Lisa Kleypas: Egy nyáréjszaka titkai

 

covers_400718.jpg

Szerző: Lisa Kleypas
Cím: Egy nyáréjszaka titkai
Kiadó: GABO
Kiadás éve: 2016
Műfaj: történelmi romantikus
Oldalak száma: 392

A ​londoni társaság estélyein petrezselymet áruló négy ifjú hölgy szövetkezik egyetlen közös cél érdekében, hogy minden női furfangot és praktikát bevetve férjet találjanak maguknak. Így születik meg a merész férjvadász-terv.

Annabelle Peyton eltökélte, hogy családját megmenti a katasztrófától, ezért úgy dönt, hogy szépségét és eszét használva rávesz egy megfelelő társaságbeli nemes urat, hogy kérje meg a kezét. De a gazdag és hatalmas Simon Hunt, Annabelle legfondorlatosabb – s egyben legkitartóbb – csodálója egyértelművé tette, hogy bár szívesen bevezeti a lányt az ellenállhatatlan gyönyörök világába, feleségül nem hajlandó őt venni. Annabelle elszántan igyekszik visszautasítani a hallatlan javaslatot… ám tehetetlen a csábítás magas fokú művészével szemben.

Barátnői összeesküvést szőnek, hogy egy alkalmasabb úriembert hozzanak olyan helyzetbe, hogy kénytelen legyen megkérni Annabelle kezét, mert Annabelle csak ily módon menekülhet meg Simontól… és saját sóvárgó vágyától. Ám egy nyári éjszakán Annabelle behódol Simon szenvedélyes ölelésének és csábító csókjainak… és rájön, hogy mind közül a szerelem a legveszedelmesebb játék.

 

„Az egyetlen jele, hogy az ember valami érdekeset is tett az életében, ha van mit megbánnia.” 

Lisa Kleypas minden könyvével meg tud lepni. Mindig azt hiszem, hogy tudom mire számíthatok, aztán kiderül, hogy csak részben jöttek be a megérzéseim. 🙂 Viszont egyre jobban szeretem az 1800-as években játszódó történeteket.

A történet röviden:

Annabelle arisztokrata családba született. Apja halálával viszont megcsappan a családi vagyon. Amikor már az alap szükségletekre sem jut, akkor eldönti, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy ne legyenek földönfutók. Ezt pedig úgy tudja elérni, hogy szintén az arisztokrácia soraiból választ magának férjet, lehetőleg minél hamarabb. Azonban eme tervét nem kell egyedül végrehajtania, mert szintén hajadon segítőivel kidolgozzák a tökéletes tervet a férjvadászatra. Egy dologgal azonban nem számolnak. Mégpedig azzal, hogy Annabelle nem tud sem a szívének, sem a vágyainak nem-et mondani. 

Gondoltaim:

Nekem ez a rész jobban tetszett, mint az előző. Valahogy több volt benne az izgalmas, „csak még egy oldalt elolvasok” előidéző rész. 🙂 Humoros is volt, a végén feszültséggel teli, szenvedélyes, romantikus. Pontosan azt az élményt kaptam, amire vártam. Bár ez nem is meglepő, tekintve, hogy Lisa Kleypas könyvéről van szó. 🙂

Simon stílusát nagyon szerettem, igazi rosszfiú. Már ha lehet ilyet mondani egy 1800-as években játszódó kötet főszereplőjére.

A petrezselymet áruló hölgyek is a kedvenceim lettek. Mindegyik más egyéniség, de szókimondóak, határozottak, és ami a legjobban tetszett, az a férjfogó tervük. Szinte látom magam előtt, ahogy összesúgnak, és tervezgetnek. 🙂 Már alíg várom, hogy olvassak az ő történetükről. 🙂

Ez a kötet bár hasonló az előzőhöz (nyilván, hiszen a sorozat része), viszont itt már betekintést nyerhetünk az arisztokrácián túli világba. Örömmel olvastam a munkásosztályról, akik saját erőből jutottak oda, ahol vannak, a vasútfejlesztésről. Ez, illetve a bálok, az arisztokrácia által adott estélyek kettőssége nagyon érdekes volt.

Ebben a kötetben nem kell az utolsó oldalakig várni a végkifejlettel. Nem is lepődtem meg, amikor a főhőseink végre egymásra találtak. De felmerült bennem a kérdés, hogy akkor mi lesz még a történet során? Elárulom. 🙂 Sok izgalom, erotika, szenvedély. Mi történik akkor, ha egy arisztokrata hajadon nem a köreiből választ magának férjet, hanem rangon alul házasodik? Lisa Kleypas tökéletesen leírja az olvasóinak.

De hogy néhány szót mondjak a szereplőkről is. Annabelle és Simon erős karakterek. Mindketten határozottak, ezért meg sem lepődik az ember az állandó összetűzéseiken. Mindketten hevesek, néha hamarabb jár el a szájuk, mint hogy átgondolnák mit is mondanak. Izgalmas volt olvasni az állandó vitáikat. Annabelle határozottan ellenezte Simon közeledését, de Simon annál inkább próbálkozott. A Stony Cross Parkban játszódó jelenteik voltak a kedvenceim.

A Bowman lányok pedig igazi egyéniségek voltak. Ők határozottan kellettek ebbe a történetbe, hogy kellően humoros, és szórakoztató legyen. 🙂

Szívből tudom ajánlani ezt a kötetet a romantikus lelkű olvasóknak, akik szívesen kalandoznak az 1800-as években, és nem riadnak vissza a forró jelenetektől sem.

Borító:

Őszinte leszek, nekem nem jön be ez a borító. A történethez viszonyítva nekem nagyon modern, és nagyon erősek a színek. Mondjuk ez lehet az erős karaktereket hivatott érzékeltetni, de szerintem nem illik egy 19.századi történelmi romantikus regényhez. 

 

(kép és fülszöveg: www.moly.hu)

Csernovszki-Nagy Alexandra: Az írisz titka

covers_705069.jpgSzerző: Csernovszki-Nagy Alexandra
Cím: Az írisz titka
Kiadó: NewLine
Kiadás éve: 2021
Műfaj: történelmi romantikus-krimi
Oldalak száma: 650

„Tudtam, ha visszaölelem, elveszek a karjaiban, s arra kérem, maradjon velem örökké, bármi is legyen az ára…”

1869–1870.
Lina egyre kétségbeesettebben vágyik a szabadsága után. Élete minden perce gyötrelem a férje mellett. Mi történik a házasságuk utolsó egy éve alatt? Lina foggal-körömmel harcol Gyula ellen, vagy behódol neki? Kettejük macska-egér harcának milyen véget szán a sors?
1873–1874.
Lina továbbra is Antónia ügyében nyomoz, melynek szálai szövevényesebbek, mint bárki hitte volna. Valaki bravúrosan mozgatja a szálakat a háttérből. Ki irányítja a történéseket és miért? Lina rálel az igazságra? Történetük Mártonnal boldog véget ér?
Az utolsó részből minden kiderül!
Mindeközben szépen lassan feltárul előttünk egy kezdetektől halálra ítélt házasság történetének végső felvonása.

 

„…a szív mennyi fájdalmat képes elviselni? S az enyém miért őt szereti még mindig, a történtek ellenére is?”

Nagyon szépen köszönöm az Írónőnek, hogy elolvashattam Lina történetét. Az egyik szemem sír, a másik nevet. Örülök, hogy megjelent a kötet, mert már nagyon vártam, de amikor kibontottam a csomagot, összeszorult a szívem, mert tudtam, hogy ezzel a résszel véget ér Gyarmaty Karolina története. 

A történet röviden:

Ahogy az előző részek esetében már megszokhattuk, két idősíkon futnak az események, mégsem esnek egymástól olyan távol. Az 1860-as évek végén, Lina házasságának utolsó évében járunk. A férje továbbra is válogatott kínzási módszerekkel keseríti meg az életét, és teszi tönkre Linát testileg, és lelkileg. Még a beosztottjaik sem sietnek a segítségére, sőt. De vajon ezt a börtönt, amibe a férje kényszerítette, meddig fogja bírni egyedül? 

A történet, napjainkban játszódó részeiben Lina tovább nyomoz Antónia eltűnésének ügyében, azonban minél mélyebbre ás, annál több név, és annál több holttest kerül elő. Rejtélyes levelek, rég elfeledett sorsok, meglepő fordulatok emberi kapcsolatokban. Vajon mindenkiben megbízhat Lina, akit magához közel érez?

Gondolataim:

Az első sorától az utolsóig imádtam. Izgalmas, fordulatos, végig fenntartotta az érdeklődésemet. Számomra Csernovszki-Nagy Alexandra a magyar Agatha Christie, ha krimiről van szó. Linával nyomoztam, nekem is megvoltak a gyanúsítottaim, de még véletlenül sem találtam ki, hogy ki mozgatja a szálakat. A végére már mindenkit gyanús volt, legyen gazdag vagy szegény családból származó. 🙂

Az Írónőnek köszönhetem, hogy a történelmi regények elnyerték a tetszésemet. Amíg be nem mutatta nekem Linát, és az ő történetét, nem igazán vettem a kezembe olyan könyvet ami a múlt században játszódott. Ma már tudatosan keresem a hasonló könyveket.

Vannak olyan szerelmek, olyan szereplők, amelyek és akik mélyen megérintenek. Ilyen volt Lina és Márton szenvedélyekkel teli, ámbár tiltott szerelme. Az a gyötrődés, az a kín, amit egymás közelében éreztek csak azért, mert az adott időben nem a szívükre hallgattak, hanem az eszükre, az szinte kiabál a lapokról. Nem tud elsiklani felette az olvasó, mert ő is érzi azt a fájdalmat, azt a szomorúságot, amit a főszereplőinknek át kellett élni. Sok kérdésre választ kapunk, és úgy tisztul ki előttünk a kép, ahogy egy művész viszi fel a festéket a vászonra. Minden egyes apró momentum fontos, hogy összeálljon a történet a könyv végén.

A történet során majdnem mindegyik főszereplőt megkedveltem. Azt, hogy kik azok, akik nem lettek a szívem csücskei, nem árulom el, mert az már spoiler lenne a történetre nézve. 🙂 

Nagyon szeretem Szandi írásmódját, ahogy a régies kifejezéseket használja. Sok esetben a lábjegyzet segít az olvasónak a szavak jelentésében, bár volt jó néhány olyan kifejezés, amit gyerekkoromban vidéken is használt az idősebb generáció. Jól esett egy kicsit nosztalgiázni, és visszarepülni azokba az időkbe.

Lina továbbra is az egyik kedvenc szereplőm volt a történet során. Megjárta a poklot, de nem tudta senki megtörni. Kiszabadult, és erősebb, mint valaha.
Számomra tökéletes az egész sorozat. Nemcsak Gyarmaty Karolina története, hanem Mimi nénié is, aki szintén egy erős, független, és határozott személyiség. Aki mer nem-et mondani akkor is, amikor mindenki fejet hajt. Lina is pontosan ilyen karakter. Volt kitől örökölnie. 🙂 Bátran mondhatom, hogy Lina példakép.

Nem tudom elégszer megköszönni az Írónőnek, hogy megmutatta nekem, hogy a történelmi regények, és maga a történelem, az nem az ördögtől való. Ha Alexandrával nem találkozom a kellő időben, akkor én még mindig messze elkerülném a történelmi ihletésű köteteket.

Szóval Szandi, nagyon köszönöm Neked! Köszönöm az élményt, köszönöm Lina történetét, köszönöm, hogy tanulhattam tőled, és köszönöm a kedvességed! Már nagyon várom a következő regényedet! 🙂

Borító:

Imádom! Gyönyörű, hangulatos, és annyira illik a történethez, a könyv egész hangulatához! Örülök, hogy a könyvespolcom éke lehet!

 

Mindenkinek ajánlom a sorozatot, aki szereti a 19. században játszódó krimivel, és romantikával fűszerezett történeteket.

 

(kép és fülszöveg: www.moly.hu)

Csernovszki-Nagy Alexandra – Mimi regénye

 

covers_632760.jpg

Szerző: Csernovszki-Nagy Alexandra
Cím: Mimi regénye
Kiadó: NewLine kiadó
Kiadás éve: 2020
Műfaj: történelmi romantikus
Oldalak száma: 588

 

„Nem ​tudtam megszólalni… teljesen kipirultam. Akkor jöttem rá, hogy én szeretem ezt az embert. Teljes szívemmel.”
1834–1849.
A történet kezdetén a 19 éves Gyarmaty Mimi, családja védőszárnyai alatt él. Életének minden pillanatát meghatározza az a tény, hogy férjhez kellene mennie. Ő azonban ennél többre vágyik, bár maga sem tudja miért, de nem tud azonosulni a kor elvárásaival.
Mimi élete akkor bolydul fel igazán, amikor felbukkan a városban a léha életet élő Békefy Gábor, ki olyan érzéseket ébreszt fel a lányban, melynek létezésében ő maga sem hitt. A regényben végigkísérhetjük Mimi felnőtté válását, döntéseinek következményeit, családja életét és egy mélybe repítő, de egyúttal felemelő szerelem történetét is.
Mindezt egy olyan izgalmas korban, amikor Magyarországon óriási változások történnek. Mimi szemén át láthatjuk a reformkori történéseket, a nagy pesti árvíz pusztítását, s azokat az eseményeket, melyek végül az 1848-49-es szabadságharchoz vezetnek.
Mimi és a családja hogyan vészeli át ezeket az időket? A lány meglelheti a szerelmet egy korhely oldalán? S a férfi képes a változásra?
Mimi regénye egy XIX. századi romantikus családregény, melyet átsző az erős testvéri szeretet, a mindenen átívelő szerelem, s a remény, hogy minden helyzetből s nehézségből van kiút, csak meg kell találni miért érdemes tovább élni.
S a történet szereplői miből másból is meríthetnének erőt, mint az egymás iránti szeretetből?

 

Először is nagyon szépen köszönöm az írónőnek, hogy elolvashattam a legújabb könyvét. 

Egy történelmi romantikus regényt tart a kezében az olvasó. Ha nekem azt mondja valaki mondjuk még gimis koromban, hogy olyan könyvet fogok olvasni, amiben bármilyen történelmi eseményt megemlítenek, hát biztos, hogy betegre röhögöm magam. A történelemmel ugyanis soha nem voltunk jó barátságban, és akkor még enyhén is fogalmaztam. A sok évszám, mikor mi történt 100-200 stb évvel ezelőtt. Na ez engem egyrészt nem is érdekelt, és nem is kötött le, ebből kifolyólag képtelen voltam megtanulni, a tanáraim meg képtelenek voltak megtanítani. Egészen a gimi 3. osztályáig, amikor egy csodatanárnő lett a töritanárunk. A sok éves éppenhogy kettes átlagomat nemcsak feltornázta, de ötösre le is érettségiztem. 😀

És hogy miért kezdtem nosztalgiázással ezt a bejegyzést? Azért mert a tanáromon kívül Csernovszki-Nagy Alexandra, ezzel a csodálatosan megírt könyvével elérte, hogy érdekeljenek a könyvekben a történelmi utalások, és ne akarjam lógva végezni a ház melletti cseresznyefán. 🙂

A saját példámból kiindulva, ha így, ebben a stílusban, ebben a formában lenne oktatva a történelem, akkor lehet a hozzám hasonlóak sem kínként tekintenének rá. 

A történet röviden:

Főszereplőnk Gyarmaty Emília, akit Mimiként ismerhetnek azok, akik olvasták a szerző első 2 könyvét. (Ha nem, akkor viszont hajrá, mert azok is fantasztikusak!!). Az 1800-as években járunk, amikor a nőknek csak 2 feladata volt: férjhez menni, és gyereket szülni. Mimi már eladósorba került, az anyja eltökélt szándéka, hogy minél hamarabb kiházasítsa, azonban Mimi máshogy vélekedik. Esze ágában sincs férjhez menni, úgy érzi, ő többre hivatott, mint hogy otthon üljön, és gyereket neveljen. Emiatt állandó a konfliktus otthon. Akkoriban többnyire az elrendezett házasságok domináltak, azonban Mimi haladó gondolkodású, újító eszméi nem illettek ebbe bele. Határozott véleménnyel rendelkezett akár a politikáról volt szó, akár a szerelemről. Eme nézeteit Aurél bátyja támogatta, az anyja viszont nem nézte jó szemmel.

Öten vannak testvérek, Mimi az egyedüli lány a családban, ezért minden bátyja (leginkább a 2 középső), és a kisöccse is védelmezi őt. 

A történetben megismerjük a kor szokásait, végigkövetjük a báli szezont, az udvarlási szokásokat, valamint hogy mi illik, és mi az ami foltot ejt a család becsületén. Ott vagyunk a legfontosabb történelmi eseményeken is. Csak hogy néhányat említsek:
– 1838-as pesti árvíz
– 1846-ban az első vasútvonal átadás
– 1848-49-es forradalom és szabadságharc

Gondolataim:

Imádtam az egész történetet. Tökéletesen felépített, megírt, izgalmas regényt tartottam a kezemben. Imádtam a régies kifejezéseket, amelyek ismét előhozták a gyerekkoromat, az emlékeket. A lábjegyzetek tökéletesen érthetőek voltak, nemcsak a kor eseményei, hanem a régies kifejezések is érthetően körül lettek írva. A könyv végén el is érzékenyültem, folytak a könnyeim.

Mimi karakterét, stílusát imádtam. Szembe mert szállni az akkori elvekkel, nem vesztette el önmagát, képes volt ellent mondani, mégsem volt bántó. A kitartása, a saját akaratának előtérbe helyezése számomra példaértékű volt, mert nem állt be a sorba, és nem úgy ugrált, ahogy mások fütyültek. Képes volt önmaga maradni. Sok nő tanulhatna tőle.

A szerelmi szál, a sok-sok éven keresztüli évődés, ami a könyv elejétől a végéig jelen van egyáltalán nem volt unalmas, én nagyon szerettem olvasni.

Borító:

Már korábban említettem, hogy ez a borító valami csoda. Nagyon tetszett már a képeken is. Na de amikor kibontottam a csomagot, és megláttam.. Imádom! Különleges, egyáltalán nem tucat borító. A színvilága, a stílusa is közel áll hozzám.

Szívből ajánlom ezt a könyvet minden romantikus lelkű, a múltba visszautazni vágyó olvasónak. Az 1800-as években játszódó történelmi romantikus regényről van szó, tehát ha nem zavarnak a tájszólások, és régies vidéki kifejezések, a bálok, a szerelmi szálak, és a hazánkban történt események, akkor bátran vedd a kezedbe, helyezkedj el a kanapén, egy forró tea társaságában, és kezd el olvasni, hidd el, nem fogod megbánni. 🙂 És ha végeztél, rendeld meg az Írónő másik két könyvét, a Lina múltja és az Antónia eltűnt című regényeket, mert, azok is fantasztikusak.

Az Írónőnek pedig még egyszer köszönöm nemcsak a könyvet, és ezt a különleges olvasási élményt, hanem azt is, hogy megmutatta, hogy így is be lehet mutatni a magyar történelem egy kis szeletét, izgalmasan, és olvasmányosan!

Végezetül pedig, olvassatok magyar szerzőktől!! 🙂

 

(kép és fülszöveg: www.moly.hu)

Khaled Hosseini – Papírsárkányok

covers_570997.jpgSzerző: Khaled Hosseini
Cím: Papírsárkányok
Kiadó: Libri
Kiadás éve: 2015
Műfaj: szépirodalom – történelmi
Oldalak száma: 448

 

Afganisztán, ​70-es évek, a béke utolsó évei. Egy gazdag és egy szegény családból származó kisfiú együtt tölti gyerekkorát. Összekötik őket közös élményeik és kedvenc időtöltésük, a sárkányeregetés. Egy szörnyű esemény azonban örökre megváltoztatja a két fiú életét. Amir cserbenhagyja barátját, Haszant. A gondtalan gyerekkor ezzel véget ér. Amir hazájától távol, az Egyesült Államokban kezdi felnőtt életét, ám nem tud szabadulni egykori tette miatti bűntudatától. Visszatér a tálibok uralta háborús Afganisztánba. A megtépázott, vérzivatarok áztatta ország romjain végre jóváteheti azt, amit elrontott, és megszabadulhat a bűntudat és a fájdalom terhétől. A hol izgalmas, hol szívszorító fordulatokban bővelkedő regény tényfeltáró módon ábrázolja az afgán történelem nemzetiségi, vallási és társadalmi hátterét. Egy korábban a világ szeme elől eldugott ország népével és kultúrájával ismerkedhetünk meg, testközelben érezhetjük Afganisztánt, amely az új évezred világpolitikájának sarkpontjává vált. Megjelenése óta a Papírsárkányok folyamatosan az amerikai toplisták élén áll. Lefordították az összes európai nyelvre, de megjelent héberül, kínaiul és arabul is. Az amerikai kritikusok az évtized regényének titulálták.

 

Röviden összefoglalva, szívszaggató történet. Hirtelen szóhoz sem tudok jutni. 

Nem igazán szoktam, de most utána néztem az írónak is, és őszintén mondom, meglepődtem. Hosseini-ről azt kell tudni, hogy orvosként dolgozott, amikor a 2000-es évek elején munka mellett megírta a Papírsárkányok című könyvét. Hajnalban írt, napközben a kórházban dolgozott. Afgán származású, amerikai orvos/író, így hitelesen tudta bemutatni az afgánokra jellemző tulajdonságokat, a szokásaikat.

A történet röviden:

A történetének a főszereplője Amir, egy afgán kisfiú, akinek az édesanyja a születése után meghalt, ezért az apjával él kettesben. Illetve mégsem teljesen igaz, mert a szolgájukkal (nem szeretem ezt a szót!) és a fiával, Haszan-nal élnek együtt. Amir és Haszan szinte egyidősek voltak, sok időt töltöttek együtt. Amir könyvből olvasott fel neki, sárkányt eregettek, kártyáztak, mégsem nevezte igazán a barátjának. Mivel az apja is törődött Haszannal, ezért Amir a féltékenységgel küzdött, egyedüli figyelmet akart az apjától. Talán ez is közrejátszott, hogy hátat fordított amikor segítséget vártak tőle. Ez a döntése hosszú-hosszú évekig kísérti.

Az apjával Afganisztánból menekülésre kényszerülnek, egészen Amerikáig, ahol élik tovább az életüket. Itt találkozik Amir a szerelemmel, a gyásszal, egy új családdal, mígnem egy napon egy telefonhívást kap, hogy azonnal vissza kell utaznia Afganisztánba. Így módjában áll jóvátenni a fiatalkorban elkövetett hibákat. Arra azonban nem készül fel, hogy kivel, és milyen élettel találkozik a szülőföldjén.

Észrevételek:

Órákig tudnék még mesélni a történetről, azonban nem szeretnék elkotyogni olyan dolgokat, ami szpoiler lenne a történetre nézve. Olvassátok el, higgyétek el, megéri. Az olvasó betekinthet az afgán emberek szokásaiba, mindennapjaiba. Voltak meglepő dolgok, amelyekre rácsodálkoztam olvasás közben.

A szerző hihetetlen módon tudott az olvasó lelkébe taposni. Egyszerre tartott fogva a történet, képtelen voltam letenni, ugyanakkor nem tudtam, hogy tovább tudom-e olvasni még akkor a történetet. A legváratlanabb pillanatban kapunk egy olyan arculcsapást, ami könnyeket csal a szemünkbe.

Nem bántam meg hogy elolvastam, és egy ilyen típusú könyvre azt mondani, hogy tetszett, elég bizarrul hangzik, de maga az írásmódja, az összeszedettsége nagyon megfogott.

Köszönöm, hogy elolvashattam. Abszolút 5 csillagos történet.

(kép és fülszöveg: www.moly.hu)