C. J. Box: Az Isten háta mögött

covers_771469.jpg

Szerző: C. J. Box
Cím: Az Isten háta mögött
Kiadó: Kossuth Kiadó
Kiadás éve: 2022
Oldalak száma: 416

C. ​J. Box, az Edgar Allan Poe-díj nyertese, a The New York Times sikerszerzője egy zaklatott életű rendőr történetét tárja elénk, aki a Yellowstone Nemzeti Parkban túrázó fiát próbálja megmenteni egy kíméletlen gyilkostól.

Cody Hoyt kitűnő, ám alkoholproblémákkal küzdő nyomozó. Nagy küzdelmek árán már két hónapja tiszta, amikor barátját, Hank Winterst összeégve találják egy távoli hegyi házban. Először minden öngyilkosságra utal, és úgy tűnik, a férfi újra az üveghez nyúlt, de Cody jól ismeri Hanket, és tudja, hogy ez lehetetlen. Amikor mélyebbre ás az ügyben, egyre több jel mutat arra, hogy bűncselekmény történt. Miután Hoyt nyomozó szénája – korábbi viselkedése miatt – nem áll túl jól a seriffhivatalban, nem nyomozhat emberölési ügyben, de Codyt semmi sem akadályozhatja meg abban, hogy megtalálja Hank gyilkosát.

A helyszínen talált nyomok alapján a gyilkos egy sportszerkereskedő lehet, aki turistákat vezet a Yellowstone Nemzeti Park távoli zugaiba. A többnapos, lóháton megtett túrára Cody fia, Justin is elmegy, így a nyomozó kétségbeesve próbál a nyomukra bukkanni, és elkapni a gyilkost, mielőtt beérnek a vadonba. Életre-halálra szóló macska-egér játszma kezdődik, és úgy tűnik, a gyilkos mindig előre tudja a rendőr következő lépését. Cody beveszi magát a vadonba, és megpróbálja megakadályozni, hogy a gátlástalan gyilkos elpusztítsa az egyetlen dolgot, ami még megmaradt számára az életben.

 

„Én mindig a legjobbat várom az emberektől. Szerintem, ha így állsz hozzá, legtöbbször jól alakulnak a dolgok. Én csak úgy megyek, mindenből a legjobbat akarom kihozni, és a jó dolgok csak úgy megtörténnek velem. Ez a titkom.” 

Amikor nézelődtem a Kossuth Kiadó előjegyezhető könyvei között, akkor tűnt fel ez a kötet. Valahogy kilógott a többi közül a címe és a sötét borítója miatt. A thriller címke és a fülszöveg felkeltette az érdeklődésemet, és izgatottan vártam a megjelenést. Köszönöm szépen a Kiadónak, hogy elküldte nekem.

A történet röviden:

Az alkoholista, láncdohányos Cody Hoyt rendőrt egy kiégett házhoz riasztják, ahol egy holttestet találnak. Amikor kiderül, hogy egy barátja vesztette életét, teljesen elveszti a fejét, és bár hiába tűnik balesetnek a haláleset, ő meg van győződve arról, hogy gyilkosság történt. Őrült módon üldözi a tettest, de amikor lelövi a halottkémet, felfüggesztik. A nyomozást nem adja fel, újra az italhoz nyúl, és olyan mélyre ás, míg a nyomok el nem vezetik a Yellowstone Nemzeti Parkba szervezett egy hetes túrázáshoz. Az újabb probléma akkor kezdődik, amikor rájön, hogy egyetlen fia is részt vesz a kalandon. Cody teljesen elveszti a fejét, és beleveti magát a vadonba a gyilkost keresve, remélve, hogy a fiát épségben ki tudja hozni.

Gondolataim:

Ez a könyv, te jó ég!!! Nem tudtam letenni, szó szerint éjjel nappal olvastam. Izgalmas volt, pörgős, fordulatos. Nagyon szerettem, felkerült a TOP 10-es krimi/thriller listámra.

Cody Hoyt egy őrült. Még véletlenül sem szeretnék találkozni egy ilyen elborult elméjű rendőrrel. 😀 Viszont az igazságérzete, és amiken keresztülment, hogy kihozza a fiát a vadonból, az nagyon tetszett. Az, hogy ezt milyen eszközökkel vitte véghez, már más tészta. 🙂 Ismeretlen terepen, szinte nulla lovagló tudással képes lett volna egyedül nekivágni a Yellowstone Nemzeti Parknak. Nyilván a düh, és a bosszú is hajtotta, hogy kézre kerítse a barátja gyilkosát. Amikor a parkban egymás után bukkannak fel a holttestek, akkor válik még izgalmasabbá a nyomozás. Cody retteg, hogy a következő hulla a fia lesz. A belőle áradó feszültség szinte tapintható, már én is a bőröm alatt éreztem.

A történetben nemcsak az izgalmas nyomozás kapott helyet, hanem megismerhettük a vadregényes terület különlegességeit is, gejzíreket, hőforrásokat, számos életveszélyes természeti jelenséget, de az élővilág is feltűnik. Bár én szerettem volna több „állattal is találkozni” a történet során. Tudom, olvassak el egy útikönyvet. 🙂

A tájleírások egyáltalán nem vettek el a nyomozás okozta izgalmakból. Ahogy fogytak az oldalak, úgy lettem egyre biztosabb abban, hogy ki mozgatja a szálakat. Na jó, ez egy erős túlzás, mert kb a vége előtt 50 oldallal kezdtem sejteni. 🙂 Nem mondom, hogy eltaláltam, de nem is álltam olyan messze a valóságtól. 🙂 Viszont a történet vége is tartogatott meglepetéseket. Cody Hoyt zseniális nyomozó, az alkoholfüggősége ellenére is. Amikor éppen tiszta a tudata, akkor képes logikusan gondolkodni, és meglát olyan apró részleteket is, amelyeket a tanult kollégái nem. 

Aki egy izgalmas és letehetetlen thrillerre vágyik, annak bátran ajánlom ezt a kötetet. (Zárójelben jegyzem meg, nekem Cody nagyon hasonlított Nesbo történeteiből megismert Harry Hole-ra, ezért jár még egy plusz pont, ugyanis őt imádom. 😀 )

Borító:

Ahogy korábban említettem, nekem a borító volt az első, amire felfigyeltem. Merész dolog ilyen komor hangulatú borítót készíteni, ami alíg tartalmaz némi színt. Viszont pont emiatt tűnt ki a többi könyv közül. Szerintem ehhez a történethez tökéletes választás.

 

(kép és fülszöveg: www.moly.hu)

Szollár Bence: Egy szál rózsa

 

covers_718523.jpg

Szerző: Szollár Bence
Cím: Egy szál rózsa
Kiadó: Underground
Kiadás éve: 2022
Oldalak száma: 124

„Az egész jelenet, ami ott, az ajtóban játszódott le, csupán rémálomnak tűnt Emily számára. Egy lidérces látomásnak, amiből nemsokára ki fog szakadni, aminek véget kell érnie…”

 

„Csodát anélkül is tehet az ember, hogy angyal lenne”

Szerintem még soha nem tartott közel 2 hétig, hogy elolvassak 124 oldalt. No nem azért „ültem” felette ilyen sokáig, mert rossz lett volna. Egyszerre ennyi (hogy Bence szavaival éljek) lélekgyilkos thriller megemésztéséhez idő kell.

A Szerző, Frontláz című kötetét már korábban olvastam, így tudtam mire számíthatok. Na meg Bencét követem már egy ideje instagramon, tisztában voltam azzal, hogy nem esti meséket ír romantikus lelkű olvasóknak. 🙂 

Az Egy szál rózsa összesen 24 db novellát tartalmaz. Voltak benne könnyen emészthető olvasmányok, és olyanok is, amelyek után 1-2 napra bevallom, félre kellett tennem a kötetet. Leginkább 3 novella volt amelyik sokkolt:
Szerencsekerék
Parkoló
A kert

Ezek mindegyike brutális volt számomra. Bence megragadta azt az egy dolgot, ami abszolút ki tud borítani. Mégpedig a gyerekek bántalmazása. A fent említett 3 novellából kettő e köré a téma köré épül, a harmadiknak pedig a kegyetlen brutalitása volt az, ami egy kis időre összetörte a világomat. 

De úgy gondolom, hogy pont emiatt tetszene a műfaj kedvelőinek ez a kötet. Azoknak ajánlom akik szeretnek borzongani, és akik nem riadnak vissza a könyvekben megírt erőszaktól. 

A Szerencsekerék című novellát például el tudom képzelni egy igazán ütős thriller prológusaként. Szóval Bence, csak azt tudom javasolni, hogy ragadd meg az alkalmat, és bontsd ki a történetet. Szedd darabokra, majd tárj az olvasók elé egy hátborzongatóan olvasmányos regényt a thriller kategóriában, mert meg tudod csinálni. 🙂

Az egész kötet úgy volt felépítve, mint egy hullámvasút. Elindulsz lentről szépen lassan, érzed, hogy hamarosan felérsz a sínpár tetejére, és már előre érzed a gyomrodban a zuhanás okozta feszültséget. Mint az első 3 novellánál. A Pizzafutár és A boncmester a készülődés a nagy zuhanásra, majd megérkezel a hullámvasút tetejére a Romok között című novellával. Ez a jó értelemben vett hullámzás jellemzi az Egy szál rózsa című novelláskötetet. Nincs az összes kegyetlenség az olvasóra zúdítva, hanem fokozatosan kap egy kisebb szeletet belőle.

Nem tagadom, volt olyan novella, amit megkönnyeztem. A torta című történeten összeszorult a gyomrom, pedig sejteni lehetett a végét, de mélyen legbelül ezért bíztam benne, hogy tévedek.

Összegezve, a thriller és a novella kedvelőinek ajánlom ezt a kötetet. Vagy ha csak ismerkednél a Szerző írásmódjával, akkor olvass bele a kötetbe, nem fogod megbánni. 🙂

Egy negatívumot tudok csak elmondani róla, azok pedig az időnként előforduló helyesírási hibák. Azokat a szemeim mindig kiszúrják, nem tudok elsiklani felette. 

Borító:

A maga egyszerűségében így tökéletes. Nekem tetszik. A vörös rózsa a fekete háttér előtt nagyon el lett találva. Mivel ismerem már Bencét (kijelenthetem ezt így? 🙂 ), a borítón szereplő 18-as karika nekem egyértelműen nem az erotikus vonalat juttatta eszembe. 

 

(kép és fülszöveg: www.moly.hu)

Heidi Perks: Aki másnak vermet ás

covers_699375.jpgSzerző: Heidi Perks
Cím: Aki másnak vermet ás
Kiadó: Álomgyár
Kiadás éve: 2022
Oldalak száma: 512
 

Laura ​szülési szabadsága után visszatér munkájához egy jó nevű reklámügynökségnél, de rá kell jönnie, hogy a nőnek, aki helyettesítette, esze ágában sincs visszaadni egykori pozícióját. Annak ellenére, hogy Laura nagyon közeli kapcsolatban áll a cég befolyásos vezérigazgatójával, Harry Wooddal, úgy érzi, félreállítják, miközben igyekszik megfelelni a munka és az anyaság egyformán nehéz kihívásainak.
Mia csupán egy ideiglenes alkalmazott lett volna a Morris és Woodnál, de sikerült mindenki számára nélkülözhetetlenné tennie magát. Mindenki számára, kivéve Laurát. Ha a kollégái tudnák, miért szeretné olyan kétségbeesetten megőrizni az állását, talán nem is akarnák, hogy ott maradjon.
Janie mindent feladott, hogy támogassa a férjét, Harryt és az általa vezetett, sikeres ügynökséget, de neki is megvannak a maga sérelmei és egy sötét titka, amelyet védelmez… és bármire képes lenne, hogy az igazság rejtve maradjon.
A Sunday Times bestsellerszerző, Heidi Perks vérfagyasztó története számos megdöbbentő csavart és fordulatot ígér. Letehetetlen thriller három ambiciózus nőről, akiknek fenekestül felfordul az élete egy sikeres reklámcéget elpusztító, szörnyű tűzeset után, mert félő, hogy így napvilágra kerül hazugságaik kusza hálója.

 

Már akkor felfigyeltem erre a kötetre, amikor még csak előjegyezhető volt. A cím is és a borító is felkeltette az érdeklődésemet, már nagyon vártam a megjelenését. Köszönöm szépen az Álomgyár Kiadónak, hogy elolvashattam.

A történet röviden:

Laura a 6 hónapos szülési szabadságáról visszatér a munkahelyére, hogy ott folytassa a munkáját, ahol abbahagyta. Azonban meglepődve tapasztalja, hogy a helyettese, akit csak arra az időre vettek fel, amíg ő távol van, nemcsak hogy még a cégnél van, de az egyik legfontosabb ügyfelét is megszerezte. Laura úgy érzi, hogy hátba szúrták, de ebbe nem nyugszik bele. Érzi, hogy Mia, a helyettese körül valami titok lappang, és szinte rögeszméjévé válik, hogy megtudja mi az. Úgy érzi, hogy a főnöke, Harry is cserben hagyta, és titkol valamit. Pedig az igazi titkot, ami elindítja a lavinát, azt Harry felesége, Janie őrzi.

Gondolataim:

A történetet nagyon szerettem, a szereplőinket azonban kevésbé. Leginkább Laura volt számomra nagyon ellenszenves. Szülőként abszolút elleneztem a döntéseit. Soha, semmilyen munka nem lehet fontosabb, mint egy anyának a gyermeke. Legalábbis az én véleményem szerint. Egyszerűen idegesített Laura egész lénye. A megszállottsága, ami Mia felé áradt, a családjához való hozzáállása, ami szöges ellentétben állt a munkához való viszonyával. Egy karrierista nő, aki úgy gondolja, hogy neki bármit lehet a cégnél. 

Miát a bosszú hajtja. Ezzel csak annyi a problémám, hogy nem az ő bosszúja. Értem a döntésének az okát, azonban nem értek vele egyet. Ezt a harcot nem neki kellett volna megvívnia.
Mindent megtesz, hogy segítse az anyját és a nővérét, egy jól fizető munkát vállal, péntekenként munka után igyekszik önfeledten szórakozni a kollégáival, és elterelni a figyelmét arról, hogy mi várja otthon. Úgy érzem benne sokkal több volt, mint amit kaptunk az olvasás során.

Janie a gazdagok gondtalan életét éli. Legalábbis a külső szemlélő szerint. Napközben kávézgat, esténként jógázik. Az, hogy magában gyötrődik egy 5 évvel ezelőtti esemény miatt, ami ahhoz vezetett, hogy feladta a karrierjét, azt senki nem látja. Az ő karakterét igazából nem tudtam hova tenni. Vele kapcsolatban leginkább csalódottságot érzek. Egy neves ügyvédtől azt vártam volna, hogy kiáll saját magáért, nemcsak hallgat.

A könyvvel gyorsan lehet haladni, mert a sok ismeretlen tényező vonzza az olvasót. A történet egy tűzesettel indul, amivel kapcsolatban nyomoz a rendőrség. Az események leírását a kihallgatások váltják. Mindig csak egy kicsi információt kapunk, ami ahhoz elegendő, hogy még jobban felkeltse az érdeklődésünket. Egészen a történet végéig nem tudunk meg semmi pontosat. A jelenből visszaugrunk a múltba, és onnan haladunk egészen a tűzeset napjáig, és a kihallgatásokig. Ezek az apró információmorzsák viszont a könyv végére értelmet nyernek.

Izgalmas volt, szinte tapintani lehetett a belső feszültséget, amit kiváltott ez a kötet. A vége viszont folytatásért kiált. Bennem azért maradtak megválaszolatlan kérdések. Emiatt és Laura unszimpatikus viselkedése miatt vontam le fél csillagot. 

A thriller rajongóinak ajánlom ezt a kötetet szeretettel. Nincs benne kifejezett borzongás, inkább csak az információmorzsákból szépen lassan összeálló kép miatti feszültség, ami leginkább jellemzi ezt a kötetet.

Borító:

Nekem tetszik ez a borító. 🙂 Figyelem felkeltő, titokzatos. De őszinte leszek, magához a történethez nem tudom kötni.

 

(kép és fülszöveg: www.moly.hu)

Guillaume Musso: A brooklyni lány

covers_727365.jpgSzerző: Guillaume Musso
Cím: A brooklyni lány
Kiadó: Park Könyvkiadó
Kiadás éve: 2022
Oldalak száma: 348
 

Mindenki titkol valamit.
A titkaink is hozzánk tartoznak.
Meghatározzák, hogy kik vagyunk, honnan jövünk, és mit hozunk magunkkal.

Sosem felejtem el azt a pillanatot. Előttünk a tenger. A fény megcsillant a végtelen horizonton. És akkor Anna azt kérdezte tőlem:
– Ha valami szörnyűséget követtem volna el, akkor is szeretnél?
Mit válaszoltam volna?
Anna volt életem szerelme. Három hét volt hátra az esküvőnkig. Persze hogy szeretném, bármit tett is. Abban a pillanatban legalábbis így gondoltam. Ő azonban remegő kézzel kotorászott a tabletjén­­, és egy fényképet mutatott:
– Én tettem ezt.
Hogy mondhatjuk, hogy szeretünk valakit, ha képtelenek vagyunk megvédeni?

 

„A könyveknek van egy varázslatos képességük: messzire röpítenek, elszöktetnek egy másik világba. Útravalóul szolgálnak az élet rögös útján.”

Ez a második könyvem Mussotól, és kijelentem, hogy az egyik kedvenc szerzőmmé vált. Ezek után nincs megállás, az összes könyvét szeretném elolvasni. 🙂 Nagyon szépen köszönöm a Park Kiadónak, hogy elküldte nekem.

A történet röviden:

Raphael és a menyasszonya, Anna az esküvőjükre készülnek, viszont a férfi nem szeretne úgy fejest ugrani egy házasságba, hogy azt titkok árnyékolják be. Ezért megkéri a kedvesét, hogy meséljen a múltjáról. A lány végül egy fényképet mutat neki, aminek hatására Raphael sokkot kap, és elmegy otthonról. Amikor kis idő múlva visszatér, a lakást üresen találja, Anna eltűnt. Hogy minél hamarabb megtalálja, segítséget kér a jó barátjától, a nyugdíjas rendőrtől. Ketten együtt viszont olyan mélyre ásnak Anna életében, ahonnan már nincs visszaút.

Gondolataim:

Egyik este csak bele akartam olvasni a könyvbe, mert kíváncsi voltam a hangulatára. De úgy alakult, hogy elolvastam 110 oldalt. 😀 Másnap pedig a maradék 200-at. 😀 Nem tudtam letenni, olyan izgalmas volt. 🙂 Egészen a legvégéig ötletem sem volt, hogy ki mozgatja a szálakat. Majd amikor kiderült, hátradőltem, vártam a kellemes levezetést. Viszont ezt a könyvet ugye Musso írta. Szóval olyan csavarral zárta a történetet, hogy csak pislogni tudtam.

Egy fordulatos könyvet tartottam a kezemben, amiben minden fejezet tartogatott meglepetéseket. A történet fő narrátora Raphael volt, viszont egyes fejezetek betekintést engednek más szereplők gondolataiba. Így megismerhetjük az ő életüket, és sok kérdésünkre választ kapunk ezáltal.

Raphael egyedülálló apa, aki az írást háttérbe szorítva csak a kisfiának él. Anna személyében bekopogtat a szerelem az ajtaján, és alíg hat hónappal a találkozásuk után már az esküvőt szervezik. Ő az aggódó apuka, aki a kórházba rohan a kisfiával, mert a neten keresztül próbált meg diagnózist felállítani, amikor megbetegedett a gyermeke, és ő a mindenre elszánt krimi író, aki minden követ megmozgat, hogy megtalálja a szerelmét.

Raphael és Marc minél mélyebbre ásnak Anna múltjában, hogy kiderítsék az eltűnésének okát, úgy ismerünk meg újabb és újabb szereplőket, és úgy nő az elhunytak száma is. Végül egy 10 évre visszanyúló gyilkosságsorozat kellős közepén találják magukat. 

Nagyon tetszett, ahogy Musso külön-külön felsorakoztatja az eseményeket, és szereplőket, majd összefűzi a szálakat. Megismerjük a főbb szereplőink háttértörténetét, ezáltal jól kidolgozott karaktereket kapunk. Egy percig sem unatkoztam olvasás közben. Kíváncsi voltam a végére, és nem csalódtam.

„A múlt segít megérteni a jelent.”

Aki egy izgalmas, fordulatos bűnügyi krimire vágyik, annak szívből ajánlom ezt a kötetet.

 

(kép és fülszöveg: www.moly.hu)

Harlan Coben: Örökre eltűnt

covers_723591.jpgSzerző: Harlan Coben
Cím: Örökre eltűnt
Kiadó: Jaffa
Kiadás éve: 2022
Oldalak száma: 438
 

Kisfiúként Will Klein csodálta a bátyját, Kent. Aztán egy szép nyári éjszakán a Klein család New Jersey előkelő negyedében álló, elegáns házának pincéjében egy brutálisan meggyilkolt fiatal lány holttestére akadtak. Mivel a lány valaha Ken szerelme volt, a fiú lépett elő első számú gyanúsítottá. Az ellene összegyűlt döntő bizonyítékok láttán Ken egyszerűen köddé vált. A család megtört tagjai soha többé nem hallottak felőle, és meggyőződésükké vált, hogy a fiú örökre eltűnt.Azóta eltelt tizenegy év. Will olyan bizonyítékra akadt, amely arról tanúskodik, hogy Ken életben van. Az első jelet meglepő felfedezések hosszú sora követi, miközben Willnek szembe kell néznie az igazsággal – a bátyjáról és önmagáról is. Ahogy az erőszakkal teli rejtély mind több elemére derül fény, Will megérti, hogy a végére kell járnia az esetnek. Mert a legmellbevágóbb meglepetés még csak most következik.

 

„Végső soron még a legrútabb igazság is jobb, mint a legszebb hazugság.”

Nagyon szeretem Coben írói stílusát, ezért nem volt kérdés, hogy az új regényét is szeretném elolvasni. Nagyon köszönöm a Jaffa Kiadónak, hogy erre lehetőséget biztosított.

A történet röviden:

A főszereplő Will, akinek az anyja a halálos ágyán elmondja, hogy az egy évtizede eltűnt bátyja él. Ez sokkolja Willt, de a fejébe veszi, hogy megkeresi a testvérét, és tisztára mossa a nevét, amit egy 11 évvel ezelőtti gyilkosság szennyezett be. Will bátyját, Kent gyanúsították, akiről azóta senki nem tud semmit. A nyomozás nem várt fordulatokat vesz, és Willnek rá kell döbbennie, hogy senki nem az, akinek látszik. Nem tudja, hogy kiben bízhat meg, ki az, aki hazudik, és ki az, akitől az életét kell féltenie. De minden követ megmozgat, hogy kiderítse, mi is történt 11 évvel ezelőtt, és a halottnak hitt bátyját megtalálja.

Gondolataim:

Amikor befejeztem Az erdő című könyvet, akkor azt gondoltam, hogy azt Coben nem tudja felülmúlni. Tévedtem. Az idei évem egyik legjobb, legizgalmasabb krimijét tartottam a kezemben.

Ebben a kötetben egy nagyon összetett, több szereplőt felsorakoztató történetet olvashatunk. Számomra egy kicsit nehezítette a szereplők beazonosítását, hogy volt akit a rendes neve mellett álnéven is megismertünk, illetve más személyazonossággal is rendelkeztek néhányan. De a végére kitisztult a kép, mindenki a helyére került, az én állam pedig a földön koppant.

Lebilincselő, izgalmas, és fordulatos történet volt, az események beszippantottak, szinte lehetetlen volt letenni a könyvet. Nagyon meglepődtem bizonyos szereplőkön, akitől végig a hideg rázott, annak a cselekedetei értelmet nyertek a kötet végére. Ettől függetlenül nem lett a kedvenc karakterem, de megértettem a mi volt a döntéseinek a mozgatórugója.

A történet narrátora Will volt, azonban nemcsak az ő gondolatait követhettük nyomon. Egymást váltják a hosszabb leírások, és a pörgős párbeszédek, ami lendületessé teszi az olvasást, és  megadja azt a belső feszültséget, ami miatt újabb és újabb oldalakat akarok elolvasni, függetlenül attól, hogy mennyi az idő. 🙂

A könyv elején bizonyos részek felesleges időhúzásnak tűnhetnek, de ezek a történet végére értelmet nyernek. Mindennek van oka, ezért nem árt figyelni az apró részletekre is. 🙂 Teljesen elégedett vagyok a könyvvel, pontosan azt az élményt nyújtotta, amit vártam tőle.

Egy kiegészítő kötetet szívesen olvasnék Kockáról. Nagyon kíváncsi vagyok az ő teljes történetére. 🙂

Ahogy a borítón is látszik, a netflix sorozatot készített a történetből, amire én nagyon kíváncsi vagyok. Amint lesz időm, biztos, hogy meg fogom nézni. Bár kissé félek a filmes adaptációktól, mert majdnem mindegyikben csalódni szoktam. Kedves olvasóim, ti láttátok már a sorozatot? Megéri megnézni?

Ezt a történetet szeretettel ajánlom a krimi rajongóinak. Szerintem nem fogtok benne csalódni. 🙂

Borító:

Én nem nagyon tudom hova tenni ezt a borítót. Nem lettünk a legjobb barátok, sajnos. 

 

(kép és fülszöveg: www.moly.hu) 

 

Jeff Abbott: Özvegyek klubja

covers_720937.jpg

Szerző: Jeff Abbott
Cím: Özvegyek klubja
Kiadó: Jaffa
Kiadás éve: 2022
Oldalak száma: 368

Két holttest. Két gyilkosság. Két nő, akiket a halál köt össze.
Két férfi hever vérbe fagyva egy raktárban Austinban, Texas fővárosában. Az egyikük kiberbiztonsági szakértő New Orleansból, akinek épp leáldozóban van a szakmai csillaga, a másikuk Austin egyik legsikeresebb befektetői cégének társalapítója. Soha életükben nem találkoztak, semmit nem tudtak egymásról. Mégis egyszerre haltak erőszakos halált egy olyan helyszínen, ahol egyikőjüknek sem lett volna semmi keresnivalója. Mi kötötte össze őket? És vajon mi történhetett velük?A kérdésekre nemcsak a rendőrség igyekszik választ találni, hanem az egymást korábban szintén nem ismerő két feleség is. A két nő összefog, és közösen néznek szembe a befolyásos ellenséggel, aki mindenáron tévútra akarja vezetni a nyomozókat. Miközben mindketten sorra tesznek meg olyan lépéseket, amelyekre korábban képtelennek gondolták volna magukat, gyökeresen megváltozik az életük, és gyökeresen megváltoznak ők maguk is.

 

„Mindig arra verik rá a balhét, aki legkevésbé tud visszacsapni” 

Ez volt az első könyvem a szerzőtől, de nagyon tetszett a stílusa, ezért tervezek még több kötetet elolvasni tőle. Nagyon szépen köszönöm a Jaffa Kiadónak, hogy lehetővé tette számomra egy új szerző megismerését.

A történet röviden:

Kirstent a férje számáról hívják. A hívó fél közli vele, hogy a férje meghalt Austinban. A nő egyenesen odarepül, mert tudni szeretné, hogy mi is történt valójában, ugyanis ő abban a hitben volt, hogy a férje New Yorkban intézi üzleti ügyeit. Az azonosítást követően megindulnak a találgatások, és a nyomozás, hogy mi köze volt egy befektetési cég egyik alapítójához, akivel együtt holtam találták egy raktárban. Nemcsak a rendőrség, de a két férfi özvegye is nyomozni kezd, bár első pillanattól kezdve gyanúsak egymás számára. Ahogy derülnek ki a férjeik életének eltitkolt részletei, úgy növekszik a gyanúsítottak névsora is.

Gondolataim:

Ez a történet nagyon összetett volt. Pontosabban a történet nem, de a megoldásig, és a gyilkos kilétének felfedéséig vezető út sok rejtélyekkel volt körbeölelve.

Nekem tetszett a könyv, gyorsan lehetett vele haladni. Izgalmas volt, pörgős, és egészen a végéig nem derült ki, hogy ki felelős a két férfi haláláért. Tetszett az író stílusa, beszippantott a történet, és nagyon kíváncsi voltam a végkifejletre.

A szereplőkkel nem volt bajom, jól kidolgozott karakterek voltak, bár Kirsten bosszúvágya kissé érdekesen hatott a könyv lapjain. Nem mondom, hogy nem értem meg, kereste a felelőst a férje haláláért, de úgy gondolom, hogy az igazságszolgáltatás a rendőrség feladata. Bár azt is hozzá kell tennem, hogy ebben a történetben leginkább a két özvegy nyomozott, nem a rendőrség.

Érdekes volt olvasni a két házasságban szereplő felek életéről. Akár a korábbi, akár a jelenlegi életéről. Azt gondolná az ember, hogy ismeri azt a személyt, akivel nap mint nap megosztja az életét, de amikor sorra derülnek ki a titkok, az elhallgatott igazságok… Ez számomra meglepő volt, viszont kellett a történet menetébe.

A gyilkos kilétéig vezető út hosszú volt, viszont nagyon jól felépített. Sejteni sem lehetett, hogy ki mozgatja a szálakat. Nekem is volt egy elméletem, ami bevallom csúnyán megbukott. 🙂 

A könyv utolsó lapjai egy izgalmas folytatást sejtetnek, és egy második részért kiáltanak. Remélem lesz folytatása a kötetnek, mert nagyon kíváncsivá tettek az utolsó mondatok.

Eddig ismeretlen volt számomra Jeff Abbott neve, azonban ez a könyv meggyőzött, hogy érdemes figyelmet fordítani rá. Mindenképp szeretnék még olvasni a szerzőtől.

Aki szereti az izgalmas krimiket, ahol egészen a történet végéig lehet izgulni a gyilkos leleplezéséig, annak szeretettel ajánlom ezt a kötetet.

Borító:

Nagyon sokáig nem értetem. Miért egy zuhanó ember van a borítón, amikor az áldozatok nem ilyen módon vesztették életüket? Most, hogy befejeztem a kötetet, már értem, viszont úgy gondolom, hogy nem ehhez a történethez illik. 

 

(kép és fülszöveg: www.moly.hu)

Sissel-Jo Gazan: Fehér virágok

covers_694092.jpg

Szerző: Sissel-Jo Gazan
Cím: Fehér virágok
Kiadó: Jaffa
Kiadás éve: 2021
Oldalak száma: 486

A ​kis dán szigeten, Samson semmi sem az, aminek látszik. Amikor váratlanul nyoma vész a tizenhét éves Bettinának, a szigetlakók egy emberként vetik bele magukat a találgatásokba. Mi történhetett a lánnyal? Meghalt? Vagy csak újra megszökött az őt nevelő családtól, ahogyan korábban is tette már? Telnek a hetek, és a rejtély nem oldódik meg, viszont egyre vadabb híresztelések kapnak lábra. Jennyt és az unokatestvérét, Tessát is nyugtalanítja az ügy, képtelenek másról beszélni. Azután egy teljesen valószínűtlen helyen váratlanul felbukkan Bettina cipője, és a dolgok ezzel komolyra fordulnak. Valaki a szigeten nagyon jól tudja, hová lett Bettina, és ez a valaki Jennyhez és Tessához is közel áll.
Bettina eltűnése olyan lavinát indít el, amely megváltoztatja a szigeten élő kis közösség és Jenny életét egyaránt. Az érzékeny kamaszlány rájön, hogy édesanyja, a tetoválóművész Kissa szintén titkokat őriz, és hazudik a rendőrségnek. Hogy Jimmy bácsi, a nagybátyja, akit annyira szeret, valószínűleg nem teljesen ártatlan. Hogy a náluk lakó vonzó ausztrál fiú, Jack nem pusztán a kerti munkában segédkezik. Jenny a természet rendezett világában próbál vigaszt találni, miután azonban megörökli híres botanikus dédapja növénygyűjteményét, amelyben ritka és mérgező fajok is találhatók, kénytelen rájönni, hogy a természet is lehet szeszélyes. Miután elkezdi a gimnáziumot Aarhusban, egyre határozottabban követi a dédapja nyomait, és közben azt is felfedezi, hogy benne is ott él édesanyja kompromisszumokat nem ismerő igazságérzete és csillapíthatatlan bosszúszomja.
Bűn és bűnhődés, tetoválások és növények: a Fehér virágok egyszerre generációs regény, krimi, családi krónika, hűséges képe az 1990-es évek világának, és felháborodott társadalomkritikai mű.

 

„Az ember a családja kezét engedi el legutoljára.”

Bolyongtam a neten, és egyik pillanatban elém került ez a kötet, ami a Jaffa Kiadó gondozásában jelent meg 2021-ben. A borító is és a fülszöveg is felkeltette az érdeklődésemet. Egy izgalmas olvasmány ígéretét hozta magával a könyv, ezért is csodálkoztam annyira, hogy eddig nem is találkoztam vele. Köszönöm szépen a recenziós példányt a Jaffa Kiadónak.

A történet röviden:

Bettina eltűnik. A nevelőanyja nem tulajdonít neki nagy jelentőséget, a lázadó, 17 éves lánynak nem ez az első kilengése. Ám ahogy telnek a napok, végül kénytelen jelenteni a rendőrségen. Elindul a nyomozás a lány után, azonban nemcsak a rendőrség, de a szigetlakók is egy emberként találgatják, hogy mi történhetett vele. Valaki tud valamit. Vagy valakik. Az ügy felgöngyölítése azonban olyan titkokról rántja le a leplet, amivel sokan megüthetik a bokájukat. Családok hullanak szét, bizalmak inognak meg, és a mindig visszafogott Jenny is rájön, hogy egy több éves, vagy inkább évtizedes hazugságbuborékban élt, amit a szeretett anyja alakított ki körülötte. Bettina eltűnése pedig egy tű volt a buborék falán.

Gondoltaim:

A könyvvel nem indult zökkenőmentesen a kapcsolatunk. Nagy elvárásokkal, és lendülettel kezdtem bele az olvasásba, de ugyan ilyen lendülettel meg is torpantam. Az első 50 oldal nem hozta a várt hatást. Hozott ellenben unalmas perceket, kétségeket aziránt, hogy el tudom-e olvasni ezt a kötetet, ugyanis az első 50 oldal egy része a tetoválásról, és a tetoválókról szól, a másik része pedig gyakorlatilag egy botanikus könyv. Ez utóbbi engem annyira nem kötött le, a tetoválással kapcsolatos információk pedig egy kicsit untattak. Egy rövid időre félretettem a könyvet, majd miután újra elővettem, akkor volt egy pont, amikor elkezdtek beindulni az események, és alíg lehetett letenni.

A történet narrátora Jenny, egy 14 éves kislány, aki minden percét az unokahúgával, Tessával tölti. A két lány a tűz és a víz. Amíg az egyikük nyugodt, addig a másik lázad, és nem törődik a tettei következményeivel. Amíg Jenny békében él az édesanyjával, addig Tessa egy káoszban lakik 3 bátyjával, 2 fogadott testvérével, és az anyjával, aki sem az alkoholt, sem a drogokat nem veti meg.

Ez a könyv egyszerre dühítő, sokkoló, megbotránkoztató, és nagyon összetett. Mint egy puzzle. Az olvasó előtt vannak az apró darabkák, amit türelemmel egymás mellé kell helyezni, hogy a végén összeálljon a kép, és tisztán lehessen látni.

Amikor befejeztem a történetet, elolvastam a szerző gondoltait is, és akkor ért a második igazi nagy sokk. Azt gondolná az ember, hogy ez egy fikció, az író elméjében megszülető gondolatok. De nem. A könyvben felsorakozó események mind megtörtént eseteket dolgoznak fel. Már sokszor olvasni is borzalmas volt, de tudni, hogy ez valós, erre tényleg nincsenek szavaim.

A szereplők egy részét nem tudtam hova tenni. Mindenki hordozza magában a tüskéket. Ki hosszabb, ki rövidebb idő óta, ami nagyban hozzájárult a jellemükhöz. Jenny és Tessa esete kitűnően megmutatja, hogy hiába tartoznak egy családhoz, ha eltérő nevelésben részesülnek, eltérő családképet látnak maguk előtt, az nagyban hozzájárul a döntéseikhez is. Az erőszak, erőszakot szül, és ha valaki egyszer elindul a lejtőn, akkor nagyon ritka, hogy meg tud állni anélkül, hogy kárt ne okozna saját magában, vagy a környezetében.

Bettina eltűnése volt a lavina elindítója.  Ő volt a kanóc a bombán. Ahogy teltek a napok, akkor előkerült a gyufa is, ami berobbantotta az eseményeket. Ahogy haladunk előre az eseményekben, úgy ismerjük meg egyre jobban a szereplőinket, és úgy hullanak ki a csontvázak a szekrényből. Végül pedig kiderül, hogy senki nem az, akinek megismertük. Ez a történet ezzel együtt lesz kerek egész.

Izgalmas volt, nagyon vártam olvasás során a végkifejletet. A könyv végére összeállt a kép, ledöbbentem, de meg is botránkoztatott, hogy egyes fiatalokkal mennyi szörnyűség történhet. Viszont maradt bennem egy kis hiányérzet, úgy érzem még most is, hogy nem varrtunk el minden szálat a kötet végén.

Hogy ajánlom-e a könyvet? Persze, mert valóban egy izgalmas thrillert kaptunk. De hogy kinek ajánlom, az egy kicsit keményebb dió. Azt mondanám, hogy annak, akinek van gyomra az erőszakhoz, a pedofíliához, a gyermekbántalmazáshoz. Kemény szavak ezek. De a könyv is az.

Borító:

Már értem. Látom, amit látni kell. Amikor kerülgettem a kötetet, akkor a borító keltette fel az érdeklődésemet legelőször. Gondoltam milyen szép virágos borító. De ezek a virágok szépen lassan szólítják meg az olvasót, ahogy halad az események folyamán.

 

(kép és fülszöveg: www.moly.hu)

Sienna Cole: Az ígéret szép szó

covers_738097.jpgSzerző: Sienna Cole
Cím: Az ígéret szép szó
Kiadó: Álomgyár
Kiadás éve: 2022
Oldalak száma: 459
 

Mennyit ​ér a becsületed?

Missy Jonesnak, a fiatal és gyönyörű énekesnőnek mindenki fényes karriert jósolt, ám egy nap holtan találják Los Angeles-i lakásában. Minden jel arra mutat, hogy gyilkosság áldozata lett, az elkövető pedig nem más, mint a nő barátja, David Benning. Bár a jómódú gazdasági jogász tagadja a vádat, a bizonyítékok ellene szólnak, és az indítéka is erős.

Az ügy határozottan halad a tárgyalásig, ám minél több részlet kerül napvilágra, annál biztosabbá válik, hogy a gyilkosság csak a jéghegy csúcsa, és az igazság megértéséhez a nyomozóknak jóval messzebbről kell indulniuk. Egy olyan világba kell alászállniuk, amelyet elképzelhetetlen gazdagság, korrupció, sötét vágyak és hamis csillogás ural.

A nyomozás során feltárulnak a bűn városának mélységei, ahol pénzért majdnem bármi megvehető, és ahol a tehetség, a szépség és a fiatalság legfeljebb pillanatnyi boldogságra váltható.

Sienna Cole, az Elmejáték és A köd után című pszichológiai thrillerek szerzője, a fordulatokban bővelkedő cselekményszál mellett ezúttal sem mulaszt el leásni az emberi psziché legmélyére.

„Az emberek fejében él egy naív kép arról, hogy a világ igazságos. A bűnösök megbűnhődnek, a jók pedig elnyerik méltó jutalmukat. De aki körül már megrepedt ez a gyermeki védőburok, és farkasszemet nézett a valósággal, az pontosan tudja, hogy az Úristen nem így válogat.” 

Sokkal többet kell olvasnom Sienna Cole tollából megszülető könyveket. Nagyon köszönöm az Álomgyár Kiadónak, hogy lehetővé tette, hogy megismerjem a szerző munkásságát. Magával ragadott a történet, és nem engedett, egy nyugodt órám sem volt, mert amikor nem olvastam, akkor is körülötte jártak a gondolataim.

A történet röviden:

Missy ígéretes tehetség, gyönyörűen énekel, több tízezren követik a közösségi média felületein, azonban a nagy rivaldafény elkerüli. Egy nap holtan találják az otthonában. A rendőrség a nő barátját gyanúsítja, aki bár tagadja a gyilkosságot, a legkevésbé sincs a rendőrség segítségére az ügy megoldásában. Állítja, hogy ha a rendőrség nem kizárólagosan rá koncentrál, hanem valóban elkezdenek nyomozni, akkor nemcsak a gyilkost találhatják meg, hanem sokkal nagyobb hal is a horgukra akadhat.

Gondolataim:

A szerzőnek akkor szoktam utána nézni, miután belelendültem az olvasásba, vagy befejeztem a könyvet. Nem tudom miért, ne kérdezzétek az okát. 😀 Most is akkor szembesültem azzal, hogy hazai szerzőtől olvasok, amikor már javában faltam a sorokat. Kellemes meglepetés volt ráébredni. 🙂 

Nem is tudom hol kezdjem. A könyv eleje számomra kicsit nehezen indult be, nem nagyon találtuk meg a közös nevezőt. Majd volt egy pont (igazából fogalmam sincs, hogy mikor), amikor azt vettem észre, hogy nem tudom letenni a könyvet. Csak olvastam, és olvastam, és vártam, hogy mikor hull le a lepel a gyilkos kilétéről. Már csak 10 oldal volt hátra a könyvből, és még mindig nem derült ki. Na ekkor már égetően nagy vágyat éreztem, hogy csak egy kicsit belekukkantsak a végébe. Tudjátok, csak fél szemmel, éppen hogy. 😀 De erősebb voltam, mint a kíváncsiságok, kivártam a csattanót, és leesett az állam. De most komolyan, mi volt ez a végén? Hogy érhet véget így a történet? Mikor jön a folytatás? 😀 Az idegeim romokban, komolyan. 😀 Na pontosan ezekért az érzésekért, – amiket kiváltott belőlem a könyv, miután a végére értem, – szeretem a hasonló történeteket.

Izgalmas volt, rejtélyes, fordulatos, minden fejezet tartogatott meglepetéseket, amire még véletlenül sem voltam felkészülve. Aki olvassa az ajánlóimat, az tudhatja, hogy nagyon szeretem a két idősíkon játszódó történeteket. Jelen esetben sem csalódtam. 

A könyv úgy indít, hogy Missyt holtan találják, majd megkezdődik a kihallgatás. Szépen lassan, majd’ két évet visszarepülünk az időben, és a szemünk előtt játszódnak le az események, amelyek Missy tragédiájához vezetnek. Imádtam ezt a szerkezeti felépítést. Azt pedig különösen, hogy több szereplő szemszögéből is megismertük a történteket.

Ez a könyv nemcsak krimi, hanem lélektani történet is. Nagy hangsúlyt kap benne az a minta, amit egy gyerek magával hozhat a szülői házból. Fényűző gazdagság, művészet, korrupció, pénzmosás, mind-mind vitték tovább a generációk. De vajon meddig érhet el a szereplőink keze, szinte büntetlenül? És mire képes egy összetört szívű nő? Megbízhatsz-e abban, akinek szinte minden rezdülését ismered?

Egyetlen egy negatívumot tudok elmondani a történetről. Engem rettenetesen zavart, amikor egy évszám nem számmal volt leírva. Biztos ennek is megvan az oka, hogy miért volt betűvel kiírva, de nekem borzasztóan szúrta a szememet. Ez az egyetlen egy oka, hogy fél csillagot levonok, az egyébként zseniálisan megírt történetből.

Borító:

Imádom a színeit. Erős, intenzív színek, nagyon illik a történethez. A kemény borítón pedig különösen jól mutat. Tökéletes kivitelezés. 

 

(kép és fülszöveg: www.moly.hu)

Guillaume Musso: Holnap

 

covers_451299.jpg

Szerző: Guillaume Musso
Cím: Holnap
Kiadó: Park Könyvkiadó
Kiadás éve: 2022
Oldalak száma: 404

 

Emma New Yorkban él. Harminckét évesen még mindig keresi élete párját. Matthew Bostonban lakik. Egy szörnyű balesetben elvesztette a feleségét, és most egyedül neveli négyéves kislányát. A világhálón ismerkednek meg, és egymásnak írt e-mailjeik alapján hamarosan mindketten arra gondolnak, hogy végre megtalálhatják a boldogságot. Elhatározzák, hogy találkoznak egy manhattani olasz étteremben Ugyanazon a napon és ugyanabban az órában lépnek be az étterem ajtaján. Ugyanahhoz az asztalhoz ültetik le őket – és mégsem fognak soha találkozni.
Hazugságok hálója? Az egyik fél képzelgése? A másik manipulációja? Egy érthetetlen helyzet áldozataiként Matthew és Emma hamar rádöbbennek arra, hogy nem csupán egy meghiúsult találkozóról van szó…

 

„Azokat az őrültségeket sajnálja legjobban az ember, amelyeket nem követett el, amikor alkalma lett volna elkövetni.” 

Már egy ideje kíváncsi vagyok arra, hogy Musso tényleg ilyen jól ír, vagy csak egy kicsit „túl van hype-olva”. 🙂 Most, hogy elolvastam tőle a Holnapot, ami az első könyvem a szerzőtől, kijelenthetem, hogy Musso egy zseni. Nagyon köszönöm a Park Kiadónak, hogy megismerhettem az írót, és ezáltal fel is kerülhetett a kedvenc szerzőim listájára.

A történet röviden:

Matt felesége meghal egy közlekedési balesetben, és a férje egyedül marad a kislányukkal. Nem hagyják nyugodni a történtek, de szépen lassan elkezdi feldolgozni a felesége elvesztését. Egy napon egy garázsvásáron vásárol egy laptopot, ami gyökerestől felforgatja az életét. A laptop ugyanis egy fiatal nőé volt, akivel elkezdenek e-mailen beszélgetni. 

Emma fiatal, egyedülálló nő, aki a szerelmet keresi. Amikor e-mailt kap Matt-től, akkor elkezd reménykedni abban, hogy végre ő is megtalálta a boldogságot. Az email váltások során úgy érzi, hogy a sorozatos sikertelenségnek – már ami a szerelmet illeti – vége, ezért elfogadja Matt vacsorameghívását. Mindketten elmennek a megbeszélt időben, a megbeszélt helyre, azonban mégsem találkoznak. A sikertelen találkozó után felgyorsulnak az események, és egy túlbuzgó számítógépzseni még tovább kavarja azokat a bizonyos lapokat. 

Gondolataim:

Az összes elméletemet, amit a történet végére „tartogattam” azt az író el is lőtte az első 100 oldal alatt. Én meg fogtam a fejemet, hogy mégis mi fog ebből kisülni? Nem nagyon olvasok olyan történeteket, ahol a 2 főszereplő nem ugyan abban az évben él, és csak egy laptop segítségével tudnak kommunikálni. Emiatt az elején kicsit idegennek éreztem magam a történetben, de végül sikerült hozzászoknom, utána pedig alíg bírtam letenni a könyvet. Esténként addig olvastam, amíg már nem láttam a betűket.

Izgalmas, fordulatos, és lebilincselő történetről van szó, ami az utolsó mondatáig fenntartja az olvasó érdeklődését. A főszereplőket az elején nem kedveltem. Matthew-t kissé erőszakosnak találtam, Emma pedig a néha elejtett arrogáns mondataival szintén nem lopta be magát könnyen a szívembe. Majd elkezdett nyomozni Matt elhunyt felesége után, de akkor én már csak pislogni tudtam. Leesett állal faltam a sorokat. 

Musso mindig meg tudott lepni, mert olyan csavaros történetet rakott össze, aminél egy idő után nekem már elméletem sem volt, hogy vajon mi fog történni a következő oldalon. Csak olvastam, és olvastam, majd a könyv végén úgy ledöbbentem, hogy még most sem tértem magamhoz.

Tökéletes kikapcsolódás volt, sokkal többet kaptam, mint amit vártam. Amikor nem olvastam, akkor is folyamatosan az események körül kattogott az agyam, és alíg vártam, hogy ismét elmerüljek a sorok között. A történet végére már Emmát is sikerült megkedvelnem.

Rendkívül akciódús volt a történet, biztos, hogy fogok még olvasni Mussotól, mert ezzel a könyvével engem megvett kilóra. 🙂 

Borító:

Nagyon találó lett a borító. Beszédes, de csak akkor „hallja meg” az olvasó, hogy mit mond, amikor elkezdi olvasni a könyvet, és egyre inkább belemerül.

 

(kép és fülszöveg: www.moly.hu)

Harlan Coben: Az erdő

covers_628673.jpg

Szerző: Harlan Coben
Cím: Az erdő
Kiadó: Jaffa
Kiadás éve: 2020
Műfaj: regény – krimi/thriller
Oldalak száma: 390
 

Húsz ​éve történt. Egy nyári táborozás során négy tinédzser éjszaka kiszökik az erdőbe. Kettőt közülük holtan találnak, a másik kettő azonban hosszas keresés után sem kerül elő. Két évre rá egy sorozatgyilkost elítélnek, ám a bűnöző tagadja, hogy köze lenne a négy fiatal halálához.
Az eltűntek egyike volt Paul Copeland megyei ügyész nővére is. Paul egyedül neveli hatéves kislányát, karrierje is szépen ível felfelé, így egyre kevesebbet foglalkozik a húsz évvel korábbi traumával. Amikor azonban egy gyilkossági ügy szálai hozzá vezetnek, és egy holttestet kell azonosítania, Paul egy árulkodó jel alapján felismerni véli a négy áldozat egyikét – a fiút, aki annak idején nővérével együtt örökre eltűnt az erdőben…
Lehet, hogy Paul nővére mégis életben van? A férfi szép lassan ráeszmél, hogy a múlt sötét és veszedelmes családi titkokat rejteget, amelyek egy csapásra szilánkokra törhetik az életét. Paulnak hamarosan döntenie kell: nem bolygatja tovább a húsz évvel korábbi eseményeket, vagy inkább megpróbálja kideríteni az igazságot.

„Vannak ilyen ritka pillanatok az életben – amikor a színek hirtelen színesebbek lesznek, minden felderül, tisztábban hallod a hangokat, jobban ízlik az étel, és mindig, minden egyes pillanatban ő jár a fejedben, közben pedig tudod, hogy a másik pontosan ugyanezt érzi irántad.” 

Harlan Coben egy zseni. Sokáig gondolkodtam, hogy mivel kezdjem az ajánlót, de mindig csak ez az egyszerű mondat ugrott be. De ez a 4 szó, el is mond mindent. Nagyon köszönöm a Jaffa Kiadónak, hogy elolvashattam ezt a kötetet.

A történet röviden:

A főszereplőnk Paul Copeland, megyei ügyész. 20 évvel ezelőtt a nővérével egy nyári táborban töltenek néhány hetet. A felhőtlen szórakozás azonban tragédiával végződik. Négy fiatal eltűnik az erdőben – köztük Copeland nővére is – . Két társukat rövid időn belül holtan találják, de ketten soha nem kerülnek elő. Az eltűntek utáni nyomozás nem vezetett eredményre.

Eltelik 20 év, és egy rejtélyes gyilkosság felgöngyölítésének a szálai az ügyészhez vezetnek, aki felismerni véli az áldozatban a táborban eltűnt fiút. De ha ő életben volt, akkor vajon a nővére is él, akinek a holtteste soha nem került elő? Copelandet nem hagyja nyugodni az ügy, ezért válaszokat keres. Kezdetben attól, akit a gyilkosságokkal gyanúsítottak. Minél jobban beleássa magát az ügybe, annál borzalmasabb dolgokkal kell szembesülnie.

Gondolataim:

Ez a könyv, te jó ég! Imádtam! Izgalmas volt, feszültséggel teli. Nagyon olvastatta magát, minden fejezet után csak még egyet el akartam olvasni. Minden szabad pillanatomban a kezemben volt a könyv, mert tudni akartam, hogy mi történik a következő oldalon. 

Ahogy belelendültem az olvasásban, az utolsó lapig, az utolsó mondatig folyamatosan éreztem a feszültséget a gyomromban, sőt a bőröm alatt is. Mint egy izzó parázs, ami a benzint várja, hogy robbanjon, és mindent letaroljon. A történet végére ez a parázs fel is izzott, lángolt, és valóban nagyot szólt.

Már a prológus is nagyon erős volt, már akkor tudtam, hogy ez az én könyvem lesz. És milyen igazam lett. Majd megölt a kíváncsiság, mire a könyv végére értem, hogy vajon mi lehet a rejtély megoldása? Elméleteket gyártottam, „nyomoztam”, és nyilván vakvágányra futottam. 🙂 Coben közelébe sem érek. 😀 Egy ilyen történetet megalkotni, ahol a 20 éves szálak összefutnak, és kiderül az igazság, na ahhoz nem kevés tehetség kell.

Nagyon szerettem a párbeszédeket. Rövidek, velősek, helyenként humorosak. Viszont amikor valaki szájából elhangzott az „ezt te nem értheted” mondat, na ott én is robbantam volna. Ráadásul egy feszültséggel teli párbeszéd közepén egy ilyen „ártatlan” mondatot bedob a szerző, na ott majd’ szétfeszített az ideg. Szívem szerint előre lapoztam volna, hogy minél hamarabb választ kapjak a kérdéseimre, de nem tettem, mert minden mondatnak jelentősége van, és félő, hogy lemaradtam volna valami fontosról.

Órákig tudnék még mesélni erről a könyvről, de csak annyit mondok így a bejegyzés végére, hogy olvassátok el, imádni fogjátok. Nekem az idei évem egyik kedvenc olvasmánya lett. 

Alíg várom, hogy a sorozatot is lássam, mert ezek után kizárt, hogy kihagyjam.

Borító:

Nekem az új kiadás van meg. Pontosan a borító miatt figyeltem fel ere a könyvre, majd egy számomra kedves blogger ajánlóját is elolvastam. Figyelemfelkeltő, vonzza a tekintetet. Az ember nem tudna csak úgy elmenni mellette a könyvesboltban, hogy le ne vegye a polcról, és bele ne lapozzon. Illik a történethez.

 

(kép és fülszöveg: www.moly.hu)