2022-02-23 by Szavak Erdeje - Itt lehet hozzászólni!

Róbert Katalin: Kezdjetek el élni!

Szerző: Róbert Katalin
Cím: Kezdjetek el élni!
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Kiadás éve: 2015
Műfaj: romantikus, lélektani
Oldalak száma: 296

Meg kellett hoznom egy döntést, és ezt most egyedül kell végigcsinálnom. Ha fontos vagyok neked, tiszteletben tartod, hagysz nekem időt, és megvárod, amíg én jelentkezem.

Marci mindössze ennyit ír a feleségének, barátainak és az édesanyjának, amikor kilép a lakása ajtaján, hogy megtegye azt, amire már évek óta készült.

Mint a gyámkő, ha kimozdul a helyéről, szerettei életében olyan omlást jelent az eltűnése.

Vajon mit kell feladnia feleségének, hogy visszakaphassa régi életét?

És a többiek? Mihez kezd nélküle a sodródó Zsófi, mivel kell szembenéznie a meleg Vencelnek, és mire döbben rá Margó, aki talán az életét is feláldozná a gyermekeiért?

Egy biztos: dönteniük kell. Visszatérnek a biztonságos, de zsibbasztóan szürke hétköznapokhoz, vagy elkezdenek végre élni – mielőtt túl késő lenne?

Róbert Katalin lebilincselő története szerelmek, vágyak és csalódások között vezet egy új jövő felé.

Kik vagyunk? Mit tehetünk, ha az életünk új utakra hív?

„Ne csinálj olyat amit utálsz. Ahhoz rövid az élet.”

Nagyon szépen köszönöm a Könyvmolyképző Kiadónak, hogy elolvashattam ezt a könyvet. Nagyon szeretem Róbert Katalin írásait, így nem volt kérdés, hogy ezt a kötetet válasszam.

Szeretem az olyan történeteket, amelyek valamilyen érzelmet váltanak ki belőlem. Ha összeszorul a szívem, ha elgondolkodom, ha nevetek, ha „szerelembe esem”, vagy ha dühös vagyok. Mert ez azt jelenti, hogy az a könyv nagyon jól van megírva, ad valami pluszt, és nem enged. Ez a történet is ilyen volt. Mérhetetlen dühöt éreztem szinte végig, amíg olvastam.

A történet röviden:

Marci elindítja a lavinát azzal, hogy egyik napról a másikra eltűnik, és csak egy üzenetet hagy maga után. Ne keresse senki, mert a tervét csak egyedül tudja véghezvinni. A felesége, az anyja, a barátai aggódnak, a sötétben tapogatóznak, hogy hová tűnhetett, merre mehetett. A legrosszabbtól tartanak. A bizonytalanság felőrli a szeretteit, de dönteniük kell. Folytatják az életüket úgy, ahogy eddig, vagy változtatnak, és azt az életet élik, amit szeretnének.

Gondolataim:

Szavak nincsenek rá, hogy mennyire dühös vagyok Marcira. Ilyen egoista, munkamániás emberrel én még nem találkoztam az olvasmányaimban. Minden mondata, minden tette arról árulkodik, hogy saját magán, és a karrierjén kívül semmi és senki más nem érdekli. Minden rossz, amit nem ő javasol, és nem tudja elfogadni más döntését, véleményét. Mindenkit irányítani akar maga körül.

A könyv felépítése az eddigi olvasmányaimhoz képest szokatlan. A jelenben és a múltban is játszódik, megismerjük az eseményeket, és a főszereplőinket, megtudjuk mi vezetett el a jelenlegi eseményekhez, a szereplőink döntéseihez. Azonban amivel én még eddig nem találkoztam, hogy a múltban játszódó történetek nem egy adott időben folynak, hanem folyamatosan megyünk egyre vissza, és vissza az időben. Személy szerint nekem ez kifejezetten tetszett. 🙂

Zsófit és Marcit nem tudtam megkedvelni. A stílusuk nagyon messze áll tőlem. Zsófit sem tudtam sajnálni, mert ami vele történt, arra szoktam mondani, hogy azt eszi, amit főzött. Viszont Vencel és Barbi szimpatikus karakterek voltak. Nekik nagyon szorítottam, hogy elérjék azt, amit szeretnének.

Nagyon szeretem Róbert Katalin stílusát, ahogy összefűzi az eseményeket, és egy kerek egész történet áll össze belőle. A szereplőink hétköznapiak, hétköznapi munkával, élettel, és problémákkal. A könyv szövegezése egyszerű, nincs túlbonyolítva, ezért olvastatja magát. Alíg lehet letenni. Az különösen tetszett, hogy minden fejezet más szereplő nevében írja le a történteket, így mindenkinek a szemszögét megismerjük.

Természetes, hogy mindenki szeretné elérni a céljait, küzd az álmaiért, de nem mindegy, hogy milyen áron.

Borító:

A borító miatt figyeltem fel erre a könyvre. Nem tudtam, hogy mire számíthatok. Mire a történet végére értem, értelmet nyert.

(kép és fülszöveg: www.moly.hu)

2022-02-10 by Szavak Erdeje - Itt lehet hozzászólni!

Kozma Ani: Kezdet és vég

Szerző: Kozma Ani
Cím: Kezdet és vég
Kiadó: NewLine Kiadó
Kiadás éve: 2021
Műfaj: dráma/lélektani
Oldalak száma: 268

Három ember sorsa fonódik össze egy tragikus baleset következtében.
Miként lehet egy családnak túljutni a rossz időszakon, hogy a múltra ne szomorúsággal gondoljanak, a jelennel elégedettek legyenek és a jövőre bizalommal tekintsenek?
Egy igaz szerelem
Egy tragédia
Egy titok
Az igazság
Ez a felemelő történet a szerelemről, a reményről és a második esélyről szól. Az események során számos titok kerül napvilágra, amelyek felkavarják az állóvizet. A regény magávalragadó, sodró lendülete, erőteljes karakterei teszik élővé a történetet.
Vajon Annika és Dávid szerelme felül tud kerekedni a családi viharokon, vagy külön folytatják az útjukat?
Kozma Ani megrendítő erejű könyve egy olyan utazásra invitál, amely magával ragadja az olvasót, a romantika, dráma és misztikum különleges elegyéből álló, lebilincselő családregény világába.

„A tisztelet legmagasabb szintje az, amikor elfogadunk valakit olyannak, amilyen.”

Nagyon szépen köszönöm az Írónőnek, hogy elolvashattam a könyvét. Egy nagyon erős olvasmány volt, el kellett telnie néhány napnak, hogy meg tudjam írni ezt az ajánlót.

A történet röviden:

Két főszereplőnk, Annika, és a férje, Dávid életét kísérjük nyomon. Annika életet ad a kisfiúknak, majd másnap a kórházban közli vele a hírt a férje, hogy Dávid testvére, Adrián a motorbalesetét követően meghalt. A gyász felemészti a családot, azonban ott az 1 napos kisfiú, akinek látszólag nem tud úgy örülni a család egy része, ahogy azt kellene. Ahogy telik az idő, úgy ismerjük meg Annika és Dávid történetét, egymásra találásukat. A hétköznapokat családi viták tarkítják, amin az sem segít, hogy Dávid szüleinek gyásza annyira elhatalmasodott, hogy félő, a fiatalok házassága is áldozatául esik.

Gondolataim:

Olvasás során az első gondolatom az volt, hogy a jó ég óvjon mindenkit egy olyan anyóstól, mint Éva. Kibírhatatlan, minden lében kanál, mindent és mindenkit irányítani akar. Nem túlzok, ha azt mondom, hogy felment tőle a vérnyomásom. Annika helyében én már az elején messzire menekültem volna tőle, az biztos.

Na de térjünk vissza a történetre. A könyv mindössze 268 oldal, azonban annyi mindent kap az olvasó, hogy valóban kell idő a feldolgozáshoz. A cím már sugallja azt az ellentétet, ami végigkísér minket az olvasás során. Már a könyv első oldalán szembesülünk ezzel a ténnyel, amikor megtudjuk, hogy a főszereplőnk testvére meghal. Mindezt közli a feleségével, aki a kórházi ágyon ül az 1 napja született babával. Egy gyermek születése leírhatatlan boldogság, egy eufórikus érzés. Amit nem tudnak megélni a szülők, mert a gyász igyekszik átvenni a hatalmat. Az ebből kialakul viták, lelki sebek felszínre hozzák az eddig ki nem mondott sérelmeket.

Annikát nem tudtam teljes mértékben közel engedni magamhoz. Benne is éreztem azt a kettősséget, mintha a színskála két ellentétes pontja lenne. Olyan érzésem volt, mintha még saját maga sem tudná néha, hogy mit akar.

Dávidot nagyon sajnáltam, mert szinte érezhető volt, hogy őrlődik belülről. Meg akart felelni a feleségének, a szüleinek, örülni akart a babának, de szenvedett a testvére miatt. Erőn felül teljesített nap, mint nap.

Sok mindent adott számomra a kötet, amit viszek magammal. Lélektani, és önismereti vonatkozásai is vannak, és a mai napig elgondolkodom, hogy bizonyos élethelyzetekben én hogy reagáltam volna. A könyvben megvan minden ahhoz, hogy tanítson. Tanítson az empátiára, a toleranciára, a szeretetre, az elfogadásra, és arra, hogy mélyen magunkba tudjunk nézni. Vajon mindig elfogadott az, ahogy egy élethelyzetre reagálunk? Nem a környezetünk számára, hanem saját magunk számára elfogadott-e.

Borító:

Egyedi, és figyelemfelkeltő. Vonzza a tekintetet, és szinte hívogatja az embert, hogy igen, olvasásra érdemes vagyok!

Egy igazán mély, tanulságos történet, ajánlom mindenkinek.

(kép és fülszöveg: www.moly.hu)

2021-12-31 by Szavak Erdeje - Itt lehet hozzászólni!

Lontai Léna: Könnyező liliomok

Szerző: Lontai Léna
Cím: Könnyező liliomok
Kiadó: Álomgyár
Kiadás éve: 2021
Műfaj: lélektani
Oldalak száma: 352

Milyen hosszú a múlt árnyéka?

Lili csodás gyermekkora csak odáig tart, amíg nővére férje vissza nem él a bizalmával, és olyat tesz, ami örökre megpecsételi a lány sorsát. Szexuálisan bántalmazza Lilit, aki a történtek után szeretne segítséget kérni – ám éppen azok utasítják el, akikben a legjobban bízott. Csak felnőttként jön rá, hogy elutasító és tehetetlen családtagjai maguk is rettenetes traumákkal élnek.

Hány és hány generáció sorsát határozza meg az abúzus? Érdemes-e háborítani a múltat vagy jobb tovább élni tudatlanul? Lili világa minden egyes nappal összedőlni látszik. Vajon képes lesz a romokból újraépíteni magát?

Lontai Léna első regényében igaz történeteket mond el. Elképzelhetetlen személyes tragédiákat, amelyek nem kímélték egy család három generációjának nőtagjait. A szerző anyák és lányok sorsöröksége mögé néz, hogy megfejtse, mi az az átok, amely sűrű ködbe vonta ezeket a nőket, és van-e fény a kiúttalannak tűnő sötétségben.

„A gondokat nem elszenvedni kell, hanem megoldani, és minden egyes napot reménnyel túlélni, hogy az élet egyszer még lesz jobb.”

Köszönöm az Álomgyár Kiadónak, hogy elolvashattam ezt a kötetet. Egy igaz történetet tart a kezében az olvasó, amit három generáción keresztül követhetünk nyomon. Amikor családon belüli bántalmazásról, szexuális erőszakról hallunk, olvasunk, akkor mindenkinek az agyán átfut néhány gondolat:
– az én családomban ezek nem fordulhatnak elő
– ismerek olyan személyt, aki személyesen érintett benne?
– nálunk, vidéken, ahol mindenki ismer mindenkit, és a falu egy összetartó közösség, ott ilyen biztos nincs.

De ahogy jöttek szembe velem az ismerős helyek: Hajdú-Bihar megye, a Berettyó part, Hencida… rá kellett jönnöm, hogy Bihari lévén, akár még ismerhettem is a könyvünk főszereplőit. (Hencida távolabb van tőlünk, így nem voltak ismerősek a főszereplők nevei.)

A történet röviden:

Visszafelé haladunk az időben. Először megismerjük Lili történetét, aki egy életvidám kislány, játszik, nevet, olvas. Szinte már gondtalan az élete. Szinte. A nővére ugyanis férjhez megy, és a férjével együtt továbbra is a szülői házban, közös szobában laknak immár hárman. Ahogy telik az idő, és Lili kezd nőiesedni, Attila, a sógora is észreveszi, és minden pillanatot megragad, hogy visszaéljen a helyzetével. Lili próbál segítséget kérni, azonban süket fülekre talál.

Ahogy telik az idő, úgy hullanak ki a csontvázak a szekrényből. Lili megismeri az anyja, majd a nagyanyja történetét is, és teljesen ledöbben, hogy a családjának a nő tagjai miken mentek keresztül az évek során.

Gondolataim:

Nemcsak megrázó, hanem nyomasztó is a történet. Ez a könyv megtörtént esetet dolgoz fel, és olvasás során gyakran megfordul az ember fejében, hogy akár a környezetében is, hány olyan család, hány olyan nő élhet, aki bántalmazás áldozata. Sokszor mérhetetlen dühöt éreztem, hogy egy ember mégis hogyan bánhat így az embertársával, egy gyerekkel, egy nővel?! Ők nem érdemelnek tiszteletet, megbecsülést, szeretetet? Ezek a férfiaknak nem nevezhető lények honnan veszik a bátorságot ilyen borzalmas tettekhez?

Még mindig elönt a düh, és a tehetetlenség érzése, amikor eszembe jutnak sorok, jelenetek. Amikor olvassa az ember a nők szenvedéseit, és segíteni szeretne, de nem tudja a módját, hogy hogyan.

Az egyik legnehezebb témához, a szexuális bántalmazáshoz, abúzushoz nyúlt az Írónő, és hiába a drámai történet, egyszerűen képtelenség letenni a könyvet. Minden fejezet az olvasóért kiált. A témája miatt, a megfogalmazás, az írói stílus miatt én kötelezővé tenném ezt a kötetet, mert erről a témáról igenis kell beszélni, igenis ki kell állni az igazunkért. Ez az első könyve az Írónőnek, és bízom benne, hogy nem fogja abbahagyni az írást.

A könyv 3 részre van osztva, és ahogy már említettem, visszafelé haladunk az időben. Szépen sorban megismerjük a gyermek, az anya, és a nagymama történetét, döntéseit, mindennapjait, és oldalról oldalra bontakozik ki egy olyan családi tragédia, ami 3 generáción keresztül öröklődik. Ott vagyunk a mindennapokban, látjuk hogyan teremtik elő a betevő falatot, hogy egy nőnek mennyi élethelyzetben kell helytállnia, amikor a férje a fronton van, és semmi hír róla.

Összegezve, én nagyon örülök, hogy elolvastam ezt a könyvet, és megismertem Lontai Léna írásmódját. Vidéki emberként külön hálás vagyok, hogy a vidéki munkát nem elnagyolva olvashattuk, hanem hiteles képet kaptunk róla. (bizony, én is törtem ám a kukoricát, és ettem a szántáson egy pléden többedmagammal, mert ez összehozza a rokonságot. 🙂 ).

Borító:

Vonzza a tekintetet, de a történet elolvasása után belesajdul a szívem, amikor ránézek. Nemcsak a témája, de a színvilága is nagyon illik a kötethez.

Ahogy fentebb már említettem, ezt a könyvet kötelező olvasmánnyá tenném, mert erről a témáról igenis beszélni kell.Ajánlom mindenkinek!

(kép és fülszöveg: www.moly.hu)

2021-09-24 by Szavak Erdeje - Itt lehet hozzászólni!

Emily Murdoch: Ha megtalálsz

Szerző: Emily Murdoch
Cím: Ha megtalálsz
Kiadó: Gabo
Kiadás éve: 2016
Műfaj: regény, lélektani
Oldalak száma: 300

Vannak dolgok, amelyeket lehetetlen magad mögött hagyni…

Egy lepusztult lakókocsi egy nemzeti park végtelen erdősége mélyén. A hely, amit a tizenöt éves Carey az otthonának hisz. Csak a fák oltalmazzák őt és a húgát, Jenessát, miközben mentálisan beteg anyjuk hosszabb-rövidebb időre egyedül hagyja őket, mígnem egyszer csak végleg eltűnik az életükből. A lányokat az apjuk találja meg, és visszaviszi őket a gimik, a ruhák és a helyes fiúk zavarba ejtően sziporkázó világába.
Míg a hatéves Jenessa könnyen alkalmazkodik az új helyzethez, Carey-nek szembe kell néznie azzal, miért rejtette el őt az anyja tíz évvel ezelőtt egy erdő közepén. Mindeközben kísérti a múltja… a sötét múltja, amely megmagyarázza, miért némult el Jenessa már egy éve. Jobb lenne mindent elfelejteni és tovább lépni. De Carey jól tudja, közel kell tartania magához a húgát és még közelebb a titkot, mert ha kiderül, az veszélybe sodorhatja mindkettőjüket.

„…van szereteted. Az én szeretetem a tiéd.. Az sokkal többet ér, mint a Barbie baba. Sosem veszik el, sosem piszkolódik be.”

Másodjára olvasom ezt a könyvet, de nem tartom kizártnak, hogy az évek múlásával még le fogom emelni a polcról. Első olvasásra is megrázó volt, viszont, most, hogy én is anya vagyok, méginkább összetört ez a történet. Fel nem tudom fogni, hogy tud egy szülő így bánni a saját gyermekével, mint ahogy szegény kislányokkal bánt az anyjuk. Hetekig magukra voltak utalva az erdő közepén úgy, hogy az a személy hagyta őket védtelenül, akinek a leginkább óvni kellett volna őket.

A történet röviden:

Carey és a húga, Jenessa egy lakókocsiban élnek az erdő mélyén. A drogos anyjuk hol megjelenik, hol hetekre eltűnik, így gyakorlatilag Carrey neveli a húgát, az ő feladata, hogy anyja helyett anyja legyen, pedig még ő is gyerek, alíg múlt 14 éves.

Egy nap váratlan „vendégek” érkeznek az erdőbe. Egy jól öltözött nő, és egy férfi, Carey apja. Magukkal viszik a lányokat, vissza a civilizációba, egy meleg otthonba. Iskolába, közösségbe járhatnak, mindig van ételük, és tiszta ruhájuk. Jenessa még csak 6 éves, neki könnyebben megy a beilleszkedés, még annak ellenére is, hogy egy éve nem beszél. Carey apjának a felesége és az ő kamasz lánya elhalmozzák szeretettel, ráadásul a család kutyájával egyből megtalálják az összhangot. Careynek közel sem megy ilyen könnyen a beilleszkedés, neki szembe kel néznie a mostohatestvére gúnyos pillantásaival, és megjegyzéseivel. Az iskoláról ne is beszéljünk.

Careyn kívül senki nem tudja, miért némult el Jenessa, de megesküdtek egymásnak, hogy a titkukat nem árulják el senkinek. Ami az erdőben történt, az ott is marad.

Gondolataim:

Megrázó volt olvasni ezt a könyvet. Látni, olvasni, hogy mennyi bántó szó ér egy fiatalt, mert más, mint a többiek, holott az emberek nem tudhatják, hogy mi áll a háttérben, miért viselkedik visszafogottabban, vagy másoktól eltérően. Úgy gondolom, hogy Carey tökéletesen helyt állt mind az erdőben, mind az iskolában. Vigyázott a testvérére, az ő boldogságát tartotta szem előtt, és bármire képes volt, hogy megvédje. Ez a testvéri szeretet becsülendő, és példaértékű a szememben.

Igyekezett minden körülmények között helyt állni, és illedelmesen viselkedni, pedig nem volt előtte ilyen példa.

A legszomorúbb az egész történetben, hogy ilyen eset most, 2021-ben is bármikor előfordulhat. Ki tudja hány ilyen kisgyerek él a világtól elzártan, szülői gondoskodás nélkül.

Melissa, Carey apjának a felesége nagyon a szívemhez nőtt. Az a szeret, az az önzetlen gondoskodás, amit a lányoknak nyújtott, könnyeket csalt a szemembe.

Borító:

Annyira egyszerű, mégis annyira illik a könyvhöz. Szerintem tökéletes választás volt. Minden rajta van, ami a könyv témájához illik.

Végül egy kis érdekesség, ami a könyv hátsó, belső borítóján olvasható:

Emily Murdoch Arizonában él férjével és örökbe fogadott kutyáival. Napjait egy menedékhely üzemeltetésével tölti, ahol vágóhídról megmentett lovakkal és szamarakkal foglalkozik. Éjjelente gyertyafénynél ír, lejegyezve mindent, ami a nap folyamán megihlette. A Ha megtalálsz az első regénye.

Kivétel nélkül, mindenkinek ajánlom ezt a kötetet. Szívszaggató, mégis gyönyörű. Azt sajnálom csak, hogy nagyon hamar véget ért. Szívesen olvastam volna még a lányokról, hogy alakul az életük, az anyjukról, hogy mi lett vele. Én személy szerint nagyon örülnék, ha lenne egy folytatása.

(kép és fülszöveg: www.moly.hu)