odalett, a lakása lakhatatlan, mindene elégett, a macskája eltűnt. A helyzete kilátástalan, nincs hol laknia. A segítség viszont olyan helyről érkezik, ahonnan a legkevésbé sem várná. Már csak az a kérdés, hogy fejest ugrik-e az ismeretlenbe, és képesnek érzi-e magát arra, hogy közel engedjen magához valaki, sőt, a bizalmában fogadja?  

Gondolataim:

A könyv egy tűzesettel kezdődik. Na nekem már itt összeugrott a gyomrom. Átéltem újra, amikor a füst elöltötte a házat, és csak perceim voltak, hogy a néhány hónapos kisfiamat felöltöztessem, és kivigyem a házból, amíg megérkeznek a tűzoltók. Sophie-val ellentétben nekünk szerencsénk volt, mert egy alapos szellőztetéssel megúsztuk, és visszamehettünk a házba. Viszont teljes mértékben együtt tudok vele érezni, borzalmas érzés, amikor szó szerint menekülni kell az otthonodból, ami a biztonságot jelentené az ember számára.

A könyv olvasása során végig görcsben volt a gyomrom, éreztem, hogy valami történni fog. Hogy mi, azt nem tudtam, csak azt, hogy ez a könyv engem nagyon össze fog törni. Amikor a végén fény derül egy nagy titokra, akkor mondhatni fellélegeztem, megnyugodott a lelkem, bár fájt a szívem a főszereplőinkért. Majd jött Atkins, és azon a bizonyos tőrön még forgatott vagy kettőt. Az utolsó néhány oldalt kétszer olvastam el, mert biztos voltam benne, hogy valamit rosszul értelmeztem. De nem. Kitört belőlem a zokogás. Annyira éreztem már a kötet legelején, hogy darabokra hullik a lelkem, de erre a befejezésre nem számítottam.

A történet szereplőit nagyon megkedveltem, mindegyik külön egyéniség. Egyes jeleneteken jókat tudtam mosolyogni. Amit Ben tett, és képviselt, az nagyon az megdobogtatta a szívemet. Önzetlen, szerethető, , romantikus. Szóval tökéletes. 🙂

Nagyon tetszettek a történetben a Sophie mellette álló „hangok”. A támaszai voltak, hol segítették, hol pedig kapott egy alapos fejmosást. Ahogy haladtunk előre a történetben, úgy követhettük figyelemmel a lány jellemfejlődését. Pontosan úgy nyitott a külvilág felé, mint ahogy egy virág kinyílik egy késő tavaszi eső után. Képes volt teljes valójában pompázni. De ehhez kellett egy olyan kéz, amelyik visszavezeti arra az útra, amit járnia kell.

Szerintem senkit nem fogok meglepni, ha azt mondom, hogy a kedvencem az egész történetben Ben volt. Minden titkával együtt az idei évem egyik legszerethetőbb karaktere. Ő is hordja a saját keresztjét, de képes arra, hogy elérje az olvasónál, hogy bízzon magában, ne féljen az ismeretlentől, és éljen meg minden pillanatot. Az egyik legnagyobb tanító, szinte már példakép lett számomra.

Hosszú oldalakon keresztül tudnék még írni a könyvről, de már csak annyit mondanék, hogy olvassátok el! Majd bízzatok magatokban, ugorjatok fejest az ismeretlenbe, és pipáljátok ki a bakancslistán szereplő terveket. 

Borító:

A megjelenő Dani Atkins könyvek borítói ugyanabban a stílusban készülnek, és nekem pont ez az ami tetszik. A színek, a kontrasztok nagyon erősek, és pont ez az, ami hűen tükrözi a történetet is. Mert mindegyik ugyan ilyen intenzív.

 

(kép és fülszöveg: www.moly.hu)