Marcus Kliewer: Azelőtt itt éltünk

Szerző: Marcus Kliewer
Cím: Azelőtt itt éltünk
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Kiadás éve: 2025
Oldalak száma: 368

 

Fülszöveg:

NEM LETT VOLNA SZABAD BEENGEDNIE ŐKET…

Charlie és Eve fiatal párként régi házakat vásárolnak meg, újítanak fel, majd adnak tovább, és most alig hiszik el, milyen hihetetlenül olcsón jutottak hozzá ehhez a festői környezetben álló öreg kúriához.

Elkezdik a felújítását, de egy nap kopogtatnak az ajtajukon. Egy férfi áll az ajtóban a családjával, és azt állítja, hogy régen itt laktak, és szeretné körbevezetni a gyermekeit. Eve, aki szinte kényszeresen meg akar felelni mindenkinek, beengedi őket.

Amint a látogatók belépnek a házba, megmagyarázhatatlan dolgok kezdenek történni. A legkisebb gyerek eltűnik. A pincében kísérteties jelenés bukkan fel. És ami talán a legnyugtalanítóbb, a család sehogy sem akarja észrevenni, hogy ideje lenne távozniuk.

Amikor aztán hirtelen Charlie is eltűnik, Eve egyre inkább kezd elszakadni a valóságtól. Valami nagyon nincs rendben ezzel a házzal és ezzel a családdal. Vagy csupán Eve képzelődik?

 

„Mit sem érnek a szavak, ha a viselkedésed nem változik.”

 

Sokszor szembe jött velem ez a kötet, de engem a borítón lévő női pszichothriller „figyelmeztetés” fogott meg. Vagy ez inkább tájékoztatás lenne? A lényeg, hogy engem meggyőzött. Nagyon szépen köszönöm a Könyvmolyképző kiadónak, hogy elolvashattam.

Gondolataim:

Na én mindenre számítottam, de erre nem. Azt gondoltam, hogy hogy kis könnyed thriller/krimi lesz. Hát még véletlenül sem. 🙂 Azon gondolkodtam olvasás közben, hogy én vagyok ennyire puding, vagy ez a könyv tényleg ennyire para, mint amennyire én éreztem. Mondjuk az is tény, hogy ha én lettem volna a főszereplője a történetnek, akkor már az első fejezetet sem élte volna meg. Ha bekopogna egy regimentnyi idegen, hogy bejönnének szétnézni, hát röhögve vágtam volna be az ajtót, és zárom kulcsra. 😀

Na de a főszereplőnk, Eve nem így döntött, ezért is létezik ez a kötet. 🙂 Mikor a küszöbön megjelenik egy férfi a feleségével, és három gyerekével, hogy bemennének megnézni a házat, mert ott lakott a szóban forgott családfő gyerekkorában, akkor némi hezitálást követően Eve beengedi őket. Nem kell sok időnek eltelnie, hogy rájöjjön, hibát követett el. Ettől a ponttól kezd hidegrázós lenni a történet. Megmagyarázhatatlan hangok, és jelenségek sorozata veszi kezdetét. Szerintem ez volt az első olyan igazi paranormális jelenségeket felvonultató történet, amit olvastam.

Hát nem mondom, hogy nyugodt voltam. 😀 Sőt, mióta elolvastam, nem jártam lent a pincében. 🙂 Maga az alaptörténet jó, bár a kivitelezés kicsit gyenge. Ami itt elviszi a történetet, és letehetetlenné teszi, az a feszültségkeltés. Az egyszerűen zseniális volt. Hiába idegesített Eve minden egyes lélegzetvételével, egyszerűen nem tudtam abbahagyni az olvasást. És ha már Eve…. Teljesen életképtelen. Nincs egy önálló döntése, nincs egy önálló gondolata, kényszeresen meg akar felelni mindenkinek, és hagyja, hogy bábúként rángassák még az idegenek is. Elképesztően idegesítő egy karakter volt. Az önálló kommunikációja kimerült abban, hogy óóóóóó és én… Nem túlzok. 🙂

A történet vége meglepett, és igazán nem is tudom hova tenni. Olyan érzésem volt, hogy a szerző írta volna tovább, de a gondolatmenete közepén elvették előle a laptopot, hogy „köszönjük, lejárt az idő, így megy nyomdába.” Volt még ebben a történetben ki nem nem fejtett dolog, én ebben biztos vagyok.

Összességében tetszett, szerettem, paráztam, nem aludtam, és mióta elolvastam, zárva tartom a pince ajtót. 😀 És ezzel sem viccelek. 🙂 Durván paranoiás lettem ettől a kötettől. 🙂 És én pontosan ezt várom a pszichothrillerektől. Hogy ne hagyjanak egy percre se megnyugodni, érezzem a folyamatos belső feszültséget, és mindig nézzek a hátam mögé.

Egyedül a karakterek és a vége miatt nem adom meg neki az 5 csillagot. Ezt leszámítva elképesztő történet volt. Akik borzongani szeretnének, nekik ajánlom szeretettel. 🙂

 

Értékelésem: 5/4

Idézetek a könyvből:

„A megbánás az élet része.”

 

„A félelem legyőzésének legjobb módja, hogy önként és dalolva nézünk vele szembe.”

 

„Néha egyszerűbb mindent porig rombolni, és nulláról újrakezdeni.”

 

A könyvet itt tudjátok beszerezni:

https://konyvmolykepzo.hu/products-page/konyv/we-used-to-live-here-4893