Szerző: Buótyik Dorina
Cím: III. Amenemhat rejtélye
Kiadó: NewLine
Kiadás éve: 2020
Műfaj: kalandregény, fantasy
Oldalak száma: 260
Egy fáraó.
Három fiatal egyiptológus.
Egy idős kalandor.
No meg egy kairói tolvajbanda és egy macska.
Gracie új tárlatra készül a British múzeumban. Úgy gondolja, a legnagyobb problémája az, hogy asszisztense, a jóképű Louis folyton összecseréli a leleteket, és hogy a nagyképű újságíró, David mindenbe beleüti az orrát.
Ám este felhívja őt a Kairói Egyiptológiai Múzeum igazgatója, hogy helyettesítsen egy tárlaton, mivel a helyi egyiptológusnő, Rania rejtélyes körülmények közt eltűnt.
Gracie és Louis hamar rádöbbennek, hogy darázsfészekbe nyúltak. Kiderül, hogy Rania eltűnése szokatlanabb, mint hitték és a baljós eseményeknek itt nincs vége.
A fiatalok rábukkannak egy titkos kamrára III. Amenemhat csarnokában. Gracie a bazárban belebotlik bácsikájába, és az idős kalandor sietősen a lánynak adja a naplóját, mert valaki üldözi. Ráadásul Louis is eltűnik.
Mi olyan fontos a naplóban? Ki ez a III. Amenemhat? Ki van az idős kalandor nyomában és miért?
Gracie, Louis és David egyesíti erőit. Kalandjuk során a napló újabb és újabb titkait fedezik fel.
Ez a különös ókori egyiptomi rejtély valóban a múltba röpíti olvasóit, keljünk útra Kairóba!
„Ez az ügy egyre bonyolultabb. Nem tudom fiúk, ti hogy vagytok vele, de szerintem ez egy rossz álom. És én fel akarok ébredni.”
Kedves Dorina, nagyon szépen köszönöm, hogy elküldted nekem az első könyvedet is, és elolvashattam!
Rendhagyó módon a második résszel ismerkedtem meg először, ami nagyon mély nyomot hagyott bennem, nagyon szerettem, ennek fényében írom ezt az ajánlót.
A történet röviden:
Gracie, a neves egyiptológus egy telefonhívást kap Egyiptomból. Sürgősen oda kell repülnie, és megtartania egy tárlatvezetést, ugyanis a helyi egyiptológusnő rejtélyes körülmények között eltűnik. Gracie az asszisztensével, és egy minden lében kanál újságíróval el is indul. De az egyszerűnek vélt helyettesítés különös kérdéseket vet fel mindenkiben. Ha Rania ennyit dolgozott a tárlattal, mégis hová tűnhetett el szó nélkül?
Főhőseink nyomozásba kezdenek, azonban amit találnak, arra nincsenek felkészülve. Családi titkok, egy titokzatos napló, még titokzatosabb tolvajbanda. A történet végére kiderül, hogy mi a közös bennük.
Gondolataim:
Mint ahogy említettem, a második részt olvastam először, így pontosan látom a két kötet közötti különbséget, illetve, hogy mekkora fejlődés áll az Írónő mögött ezután a kötet megírása után. Mind terjedelemben, mint szóhasználatokban.
Izgalomban ebben a kötetben sem volt hiány, nagyon szerettem olvasni. Fordulatos volt, rejtélyekkel teli. Személy szerint én nagyon szeretem a jelenben és a múltban játszódó történeteket, de ahogy gyorsan végigpörgetem az emlékeimet, olyan nem rémlik, hogy a jelen és a múlt egy ponton találkozik. Ez az időhurok különlegessé teszi az események menetét.
Amit sajnálok, hogy ennyi információhoz, rejtélyhez kicsit rövid volt a kötet. A második részben kiderül, hogy hogyan folytatódik a főszereplőink élete, azonban egy kicsit szerettem volna többet olvasni arról, hogy hogyan is jutottak el oda.
Egyetlen pici tüske maradt bennem, mégpedig Rania munkájáról, és a történetet elindító eseményekről. Arról abszolút nincs információm, hogy pl. egy múzeumi tárlatot milyen módon készítenek elő, viszont az meglepett, hogy aki megrendezte, annak nincs B terve, vagy egy helyettese, aki beugrik, és lebonyolítja az eseményt, ha valami balul üt ki. Mondom ezt úgy, hogy csak arra tudok hagyatkozni, hogy amikor mi rendeztünk kiállítást, akkor többen vettünk részt benne, és már a megnyitó előtt jóval készen voltunk a berendezéssel, és mint ahogy mondtam, valóban nincs tapasztalatom, hogyan is működik ez múzeumi körökben.
Na de ennyit a negatívumokról. 🙂 Az események gyorsan követték egymást, egy percig sem unatkozott az olvasó. Mintha egy film képkockái elevenedtek volna meg a szemem előtt. A lehetőségeimhez képest gyorsan haladtam az olvasással, és amikor le kellett tennem az olvasómat, már alíg vártam, hogy legyen akár csak 10 percem is, hogy folytatni tudjam a történetet, és újra Egyiptomban barangolhassak.
Én úgy gondolom, hogy első könyvhöz képest, ami ráadásul igen összetett, jól sikerült. 🙂 Az apróbb hibák ki lettek küszöbölve a második részben, és valóban szemmel látható a fejlődés.
Borító:
Nekem tetszik. 🙂 A színvilága figyelemfelkeltő, a képi motívumok pedig hűen tükrözik egy kalandregény hangulatát. 🙂
(kép és fülszöveg: www.moly.hu)
Szerző: Cassandra Clare