Szerző: Parker S. Huntington
Cím: Darling Venom – Kedves Méreg
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Kiadás éve: 2025
Oldalak száma: 560
Fülszöveg:
„Az első szerelmem tragikusan végződött. A második a testvérével kezdődött.”
„Nem kellett volna azon a tetőn lennem Valentin-napon. Kellan Marchettinek, az iskola ügyeletes csodabogarának sem. Akkor találkoztunk, amikor mindketten véget akartunk vetni az életünknek. Tragédiáink szakadt szálai összefonódtak, és egy valószínűtlen kötelékké sodródtak egybe. Úgy döntöttünk, nem ugrunk, és megegyeztünk, hogy amíg be nem fejezzük az iskolát, minden Valentin-napon találkozunk. Mindig ugyanakkor. A tetőn.
Két nyugtalan lélek. Három évig tartottuk magunkat az ígéretünkhöz. A negyediken Kellan döntött, véget vet az életének, a következményeit pedig nekem kellett viselnem. Amikor azt hittem, a mi történetünk véget ért, elkezdődött egy másik.
Azt mondják, minden szerelmi történet ugyanolyan, csak más az íze. Az enyém méreggel és szégyennel teli volt, és skarlátvörös sebhelyek tarkították.
A nevem Charlotte Richards, de hívnak Méregnek is.”
„Nem lehet szeretni valakit, aki nem szereti önmagát.”
Ezt a csodaszép élfestett könyvet Szilvi barátnőmtől kaptam, és természetesen együtt is olvastuk el. Nagyon köszönöm ezt az élményt! 🙂
Gondolataim:
Kezdem az elején. Én ezt a címet nem tudom hova tenni. Mármint a magyar címet. Nekem valahogy annyira életidegen lefordítva. Mondjuk ez csak az én problémám. 🙂
Elolvastam a fülszöveg első mondatát, és már akkor azt mondtam, hogy ez a könyv szétcincálja majd a lelkem. Na így legyen ötösöm a lottón.
Két fiatal, egy időben, ugyan azon a helyen, ugyan abból az okból… Mindketten úgy érzik, hogy kilátástalan az életük, cipelik a saját keresztjüket, és elfáradtak. Egyetlen kiútnak azt látják, ha véget vetnek az életüknek. Ketten elég erősek voltak ahhoz, hogy a tetőn tartsák egymást, de ez csak három évig tartott. A 4. évben, Valentin-napon Kallen döntött, Charlotte egyedül maradt a gyásszal, az emlékekkel, a bűntudattal, és Kallen bátyja iránt érzett gyűlölettel. A sors azonban továbbra sem kegyes vele.
Ez a könyv engem összetört. De úgy rendesen. Nem kímélt. Szerintem az összes könnyem elsírtam közben. Mellette viszont hallgattam a meditációs zenéket, mert ahogy haladtam előre a történetben úgy emelkedett a vérnyomásom. A legnagyobb problémám az volt vele, hogy nagyon túl volt írva, húzták, húzták, és ugyanazt a témát járták körbe újra és újra. És ez egy kicsit dühített, mert én szerettem volna előre lépni legalább egy lépést, de már hatodik alkalommal olvasom ugyanazt.
Ez volt az egyik negatív, amit el tudok mondani a történetről, a másik pedig a vége. A végkifejlet meglepett, és – ez most csúnya lesz – de nem éreztem méltónak ezt a lezárást sem Kallen emlékéhez, sem a történethez. Nem tudom ezt miért kellett.
De ha eltekintek a negatív észrevételektől, akkor lelkileg egy borzasztóan megterhelő történetet kaptam, aminek a középpontjában a gyász feldolgozás, az újrakezdés, és a megbocsátás áll.
A főszereplőink hoztak rossz döntéseket, hibáztak, és viselik ennek következményeit. Viselik a lelkükön, a testükön. Charlotte is és Tate is saját magát hibáztatja az őket ért tragédiákért, és annyira ragaszkodnak a saját bűnösségükhöz, hogy nem is engedik a környezetüknek a feloldozást. Úgy érzik, hogy vezekelniük kell, nem érdemlik meg sem a boldogságot, sem a megbocsájtást. Egyedül egymásnak adhatják ezt meg.
Érdekes volt az ő kapcsolatuk. Utálni akarták egymást, és egy bizonyos pontig utálták is, viszont nehezen léptek át egy bizonyos határvonalat. Emiatt is érzem annyira találónak az élfestést. Nem véletlenül vannak ott azok a kapcsok.
Minden hibája ellenére én nagyon szerettem ezt a történetet, nagyon tudtam kötődni hozzá, még úgy is, hogy néha felidegesített. Ami viszont számomra különösen szívet melengető volt, hogy a főszereplőnk, hozzám hasonlóan szintén a könyvszakmában találta meg a számításait. A szerkesztés, a könyv megszületése köré épült részek üdítőek voltak az alap történet mellett, ami lássuk be, közel sem volt vidám.
Szilvi, te Drága, nagyon köszönöm neked ezt a történetet!
Értékelésem: 5/4,5
Idézetek a könyvből:
„Amikor gyűlölsz valakit, egy darabkája a szívedbe fészkelte magát. Ha nem engeded el a gyűlöletet, az a valaki örökre ott marad benned.”
„Az élet függőség, és jobb vágyni rá, mint gyűlölni.”
„A hazugságok fájnak. Az igazság öl.”
A könyvet itt tudod beszerezni:
https://konyvmolykepzo.hu/products-page/konyv/darling-venom
