Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Az Útvesztő-sorozat második kötete.
Már a sorozat nyitókötetében sem volt éppen leányálom a rejtélyes Próbák első szakasza a gyilkos Útvesztőben. A Tisztás túlélői most újabb titokzatos kalandnak, még kegyetlenebb kísérletnek néznek elébe: vár rájuk a Tűzpróba. Az Útvesztő ugyancsak szenzációs bestsellerré lett folytatásában Thomasra és társaira újabb vérfagyasztó megpróbáltatások várnak. A Föld felszínét hatalmas napkitörések jórészt felperzselték, az emberiséget megtizedelte egy halálos vírus. A fiatalok megtudják, hogy ők is megfertőződtek, ám ha kiállnak egy újabb Próbát, meggyógyulhatnak. Kalandos útjuk során nyoma vész a csapat egyetlen lány tagjának, Teresának, és a fiúk elhatározzák, hogy felkutatják, még ha ez az életükbe kerül is. Halvány fogalmuk sincs róla, micsoda elképesztő veszélyek várnak rájuk…
James Dashner, a világszerte óriási sikert aratott Útvesztő-sorozat szerzője az egyik legnépszerűbb amerikai ifjúsági író. A trilógiának szánt sorozat köteteinek száma utóbb négyre nőtt, ahogy a Sziklás-hegységben élő szerző gyermekeinek száma is. Az Útvesztő és folytatása, a Tűzpróba írója amúgy nem nagy barátja a számoknak, pedig eredetileg könyvelőként dolgozott. Most viszont rendkívül hálás azért, hogy történetek írásából élhet, és úgy tartja, nála nagyobb mázlista kevés van a világon.
Az Útvesztő sorozat második részéről lesz szó ebben a bejegyzésben. Amit legelőször megemlítenék, hogy határozottan hiányoltam a borítóról egy 16-os karikát, ugyanis a halálnemek, és egyes részek szerintem határozottan igényelték volna. Még nekem is le kellett tennem néha egy fél órára ezt a könyvet, hogy feldolgozzam az olvasottakat. Bele sem merek gondolni, hogy esetleg egy 13-14 éves gyerek kezébe kerülhet. Nem akarom szépíteni, nem annak a korosztálynak szóló történetről beszélünk.
Ez a kötet ott folytatódik, ahol az Útvesztő véget ér. A túlélőket elhelyezik egy kényelmesnek tűnő szobában, hogy kipihenjék magukat. Esznek, isznak, és végre kényelmes ágyban tudnak aludni. Azonban a kényelem nem tart sokáig, ugyanis a próbáknak és a teszteknek még közel sincs vége. Teresa eltűnik, helyette egy ismeretlen srác van a szobájában, a tisztársak tetoválással ébrednek, és ha ez nem lenne elég, mindenhol halott katonák vannak.
Egyik reggel megjelenik egy idegen, aki közli a tényeket: át kell kelniük a Falkapunk, és két hetük van arra, hogy eljussanak a bizonságos menedékig, Perzseltföldön keresztül. Ha teljesítik a próbát, megkapják a Kitörés ellenszerét, ha nem, akkor meghalnak.
A fiúknak nem sok választásuk marad, elindulnak annak reményében, hogy ezt a próbát is teljesíteni tudják. Azzal viszont nem számolnak, hogy Perzseltföld neve nem véletlenül lett az ami. Ott ugyanis elviselhetetlen a hőség. Ha ez nem lenne elég, mindenhol hemzsegnek a buggyantak, és nem elég rajtuk keresztülvergődni, de még a Veszett által gondosan előkészített akadályok is életeket követelnek.
A buggyantak között akadnak azért olyanok is, akiken még nem hatalmasodott el a fertőzés, így két segítőjük is akad, azonban ezt nem mindenki nézi jó szemmel. Egy szerencsétlen támadásnak köszönhetően a csapat kétfelé szakad, és külön-külön kell helyt állniuk.
Innentől indul a soha véget nem érő menetelés.
Összességében tetszett a könyv, bár voltak olyan részek, ahol le kellett tennem a könyvet, mert már nem bírta a gyomrom. Részletesen vannak leírva az események, nem sok mindent bíz az író a fantáziánkra. Emiatt kisiskolás gyereknek nem adnám a kezébe ezt a könyvet.
A karakterek egy részének a viselkedését nem tudom hova tenni. Minho nem sokat változott, ő ugyan olyan forrófejű, mint korábban, Thomast viszont inkább hasonlított itt is egy hisztis kislányra, mint egy Útvesztőt megjárt, életeket megmentő szereplőre. Úgy éreztem, hogy helyenként nem tud saját véleményt formálni, nem tudja mit akar. Még a saját érzéseiben sem biztos.
Teresát kezdem egyre jobban megutálni. Elvárja, hogy Thomas, és mindenki más megbízzon benne, de amikor keresztbe tesz a csapatnak, akkor vérig van sértődve, mert mégsem bíznak benne. Most komolyan, ezt nem értem hogy is gondolta.
Miután elolvastam a könyvet, elkövettem azt a hibát, hogy megnéztem a filmet. Kár volt. Borzalmas. Kb annyi köze volt a könyvhöz, hogy a főszereplők neve megegyezett. De a történet teljesen más volt.
A menetelős részt leszámítva én szerettem olvasni a könyvet, és már kezdem is a befejező részt. Mondjuk attól félek egy kicsit, mert a nagy többség szerint nem lett jó, de majd meglátjuk. 🙂
A könyv 4 csillagot kapott tőlem.
kép és fülszöveg: www.moly.hu)