Szerző: Kendall Ryan
Cím: Utálom, hogy szeretlek (Kacér játszmák 2.)
Kiadó: Álomgyár
Kiadás éve: 2022
Műfaj: regény
Zsáner: romantikus, erotikus
Oldalak száma: 272
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Wolfie Cox… nem egy egyszerű eset. Halálosan szexi, de egy karót nyelt alak, érzelmileg nem üti meg egy csincsilla szintjét. Nem is, az összehasonlítás a csincsillaközösségre lenne sértő. Természetesen meg akarom lovagolni, mint egy vad csikót, de azt hiszi, hogy utálom. Főleg azért, mert elhitettem vele. Ez könnyebb, mint bevallani az igazságot. És míg Wolfie a rideg csábító, én épp az ellenkezője vagyok. Jó kislány. Megbízható. Lelkiismeretes. És totálisan bepánikoltam egy munkakonferencia miatt.
Wolfie általában allergiás az önzetlenségre, szóval, amikor a fivérem ráparancsol, hogy önként segítsen ki engem, és kísérjen el az említett konferenciára, ahová mindenki más magával viszi a párját… semmi jóra nem számítok. Wolfie-nak azonban meglepő módon a szeme se rebben. Hát így kerülök összezárva egy hotelszobába a fivérem dögös (zsémbes) lakótársával. Ez számomra nem játék, el kell feledkeznem a hormonjaimról, és lenyűgözni a főnökömet, hogy én kapjam meg a kinevezést, amelyért olyan keményen dolgoztam, ne pedig a gerinctelen unokaöccse. De egy ágyban Wolfie-val gyorsan összezavarodnak a dolgok.
„Tudom, hogy butaság, de szerintem meg kell ragadni minden alkalmat az ünneplésre, amelyet csak nyújt az élet, nem igaz?”
Mióta befejeztem az első részt, azóta vártam, hogy megjelenjen, és végre elolvassam a mindig morcos Wolfie történetét is. Az Álomgyár Kiadónak köszönhetően erre most lehetőségem volt, amit ezúton is köszönök.
A történet röviden:
Penelope egy céges hétvégi csapatépítővel egybekötött konferencián kénytelen részt venni, ahol kísérőt is szívesen látnak. Elvinni a bátyját, Connort, nem valami bölcs döntés, ezért esik a választás (Connor jóvoltából) Wolfie-ra. A hétvége hosszabb ideig tart, mint gondolnák, különösen akkor, amikor rájönnek, hogy nemcsak 1 szobán, hanem 1 ágyon is kénytelenek osztozkodni.
Wolfie ösztönösen taszít el mindenkit magától, aki csak egy kicsit is közel kerül hozzá. Úgy érzi nem elég jó senkinek, kísérti a múltja. Penelope az egyetlen, aki nem fogadja el a nemleges választ, és szépen lassan egyre közelebb kerül a bátyja lakótársához.
Gondolataim:
Ahhoz képest, hogy milyen napjaink vannak mostanában, gyorsan elolvastam a történetet. Nagyon kíváncsi voltam már arra, hogy milyen módon fog leomlani a Wolfie körüli fal, és hogyan fog felolvadni a jéggé fagyott szíve. A végeredményt imádtam. 🙂 Bár bevallom őszintén, hogy néha nyakon csaptam volna főhősünket. Olyan makacs, mint egy öszvér. Viszont emelem kalapomat Penelope kitartása, és személyisége előtt. Őt nagyon megszerettem. De természetesen Wolfie-t is. 🙂
Nagyon tetszett a váltott szemszög. Mondjuk én az ilyesmit alapból is szeretem, mert így mind a két főszereplőt meg tudjuk ismerni közelebbről, és a gondolataikat is jobban át tudják adni.
Wolfie nem kötelezi el magát, aminek oka van. Szépen lassan bontakozik ki, hogy milyen terhet cipel a vállán. Ez engem személy szerint meglepett, mert erre abszolút nem számítottam. De ahogy Penelope segített neki feldolgozni ezt a traumát, az nagyon becsülendő. Ugyan úgy, ahogyan Wolfie is belátta, hogy nem szégyen segítséget kérni.
A történet vége nem okozott meglepetést, de így is örömmel olvastam a könyvet. Pontosan egy ilyen könnyed, romantikus, erotikus olvasmányra vágytam. Nem volt hosszú, könnyű volt vele haladni. Felépítésében olyan volt, mint az első rész. Volt benne kellő mennyiségű dráma, humoros monológok, szerelmi civódások, a lélek legmélyének megismerése. Viszont amikor az olvasó nem számít rá, akkor a szerző ledob egy olyan bombát, amin én csak pislogni tudtam, teljesen ledöbbentem. Emiatt is nagyon várom a folytatást. 🙂
Aki egy kis kikapcsolódásra vágyik, annak tudom ajánlani ezt az erotikával fűszerezett, romantikus sorozatot.
Borító:
Nem rajongok a sárga színért, de ez a borító most kifejezetten tetszik. Különösen az, hogy stílusában olyan, mint az első rész.
(kép és fülszöveg: www.moly.hu)