Tormási Vyktória: Rólunk szólt

covers_661728.jpgSzerző: Tormási Vyktória
Cím: Rólunk szólt
Kiadó: NewLine Kiadó
Kiadás éve: 2021
Műfaj: romantikus
Oldalak száma: 296.

„Soha ​nem gondoltam magamra világmegváltó hősként vagy híres filmcsillagként. Úgy gondoltam elhamvadok az emlékkel melyet a jelentéktelen tegnap hagy maga után. Én a jelenben akartam lenni valaki. Nem számít, ha később senki nem emlékszik rám. Most lássanak. Most kapjam a tapsot. S ha majd a síromnál senki nem emlékszik a nevemre, csak egy tábla karcolja az akkori jelenbe nevem apró foszlányait, én akkor is tudni fogom, hogy éltem. Sőt mi több, az álmomnak éltem. Nem azért kell harcolni, hogy emlékezzenek ránk, azért kell harcolni, hogy lássanak. ”
Anna élete előre meg van tervezve, be van táblázva minden pillanata. Határozott elképzelései vannak a jövőjét tekintve, melytől semmi nem tántoríthatja el. De egy valamire nem számított. Hogy találkozik valakivel, aki felkavarja az álló vizet. Bizonytalan lesz minden, a jövője és az élete. Anna vergődik az elhatározás és az érzelmek között. Mi a fontosabb az ész vagy az érzelmek? Feladhatjuk az álmainkat és vágyainkat azért hogy újakat alkossunk valakivel? Meddig érdemes ellenállni a kísértésnek?

Tormási Vyktória legújabb könyvében ismét az érzelmeinkre szeretne hatni, olyan gondolatokkal mely mindannyiunk fejében ott motoszkál, mégsem merjük kimondani.

 

„Mindenki azt mondja, a remény a legnagyobb gyilkos. Szerintem nem így van. A remény tart életben. Az igazi, sunyi gyilkos az idő.” 

Két oka van annak, hogy felfigyeltem erre a kötetre. Egyrészt nagyon kevés csillagozása van a molyon, és ezen szeretnék változtatni azzal, hogy a figyelmetekbe ajánlom ezt a kötetet. A másik pedig a borító, ami első látásra a kedvencem lett. Nagyon köszönöm az Írónőnek, hogy elküldte nekem a könyvét.

A történet röviden:

Annának egy célja van. Londonba menni, és híres táncossá válni. Nem enged közel magához szinte senkit, minden percét előre eltervezi, nem bízik senkiben, és elhatárolódik minden érzelmi kötődéstől. Egészen addig a pillanatig, amíg szó szerint bele nem botlik Ádámba, aki felkavarja az állóvizet. Anna mindent megtesz annak érdekében, hogy távol tartsa magától, és kizárólag a jövőjére tudjon összpontosítani. Azonban egy váratlan esemény fenekestől fordítja fel mindenki életét.

Gondolataim:

Engem lelkileg összetört ez a kötet. Sokszor meg kellett állnom elgondolkodni az olvasottakon. A főszereplőink belső vívódását szinte a magaménak éreztem. Vyki mély gondolatokat fogalmaz meg a jövőképről, az érzelmekről, a megsebzettségről. 

A történet nagyon élethű, a boldog pillanataival, – amikor minden rózsaszín -, és a mindent maga alá temető fájdalommal. A főszereplőinkkel együtt sírtam, együtt nevettem, viszont az utolsó kb 50 oldalt szinte alíg láttam a könnyeimtől. Nem egyszerűen elérzékenyültem, hanem konkrétan zokogtam.

Nagyon jól ki van dolgozva a könyvben az a kettősség, amivel szerintem minden ember szembesül az élete során. A szívünkre, vagy az eszünkre hallgassunk? Emellett fontos szerepet kap a történetben a barátság. De az a fajta barátság, amikor a másik nem azt mondja amit hallani akarsz, hanem valóban melletted áll, és a támaszod, amikor minden elveszni látszik.

A szereplők számomra nagyon szerethetőek voltak, minden rossz és jó tulajdonságukkal együtt is. Senki sem tökéletes, és ebben a történetben ez pontosan ki is rajzolódik, amiatt nagyon életszerű.

Egy szívet tépő, gyönyörű történetet kaptam az igaz szerelemről, az emberi lélek legmélyéig hatoló fájdalomról, reményről, újrakezdésről, és a barátságról. Nagyon köszönöm Neked Vyki, hogy megosztottad velem ezt a csodálatos könyvet. Mindenkinek szívből tudom ajánlani, biztos vagyok benne, hogy minden olvasó fog benne olyan gondolatot találni, amit tovább tud vinni, és saját magát ismeri fel benne.

Borító:

Gyönyörű. Az egyszerűségében rejlik a varázsa. Engem már az első pillanatban megszólított, ahogy ránéztem.

 

(kép és fülszöveg: www.moly.hu)

Leda D’Rasi: Rítus

 

covers_660815.jpg

Szerző: Leda D’Rasi
Cím: Rítus
Kiadó: Mogul
Kiadás éve: 2021
Műfaj: thriller
Oldalak száma: 498

 

A ​Boszorkánydinasztia sorozat írónője legújabb könyvében fejest ugrik a sötét thriller világába és ezzel új oldalát fedi fel az olvasók előtt! Kegyetlen rítusok, sötét istenek, és a nyomozás, ami talán a pokolba vezet…

Las Vegas a bűn városa. Drog, prostitúció, maffia, és a legdurvább gyilkosságok. A helyi nyomozók ehhez edződtek, és hiszik, őket semmi nem lepheti meg, amit ember elkövetni képes.

Ebben ringatja magát Nick Eckerton is, mégis eláll a szava, amikor egy megnyúzott holttest ügyében kezdi követni a nyomokat. Amit talál, túlmutat a hatóságok munkáján, Nick pedig eddigi hitét átgondolva kezd ráébredni az igazságra: van, amit még Las Vegas bűnben fogant városa sem látott. Egy titkos társaságot, akik sötét rítusokkal szólítják az elfeledett isteneket, és hússal, vérrel, csonttal lakatják jól őket a segítségükért cserébe.

Ismeretlen terep ez, ahová nem rendőr kell, hanem valaki, aki otthon van ebben a világban. És ki lehet az?

Egy fiatal nő, aki nemcsak megjárta a rítusok poklát.

De bele is halt…

 

„A széles látókör az elme villanykapcsolója!” 

Leda lett az egyik kedvenc hazai szerzőm. Már A Dög című könyvével meggyőzött, de a Rítus… hát ez a kötet mindent vitt. Nagyon köszönöm a shop.könyvmogulnak, hogy elolvashattam. 

A történet röviden:

Az események két idősíkon játszódnak, 20 év különbséggel. Újév napján bejelentés érkezik a denveri rendőrségre, hogy az elismert Dr. Stokes és a családja nem elérhető telefonon. A címre Todd Suller járőr megy ki. Kezdetben egy rutin ellenőrzésre készül, de amit ott talál, arra nincs felkészülve. A legborzalmasabb képsorok tárulnak a szeme elé.

20 évvel később a jóképű, ám forrófejű gyilkossági nyomozót, Nick Eckertont egy közúti balesethez hívják. Első ránézésre egy hétköznapi balesetnek tűnik, azonban amikor az egyik autóból előkerül egy bőrétől megfosztott holttest, akkor a nyomozás teljesen más irányt vesz. A nyomok egy korábbi gyilkossághoz vezetnek. Nick teljes erővel veti bele magát a nyomozásba, de gyorsan rá kell jönnie, hogy nem egy „egyszerű” gyilkost keres. 

Gondolataim:

Nagyon sok mindent tudnék írni még az előző blokkban a történetről, azonban még véletlenül sem szeretnék akár csak egy fél mondattal is spoilert meglebegtetni. Egy könnyen emészthető olvasmányra számítottam, amikor ebéd után (ezt fontos kihangsúlyoznom 🙂 ) kézbe vettem a könyvet. Gondolom nem vagyok egyedül, amikor azt mondom, hogy olvasás során mindig magam előtt látom a jelenetet. Nos, az első fejezetnél már megremegett a gyomrom, vele együtt az ebéd is. 😀 Hírtelen elgondolkodtam, hogy mibe választottam én bele. 😀

Most, hogy már végeztem a könyvvel, már meg tudom válaszolni ezt a kérdést. 😀 Az eddigi olvasmányaim közül a legdurvább, legbrutálisabb, és egyik legjobban megírt thriller egyikébe. Nagyon furán hangzik, figyelembe véve magát a történetet, de azt kell mondanom, hogy ez egy zseniális és egyben megdöbbentő kötet volt.

Több szálon fut a cselekmény. Első ránézésre semmi közük egymáshoz. Folyik a nyomozás, hullanak ki a csontvázak a szekrényből (itt most képletesen kell érteni), de akkor mégis mit keres a történetben egy kisgyerek, és egy mindenki által rettegett papnő? A könyv végére ezek a szálak szépen lassan összeforrnak, és mindenkinek meglesz a szerepe. De ahogy ezt Leda végigvezeti, az elképesztő. A végkifejlet pedig ledöbbentett. Még mindig azon gondolkodom, hogy hol siklottam el felette? Volt rá utaló jel, csak én nem vettem észre?

Tökéletesen felépített történet volt. Hiába utaztunk újra és újra 20 évvel korábbra az eseményekben, ez kellett ahhoz, hogy teljes képet kapjunk, és megértsük a szereplőink döntéseit.

Ha már a szereplők. Hiába gondolkodom, nem tudnék megnevezni egyet sem, akivel szimpatizáltam volna. Nem lettek kedvenceim, nagyon rejtélyesek voltak, mégis azt mondom, hogy jól kidolgozott karaktereket kaptunk.

A könyv egész hangulata nyomasztó, de mégis beférkőzött 1-1 humorosabb mondat, vagy gondolat, ami valamelyest oldotta ezt a feszültséget, amit az olvasó érez. Emiatt is, és a történet miatt is csak azoknak ajánlom ezt a kötetet, akik meg tudnak birkózni a sötét hangulattal, és nem rettennek el az okkultizmus világától.

Borító:

A borító alapján egy emészthető, kicsit borongósabb történetre számítottam. Emiatt is figyeltem fel a könyvre azon túl, hogy Leda írta, és el kell olvasnom. A könyv elolvasása után azt mondom, hogy ez a fekete szín illik a könyv hangulatához, azonban a vörös még jobban illene. De hogy miért mondom ezt, ahhoz el kell olvasni és a kötetet, és kiderül. 🙂

 

(kép és fülszöveg: www.moly.hu) 

Renáta W. Müller – A lázadó 1.

 

covers_593253.jpg

Szerző: Renáta W. Müller
Cím: A lázadó
Kiadó: Mogul Kiadó
Kiadás éve: 2020
Műfaj: romantikus, erotikus
Oldalak száma: 568

 

Egyszer még a legfelhőtlenebb gyermekkornak is véget kell érnie. Amina al-Hosani azon a napon válik brutális hirtelenséggel felnőtté, amikor apja közli vele, kijelölte számára a jövendőbelijét és hamarosan férjhez kell mennie egy idegenhez. Addigi gondtalan élete pillanatok alatt darabjaira hullik. Amikor egyre több titok kerül napfényre valódi származásáról és múltjáról, a szülőföld eddig biztosnak hitt talaja végképp meginog a lába alatt. Aminának szívszaggató döntést kell hoznia. Fejet hajt apja akarata, a család kívánsága és a tradíció előtt, vagy szakít addigi kiváltságos helyzetével, és új életet kezd egy idegen országban. Miként birkózik meg egy szigorú hagyományok között felnőtt lány a nyugati világ szabadosságával? Mi történik akkor, ha szívét követve, saját lelkiismeretével is szembe kerül? Lehet-e egyszerre két férfit szeretni?
Ez Amina igaz története két világ, három szív, hagyományok és előítéletek összecsapásáról.

 

„Nem hagyom, hogy mások döntsék el, mi a jó nekem, nem hagyom, hogy megbénítson a félelem. Járni fogom a saját utamat, döntéseket hozok, és vállalom értük a felelősséget.” 

Nagyon szépen köszönöm a shop.könyvmogulnak, hogy elküldte nekem ezt a kötetet. Az első könyvem volt az Írónőtől, de biztos, hogy nem az utolsó. Szinte az összes könyve a kívánságlistámon szerepel, nem tudom miért nem olvastam eddig tőle. Miután befejeztem a kötetet, 2 gondolat futott át az agyamon.

Az egyik, hogy Renáta W. Müller zseniálisan ír, a másik pedig, hogy nem hiszem el, hogy véget ért a könyv. 

A történet röviden:

Amina az Arab Emírségek uralkodócsaládjának a tagja. Hercegnőként él, és nevelkedik, és ahogy az ebben a kultúrában lenni szokott, egy előre elrendezett házasság küszöbén áll. Azonban Amina minden tiltakozása ellenére apja hajthatatlan, nem hajlandó elállni az esküvőtől, ezért a lánya szembe megy a neveltetésével, ellent mond az apjának, a kultúrának, és meghozza élete legnehezebb döntését. A kérdés csak az, hogy ezzel a döntésével eléri-e azt, amit szeretne, annak ellenére is, hogy egy lavinát indít el vele?

Gondolataim:

Ezt a könyvet képtelenség letenni. Humoros, szórakoztató, izgalmas, és kellően pikáns. Bepillantást enged az arab kultúrába, ahol a nők nem rendelkezhetnek a saját életükkel, szabadságukkal, de még a saját gondolatukkal sem. Megismerjük, hogy élnek a tehetősebb családok, ahol a szülők mindent megadnak a saját gyereküknek, ami pénzen megvehető, de még sincs semmi, ami az övék lenne. Ha lány gyermek születik a családba, akkor az elrendezett házasság borítékolható, és a legkisebb mértékben sem számít, hogy ehhez az érintett gyermek mit szól. Ez elől az élet elől menekül Amina.

A kötet elején Amina lázadásának vagyunk tanúi. Egy olyan nőként, aki a döntéseit szabadon hozhatja meg, el sem tudom képzelni, hogy min mehetett át Amina, vagy a hozzá hasonló arab nők nap, mint nap. Abszolút megértem a döntését, mert ha belegondolok, hogy még vásárolni sem mehetnék el díszkíséret nélkül, akkor én is lázadoznék, nem is kicsit. Szóval megértem, és tisztelem, mert volt bátorsága ezt meglépni.

Ahogy haladunk előre a történetben, úgy válik egyre letehetetlenebbé a könyv, és úgy válik egyre pikánsabbá is. Nagyon szerettem a párbeszédeket, és a monológokat is, időnként hangosan felröhögtem. A szövegezése egyszerű, könnyen, gyorsan olvasható.

Több érzelmet is kiváltott belőlem ez a kötet. Először a hitetlenkedést és a döbbenetet, hogy az arab kultúrában mennyire nem számítanak a nők, mennyire nem hallathatják a hangjukat. Mintha érzések nélküli tárgyak lennének, akiket a férfiak birtokolnak. Majd a reményt, hogy Amina terve sikerüljön, véghez tudja vinni. Végül pedig a csodálkozás és az elismerés, hogy egy olyan lány, akit egész életében kiszolgáltak, minden kérését alkalmazottak lesték, és soha nem szenvedett hiányt anyagi javakban, milyen könnyen tud elrejtőzni a világ szeme elől, és mennyire egyértelműnek veszi, hogy ha meg akar élni, akkor dolgoznia kell. Komolyan, le a kalappal előtte.

Ahogy kezdett egyre izgalmasabb és erotikusabb hangot megütni a kötet, úgy lett egyre kevesebb és kevesebb oldal a  végéig. Az utolsó fejezet pedig…. áááá, hogy lehet így vége? Azonnal olvasni szeretném a következő részt!! 🙂

Borító:

Nem voltam kibékülve a könyv elején a borítóval, és ha őszinte akarok lenni, akkor a történet végére sem barátkoztunk össze. Értem a mondanivalóját, csak szerintem annyival több potenciál lett volna ebben a könyvben egy tökéletesebb borítóhoz. A színei viszont nagyon tetszenek.

 

Azoknak a romantikus lelkű olvasóknak ajánlom ezt a kötetet, akik nem rettennek meg a khm.. forró jelenetektől. 🙂


(kép és fülszöveg: www.moly.hu)

Gáspár Virginia Olimpia: A dühös tűz fellángolása

covers_720870.jpgSzerző: Gáspár Virginia Olimpia
Cím: A dühös tűz fellángolása
Kiadó: NewLine
Kiadás éve: 2022
Műfaj: fantasy
Oldalak száma: 492
 

 

Boszorkányok? Látók? Őrzők?

Veres Holda megrémül, amikor Laura elájul az iskolaudvaron. Kiderül barátnőjéről, hogy látó, de mielőtt felfognák ennek jelentését, a lány váratlanul eltűnik.
Holda barátságot köt egy alakváltó fiúval, annak félvámpír ikertestvérével és a zavarba ejtően jóképű Áronnal. Ők hárman segítenek neki barátnője keresésében, és hamarosan az is világossá válik, hogy Holda sem átlagos végzős gimnazista.
Miközben Laurát egy boszorkány tartja fogva, Holda egyre jobban kiismeri újonnan szerzett képeségét és azt a mágikus világot, amely fátyolként öleli körbe Magyarországot.
Megállja a helyét ebben az ismeretlen világban?
Milyen gyorsan készül fel a rá váró küzdelmekre?
Képes lesz kezelni a benne fellángoló dühös tüzet?

Fordulatos történet a mágiával átszőtt újpalotai panelek között.


„Tűzhajú, jegyezd meg jól: én csak akkor megyek el, ha küldesz.” 

Márciusban jelent meg Gáspár Virginia Olimpia első könyve. Nagyon szépen köszönöm az Írónőnek, hogy megkeresett, és elküldte nekem a kötetet. Mindig megtisztelő, amikor ilyen megkeresést kapok. Egy pillanatig sem gondolkodtam, amikor utána olvastam, hogy miről szól a könyv. Nagyon szeretem a fantasy történeteket, ha ezek nem lennének, akkor ez az oldal sem létezne. 🙂

A történet röviden:

Az események Magyarországon játszódnak. Budapesten jár középiskolába Holda, és a legjobb barátnője, Laura. Amikor Laura hirtelen elájul, egy arcpirítóan jóképű idegen, Áron siet a lányok segítségére. A hirtelen rosszullét, a semmiből felbukkanó segítő kezek, ezek mind nagyon gyanúsak a lányoknak. Nem véletlenül, ugyanis kiderül a számukra, hogy nem mindenki az, akinek látszik. Még saját maguk sem. Lauráról kiderül, hogy látó, emiatt egy boszorkány szemet vet rá, és elraboltatja, mert abban bízik, hogy általa megszerezheti a varázslóvilág által gondosan őrzött Jelet. 

Holda, és a segítői, egy alakváltó fiú, egy félig vámpír lány, a rendőrség, gyógyítók, mentorok, védelmezők, őrzők elsődleges célja, hogy kiszabadítsák Laurát, Marina kezei közül, és biztonságban tudják a lányokat és a Jelet. Holda képességei felszínre törnek, egyre erősödnek, és még saját maga is meglepődik, hogy mire képes.

Gondolataim:

A történet izgalmas volt, pörgős, folyamatosan fenntartotta az érdeklődésemet. Mindig új kalandba keveredtek a főhőseink, ami miatt szinte képtelenség volt letenni a könyvet. A szövegezés, a párbeszédek nem voltak túlbonyolítva, emiatt a könyv nagyon hamar beszippantja az olvasót, és csak az tűnik fel, hogy hoppá, már 100 oldalt el is olvastam.

A karakterek nagyon jól voltak megformálva, nagyon emberiek voltak minden jó és rossz tulajdonságukkal együtt. Áron pedig…oh.. 😀
A helyszín is különleges, ugyanis nem sok olyan történetet olvasok a fantasy kategóriában, ami a hazánkban játszódik. Viszont sokszor úgy elmerültem a történetben, hogy amikor egy ismerős kerület, vagy utca név jött velem szembe, akkor megálltam egy pillanatra, amíg újra beazonosítottam Budapestet. 😀

A természetfeletti lényekkel, különösen a vámpírokkal, alakváltókkal, boszorkányokkal,(és még 1-2 olyan karakterrel, ami ebben a kötetben nem szerepel), engem le lehet venni a lábamról. Ami különösen tetszett olvasás során, hogy ebben a kötetben nincs „négy fal közé” szorítva egy olyan szereplő, aki nem mindennapi tulajdonságokkal rendelkezik. Ott van pl. a boszorkányunk, aki amellett, hogy különböző bájitalok elkészítési módját tanulja, ugyan úgy jár iskolába, és ugyan úgy rossz jegyet kap egy matek dolgozatra ha nem tanul rá eleget, mint bárki más. Ez a fajta karaktermegformálás nálam abszolút nyerő. Nem csak boszorkány, vagy nem csak egy középiskolás tini, hanem a kettőből lett összegyúrva.

Nem maradtak megválaszolatlan kérdéseim (pontosabban akad 1-2, de azok már a folytatásért kiáltanak 🙂 ), minden szálnak volt eleje, közepe, és vége, minden apró kérdésnek, mozdulatnak megvolt az oka, ami a megfelelő időben ki is derült. A kötet befejezése is nagyot szól, mert le van ugyan zárva, de mégsem. Ott lebegnek azok a kérdések, amelyek a második részért kiáltanak.

Összegezve, Gina első könyve nagyon izgalmas, és letehetetlen. Csak gratulálni tudok hozzá, és izgatottan várom a folytatást! 🙂 A fantasy műfaj kedvelőinek szívből ajánlom ezt a történetet, én kedvencet avattam. 

Borító:

Egy szóval, különleges. A fekete háttér a vörös és fehér színnel nagyon figyelemfelkeltő. De ezen nem is lepődök meg, Ashley mindig tökéleteset alkot! 🙂

 

(kép és fülszöveg: www.moly.hu)

L. J. Wesley: O.N.S. – Egyéjszakás kaland

 

covers_708203.jpgSzerző: L. J. Wesley
Cím: O.N.S. – Egyéjszakás kaland
Kiadó: Mogul
Kiadás éve: 2021
Műfaj: szórakoztató irodalom
Oldalak száma: 150

Élvezni az életet, kötöttségek nélkül. Emma mindössze ennyire vágyik. Egyetlen éjszaka, és semmi több. De mi van akkor, ha a partnere másképp gondolja?
Conor szinte első látásra belehabarodik a lányba és esze ágában sincs beérni az egyéjszakás kalanddal.

 

„De vannak azok az apró pillanatok, amikor történik valami, vagy csak eszedbe jut a másik, és érzed a késztetést, hogy azonnal ráírj, vagy küldj egy képet, mindegy, csak jelezd, hogy gondolsz rá.”

 

Hivatalosan is L. J. Wesley rajongó lettem. 🙂 Nagyon szépen köszönöm shop.könyvmogul, hogy elolvashattam ezt a könyvet is.

A történet röviden:

Emma 10 éves volt, amikor egy betegség miatt elveszítette az édesanyját. Folyamatos rettegésben él, a feje felett lebeg az az 50% esély, hogy ő is örökölheti. 7 évvel később újabb tragédia éri, amikor a nagyszüleit és az édesapját élettelenül találja az otthonukban. 

Eldönti, hogy ő senkit nem szeretne kitenni annak, amin neki kellett keresztülmennie ezért nem bonyolódik kapcsolatba, minden érzelmet eltaszít magától, csak élvezni szeretné az életet. A nagynénjével él kettesben, sales-es munkát végez, és habzsolja az élvezeteket, az egyéjszakás kalandok mellett teszi le a voksát. Amikor kitalálja, hogy Franciaországba menne kikapcsolódni, a barátnője is vele tart, azonban ezzel olyan kalandokba keveredik, ami gyökeresen megváltoztatja az életét.

Gondolataim:

Nagyon jól szórakoztam ezen a történeten is. De amellett, hogy humoros volt, nem maradt ki belőle a komoly téma sem. Betegség, trauma, gyász. 

L. J. Wesley nagyon jól ír, folyamatosan fenn tudja tartani az olvasó figyelmét. Emma és Michelle szarkasztikus megjegyzésein jót mosolyogtam, de mellette csodáltam Michelle türelmét Emma iránt. Sok mindent eltűrt neki, és nem lepődtem meg, amikor tele lett az a bizonyos pohár.

Emma nagyon szerencsés, hogy nemcsak a barátnőjére, hanem a nagynénjére is számíthat. Ők ketten jelentik neki a családot, mégis úgy éreztem, hogy nem engedi közel magához őket sem 100%-ban.

Conort imádtam, nagyon jól lett megformálva a karaktere. Szívesen olvastam volna róla többet. 🙂

Mindezek mellett valóban úgy gondolom, hogy aki egy könnyed, rövidke és szórakoztató olvasmányra vágyik egy nehéz nap végén, az bátran vegye a kezébe ezt a kötetet, mert a teljes kikapcsolódás, a hangos nevetések, és a pozitív olvasásélmény garantált.

Borító:

Egyszerű, mégis annyira illik a történethez. Olyan Emmás. 😀

 

(kép és fülszöveg: www.moly.hu)

 

Buótyik Dorina: III. Amenemhat rejtélye

 

covers_597499.jpg

Szerző: Buótyik Dorina
Cím: III. Amenemhat rejtélye
Kiadó: NewLine
Kiadás éve: 2020
Műfaj: kalandregény, fantasy
Oldalak száma: 260

 

Egy ​fáraó.
Három fiatal egyiptológus.
Egy idős kalandor.
No meg egy kairói tolvajbanda és egy macska.

Gracie új tárlatra készül a British múzeumban. Úgy gondolja, a legnagyobb problémája az, hogy asszisztense, a jóképű Louis folyton összecseréli a leleteket, és hogy a nagyképű újságíró, David mindenbe beleüti az orrát.
Ám este felhívja őt a Kairói Egyiptológiai Múzeum igazgatója, hogy helyettesítsen egy tárlaton, mivel a helyi egyiptológusnő, Rania rejtélyes körülmények közt eltűnt.
Gracie és Louis hamar rádöbbennek, hogy darázsfészekbe nyúltak. Kiderül, hogy Rania eltűnése szokatlanabb, mint hitték és a baljós eseményeknek itt nincs vége.
A fiatalok rábukkannak egy titkos kamrára III. Amenemhat csarnokában. Gracie a bazárban belebotlik bácsikájába, és az idős kalandor sietősen a lánynak adja a naplóját, mert valaki üldözi. Ráadásul Louis is eltűnik.
Mi olyan fontos a naplóban? Ki ez a III. Amenemhat? Ki van az idős kalandor nyomában és miért?

Gracie, Louis és David egyesíti erőit. Kalandjuk során a napló újabb és újabb titkait fedezik fel.
Ez a különös ókori egyiptomi rejtély valóban a múltba röpíti olvasóit, keljünk útra Kairóba!

 

„Ez az ügy egyre bonyolultabb. Nem tudom fiúk, ti hogy vagytok vele, de szerintem ez egy rossz álom. És én fel akarok ébredni.” 

Kedves Dorina, nagyon szépen köszönöm, hogy elküldted nekem az első könyvedet is, és elolvashattam!

Rendhagyó módon a második résszel ismerkedtem meg először, ami nagyon mély nyomot hagyott bennem, nagyon szerettem, ennek fényében írom ezt az ajánlót.

A történet röviden:

Gracie, a neves egyiptológus egy telefonhívást kap Egyiptomból. Sürgősen oda kell repülnie, és megtartania egy tárlatvezetést, ugyanis a helyi egyiptológusnő rejtélyes körülmények között eltűnik. Gracie az asszisztensével, és egy minden lében kanál újságíróval el is indul. De az egyszerűnek vélt helyettesítés különös kérdéseket vet fel mindenkiben. Ha Rania ennyit dolgozott a tárlattal, mégis hová tűnhetett el szó nélkül? 

Főhőseink nyomozásba kezdenek, azonban amit találnak, arra nincsenek felkészülve. Családi titkok, egy titokzatos napló, még titokzatosabb tolvajbanda. A történet végére kiderül, hogy mi a közös bennük.

Gondolataim:

Mint ahogy említettem, a második részt olvastam először, így pontosan látom a két kötet közötti különbséget, illetve, hogy mekkora fejlődés áll az Írónő mögött ezután a kötet megírása után. Mind terjedelemben, mint szóhasználatokban.

Izgalomban ebben a kötetben sem volt hiány, nagyon szerettem olvasni. Fordulatos volt, rejtélyekkel teli. Személy szerint én nagyon szeretem a jelenben és a múltban játszódó történeteket, de ahogy gyorsan végigpörgetem az emlékeimet, olyan nem rémlik, hogy a jelen és a múlt egy ponton találkozik. Ez az időhurok különlegessé teszi az események menetét.

Amit sajnálok, hogy ennyi információhoz, rejtélyhez kicsit rövid volt a kötet. A második részben kiderül, hogy hogyan folytatódik a főszereplőink élete, azonban egy kicsit szerettem volna többet olvasni arról, hogy hogyan is jutottak el oda.

Egyetlen pici tüske maradt bennem, mégpedig Rania munkájáról, és a történetet elindító eseményekről. Arról abszolút nincs információm, hogy pl. egy múzeumi tárlatot milyen módon készítenek elő, viszont az meglepett, hogy aki megrendezte, annak nincs B terve, vagy egy helyettese, aki beugrik, és lebonyolítja az eseményt, ha valami balul üt ki. Mondom ezt úgy, hogy csak arra tudok hagyatkozni, hogy amikor mi rendeztünk kiállítást, akkor többen vettünk részt benne, és már a megnyitó előtt jóval készen voltunk a berendezéssel, és mint ahogy mondtam, valóban nincs tapasztalatom, hogyan is működik ez múzeumi körökben. 

Na de ennyit a negatívumokról. 🙂 Az események gyorsan követték egymást, egy percig sem unatkozott az olvasó. Mintha egy film képkockái elevenedtek volna meg a szemem előtt. A lehetőségeimhez képest gyorsan haladtam az olvasással, és amikor le kellett tennem az olvasómat, már alíg vártam, hogy legyen akár csak 10 percem is, hogy folytatni tudjam a történetet, és újra Egyiptomban barangolhassak.

Én úgy gondolom, hogy első könyvhöz képest, ami ráadásul igen összetett, jól sikerült. 🙂 Az apróbb hibák ki lettek küszöbölve a második részben, és valóban szemmel látható a fejlődés.

Borító:

Nekem tetszik. 🙂 A színvilága figyelemfelkeltő, a képi motívumok pedig hűen tükrözik egy kalandregény hangulatát. 🙂

 

(kép és fülszöveg: www.moly.hu)

Mese, gyerekeknek

Volt szerencsém elolvasni Kozma Ani két mesekönyvét, amit a Szerző, a kisfiam részére küldött el dedikálva. Ezúton is nagyon szépen köszönöm! 🙂 

Kozma Ani – Marcipán kutya kalandjai

image2_8.jpeg

Fülszöveg:
A természet ősszel pihenni készül, megannyi pompás színt öltve magára. Egy ilyen gyönyörű őszi napon lelt új gazdára és új otthonra Marcipán, a kiskutyus. Az új otthon egyben új környezetet, új barátok ígéretét is magában hordozza, így történt ez Marcipán kutyus esetében is. Új barátokat talált, akikkel megannyi csodás kalandban volt része. Csatlakozz te is a kis barátokhoz, hogy együtt élhessétek át mindezt.

A kisfiam nagyon szereti a kutyákat, így amikor lehetőségem volt választani a mesekönyvek közül, ez volt az első, amit kiválasztottam. Nagyon aranyos történet, könnyen olvasható, az illusztrációk különösen tetszettek. Négy történet olvasható a könyvben Marcipán kutyáról. Arról, hogyan talál szerető gazdira, és hogyan köt barátságot Tomi báránnyal, Kitti cicával, és Róza nyuszival. Megannyi kaland, új élmények várnak Marcipánra, ami a gyerekek számára is izgalmas köntösbe van bújtatva. Kisgyermekes szülőknek szívből ajánlom.

 

Kozma Ani – Jakab, a lúd tatai kalandjai

image1_13.jpeg

Fülszöveg:
Láttad-e már Tatát, a vizek városát madártávlatból? Hogy nem? És egy lúd szemszögéből? Ha nem, most bepótolhatod.
Jakab, a lúd – a családjával együtt – minden évben Skandináviából, az erdők, tavak és vulkánok hazájából érkezik Tatára, a vizek városába, hogy októbertől márciusig itt töltse a vakációját.
És ha már vakáció, unalomról szó sem lehet!
Jakab végigjárja a környék nevezetességeit – veled együtt. Bemutatja neked Tata csodálatos természeti adottságait és épített környezetét.
Gondolom, te is szívesen kirándulnál vele az Öreg-tóhoz, az ország legjelentősebb vízi várához vagy a misztikum ígéretével kecsegtető kívánságszigetre! De megcsodálhatjátok együtt a mesebeli Esterházy-kastélyt is, és még annyi mindent.
Igazán remek szórakozásnak ígérkezik ez a gyermekeknek szánt útikönyv!
Tarts velünk te is!

Ez a mesekönyv merőben más, mint az előző. Tata alíg 46 km-re van tőlünk, de még személyesen nem jártam arra. A könyvnek, és Jakabnak köszönhetően viszont megismertem a várost, a nevezetességeit, és a történelmét. Szórakoztató módon tanít, a gyerekek nem a tömény földrajzot kapják, hanem mese formájában Jakabbal együtt bejárhatják a várost. Iskolákban, földrajz órákra szívből ajánlom ezt a történetet.

 

Mind a két mesekönyv nagyon olvasmányos, és nagyon szórakoztató volt, biztos, hogy többször le fogjuk emelni a polcról a kisfiammal. 🙂

 

(képek: saját, fülszöveg: www.moly.hu) 

Csendes Nóra: Zápor utca

 

covers_414405.jpg

Szerző: Csendes Nóra
Cím: Zápor utca
Kiadó: Könyvmolyképző
Kiadás éve: 2016.
Műfaj: romantikus, ifjúsági
Oldalak száma: 382

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Kockáztatnál ​a szerelemért?
Két történet – két tizennyolc éves lányról.

Ötven év választja el őket egymástól, és az életük nem is lehetne különbözőbb, mégis összeköti őket valami.
Bogi félénk gimnazista, Gergő pedig igazi vagány, aki több lányt bolondított már magába, mint amennyit meg tudna számolni. De mikor a szülők baráti nyaralása egy fedél alá kényszeríti őket, Bogi meglátja a kemény külső mögött az érzékeny művészt, aki a színpadra lépve álomszerű játékával önti dallamokba a benne lakozó fájdalmat.

Vajon lehet szerelem ennyire különböző emberek között?

Gergő különleges ajánlatot kap, és Boginak döntenie kell.
Egy kemény korszak sötét éveiben, az alföldi táj varázslatos ege alatt egymásra talál két fiatal. Amikor mindkettőjüket Budapestre küldi a családja, a lány azt hiszi, végre boldogok lehetnek együtt. De a fiú többre vágyik, kiútra… és a lány kegyetlen válaszút elé kerül.
Ki ez a lány, és hogyan fonódik össze a sorsa Bogi életével?
A regény a IV. Aranymosás Irodalmi Válogató nyertes műve. Az író a tizennyolc évével a kiadó legfiatalabb szerzője.
Megfordulhat az élet egyetlen pillanaton?

Kövesd a szíved!

 

„Különben nem érdekel mit csinálsz az életeddel. Csak arra az egyre kérlek, hogy vigyázz a virágaimra.”

Ez a könyv már nagyon régen felkeltette az érdeklődésemet. Nagyon szépen köszönöm a Könyvmolyképző Kiadónak, hogy elolvashattam. Amikor a facebook-on kitettem a képet, hogy éppen ezt a kötetet olvasom, érkezett egy komment, ami így szólt: Ez a könyv tökéletes. Ennek a mondatnak minden szavával egyet értek.

A történet röviden:

A cselekmény két szálon fut. Valamikor az ötvenes években, és napjainkban. Két teljesen különböző élet, mégis van, ami közös bennük. Az eseményeket párhuzamosan követjük nyomon, így betekintésünk van abba, hogy néhány évtized alatt mennyit változott a világ.

Nyomon követünk egy tiltott szerelmet abban az időben, amikor még a szülők szava szent volt, amikor egy hajadon lány nem sétálgathatott kedvére egy agglegénnyel, mert szájára veszi a falu, és szégyent hoz a családra. Amikor rettegésben élsz, mert az éjszaka közepén bármikor rád törhetik az ajtót, és elhurcolhatnak, vagy éppen minden értékedet elvehetik.

De megismerjük azokat a fiatalokat is, akiknek az érzései egy vidám családi nyaraláson lobbannak lángra, amikor a továbbtanulás, és a karrierépítés teszi ki a gondolataikat, és az esőben lopott csókok, egy kézfogás, vagy egy ölelés nem számít bűnnek. 

Gondolataim:

Ennek a könyvnek lelke van, és a történetnek megvan a varázsa. A jelennek is, és a múltnak is. Tiltott szerelmek, összetört szívek, lopott pillantások, átsírt éjszakák ugyanúgy jellemzik a múltat is, és a jelent is. 

Mind a  két szálon futó cselekményt szívesen olvastam. Nagyon sokszor összeszorult a torkom, és éreztem, hogy a könnyeim utat akarnak törni a külvilág felé. Egészen az utolsó oldal utolsó mondatáig nem engedtem útjukra. De amikor becsuktam a könyvet, akkor már nem tudtam megakadályozni, útjukra bocsájtottam őket.

Bogival annyiban tudtam azonosulni, hogy ő is 18 évesen költözött fel Pestre, hogy tovább tanuljon, és én is. Csak amíg ő egy nagyobb városból, addig én egy picike kis faluból indultam útnak a főváros felé. Pontosan tudom milyen érzés, amikor csak a villamoson annyi ember van, mint nálunk az egész faluban. 😀 Egyedül a panel rengetegben, ahol nem ismersz senkit. Ez nagyon ijesztő.

Viszont őt nem minden szituációban tudtam kedvelni. A legváratlanabb pillanatokban dobott be olyan témákat, hogy pislogni is elfelejtettem. A kapcsolata Gergővel hol idilli, hol viharos, de nekem hiányzott a kompromisszum, és az őszinte kommunikáció. De ezt leszámítva nagyon szerettem olvasni a történetet.

Ahogy olvastam a könyvet, úgy lett egyre világosabb, hogy a múltbéli események kinek a szemszögéből íródnak. Így már más szemmel néztem bizonyos szituációkat, és a magamban megfogalmazódott kérdésekre is választ kaptam.

Minden emberben megvan a vágy, még ha mélyen magába temetve is, hogy előrébb jusson, hogy kitörjön, és valami igazán nagyot tudjon elérni az életben. Ennek van ára, és vannak következményei is. Saját magunknak kell eldönteni, hogy hogyan alakítjuk a sorsunkat, ehhez viszont nem árt kompromisszumot kötni. Mert nemcsak könnyekből áll az élet. Én ezeket a gondolatokat, és érzéseket viszem magammal ebből a történetből.

Úgy gondolom, hogy egy ilyen könyvhöz meg kell érni, fel kell nőni. Ezért, Kedves Olvasó, mindenképp szánj rá időt, olvasás közben állj meg, gondolkodj el!

Borító:

Egyszerű, letisztult, és gyönyörű. Emiatt is figyeltem fel erre a könyvre sok évvel ezelőtt.

 

(kép és fülszöveg: www.moly.hu)

 

Buótyik Dorina: Az egyiptomi királynő rejtélye

 

covers_680356.jpg

Szerző: Buótyik Dorina
Cím: Az egyiptomi királynő rejtélye
Kiadó: NewLine 
Kiadás éve: 2021
Műfaj: kaland, fantasy
Oldalak száma: 338

 

Egy ​ókori fáraónő szerelme. Egy nemzetközi műkincsrablás napjainkban.
Mi köti össze őket?
Gracie Simpson már megint olyasmibe keveredik, amibe nem kellett volna. A British Museum fiatal egyiptológusa nászútra utazik Kairóba, de egy CIA ügynökbe botlik.
Bradley Larkin egy titokzatos, nemzetközi műkincstolvajt keres, akiről csak annyit tudnak, hogy a fedőneve Habibi. Amikor ellopnak öt melldíszt az Egyiptomi Múzeum vitrinjéből, Bradley biztos benne, hogy Habibi keze van a dologban. De a biztonsági felvételek alapján Gracie-t azonosítják bűnösként.
Gracie apja, Adam Simpson, a neves régész éppen ásatást vezet Dahsúrban, és egy izgalmas sztélétöredékre bukkan a sivatag mélyén. Megkéri Gracie-t, segítsen neki. Talán össze lehet rakni a sztélét, és megtudnak valami újdonságot arról az időszakról amikor az ugariti nép békés módon ugyan, de megszállta az Egyiptomi Királyságot.
Gracie örömmel vesz részt a keresésben. Azonban amikor megérinti a sztélédarabot, látomása támad. Az ókori Egyiptomban találja magát, ahol Szobeknoferuré fáraónő életének egyes napjait kíséri figyelemmel.
Vajon ez képzelet vagy valóság?
Miért tört szét a sztélé?
Gracie és férje, a higgadt Louis a rejtély nyomába ered. Ám nemcsak a fáraónő életébe bonyolódnak bele, hanem a Habibi ellen folyó nyomozásba. Vajon kinek áll érdekében, hogy a lányt börtönbe juttassa?
Netán valóban a lány van a múzeumi felvételeken?
Gracie Simpson újabb kalandjaiban részt vesznek a sorozat korábbi kötetének kedvelt hősei: az újságíró David, az Egyiptomi Múzeum igazgatója, Ahmed, valamint Wallid nyomozó, és persze a stáb nem lehet teljes Oscar, a kék macska nélkül! 

 

„Te vagy, aki átkel az égen, te vagy Ré oroszlánja.” 

Nagyon szépen köszönöm az Írónőnek, hogy elolvashattam a könyvét. Amikor Dorina megkeresett azzal, hogy lenne-e kedvem megismerni a történetét egyből elfogott a nosztalgia. Amikor még általános iskolás voltam, imádtam Az elveszett ereklyék fosztogatóit nézni, és természetesen régész akartam lenni. Ez az álomkarrier lehetősége tartott kb. 1 napig, ugyanis rá kellett jönnöm, hogy az én történelem tudásom kimerül a családtagok születési dátumának felsorolásában. Így maradtam az álomvilágban. 🙂 Viszont mai napig érdekel ez a szakma, Egyiptomba eljutni is egy nagy vágyam, így örömmel tettem eleget a kérésnek.

A történet röviden:

Gracie méltán elismert egyiptológus. Imádja a munkáját, ezért amikor nászútra utazik Kairóba, természetesen nem tudja a munkáját maga mögött hagyni. Az apja egy ásatást vezet, és amikor egy sztélé darabra bukkan, akkor a lányától kér segítséget. Arra azonban senki nem számít, hogy ezeknek a daraboknak köszönhetően Gracie-nek látomásai lesznek. Megindul a nyomozás a többi sztélé darab után. 

A mindennapjaikat felforgatja egy műkincstolvaj, akit a CIA is üldöz. A biztonsági kamerák felvételei alapján a Habibi névre hallgató tolvaj nem más, mint az elismert egyiptológus, Gracie. Főszereplőink élete fenekestől felfordul, amellett, hogy keresik a többi sztélé darabot, még Gracie-t is meghurcolják, aki igyekszik tisztára mosni a nevét. Ahogy kerülnek elő a darabok, úgy válik világossá, hogy nem mindenki az, akinek mondja magát.

Gondolataim:

Most sajnálom igazán, hogy az első részt nem olvastam. Kellett néhány oldal, amíg belerázódtam a történetbe, mert meg kellett szoknom az idegen neveket, kifejezéseket. Miután átállt az agyam, azután szinte le sem tudtam tenni az olvasómat. Természetesen mindig a legizgalmasabb résznél ébredt fel a kisfiam. 😀 

Amikor a történet felénél járhattam, nagy boldogan hátradőltem a kanapén, hogy jobb vagyok, mint Sherlock, mert én már tudom, hogy ki is valójában Habibi. Nos, tévedtem. 😀 Alíg bírtam kivárni, hogy kiderüljön végre, hogy ki mozgatja a szálakat.

A történet felépítése nagyon tetszett. Gracie látomásainak köszönhetően visszarepültünk az időben, megismertük Szobeknoferuré fáraónő életének fontos eseményeit, a jelenben pedig egyszerre izgulhattunk, hogy ki a titokzatos műkincstolvaj, és sikerül-e megtalálni a sztélé összes darabját. Pörögtek az események, egy pillanatig sem unatkoztam olvasás közben. Szerettem, ahogy be lett mutatva a kultúra, a szokások, a környezet. 

Egyedül azt sajnáltam, hogy nem derült ki, hogy miért csak Gracie-nek vannak látomásai. Honnan jött ez a képessége, és miért múlt el olyan hirtelen? Ezzel kapcsolatban maradtak bennem kérdések. 

Kedves Dorina!
Nagyon szépen köszönöm neked ezt az élményt, és köszönöm, hogy visszarepítettél az időben, és újra átélhettem a gyermeki álmok varázsát.

Egy lebilincselő, izgalmas, fordulatokkal teli történetet kaptam. Csak ajánlani tudom mindenkinek!

Borító:

Szerintem nagyon különleges lett a borító. Egyszerre látom benne a jelent és a múltat. A színvilága figyelemfelkeltő, vonzza a tekintetet. 

 

(kép és fülszöveg: www.moly.hu)

Rácz-Stefán Tibor: Nincs hozzád hasonló

covers_708562.jpgSzerző: Rácz-Stefán Tibor
Cím: Nincs hozzád hasonló
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Kiadás éve: 2021
Műfaj: romantikus, erotikus, LMBTQ
Oldalak száma: 296
 

Mit áldoznál fel a szerelemért?

Egész életemben csak egy dologra vágytam: egy kedves, vicces és helyes srácra, aki meglátja az embert a plusz kilók mögött, és úgy szeret, ahogy vagyok.

Most belépett az életembe ez a srác: Kristófnak hívják. Ő az, akiről mindig is álmodoztam. Órákon át tudok vele beszélgetni, úgy csókol meg, hogy attól megőrülök, és mindig képes mosolyt csalni az arcomra. Mellette keltem életre igazán.

A könyvekben, amiket fordítok, itt jönne el a happy end. Hát, az én életemben a szerelem egy lehetetlen döntéshelyzettel párosul, amiben az egészségem a tét…

Szívszorítóan őszinte történet arról, hogy mi történik, ha a szív harcba száll az ésszel.

Mélyedj el benne!

 

„Az élet a harcról szól, az álmokról, amiket valóra akarunk váltani, a boldogságról, amit elérhetünk, ha teszünk érte.”

 

Nagyon szeretem Rácz-Stefán Tibor könyveit, ezért külön örülök, és nagyon szépen köszönöm, hogy a Könyvmolyképző Kiadó lehetőséget biztosított arra, hogy ezt a kötetet is elolvassam.

A történet röviden:

Csongor túlsúlyos, meleg srác, aki fordítóként dolgozik. Szeret enni, szereti az ételek ízét, azonban az ételek utáni szenvedélye már az egészségét veszélyezteti. Mindennél jobban vágyik a szerelemre, arra, hogy valaki elfogadja őt olyannak amilyen, ne akarja megváltoztatni, és hogy érezze, hogy ő is fontos valakinek. Amikor rátalál a szerelem, a fellegek felett jár, azonban egy valamire nem számít. Hogy választania kell. Vagy az egészsége, vagy a szerelem.

Gondolataim:

Mindamellett, hogy nagyon magával ragadott a történet, és nagyon olvastatta magát, nem lehet csak úgy „ledarálni” egy délután alatt. Időnként nekem is meg kellett állnom, mert olyan mély, és komoly témákat sorakoztatott fel Tibor, hogy le kellett ülnöm gondolkodni.

A családon belüli erőszak, az elhízás, a szülővé válás nehézségei, ezek mind-mind olyan problémák, amelyek bármelyikünkkel előfordulhatnak. Szülőként Rebekával tudok azonosulni, csodálatos dolog az anyaság, de valóban piszok nehéz. Csongort becsülöm, mert bár voltak hullámvölgyek, de akkor is ott volt Rebeka mellett, segítségére volt. (Én sajnos nem vagyok ilyen szerencsés helyzetben, az én „barátaim” egy része egy éve felém sem nézett…)

Nagy volt a kísértés, hogy a könyv végére lapozzak, és megtudjam, hogy döntött Csongor. Az eszére, vagy a szívére hallgat. De nem tettem, olvastam tovább a történetét, és csak remélni mertem, hogy helyesen cselekszik majd.

Úgy érzem, nem csak egy „sima” LMBTQ történetet kap az olvasó ezzel a kötettel, hanem segítséget is a változtatáshoz. Legyen szó bántalmazásról, túlsúlyról, egészségügyi problémákról. Ezek mind komoly témák, amelyekkel igenis kell foglalkozni, kell róla beszélni! Nem lehet a szőnyeg alá söpörni, mert sokkal rosszabb  következményei is lehetnek. De ami a legfontosabb, amit Tibor is kihangsúlyoz a könyvben, hogy soha ne félj segítséget kérni!

Szívem szerint azt mondanám, hogy kivétel nélkül Mindenkinek ajánlom ezt a történetet. Viszont tudom, hogy a benne foglaltak, gondolok itt az LMBTQ szálra, és az erotikus jelenetekre, nem mindenkinek tartozik a kedvenc műfajai közé. Ezért azt mondom, hogy aki elfogadja a fentieket, azoknak szívből ajánlom!

Borító:

Először az origami tűnt fel a borítón. Nem értettem, hogy a tetovált srác, és az origami hogy kerül egy borítóra. De végül értelmet nyert. 🙂 Viszont a borító tetején lévő srác, és az alatta lévő madár nekem nagyon nincs egy szinten. Úgy értem, hogy nagyon éles a kontraszt, az én fotós szememet nagyon bántja. Mintha borulna a kép. Ezt leszámítva értem miért kerültek rá ők ketten a borítóra. Csak én máshogy rendeztem volna el.

 

(kép és fülszöveg: www.moly.hu)