Amikor a fák sírnak – 2018 legrosszabb könyvélményei

Láttam egy képet, amin a következő szöveg állt:

„Valahányszor kinyitsz egy könyvet és elolvasod, egy fa elmosolyodik tudván, hogy van élet a halál után.”

Na ezt nem hagyhatom szó nélkül. Szerencsésnek érzem magam, mert az esetek többségében sikerül olyan könyveket kiválasztani, amelyek pozitív élményeket hagynak maguk után. Így volt ez a 2018-as évben is. Azonban nem mindig van szerencsém, sokszor hiszek az 5 csillagnak, a jobbnál jobb értékeléseknek, és olyat csalódok a könyv elolvasása után, amelyek szintén mély nyomot hagynak bennem, csak negatív értelemben.

Összegyűjtöttem 5+1 könyvet a 2018-as évből, amelyekre nemcsak kár volt rászánni az időmet, de garantáltam nem mosolyognak a fák, amikor ránéznek ezekre a könyvekre.

Elöljáróban annyit elmondanék, hogy ez saját vélemény, nem szeretnék megbántani senkit! Lesz a listában olyan könyv, amiért az emberek kezüket-lábukat törik, hogy megszerezzék,és utána vitrinben tartják, annyira tetszik nekik, de én az életben ne lássan többet ezeket! 🙂

  1. Ker Dukey – K.Webster : Ellopott babácskák

    covers_492480.jpg

Szerintem ez a legbetegebb könyv, amit eddig olvastam. Az értékelésem is rövidebbre sikeredett a megszokottól, mert ha mindent leírnék, amire gondolok, lehet letiltanák nemcsak a blogot, hanem a facebook oldalamat is! 1 pszichopata, 2 elrabolt kislány, erőszak, kínzás, bántalmazás. Nem is akarom részletezni, sőt gondolni sem akarok rá!

Értékelés: https://fairypowderbooks.blog.hu/2018/07/23/ker_dukey-_k_webster_pretty_stolen_dolls_ellopott_babacskak

  1. John Sanford: Szemet szemért

    covers_70914.jpg

Szintén rövid értékelést kapott. Egy sorozat harmadik része ez a történet, ami önmagában nem mentség arra, hogy a szegény fáknak így kellett végezniük. Hogy miről szól a könyv? Semmiről! Egy gyógyszerfüggő patológus (már ha jól emlékszem) és egy színész halomra öli az embereket, és szúrja ki a szemüket. Kb ennyi! Csak azért nem vágtam tűzre a könyvet, mert nem az enyém volt!

Értékelés: https://fairypowderbooks.blog.hu/2018/03/20/john_sandford_szemet_szemert

  1. Josh Malerman: Madarak a dobozban

    covers_342988.jpg

Ennek a könyvnek annyira megfogott a borítója, hogy eldöntöttem, nekem ezt el kell olvasnom! Sok sok pozitív értékelés elolvasása után végre sikerült nekiállnom a könyvnek. Olvasás közben néha elkerekedett a szemem, néha fogtam a fejem, és sokszor (nagyon szokszor) gondolkodtam el azon, hogy miért is olvasom én ezt? De ha már belekezdek egy könyvbe, nem tudom abbahagyni, mert érdekel mi is tetszik ezen az embereknek. Az alaptörténet még jó is lenne, csak kellene valaki, aki jól meg tudja írni. Amúgy lesz belőle film is.. Örüljek? Megnézzem, hátha jó lesz? Nem tudom!

Értékelés: https://fairypowderbooks.blog.hu/2018/07/04/josh_malerman_madarak_a_dobozban_178

  1. Ransom Riggs: A különlegesek regéi

    covers_432342.jpg

Az értékelése a blogon 8,5 sor! 🙂 A Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei trilógiát nagyon szerettem! Szinte letehetetlen volt. Azt hittem ez a történet is nagyban kapcsolódik az előzőekhez. Hát valóban különlegesekről szól. De erre a könyvre még nem találtam meg a megfelelő szót, pedig júniusban olvastam.

Értékelés: https://fairypowderbooks.blog.hu/2018/06/21/ransom_riggs_a_kulonlegesek_regei

  1. Laurie Halse Anderson: Jégviráglányok

    covers_146046.jpg

Ez a könyv egy nagyon komoly, és nagyon súlyos témát dolgoz(na) fel, ez pedig az étkezési zavarok, de leginkább az anorexia. Borzasztóan nehéz egy ilyen történetet megírni. Jelen esetben sem sikerült sajnos tökéleteset alkotni. Hasonló történetre számítottam, mint pl a Sugar (Deirdre Riordan Hall), de még csak a közelében sem volt, szinte már depressziós lettem ettől a könyvtől.

Értékelés: https://fairypowderbooks.blog.hu/2018/07/08/laurie_halse_anderson_jegviraglanyok_168

+1. Antoine Laurain: A piros notesz

covers_483288.jpg

Úgy voltam vele, hogy ha egy könyv Párizsban játszódik, akkor az rossz nem lehet! – Hah, én kis naív! –  De, lehet rossz egy Párizsban játszódó könyv! Ez a könyv az élő példa rá! A történet unalmas, a fordítás borzalmas, a szereplők jelentéktelenek, és még sorolhatnám! De már így is sok időt pazaroltam erre az könyvre.

Értékelés: https://fairypowderbooks.blog.hu/2018/11/09/antoine_laurain_a_piros_notesz_669

Szerencsére nem sokszor futok bele ilyen könyvekbe, ezeket is igyekszem minél hamarabb elfelejteni! 🙂

(borítóképek forrása: www.moly.hu)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük