Harlan Coben: Örökre eltűnt

covers_723591.jpgSzerző: Harlan Coben
Cím: Örökre eltűnt
Kiadó: Jaffa
Kiadás éve: 2022
Oldalak száma: 438
 

Kisfiúként Will Klein csodálta a bátyját, Kent. Aztán egy szép nyári éjszakán a Klein család New Jersey előkelő negyedében álló, elegáns házának pincéjében egy brutálisan meggyilkolt fiatal lány holttestére akadtak. Mivel a lány valaha Ken szerelme volt, a fiú lépett elő első számú gyanúsítottá. Az ellene összegyűlt döntő bizonyítékok láttán Ken egyszerűen köddé vált. A család megtört tagjai soha többé nem hallottak felőle, és meggyőződésükké vált, hogy a fiú örökre eltűnt.Azóta eltelt tizenegy év. Will olyan bizonyítékra akadt, amely arról tanúskodik, hogy Ken életben van. Az első jelet meglepő felfedezések hosszú sora követi, miközben Willnek szembe kell néznie az igazsággal – a bátyjáról és önmagáról is. Ahogy az erőszakkal teli rejtély mind több elemére derül fény, Will megérti, hogy a végére kell járnia az esetnek. Mert a legmellbevágóbb meglepetés még csak most következik.

 

„Végső soron még a legrútabb igazság is jobb, mint a legszebb hazugság.”

Nagyon szeretem Coben írói stílusát, ezért nem volt kérdés, hogy az új regényét is szeretném elolvasni. Nagyon köszönöm a Jaffa Kiadónak, hogy erre lehetőséget biztosított.

A történet röviden:

A főszereplő Will, akinek az anyja a halálos ágyán elmondja, hogy az egy évtizede eltűnt bátyja él. Ez sokkolja Willt, de a fejébe veszi, hogy megkeresi a testvérét, és tisztára mossa a nevét, amit egy 11 évvel ezelőtti gyilkosság szennyezett be. Will bátyját, Kent gyanúsították, akiről azóta senki nem tud semmit. A nyomozás nem várt fordulatokat vesz, és Willnek rá kell döbbennie, hogy senki nem az, akinek látszik. Nem tudja, hogy kiben bízhat meg, ki az, aki hazudik, és ki az, akitől az életét kell féltenie. De minden követ megmozgat, hogy kiderítse, mi is történt 11 évvel ezelőtt, és a halottnak hitt bátyját megtalálja.

Gondolataim:

Amikor befejeztem Az erdő című könyvet, akkor azt gondoltam, hogy azt Coben nem tudja felülmúlni. Tévedtem. Az idei évem egyik legjobb, legizgalmasabb krimijét tartottam a kezemben.

Ebben a kötetben egy nagyon összetett, több szereplőt felsorakoztató történetet olvashatunk. Számomra egy kicsit nehezítette a szereplők beazonosítását, hogy volt akit a rendes neve mellett álnéven is megismertünk, illetve más személyazonossággal is rendelkeztek néhányan. De a végére kitisztult a kép, mindenki a helyére került, az én állam pedig a földön koppant.

Lebilincselő, izgalmas, és fordulatos történet volt, az események beszippantottak, szinte lehetetlen volt letenni a könyvet. Nagyon meglepődtem bizonyos szereplőkön, akitől végig a hideg rázott, annak a cselekedetei értelmet nyertek a kötet végére. Ettől függetlenül nem lett a kedvenc karakterem, de megértettem a mi volt a döntéseinek a mozgatórugója.

A történet narrátora Will volt, azonban nemcsak az ő gondolatait követhettük nyomon. Egymást váltják a hosszabb leírások, és a pörgős párbeszédek, ami lendületessé teszi az olvasást, és  megadja azt a belső feszültséget, ami miatt újabb és újabb oldalakat akarok elolvasni, függetlenül attól, hogy mennyi az idő. 🙂

A könyv elején bizonyos részek felesleges időhúzásnak tűnhetnek, de ezek a történet végére értelmet nyernek. Mindennek van oka, ezért nem árt figyelni az apró részletekre is. 🙂 Teljesen elégedett vagyok a könyvvel, pontosan azt az élményt nyújtotta, amit vártam tőle.

Egy kiegészítő kötetet szívesen olvasnék Kockáról. Nagyon kíváncsi vagyok az ő teljes történetére. 🙂

Ahogy a borítón is látszik, a netflix sorozatot készített a történetből, amire én nagyon kíváncsi vagyok. Amint lesz időm, biztos, hogy meg fogom nézni. Bár kissé félek a filmes adaptációktól, mert majdnem mindegyikben csalódni szoktam. Kedves olvasóim, ti láttátok már a sorozatot? Megéri megnézni?

Ezt a történetet szeretettel ajánlom a krimi rajongóinak. Szerintem nem fogtok benne csalódni. 🙂

Borító:

Én nem nagyon tudom hova tenni ezt a borítót. Nem lettünk a legjobb barátok, sajnos. 

 

(kép és fülszöveg: www.moly.hu) 

 

Jeff Abbott: Özvegyek klubja

covers_720937.jpg

Szerző: Jeff Abbott
Cím: Özvegyek klubja
Kiadó: Jaffa
Kiadás éve: 2022
Oldalak száma: 368

Két holttest. Két gyilkosság. Két nő, akiket a halál köt össze.
Két férfi hever vérbe fagyva egy raktárban Austinban, Texas fővárosában. Az egyikük kiberbiztonsági szakértő New Orleansból, akinek épp leáldozóban van a szakmai csillaga, a másikuk Austin egyik legsikeresebb befektetői cégének társalapítója. Soha életükben nem találkoztak, semmit nem tudtak egymásról. Mégis egyszerre haltak erőszakos halált egy olyan helyszínen, ahol egyikőjüknek sem lett volna semmi keresnivalója. Mi kötötte össze őket? És vajon mi történhetett velük?A kérdésekre nemcsak a rendőrség igyekszik választ találni, hanem az egymást korábban szintén nem ismerő két feleség is. A két nő összefog, és közösen néznek szembe a befolyásos ellenséggel, aki mindenáron tévútra akarja vezetni a nyomozókat. Miközben mindketten sorra tesznek meg olyan lépéseket, amelyekre korábban képtelennek gondolták volna magukat, gyökeresen megváltozik az életük, és gyökeresen megváltoznak ők maguk is.

 

„Mindig arra verik rá a balhét, aki legkevésbé tud visszacsapni” 

Ez volt az első könyvem a szerzőtől, de nagyon tetszett a stílusa, ezért tervezek még több kötetet elolvasni tőle. Nagyon szépen köszönöm a Jaffa Kiadónak, hogy lehetővé tette számomra egy új szerző megismerését.

A történet röviden:

Kirstent a férje számáról hívják. A hívó fél közli vele, hogy a férje meghalt Austinban. A nő egyenesen odarepül, mert tudni szeretné, hogy mi is történt valójában, ugyanis ő abban a hitben volt, hogy a férje New Yorkban intézi üzleti ügyeit. Az azonosítást követően megindulnak a találgatások, és a nyomozás, hogy mi köze volt egy befektetési cég egyik alapítójához, akivel együtt holtam találták egy raktárban. Nemcsak a rendőrség, de a két férfi özvegye is nyomozni kezd, bár első pillanattól kezdve gyanúsak egymás számára. Ahogy derülnek ki a férjeik életének eltitkolt részletei, úgy növekszik a gyanúsítottak névsora is.

Gondolataim:

Ez a történet nagyon összetett volt. Pontosabban a történet nem, de a megoldásig, és a gyilkos kilétének felfedéséig vezető út sok rejtélyekkel volt körbeölelve.

Nekem tetszett a könyv, gyorsan lehetett vele haladni. Izgalmas volt, pörgős, és egészen a végéig nem derült ki, hogy ki felelős a két férfi haláláért. Tetszett az író stílusa, beszippantott a történet, és nagyon kíváncsi voltam a végkifejletre.

A szereplőkkel nem volt bajom, jól kidolgozott karakterek voltak, bár Kirsten bosszúvágya kissé érdekesen hatott a könyv lapjain. Nem mondom, hogy nem értem meg, kereste a felelőst a férje haláláért, de úgy gondolom, hogy az igazságszolgáltatás a rendőrség feladata. Bár azt is hozzá kell tennem, hogy ebben a történetben leginkább a két özvegy nyomozott, nem a rendőrség.

Érdekes volt olvasni a két házasságban szereplő felek életéről. Akár a korábbi, akár a jelenlegi életéről. Azt gondolná az ember, hogy ismeri azt a személyt, akivel nap mint nap megosztja az életét, de amikor sorra derülnek ki a titkok, az elhallgatott igazságok… Ez számomra meglepő volt, viszont kellett a történet menetébe.

A gyilkos kilétéig vezető út hosszú volt, viszont nagyon jól felépített. Sejteni sem lehetett, hogy ki mozgatja a szálakat. Nekem is volt egy elméletem, ami bevallom csúnyán megbukott. 🙂 

A könyv utolsó lapjai egy izgalmas folytatást sejtetnek, és egy második részért kiáltanak. Remélem lesz folytatása a kötetnek, mert nagyon kíváncsivá tettek az utolsó mondatok.

Eddig ismeretlen volt számomra Jeff Abbott neve, azonban ez a könyv meggyőzött, hogy érdemes figyelmet fordítani rá. Mindenképp szeretnék még olvasni a szerzőtől.

Aki szereti az izgalmas krimiket, ahol egészen a történet végéig lehet izgulni a gyilkos leleplezéséig, annak szeretettel ajánlom ezt a kötetet.

Borító:

Nagyon sokáig nem értetem. Miért egy zuhanó ember van a borítón, amikor az áldozatok nem ilyen módon vesztették életüket? Most, hogy befejeztem a kötetet, már értem, viszont úgy gondolom, hogy nem ehhez a történethez illik. 

 

(kép és fülszöveg: www.moly.hu)

Sienna Cole: Az ígéret szép szó

covers_738097.jpgSzerző: Sienna Cole
Cím: Az ígéret szép szó
Kiadó: Álomgyár
Kiadás éve: 2022
Oldalak száma: 459
 

Mennyit ​ér a becsületed?

Missy Jonesnak, a fiatal és gyönyörű énekesnőnek mindenki fényes karriert jósolt, ám egy nap holtan találják Los Angeles-i lakásában. Minden jel arra mutat, hogy gyilkosság áldozata lett, az elkövető pedig nem más, mint a nő barátja, David Benning. Bár a jómódú gazdasági jogász tagadja a vádat, a bizonyítékok ellene szólnak, és az indítéka is erős.

Az ügy határozottan halad a tárgyalásig, ám minél több részlet kerül napvilágra, annál biztosabbá válik, hogy a gyilkosság csak a jéghegy csúcsa, és az igazság megértéséhez a nyomozóknak jóval messzebbről kell indulniuk. Egy olyan világba kell alászállniuk, amelyet elképzelhetetlen gazdagság, korrupció, sötét vágyak és hamis csillogás ural.

A nyomozás során feltárulnak a bűn városának mélységei, ahol pénzért majdnem bármi megvehető, és ahol a tehetség, a szépség és a fiatalság legfeljebb pillanatnyi boldogságra váltható.

Sienna Cole, az Elmejáték és A köd után című pszichológiai thrillerek szerzője, a fordulatokban bővelkedő cselekményszál mellett ezúttal sem mulaszt el leásni az emberi psziché legmélyére.

„Az emberek fejében él egy naív kép arról, hogy a világ igazságos. A bűnösök megbűnhődnek, a jók pedig elnyerik méltó jutalmukat. De aki körül már megrepedt ez a gyermeki védőburok, és farkasszemet nézett a valósággal, az pontosan tudja, hogy az Úristen nem így válogat.” 

Sokkal többet kell olvasnom Sienna Cole tollából megszülető könyveket. Nagyon köszönöm az Álomgyár Kiadónak, hogy lehetővé tette, hogy megismerjem a szerző munkásságát. Magával ragadott a történet, és nem engedett, egy nyugodt órám sem volt, mert amikor nem olvastam, akkor is körülötte jártak a gondolataim.

A történet röviden:

Missy ígéretes tehetség, gyönyörűen énekel, több tízezren követik a közösségi média felületein, azonban a nagy rivaldafény elkerüli. Egy nap holtan találják az otthonában. A rendőrség a nő barátját gyanúsítja, aki bár tagadja a gyilkosságot, a legkevésbé sincs a rendőrség segítségére az ügy megoldásában. Állítja, hogy ha a rendőrség nem kizárólagosan rá koncentrál, hanem valóban elkezdenek nyomozni, akkor nemcsak a gyilkost találhatják meg, hanem sokkal nagyobb hal is a horgukra akadhat.

Gondolataim:

A szerzőnek akkor szoktam utána nézni, miután belelendültem az olvasásba, vagy befejeztem a könyvet. Nem tudom miért, ne kérdezzétek az okát. 😀 Most is akkor szembesültem azzal, hogy hazai szerzőtől olvasok, amikor már javában faltam a sorokat. Kellemes meglepetés volt ráébredni. 🙂 

Nem is tudom hol kezdjem. A könyv eleje számomra kicsit nehezen indult be, nem nagyon találtuk meg a közös nevezőt. Majd volt egy pont (igazából fogalmam sincs, hogy mikor), amikor azt vettem észre, hogy nem tudom letenni a könyvet. Csak olvastam, és olvastam, és vártam, hogy mikor hull le a lepel a gyilkos kilétéről. Már csak 10 oldal volt hátra a könyvből, és még mindig nem derült ki. Na ekkor már égetően nagy vágyat éreztem, hogy csak egy kicsit belekukkantsak a végébe. Tudjátok, csak fél szemmel, éppen hogy. 😀 De erősebb voltam, mint a kíváncsiságok, kivártam a csattanót, és leesett az állam. De most komolyan, mi volt ez a végén? Hogy érhet véget így a történet? Mikor jön a folytatás? 😀 Az idegeim romokban, komolyan. 😀 Na pontosan ezekért az érzésekért, – amiket kiváltott belőlem a könyv, miután a végére értem, – szeretem a hasonló történeteket.

Izgalmas volt, rejtélyes, fordulatos, minden fejezet tartogatott meglepetéseket, amire még véletlenül sem voltam felkészülve. Aki olvassa az ajánlóimat, az tudhatja, hogy nagyon szeretem a két idősíkon játszódó történeteket. Jelen esetben sem csalódtam. 

A könyv úgy indít, hogy Missyt holtan találják, majd megkezdődik a kihallgatás. Szépen lassan, majd’ két évet visszarepülünk az időben, és a szemünk előtt játszódnak le az események, amelyek Missy tragédiájához vezetnek. Imádtam ezt a szerkezeti felépítést. Azt pedig különösen, hogy több szereplő szemszögéből is megismertük a történteket.

Ez a könyv nemcsak krimi, hanem lélektani történet is. Nagy hangsúlyt kap benne az a minta, amit egy gyerek magával hozhat a szülői házból. Fényűző gazdagság, művészet, korrupció, pénzmosás, mind-mind vitték tovább a generációk. De vajon meddig érhet el a szereplőink keze, szinte büntetlenül? És mire képes egy összetört szívű nő? Megbízhatsz-e abban, akinek szinte minden rezdülését ismered?

Egyetlen egy negatívumot tudok elmondani a történetről. Engem rettenetesen zavart, amikor egy évszám nem számmal volt leírva. Biztos ennek is megvan az oka, hogy miért volt betűvel kiírva, de nekem borzasztóan szúrta a szememet. Ez az egyetlen egy oka, hogy fél csillagot levonok, az egyébként zseniálisan megírt történetből.

Borító:

Imádom a színeit. Erős, intenzív színek, nagyon illik a történethez. A kemény borítón pedig különösen jól mutat. Tökéletes kivitelezés. 

 

(kép és fülszöveg: www.moly.hu)

Guillaume Musso: Holnap

 

covers_451299.jpg

Szerző: Guillaume Musso
Cím: Holnap
Kiadó: Park Könyvkiadó
Kiadás éve: 2022
Oldalak száma: 404

 

Emma New Yorkban él. Harminckét évesen még mindig keresi élete párját. Matthew Bostonban lakik. Egy szörnyű balesetben elvesztette a feleségét, és most egyedül neveli négyéves kislányát. A világhálón ismerkednek meg, és egymásnak írt e-mailjeik alapján hamarosan mindketten arra gondolnak, hogy végre megtalálhatják a boldogságot. Elhatározzák, hogy találkoznak egy manhattani olasz étteremben Ugyanazon a napon és ugyanabban az órában lépnek be az étterem ajtaján. Ugyanahhoz az asztalhoz ültetik le őket – és mégsem fognak soha találkozni.
Hazugságok hálója? Az egyik fél képzelgése? A másik manipulációja? Egy érthetetlen helyzet áldozataiként Matthew és Emma hamar rádöbbennek arra, hogy nem csupán egy meghiúsult találkozóról van szó…

 

„Azokat az őrültségeket sajnálja legjobban az ember, amelyeket nem követett el, amikor alkalma lett volna elkövetni.” 

Már egy ideje kíváncsi vagyok arra, hogy Musso tényleg ilyen jól ír, vagy csak egy kicsit „túl van hype-olva”. 🙂 Most, hogy elolvastam tőle a Holnapot, ami az első könyvem a szerzőtől, kijelenthetem, hogy Musso egy zseni. Nagyon köszönöm a Park Kiadónak, hogy megismerhettem az írót, és ezáltal fel is kerülhetett a kedvenc szerzőim listájára.

A történet röviden:

Matt felesége meghal egy közlekedési balesetben, és a férje egyedül marad a kislányukkal. Nem hagyják nyugodni a történtek, de szépen lassan elkezdi feldolgozni a felesége elvesztését. Egy napon egy garázsvásáron vásárol egy laptopot, ami gyökerestől felforgatja az életét. A laptop ugyanis egy fiatal nőé volt, akivel elkezdenek e-mailen beszélgetni. 

Emma fiatal, egyedülálló nő, aki a szerelmet keresi. Amikor e-mailt kap Matt-től, akkor elkezd reménykedni abban, hogy végre ő is megtalálta a boldogságot. Az email váltások során úgy érzi, hogy a sorozatos sikertelenségnek – már ami a szerelmet illeti – vége, ezért elfogadja Matt vacsorameghívását. Mindketten elmennek a megbeszélt időben, a megbeszélt helyre, azonban mégsem találkoznak. A sikertelen találkozó után felgyorsulnak az események, és egy túlbuzgó számítógépzseni még tovább kavarja azokat a bizonyos lapokat. 

Gondolataim:

Az összes elméletemet, amit a történet végére „tartogattam” azt az író el is lőtte az első 100 oldal alatt. Én meg fogtam a fejemet, hogy mégis mi fog ebből kisülni? Nem nagyon olvasok olyan történeteket, ahol a 2 főszereplő nem ugyan abban az évben él, és csak egy laptop segítségével tudnak kommunikálni. Emiatt az elején kicsit idegennek éreztem magam a történetben, de végül sikerült hozzászoknom, utána pedig alíg bírtam letenni a könyvet. Esténként addig olvastam, amíg már nem láttam a betűket.

Izgalmas, fordulatos, és lebilincselő történetről van szó, ami az utolsó mondatáig fenntartja az olvasó érdeklődését. A főszereplőket az elején nem kedveltem. Matthew-t kissé erőszakosnak találtam, Emma pedig a néha elejtett arrogáns mondataival szintén nem lopta be magát könnyen a szívembe. Majd elkezdett nyomozni Matt elhunyt felesége után, de akkor én már csak pislogni tudtam. Leesett állal faltam a sorokat. 

Musso mindig meg tudott lepni, mert olyan csavaros történetet rakott össze, aminél egy idő után nekem már elméletem sem volt, hogy vajon mi fog történni a következő oldalon. Csak olvastam, és olvastam, majd a könyv végén úgy ledöbbentem, hogy még most sem tértem magamhoz.

Tökéletes kikapcsolódás volt, sokkal többet kaptam, mint amit vártam. Amikor nem olvastam, akkor is folyamatosan az események körül kattogott az agyam, és alíg vártam, hogy ismét elmerüljek a sorok között. A történet végére már Emmát is sikerült megkedvelnem.

Rendkívül akciódús volt a történet, biztos, hogy fogok még olvasni Mussotól, mert ezzel a könyvével engem megvett kilóra. 🙂 

Borító:

Nagyon találó lett a borító. Beszédes, de csak akkor „hallja meg” az olvasó, hogy mit mond, amikor elkezdi olvasni a könyvet, és egyre inkább belemerül.

 

(kép és fülszöveg: www.moly.hu)

Harlan Coben: Az erdő

covers_628673.jpg

Szerző: Harlan Coben
Cím: Az erdő
Kiadó: Jaffa
Kiadás éve: 2020
Műfaj: regény – krimi/thriller
Oldalak száma: 390
 

Húsz ​éve történt. Egy nyári táborozás során négy tinédzser éjszaka kiszökik az erdőbe. Kettőt közülük holtan találnak, a másik kettő azonban hosszas keresés után sem kerül elő. Két évre rá egy sorozatgyilkost elítélnek, ám a bűnöző tagadja, hogy köze lenne a négy fiatal halálához.
Az eltűntek egyike volt Paul Copeland megyei ügyész nővére is. Paul egyedül neveli hatéves kislányát, karrierje is szépen ível felfelé, így egyre kevesebbet foglalkozik a húsz évvel korábbi traumával. Amikor azonban egy gyilkossági ügy szálai hozzá vezetnek, és egy holttestet kell azonosítania, Paul egy árulkodó jel alapján felismerni véli a négy áldozat egyikét – a fiút, aki annak idején nővérével együtt örökre eltűnt az erdőben…
Lehet, hogy Paul nővére mégis életben van? A férfi szép lassan ráeszmél, hogy a múlt sötét és veszedelmes családi titkokat rejteget, amelyek egy csapásra szilánkokra törhetik az életét. Paulnak hamarosan döntenie kell: nem bolygatja tovább a húsz évvel korábbi eseményeket, vagy inkább megpróbálja kideríteni az igazságot.

„Vannak ilyen ritka pillanatok az életben – amikor a színek hirtelen színesebbek lesznek, minden felderül, tisztábban hallod a hangokat, jobban ízlik az étel, és mindig, minden egyes pillanatban ő jár a fejedben, közben pedig tudod, hogy a másik pontosan ugyanezt érzi irántad.” 

Harlan Coben egy zseni. Sokáig gondolkodtam, hogy mivel kezdjem az ajánlót, de mindig csak ez az egyszerű mondat ugrott be. De ez a 4 szó, el is mond mindent. Nagyon köszönöm a Jaffa Kiadónak, hogy elolvashattam ezt a kötetet.

A történet röviden:

A főszereplőnk Paul Copeland, megyei ügyész. 20 évvel ezelőtt a nővérével egy nyári táborban töltenek néhány hetet. A felhőtlen szórakozás azonban tragédiával végződik. Négy fiatal eltűnik az erdőben – köztük Copeland nővére is – . Két társukat rövid időn belül holtan találják, de ketten soha nem kerülnek elő. Az eltűntek utáni nyomozás nem vezetett eredményre.

Eltelik 20 év, és egy rejtélyes gyilkosság felgöngyölítésének a szálai az ügyészhez vezetnek, aki felismerni véli az áldozatban a táborban eltűnt fiút. De ha ő életben volt, akkor vajon a nővére is él, akinek a holtteste soha nem került elő? Copelandet nem hagyja nyugodni az ügy, ezért válaszokat keres. Kezdetben attól, akit a gyilkosságokkal gyanúsítottak. Minél jobban beleássa magát az ügybe, annál borzalmasabb dolgokkal kell szembesülnie.

Gondolataim:

Ez a könyv, te jó ég! Imádtam! Izgalmas volt, feszültséggel teli. Nagyon olvastatta magát, minden fejezet után csak még egyet el akartam olvasni. Minden szabad pillanatomban a kezemben volt a könyv, mert tudni akartam, hogy mi történik a következő oldalon. 

Ahogy belelendültem az olvasásban, az utolsó lapig, az utolsó mondatig folyamatosan éreztem a feszültséget a gyomromban, sőt a bőröm alatt is. Mint egy izzó parázs, ami a benzint várja, hogy robbanjon, és mindent letaroljon. A történet végére ez a parázs fel is izzott, lángolt, és valóban nagyot szólt.

Már a prológus is nagyon erős volt, már akkor tudtam, hogy ez az én könyvem lesz. És milyen igazam lett. Majd megölt a kíváncsiság, mire a könyv végére értem, hogy vajon mi lehet a rejtély megoldása? Elméleteket gyártottam, „nyomoztam”, és nyilván vakvágányra futottam. 🙂 Coben közelébe sem érek. 😀 Egy ilyen történetet megalkotni, ahol a 20 éves szálak összefutnak, és kiderül az igazság, na ahhoz nem kevés tehetség kell.

Nagyon szerettem a párbeszédeket. Rövidek, velősek, helyenként humorosak. Viszont amikor valaki szájából elhangzott az „ezt te nem értheted” mondat, na ott én is robbantam volna. Ráadásul egy feszültséggel teli párbeszéd közepén egy ilyen „ártatlan” mondatot bedob a szerző, na ott majd’ szétfeszített az ideg. Szívem szerint előre lapoztam volna, hogy minél hamarabb választ kapjak a kérdéseimre, de nem tettem, mert minden mondatnak jelentősége van, és félő, hogy lemaradtam volna valami fontosról.

Órákig tudnék még mesélni erről a könyvről, de csak annyit mondok így a bejegyzés végére, hogy olvassátok el, imádni fogjátok. Nekem az idei évem egyik kedvenc olvasmánya lett. 

Alíg várom, hogy a sorozatot is lássam, mert ezek után kizárt, hogy kihagyjam.

Borító:

Nekem az új kiadás van meg. Pontosan a borító miatt figyeltem fel ere a könyvre, majd egy számomra kedves blogger ajánlóját is elolvastam. Figyelemfelkeltő, vonzza a tekintetet. Az ember nem tudna csak úgy elmenni mellette a könyvesboltban, hogy le ne vegye a polcról, és bele ne lapozzon. Illik a történethez.

 

(kép és fülszöveg: www.moly.hu)

Leda D’Rasi: Rítus

 

covers_660815.jpg

Szerző: Leda D’Rasi
Cím: Rítus
Kiadó: Mogul
Kiadás éve: 2021
Műfaj: thriller
Oldalak száma: 498

 

A ​Boszorkánydinasztia sorozat írónője legújabb könyvében fejest ugrik a sötét thriller világába és ezzel új oldalát fedi fel az olvasók előtt! Kegyetlen rítusok, sötét istenek, és a nyomozás, ami talán a pokolba vezet…

Las Vegas a bűn városa. Drog, prostitúció, maffia, és a legdurvább gyilkosságok. A helyi nyomozók ehhez edződtek, és hiszik, őket semmi nem lepheti meg, amit ember elkövetni képes.

Ebben ringatja magát Nick Eckerton is, mégis eláll a szava, amikor egy megnyúzott holttest ügyében kezdi követni a nyomokat. Amit talál, túlmutat a hatóságok munkáján, Nick pedig eddigi hitét átgondolva kezd ráébredni az igazságra: van, amit még Las Vegas bűnben fogant városa sem látott. Egy titkos társaságot, akik sötét rítusokkal szólítják az elfeledett isteneket, és hússal, vérrel, csonttal lakatják jól őket a segítségükért cserébe.

Ismeretlen terep ez, ahová nem rendőr kell, hanem valaki, aki otthon van ebben a világban. És ki lehet az?

Egy fiatal nő, aki nemcsak megjárta a rítusok poklát.

De bele is halt…

 

„A széles látókör az elme villanykapcsolója!” 

Leda lett az egyik kedvenc hazai szerzőm. Már A Dög című könyvével meggyőzött, de a Rítus… hát ez a kötet mindent vitt. Nagyon köszönöm a shop.könyvmogulnak, hogy elolvashattam. 

A történet röviden:

Az események két idősíkon játszódnak, 20 év különbséggel. Újév napján bejelentés érkezik a denveri rendőrségre, hogy az elismert Dr. Stokes és a családja nem elérhető telefonon. A címre Todd Suller járőr megy ki. Kezdetben egy rutin ellenőrzésre készül, de amit ott talál, arra nincs felkészülve. A legborzalmasabb képsorok tárulnak a szeme elé.

20 évvel később a jóképű, ám forrófejű gyilkossági nyomozót, Nick Eckertont egy közúti balesethez hívják. Első ránézésre egy hétköznapi balesetnek tűnik, azonban amikor az egyik autóból előkerül egy bőrétől megfosztott holttest, akkor a nyomozás teljesen más irányt vesz. A nyomok egy korábbi gyilkossághoz vezetnek. Nick teljes erővel veti bele magát a nyomozásba, de gyorsan rá kell jönnie, hogy nem egy „egyszerű” gyilkost keres. 

Gondolataim:

Nagyon sok mindent tudnék írni még az előző blokkban a történetről, azonban még véletlenül sem szeretnék akár csak egy fél mondattal is spoilert meglebegtetni. Egy könnyen emészthető olvasmányra számítottam, amikor ebéd után (ezt fontos kihangsúlyoznom 🙂 ) kézbe vettem a könyvet. Gondolom nem vagyok egyedül, amikor azt mondom, hogy olvasás során mindig magam előtt látom a jelenetet. Nos, az első fejezetnél már megremegett a gyomrom, vele együtt az ebéd is. 😀 Hírtelen elgondolkodtam, hogy mibe választottam én bele. 😀

Most, hogy már végeztem a könyvvel, már meg tudom válaszolni ezt a kérdést. 😀 Az eddigi olvasmányaim közül a legdurvább, legbrutálisabb, és egyik legjobban megírt thriller egyikébe. Nagyon furán hangzik, figyelembe véve magát a történetet, de azt kell mondanom, hogy ez egy zseniális és egyben megdöbbentő kötet volt.

Több szálon fut a cselekmény. Első ránézésre semmi közük egymáshoz. Folyik a nyomozás, hullanak ki a csontvázak a szekrényből (itt most képletesen kell érteni), de akkor mégis mit keres a történetben egy kisgyerek, és egy mindenki által rettegett papnő? A könyv végére ezek a szálak szépen lassan összeforrnak, és mindenkinek meglesz a szerepe. De ahogy ezt Leda végigvezeti, az elképesztő. A végkifejlet pedig ledöbbentett. Még mindig azon gondolkodom, hogy hol siklottam el felette? Volt rá utaló jel, csak én nem vettem észre?

Tökéletesen felépített történet volt. Hiába utaztunk újra és újra 20 évvel korábbra az eseményekben, ez kellett ahhoz, hogy teljes képet kapjunk, és megértsük a szereplőink döntéseit.

Ha már a szereplők. Hiába gondolkodom, nem tudnék megnevezni egyet sem, akivel szimpatizáltam volna. Nem lettek kedvenceim, nagyon rejtélyesek voltak, mégis azt mondom, hogy jól kidolgozott karaktereket kaptunk.

A könyv egész hangulata nyomasztó, de mégis beférkőzött 1-1 humorosabb mondat, vagy gondolat, ami valamelyest oldotta ezt a feszültséget, amit az olvasó érez. Emiatt is, és a történet miatt is csak azoknak ajánlom ezt a kötetet, akik meg tudnak birkózni a sötét hangulattal, és nem rettennek el az okkultizmus világától.

Borító:

A borító alapján egy emészthető, kicsit borongósabb történetre számítottam. Emiatt is figyeltem fel a könyvre azon túl, hogy Leda írta, és el kell olvasnom. A könyv elolvasása után azt mondom, hogy ez a fekete szín illik a könyv hangulatához, azonban a vörös még jobban illene. De hogy miért mondom ezt, ahhoz el kell olvasni és a kötetet, és kiderül. 🙂

 

(kép és fülszöveg: www.moly.hu) 

Csernovszki-Nagy Alexandra: Az írisz titka

covers_705069.jpgSzerző: Csernovszki-Nagy Alexandra
Cím: Az írisz titka
Kiadó: NewLine
Kiadás éve: 2021
Műfaj: történelmi romantikus-krimi
Oldalak száma: 650

„Tudtam, ha visszaölelem, elveszek a karjaiban, s arra kérem, maradjon velem örökké, bármi is legyen az ára…”

1869–1870.
Lina egyre kétségbeesettebben vágyik a szabadsága után. Élete minden perce gyötrelem a férje mellett. Mi történik a házasságuk utolsó egy éve alatt? Lina foggal-körömmel harcol Gyula ellen, vagy behódol neki? Kettejük macska-egér harcának milyen véget szán a sors?
1873–1874.
Lina továbbra is Antónia ügyében nyomoz, melynek szálai szövevényesebbek, mint bárki hitte volna. Valaki bravúrosan mozgatja a szálakat a háttérből. Ki irányítja a történéseket és miért? Lina rálel az igazságra? Történetük Mártonnal boldog véget ér?
Az utolsó részből minden kiderül!
Mindeközben szépen lassan feltárul előttünk egy kezdetektől halálra ítélt házasság történetének végső felvonása.

 

„…a szív mennyi fájdalmat képes elviselni? S az enyém miért őt szereti még mindig, a történtek ellenére is?”

Nagyon szépen köszönöm az Írónőnek, hogy elolvashattam Lina történetét. Az egyik szemem sír, a másik nevet. Örülök, hogy megjelent a kötet, mert már nagyon vártam, de amikor kibontottam a csomagot, összeszorult a szívem, mert tudtam, hogy ezzel a résszel véget ér Gyarmaty Karolina története. 

A történet röviden:

Ahogy az előző részek esetében már megszokhattuk, két idősíkon futnak az események, mégsem esnek egymástól olyan távol. Az 1860-as évek végén, Lina házasságának utolsó évében járunk. A férje továbbra is válogatott kínzási módszerekkel keseríti meg az életét, és teszi tönkre Linát testileg, és lelkileg. Még a beosztottjaik sem sietnek a segítségére, sőt. De vajon ezt a börtönt, amibe a férje kényszerítette, meddig fogja bírni egyedül? 

A történet, napjainkban játszódó részeiben Lina tovább nyomoz Antónia eltűnésének ügyében, azonban minél mélyebbre ás, annál több név, és annál több holttest kerül elő. Rejtélyes levelek, rég elfeledett sorsok, meglepő fordulatok emberi kapcsolatokban. Vajon mindenkiben megbízhat Lina, akit magához közel érez?

Gondolataim:

Az első sorától az utolsóig imádtam. Izgalmas, fordulatos, végig fenntartotta az érdeklődésemet. Számomra Csernovszki-Nagy Alexandra a magyar Agatha Christie, ha krimiről van szó. Linával nyomoztam, nekem is megvoltak a gyanúsítottaim, de még véletlenül sem találtam ki, hogy ki mozgatja a szálakat. A végére már mindenkit gyanús volt, legyen gazdag vagy szegény családból származó. 🙂

Az Írónőnek köszönhetem, hogy a történelmi regények elnyerték a tetszésemet. Amíg be nem mutatta nekem Linát, és az ő történetét, nem igazán vettem a kezembe olyan könyvet ami a múlt században játszódott. Ma már tudatosan keresem a hasonló könyveket.

Vannak olyan szerelmek, olyan szereplők, amelyek és akik mélyen megérintenek. Ilyen volt Lina és Márton szenvedélyekkel teli, ámbár tiltott szerelme. Az a gyötrődés, az a kín, amit egymás közelében éreztek csak azért, mert az adott időben nem a szívükre hallgattak, hanem az eszükre, az szinte kiabál a lapokról. Nem tud elsiklani felette az olvasó, mert ő is érzi azt a fájdalmat, azt a szomorúságot, amit a főszereplőinknek át kellett élni. Sok kérdésre választ kapunk, és úgy tisztul ki előttünk a kép, ahogy egy művész viszi fel a festéket a vászonra. Minden egyes apró momentum fontos, hogy összeálljon a történet a könyv végén.

A történet során majdnem mindegyik főszereplőt megkedveltem. Azt, hogy kik azok, akik nem lettek a szívem csücskei, nem árulom el, mert az már spoiler lenne a történetre nézve. 🙂 

Nagyon szeretem Szandi írásmódját, ahogy a régies kifejezéseket használja. Sok esetben a lábjegyzet segít az olvasónak a szavak jelentésében, bár volt jó néhány olyan kifejezés, amit gyerekkoromban vidéken is használt az idősebb generáció. Jól esett egy kicsit nosztalgiázni, és visszarepülni azokba az időkbe.

Lina továbbra is az egyik kedvenc szereplőm volt a történet során. Megjárta a poklot, de nem tudta senki megtörni. Kiszabadult, és erősebb, mint valaha.
Számomra tökéletes az egész sorozat. Nemcsak Gyarmaty Karolina története, hanem Mimi nénié is, aki szintén egy erős, független, és határozott személyiség. Aki mer nem-et mondani akkor is, amikor mindenki fejet hajt. Lina is pontosan ilyen karakter. Volt kitől örökölnie. 🙂 Bátran mondhatom, hogy Lina példakép.

Nem tudom elégszer megköszönni az Írónőnek, hogy megmutatta nekem, hogy a történelmi regények, és maga a történelem, az nem az ördögtől való. Ha Alexandrával nem találkozom a kellő időben, akkor én még mindig messze elkerülném a történelmi ihletésű köteteket.

Szóval Szandi, nagyon köszönöm Neked! Köszönöm az élményt, köszönöm Lina történetét, köszönöm, hogy tanulhattam tőled, és köszönöm a kedvességed! Már nagyon várom a következő regényedet! 🙂

Borító:

Imádom! Gyönyörű, hangulatos, és annyira illik a történethez, a könyv egész hangulatához! Örülök, hogy a könyvespolcom éke lehet!

 

Mindenkinek ajánlom a sorozatot, aki szereti a 19. században játszódó krimivel, és romantikával fűszerezett történeteket.

 

(kép és fülszöveg: www.moly.hu)

A. M. Jenkins: Night Road – Éjjeli utazás

 

covers_41776.jpgSzerző: A. M. Jenkins
Cím: Night Road – Éjjeli utazás
Kiadó: Könyvmolyképző
Kiadás éve: 2019
Műfaj: Szórakoztató irodalom – krimi
Oldalak száma: 286

 

A fiú arra kényszerül, hogy váratlanul útra keljen.
Erőt kell gyűjtenie, hogy szembeszálljon legsötétebb félelmeivel… Cole számára az élet kötéltánc. A napfény a halálos ellensége: egyetlen hiba elég hozzá, hogy csapdába essen és egy koporsó fedelét bámulja belülről az örökkévalóságig…

 

 

 

Ezennel a 6 könyvből álló TBR listámból egyet ki is húzhatok. 

Köztudott, hogy imádom a vámpíros történeteket, ezért is vettem meg ezt a könyvet egy raktárvásár alkalmával. Nem nagyon szokott foglalkoztatni, hogy molyon milyen értékelései vannak egy kötetnek, mert volt arra példa, hogy egy 90% feletti könyvet nagyon nem szerettem, de olyan is, ami nagyon alacsony százalékon állt, és mégis kellemes csalódást okozott.

Ennél a könyvnél viszont megértem az alacsony százalékos értéket. Bajban vagyok, hogy írjam le, hogy miről is szólt, mert gyakorlatilag semmiről.

A történet röviden:

A főszereplőink az éjszaka szülöttei, nem mehetnek napra, mert bár csontig ég a bőrük, mégsem halnak meg, és kizárólag vérrel táplálkoznak. Mégsem hívhatjuk őket vámpíroknak, ugyanis ők hemorovok, röviden hemók. Az omnik, vagyis az emberek biztosítják számukra a táplálékot. Vagy önszántukból, vagy tudtukon kívül.

Sandor, egy gyakorlott hemo elkövetett egy hibát. Megölt egy omnit. A véletlen balesetet Gordonak hívják, aki egy durcás kisgyerek. Valahol megértem őt is, mert nem könnyű egyik pillanatról a másikra elveszíteni önmagát, és az új környezethez, az új életéhez alkalmazkodni, na de a kocsi hátsó ülésén duzzogni, az azért nekem sok volt.

Johnny (a hemok vezére (?) ) hazahívja Colet, egy másik tapasztalt és sokat látott hemot, hogy segítsen Sandornak, vezessék be Gordot a világukba. Bár nem megy minden zökkenőmentesen, igyekeznek eleget tenni a kérésnek. Autóba ülnek, és mennek egyik helyről a másikra.

Na kb ennyiről szól a történet.

Gondolataim:

Elolvastam, mert reméltem, hogy valami csak kisül ebből a sztoriból, kapunk valami pluszt, de csalódnom kellett. Ha egy kicsit hosszabb lett volna a történet, hátha olvasmányosabb lett volna! Sajnáltam, hogy a szereplők nem voltak kidolgozva, szinte semmit nem tudtunk meg róluk. Oké, Cole fotózott, viszont engem, mint fotóst mélyen érint, hogy állítása szerint szerette csinálni, mégis félvállról vette a képeket. A képek történeteket mesélnek, érzéseket adnak át, emléket állítanak. Nem csak úgy vannak.

Sajnáltam, hogy mindenbe belepiszkáltunk egy kicsit, de semmiről nem tudtunk meg konkrétumot. Honnan jött Johnny? Ki ő? Mi Sandor története? Vagy ki az a titokzatos hemo, és mi lett volna az ő szerepe a történetben? Több kérdésem van most hogy elolvastam a könyvet, mint mielőtt elkezdtem volna, ugyanis a fülszöveg nem sok útmutatást nyújt. Bár most, a könyv elolvasása után azt kell mondanom, hogy nem túl sok köze van a történethez.

Azon pedig különösen jót mosolyogtam, hogy a molyon a címkék között a pszicho-thriller szerepel. Hát ez a könyv minden, csak nem pszicho-thriller. 🙂

Borító:

Nem rossz, de nem az igazi. Amikor ránézek, mindig a Vámpírnaplók (a sorozat) egyik jelenete jut eszembe. 

Sajnálom, de nem tudom jó szívvel ajánlani senkinek ezt a könyvet, mert rettenetesen unalmas, kidolgozatlan a történet is és a szereplők is, és gyakorlatilag semmiről nem szól. Jó szívű akartam lenni és 3 csillagot adni, de nem tudok. 

 

(kép és fülszöveg: www.moly.hu)

Agatha Christie: Az Ackroyd-gyilkosság

covers_443922.jpgSzerző: Agatha Christie
Cím: Az Ackroyd-gyilkosság
Kiadó: Helikon
Kiadás éve: 2017
Műfaj: krimi
Oldalak száma: 346.

King’s Abbot békés falucska. Mindenki ismeri egymást, mindenki mindenkiről mindent tud, vagy tudni vél. Ám egyszer csak rejtélyes gyilkosság kavarja fel az álmos hétköznapokat. Vajon kinek állt érdekében meggyilkolni a környék leggazdagabb emberét? A számtalan gyanúsított egyikének sincs alibije, s rendre kiderül, hogy titkok lappanganak a nyugodt felszín alatt. Hercule Poirot, a belga mesterdetektív előtt semmi nem maradhat sokáig rejtve, holott nyomozása során nem használ más eszközt, csupán „szürke agysejtjeit”.

Agatha Christie regénye változatlanul lebilincselő olvasmány.

 

Hivatalosan is Agatha Christie rajongó lettem, úgyhogy meg is rendeltem a következő könyvet. 🙂 Nem terveztem elolvasni ezt a kötetet, de Csaba, a Könyvelem csatornáról olyan lelkesen beszélt erről a könyvről, hogy abszolút meggyőzött, hogy olvassam el. És milyen jól tettem, mert egyszerűen imádtam. 

Nem árulok el nagy titkot, ha azt mondom, hogy Christie ismét túljárt az agyamon, mert a könyv végére már mindenkit meggyanusítottam a gyilkossággal, csak magát a gyilkost nem. 😀 Ismét egy izgalmas, olvasmányos és fordulatos kötetet olvashattam. Már alíg várom, hogy meghozza a futár a következő olvasmányomat, és belekezdjek. (Amint időm és a fiatalúr engedi. 😀 )

A történet röviden:

Az események egy kis angol falucskában játszódnak, ahol mindenki ismer mindenkit, ahol házhoz megy az orvos, és mindenkinek megvan a saját véleménye mindenről, amit nem fél elmondani annak, aki éppen jelen van. A falu orvosa egy rejtélyes telefonhívást kap, hogy Roger Ackroyd-ot meggyilkolták. Útnak is indul, hogy kiderítse mi történt. A helyszínre érve valóban holtan, a nyakából kiálló tőrrel találja Ackroyd-ot. 

Az orvos szomszédságába időközben új szomszéd költözik, aki mint kiderült, a híres Hercule Poirot, aki Ackroyd unokahúgának felkérésére elvállalja, hogy részt vesz a nyomozásban, és segít kézre keríteni a tettest. A ház lakói között megindulnak a találgatások, a gyanúsítgatások, az elmélet gyártások, hogy ki ölhette meg a falu híresen gazdag emberét.

Gondolataim:

Ismét egy csavaros nyomozáson vagyunk túl, ahol a tettes személye engem is megdöbbentett. Poirot csapongó eszmefuttatásain néha én sem tudtam kiigazodni, és most is ámulattal töltött el, hogy mégis hogyan sikerült eljutnia a gyilkosig, és rájönni az indítékra. Nem kerülte el semmi a figyelmét, minden apró részletre figyelt. Egyszerűen zseniális. Alíg várom a következő történetet. 😀

Természetesen, mint minden faluban, itt is vannak minden lében kanál emberek, ilyen volt az orvos testvére is, aki néha az agyamra ment azzal, hogy ő mindent jobban tud mindenkinél. Mindenbe beleütötte az orrát, neki aztán mindent tudnia kell. 🙂 A kapu előtt egy padon, ahogy pásztázza a környéket, minden gond nélkül el tudom képzelni. 😀

Ebből a könyvből sem hiányozhatott a romantikus szál, amin személy szerint egy kicsit meglepődtem. Mármint nem a romantikán, hanem hogy kik között szövődött szerelmi kapcsolat. 

A történetet az orvos szemszögéből ismerjük meg. Poirot-val együtt nyomoznak a gyilkos után, így, bár ő az elbeszélője az eseményeknek, a nyomozó munkásságát is végigkövethetjük.

Abszolút kedvencem minden Christie könyv végén Poirot összefoglalója. Ahogy szépen sorban, tényekről tényekre, eseményekről eseményekre felvázolja előttünk mikor mi, és hogy történt. Csak ismételni tudom magam, egyszerűen zseniális!

Borító:

Elég sok borítóval jelent meg a könyv, ezért arról konkrét véleményt nem tudok mondani, de talán a legújabb az, ami nekem a legjobban tetszik. 

Ezt a kötetet is szívből ajánlom mindenkinek, aki szereti az izgalmas krimiket, és aki szeretne megismerkedni Agatha Christie munkásságával.

 

(kép és fülszöveg: www.moly.hu)

Mit olvasnék a Lettero Kiadótól?

Sziasztok!

Mostanában eléggé el vagyok tűnve, de egy 1 hónapos baba mellett annak is örülök, ha délig sikerül megreggeliznem, és meginnom a közel 5 órája kihűlt kávémat. 😀 Az olvasás ennek fényében háttérbe szorult, néha 1-2 oldalt sikerül elolvasnom, de bízom benne, hogy lassan lesz egy napirendünk, és tavasszal már ismét gyárthatom a bejegyzéseket, és hozhatom nektek a könyvélményeimet. 🙂

Addig viszont érdeklődéssel figyelem ki mit olvas, hallgatom (néha nézem) a kedvenc youtubereim videóit, összefoglalóit, és gazdagítom az elolvasandó könyvek listáját. 🙂

Előző évben Evelin youtube csatornáján ( Pergamenre hányt szavak – YouTube) talán leginkább azokat a videókat vártam, amiben kiadók szerint választ olvasnivalót. Sok könyvvel sikerült gazdagítani a listámat ennek köszönhetően, és én is kedvet kaptam ahhoz, hogy ne csak 2-3 kiadó könyveit olvassam. Akkor sajnos nem tudtam csatlakozni a kihívásához, viszont terveim között szerepel bepótolni.

Addig én is nézelődtem az olvasnivalóim között, és vannak olyan kiadók, akik szerepelnek ugyan a TBR listámon, de valamiért még nem sokat olvastam tőlük.

Ilyen pl. a Lettero Kiadó. Mindig megcsodálom a könyveik borítóit, mert például a női regények valami fantasztikusak. Már azok miatt is megjön a kedvem az olvasásukhoz, és szeretnék belőlük minél több kötetet a polcomon tudni. Komolyan, már ránézni is öröm. 🙂

Néhány címet szeretnék megemlíteni, ami különösen felkeltette a figyelmemet.

Női regények:

1, Nicky Pellegrino – Az élet receptje
(6670) Az élet receptje · Nicky Pellegrino · Könyv · Moly
covers_618150.jpg

2, Nicky Pellegrino – Egy év Velencében
(6671) Egy év Velencében · Nicky Pellegrino · Könyv · Moly
covers_538489.jpg
3. Lindsey Kelk – Egy lány sorozat
(6671) Aki mer, az nyer · Lindsey Kelk · Könyv · Moly
covers_326593.jpg
(6671) Az olasz kaland · Lindsey Kelk · Könyv · Moly
covers_430436.jpg

(6671) Mit akar egy lány? · Lindsey Kelk · Könyv · Moly
covers_519488.jpg

Kimi/Thriller:

1, Sharon Bolton – Halj meg kétszer!
(6671) Halj meg kétszer! · Sharon Bolton · Könyv · Moly
covers_535877.jpg

2, Sharon Bolton – Egyikünk hazudik
(6675) Egyikünk hazudik · Sharon Bolton · Könyv · Moly
covers_464082.jpg

3, Riley Sager – Három lány
(6674) Három lány · Riley Sager · Könyv · Moly
covers_463712.jpg

Amint a kisfiam engedi, igyekszem ezeket a köteteket beszerezni, és elolvasni, mert mindegyik nagyon érdekesnek, izgalmasnak tűnik. 🙂

Evelin, remélem nem haragszol, ha követem a példádat 🙂

 

(borítóképek: www.moly.hu)