Szerző: Hulej Emese
Cím: Unoka a Gerbeaud-házból / Edith története
Kiadó: Jaffa Kiadó
Kiadás éve: 2023
Oldalak száma: 230
Fülszöveg:
Elischer Edith, a legendás cukrász, Gerbeaud Emil unokája jólétben, nagypolgári környezetben, szerető nagycsaládban cseperedett, igazi úrilánynak nevelték. Ám amikor kellett, ez a kicsi és törékeny nő mégis fényesen helytállt: az embert próbáló időkben feltűrte a ruhaujját, és tüzet oltott Budapest ostromának zűrzavarában, segített a legismertebb magyar zsidó családnak a német megszállás után, nyilasokkal hadakozott, és később nem törték meg az ÁVH kihallgatói sem. Kevés híján hat évet töltött a kommunisták börtöneiben, rettenetes körülmények között, elképzelhetetlenül messze kerülve a Gerbeaud fényes termeitől.
A könyvhöz a szerző a Gerbeaud-leszármazottak családi archívumában és számos közgyűjteményben kutatott, többek között az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában, ahol periratok, kihallgatási jegyzőkönyvek és ügynöki jelentések is foglalkoznak Elischer Edith-tel és tudós férjével.
Nem elégtétel és nem jóvátétel, de tény: Edith élete vége felé emberi helytállásáért átvehette a francia Becsületrendet. Az ő személyes története egyben család- és cukrászdatörténet is – édes és keserű, mint a huszadik század maga.
„Az emberi viselkedés alja, ha valaki a hatalmában tartott emberrel kegyetlenkedik.”
Ez a könyv nagyon elbújt a friss megjelenések között. Ha nem hívják fel rá a figyelmemet, valószínűleg nem is tudtam volna róla. Nagyon köszönöm a Jaffa Kiadónak a recenziós példányt.
Gondolataim:
Szerintem nincs olyan ember az országban, aki ne hallott volna a Gerbeaud cukrászdáról. Szerintem én már milliószor elmentem előtte, meg is álltam megcsodálni, de valahogy soha nem alakult úgy, hogy be is tértem volna egy kávéra, vagy akár egy szelet sütire. De talán majd hamarosan. 🙂
Nagyon szeretek igaz történetek alapján íródott könyveket, illetve életrajzokat olvasni, mert sok olyan érdekességet, információt megtudhatunk belőlük, amelyekről eddig nem hallottunk, vagy csak részinformációk jutottak el hozzánk. Ilyen volt ez a kötet is. Tudtam, hogy létezett egy Gerbeaud Emil, de eddig nem mélyedtem el abban, hogy kit is rejt ez a név a neves cukrászon és cégtulajdonoson kívül. A családjáról pedig végképp semmit nem tudtam. Ezért nagy örömmel és kíváncsisággal vetettem bele magam az olvasásba, és nem győztem csodálkozni. Nagyon sok mindent megtudunk a Gerbeaud családról, a gyerekekről, és ahogy a címből is kiderül, az unokákról, leginkább Edithről. És persze az is kiderül a történetből, hogy a családnak milyen kötődése van a mindenki által ismert, és sokak által kedvelt süteményhez, a zserbóhoz.
A kötet egy része valóban Edith életéről, és a háború idején átélt megpróbáltatásairól, bebörtönzéséről szól, viszont a kötet másik felében a szülőkről, nagyszülőkről, és a Gerbeaud-dinasztia felemelkedéséről olvashatunk. A háborús évek azonban sem a családot sem a cukrászdát nem kímélték, amiről szintén sok mindent megtudhatunk.
A könyv nagyon olvasmányos volt, Hulaj Emese írásmódja lendületes, lényegre törő, informatív, emiatt gyorsan lehet vele haladni. Ami különösen tetszett, hogy a szerző nem akarta szépíteni Edith börtönéveit. Kendőzetlen őszinteséggel olvashatunk a körülményekről, az átélt megaláztatásról. De nem csak a borzalmakról emlékezünk meg, hanem arról az őszinte, és sírig tartó szerelemről is, ami Edith, és a férje Tibor között volt. Bármi történt is, ketten együtt, egymásért bármit megtettek. Pedig őket sem kímélték a háborús évek. És ha belegondolunk, milyen kevés ilyen házasság van a mi korunkban.
Én őszintén megkedveltem Edith személyiségét. Mondhatják sokan, hogy a neveltetésének köszönhetően vált egy erős, és a „jég hátán is megélő” nővé, viszont én úgy gondolom, hogy a nevelése, neveltetése, és a neve az csak egy kis része volt. Akaratos, szigorú, de emberséges és dolgozni szerető nő volt, akit nem lehetett sem átverni, sem megtörni. Még egy háborúnak sem. A legsötétebb szobából is mindig megtalálta a kiutat, és hű tudott maradni önmagához, a családjához, a gyökereihez.
Azoknak ajánlom ezt a kötetet, akik érdeklődnek a Gerbeaud-dinasztia virágkora, és a család megpróbáltatásai iránt. A könyv különlegességét pedig a benne megtalálható képek alkotják, amelyek a család magánarchívumából származnak. Nagyon szerettem nézegetni őket. Ami nekem egy kicsit zavaró volt, hogy az oldal legalján egy fél mondat után több oldalnyi képanyagot kapunk, majd 15-16 oldallal később folytatódik a korábban félbehagyott mondat. Én személy szerint két fejezet között helyeztem volna el a fotókat, hogy ne akassza meg az olvasást. De ezt leszámítva nagyon szerettem olvasni a könyvet, érdekes volt, és sok mindent megtudhattunk a családról.
Értékelésem: 5/4,5
Idézetek a könyvből:
„Minden család életének van aranykora. Amikor már mindenki megszületett, de még senki nem halt meg.”
„Tudja valaki, hol lakik az emberben a bátorság? Ezzel születünk, vagy kifejlődik valahogy időközben? Elischer Edith bátorsága egészen rendkívüli, és megmagyarázni sem igen lehet.”
„Akik úgy tartják, félelem csak rossz lelkiismeret talaján teremhet, nagyot tévednek, vagy nem éltek diktatúrában.”
A könyvet itt tudjátok beszerezni:
Hulej Emese Unoka a Gerbeaud-házból Edith története könyv (jaffa.hu)