Címke: könyv

by - Itt lehet hozzászólni!

Ellyne: Fagyos december

 

covers_640409.jpg

Szerző: Ellyne
Cím: Fagyos december
Kiadó: PublishDrive
Kiadás éve: 2021.
Műfaj: ifjúsági romantikus
Oldalak száma: 546.

Vannak pillanatok, amikor újrakezdjük. Vannak pillanatok, amiket sosem felejtünk. És vannak pillanatok, amiket örökre kitörölnénk az életünkből.
Mila és Reed sosem voltak barátok. Sőt, az érzés, ami leginkább jellemezte a kapcsolatukat, az az utálat. De miért vagyunk képesek annyira gyűlölni valakit, amikor visszatükrözi minden létező hibánkat? Erre a kérdésre keresi a választ Mila és Reed, amikor a lány egy késő éjszakai baleset után felébred. Azt viszont nem érti, hogy mi történt Reed-el. Ő már nem az az ember, akit azelőtt megismert.
Már semmi nem olyan, mint azelőtt…

 

 

„A család számunkra jelenthet bármit. Mindenkinek mást. Lehet egy állat, egy partner, egy szülő. Vagy mindenből kettő. Lehet csonka család, mint az enyém. De egy biztos, hogy a család, az mindig család marad, még akkor is, ha mások az ellenkezőjét állítják.”

Először is szeretném megköszönni az Írónőnek, hogy elküldte nekem a könyvét. Bevallom őszintén, amíg Evelin meg nem keresett, addig nem is hallottam a Fagyos decemberről. Elolvastam a címkéket, hogy milyen történetről van szó, ifjúsági, romantikus, és nekem ennyi elég is volt, naná, hogy szívesen fogadtam a könyvet. 🙂 Kicsit aggódtam, hogy sokáig fog tartani az olvasás, mert csak korlátozott időm van erre a szenvedélyemre, de meglepően gyorsan a végére értem, ami annak köszönhető, hogy imádtam. 🙂 Alíg bírtam letenni, babakocsiban altatásnál, állva, simán olvastam akár másfél órát is. 😀

A történet röviden:

A főszereplőnk Mila középiskolás, a nagybátyjával él együtt. Az anyja pici korában elhagyta, az apja pedig szolgálat teljesítés közben meghalt. Egy baleset miatt kórházba kerül, ahol egy hétig kómában fekszik. Amikor magához tér, az emlékei homályosak, és fura módon mindenki hallgat a balesetről. 

Ez a baleset azonban a sarkaiból fordította ki Mila világát. A legfurább az volt a számára, hogy Reed, az ősellensége, elkezd hozzá közeledni, feltűnően kedves, figyelmes, és a védelmébe veszi, amikor az iskolatársak rajta köszörülik a nyelvüket. Na de vajon mi változhatott meg a baleset óta, hiszen ők egy családi viszály miatt soha nem jöttek ki egymással? Mi történt Reed-del, hogy hírtelen ilyen gondoskodó lett? 

A történet során a középiskolások mindennapjaiba tekintünk bele, hétről hétre követjük az eseményeket. Megismerjük a baleset körülményeit, megtudjuk, hogy mi is vezetett oda, hogy 2 jó barát, történetesen Mason, Mila nagybátja, és Lucas, Reed apja szóba sem állnak egymással, a közös cégüket is felszámolták, és ez miként hatott ki a fiatalokra.

Gondolatok:

Nagyon tetszett a váltott szemszög, mert így Mila és Reed fejében is „jelen voltunk”. Külön külön is megismerjük az érzéseiket, a vívódásaikat. Mindkét karaktert nagyon szerettem, bár Reednek néha kiosztottam volna egy baráti nyaklevest. 🙂  Mila bizonytalanságát a jövőjével kapcsolatban kompenzálta az elszántsága és a határozottsága, hogy képes volt kiállni magáért, és az első elutasítás után nem adta fel, ment tovább.

Nagyon szerettem Mason és Lucas karakterét, jókat röhögtem néhány beszólásukon. Mason különösen elképesztő karakter. A semmiből felépíti a saját, jól menő vállalkozását, és felneveli a testvére lányát. Teljesen új volt a helyzet, mégis szerintem példaértékűen helyt állt.

Az iskolapszichológus pedig… Zseniális az a nő. 🙂 Most komolyan, az én időmben miért nem voltak ilyen személyek az iskolában? 🙂

Ebben a történetben megvan minden, amit én szeretek, és ami számomra pozitív egy kötetben. Tudtam nevetni rajta, tudtam sírni, reméltem, szurkoltam, néha dühöngtem.

Nem volt összecsapva a történet, a meghatározó részek jól kidolgozottak voltak, az pedig külön tetszett, hogy bár szinte egy egész iskolai évet ölel fel a könyv, mégsem unalmas. Pontosan leírja, milyen kegyetlenek tudnak lenni egymással a diákok egy iskolában, a saját frusztrációjukat hogyan vezetik le a másikon, és mennyire nem törődnek azzal, hogy ez hogyan hat a másik emberre.

Hosszú-hosszú oldalakat tudnék még írni erről a történetről, de sajnos véges a karakterszám. 🙁

Összegezve: imádtam! Számomra ez egy abszolút 5 csillagos történet volt. 🙂 Egy mély érzelmekkel teli történet, amiben nincs felesleges szócséplés, megvan benne a megfelelő mennyiségű dráma, még sincs eltúlozva. Már alig várom a következő könyvet. 🙂

Borító: 

Csodaszép! A színvilága nagyon közel áll a szívemhez.

 

(kép és fülszöveg: www.moly.hu)

by - Itt lehet hozzászólni!

Trish Cook: Éjjeli napfény

covers_485934.jpgSzerző: Trish Cook
Cím: Éjjeli napfény
Kiadó: Maxim
Kiadás éve: 2018
Műfaj: ifjúsági
Oldalak száma: 222. 

A ​17 éves Katie Price egy ritka betegséggel él együtt: minimális mennyiségű napfény is halálos fenyegetés a számára. Mivel napközben muszáj a házban maradnia, társaságul csupán megözvegyült apja és legjobb (na jó, igazból az egyetlen) barátja szolgál. Katie világa csak azután teljesedik ki, hogy lement a nap: ilyenkor fogja a gitárját, és a helyi pályaudvaron játszik a jövő-menő utasoknak.
Charlie Reed valaha sztáratléta volt, és az életében most épp nagy változások vannak készülőben – ő az a fiú, akiért Katie a távolból titokban már évek óta rajong. Miután egy este meglátja a gitározó lányt, a sorsaik összeforrnak, és egy csillagokon átívelő szerelem veszi kezdetét.
Miközben támogatják egymást céljaik elérésében, és egymásba szeretnek a nyári éjszakák leple alatt, Katie és Charlie között olyan szoros összeköttetés alakul ki, ami elég erős ahhoz, hogy megváltoztassa őket – és mindenki mást is körülöttük –, örökre.

„Ahol van szándék, ott van megoldás is”

Az Éjjeli napfény még 2018-ban jelent meg a Maxim kiadó gondozásában, és rendhagyó módon én sokkal hamarabb láttam a filmet, mint ahogy a könyvet a kezembe vettem volna. Ennek okát nem is keresem, de úgy érzem most volt itt az ideje elolvasni. 

A történet röviden:

A főszereplőnk Katie Price, a 17 éves kamasz, aki egy olyan ritka genetikai betegségben szenved, aminek következtében a legapróbb napsütés is halálos lehet a számára. A nappalokat a szobájában tölti, csupán két, hozzá közel álló személy van (az orvosát leszámítva) akivel a mindennapjait tölti. Az egyik az apja, a másik pedig a legjobb barátnője, Morgan. Egyetlen szórakozása, hogy éjszakánként a vasútállomáson gitározik. Mivel napközben nem hagyhatja el a házat, ezért magántanulóként végezte el a középiskolát, az osztálytársaival hosszú évek óta nem találkozott. Így nem ismerheti Charlie Reed sem. Katie viszont mindent tud a fiúról. Az ablakban ülve figyeli ahogy minden nap elhalad a házuk előtt.

Egyik éjszaka váratlanul összefutnak a vasútállomáson, és bár Katie gyakorlatilag hazáig menekül tőle, Charliet nem olyan egyszerű lerázni. Itt kezdődik az ő történetük.

Gondolatok:

Katievel nagyon együtt tudok érezni, ugyanis gyerekkoromban szinte az egész nyarat a házban töltöttem. Kora reggel és este, amikor már nem tűzött a nap, akkor kimehettem. Nagyon fehér bőrű vagyok, a legerősebb naptej sem képes megakadályozni, hogy akár az árnyékban is rákvörösre égjek. A tavasz első napsugaraitól is képes vagyok olyan pirosra égni, mint az érett paradicsom.

Talán emiatt is állt hozzám olyan közel ez a történet. Charlie kreativitása, és kitartása nagyon tetszett. Az unalmas hétköznapokat képes volt feldobni jobbnál jobb programokkal, hogy Katie érezze, hogy nem marad ki semmiből. Ő és Morgan, aki Katie egyetlen barátja, és aki elfogadja a betegségével együtt, voltak a kedvenc karaktereim. De itt megemlíteném Katie apját, aki miután egy balesetben elvesztette a feleségét egyszerre volt apa és anya, Katie barátja, támasza, és maga mögött hagyta a munkáját, a szenvedélyét, hogy a lánya mellett legyen.

Katieben viszont csalódtam, mert a felelőtlenségével megpecsételte a saját sorsát. Azt várta, hogy felnőttként kezeljék, mégis gyerekként viselkedett.

A könyv vége nagyon megviselt, egészen konkrétan zokogtam rajta. Mondjuk a filmen is.

Borító:

Nem igazán rajongok a filmes borítókért, mert nekem nem adnak semmi pluszt, így ennek a borítónak sem tulajdonítottam nagy jelentőséget.

 

Aki szereti a megható történeteket, annak csak ajánlani tudom ezt a kötetet. Csak azt sajnálom, hogy nagyon rövidke volt. 

(kép és fülszöveg: www.moly.hu)

by - Itt lehet hozzászólni!

Agatha Christie: Az Ackroyd-gyilkosság

covers_443922.jpgSzerző: Agatha Christie
Cím: Az Ackroyd-gyilkosság
Kiadó: Helikon
Kiadás éve: 2017
Műfaj: krimi
Oldalak száma: 346.

King’s Abbot békés falucska. Mindenki ismeri egymást, mindenki mindenkiről mindent tud, vagy tudni vél. Ám egyszer csak rejtélyes gyilkosság kavarja fel az álmos hétköznapokat. Vajon kinek állt érdekében meggyilkolni a környék leggazdagabb emberét? A számtalan gyanúsított egyikének sincs alibije, s rendre kiderül, hogy titkok lappanganak a nyugodt felszín alatt. Hercule Poirot, a belga mesterdetektív előtt semmi nem maradhat sokáig rejtve, holott nyomozása során nem használ más eszközt, csupán „szürke agysejtjeit”.

Agatha Christie regénye változatlanul lebilincselő olvasmány.

 

Hivatalosan is Agatha Christie rajongó lettem, úgyhogy meg is rendeltem a következő könyvet. 🙂 Nem terveztem elolvasni ezt a kötetet, de Csaba, a Könyvelem csatornáról olyan lelkesen beszélt erről a könyvről, hogy abszolút meggyőzött, hogy olvassam el. És milyen jól tettem, mert egyszerűen imádtam. 

Nem árulok el nagy titkot, ha azt mondom, hogy Christie ismét túljárt az agyamon, mert a könyv végére már mindenkit meggyanusítottam a gyilkossággal, csak magát a gyilkost nem. 😀 Ismét egy izgalmas, olvasmányos és fordulatos kötetet olvashattam. Már alíg várom, hogy meghozza a futár a következő olvasmányomat, és belekezdjek. (Amint időm és a fiatalúr engedi. 😀 )

A történet röviden:

Az események egy kis angol falucskában játszódnak, ahol mindenki ismer mindenkit, ahol házhoz megy az orvos, és mindenkinek megvan a saját véleménye mindenről, amit nem fél elmondani annak, aki éppen jelen van. A falu orvosa egy rejtélyes telefonhívást kap, hogy Roger Ackroyd-ot meggyilkolták. Útnak is indul, hogy kiderítse mi történt. A helyszínre érve valóban holtan, a nyakából kiálló tőrrel találja Ackroyd-ot. 

Az orvos szomszédságába időközben új szomszéd költözik, aki mint kiderült, a híres Hercule Poirot, aki Ackroyd unokahúgának felkérésére elvállalja, hogy részt vesz a nyomozásban, és segít kézre keríteni a tettest. A ház lakói között megindulnak a találgatások, a gyanúsítgatások, az elmélet gyártások, hogy ki ölhette meg a falu híresen gazdag emberét.

Gondolataim:

Ismét egy csavaros nyomozáson vagyunk túl, ahol a tettes személye engem is megdöbbentett. Poirot csapongó eszmefuttatásain néha én sem tudtam kiigazodni, és most is ámulattal töltött el, hogy mégis hogyan sikerült eljutnia a gyilkosig, és rájönni az indítékra. Nem kerülte el semmi a figyelmét, minden apró részletre figyelt. Egyszerűen zseniális. Alíg várom a következő történetet. 😀

Természetesen, mint minden faluban, itt is vannak minden lében kanál emberek, ilyen volt az orvos testvére is, aki néha az agyamra ment azzal, hogy ő mindent jobban tud mindenkinél. Mindenbe beleütötte az orrát, neki aztán mindent tudnia kell. 🙂 A kapu előtt egy padon, ahogy pásztázza a környéket, minden gond nélkül el tudom képzelni. 😀

Ebből a könyvből sem hiányozhatott a romantikus szál, amin személy szerint egy kicsit meglepődtem. Mármint nem a romantikán, hanem hogy kik között szövődött szerelmi kapcsolat. 

A történetet az orvos szemszögéből ismerjük meg. Poirot-val együtt nyomoznak a gyilkos után, így, bár ő az elbeszélője az eseményeknek, a nyomozó munkásságát is végigkövethetjük.

Abszolút kedvencem minden Christie könyv végén Poirot összefoglalója. Ahogy szépen sorban, tényekről tényekre, eseményekről eseményekre felvázolja előttünk mikor mi, és hogy történt. Csak ismételni tudom magam, egyszerűen zseniális!

Borító:

Elég sok borítóval jelent meg a könyv, ezért arról konkrét véleményt nem tudok mondani, de talán a legújabb az, ami nekem a legjobban tetszik. 

Ezt a kötetet is szívből ajánlom mindenkinek, aki szereti az izgalmas krimiket, és aki szeretne megismerkedni Agatha Christie munkásságával.

 

(kép és fülszöveg: www.moly.hu)

by - Itt lehet hozzászólni!

R. S. Grey – Not ​So Nice Guy – Nem is olyan rendes srác

covers_623567.jpgSzerző: R. S. Grey
Cím: Not So Nice Guy – Nem is olyan rendes srác
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Kiadás éve: 2020
Műfaj: romantikus-Rubin pöttyös
Oldalak száma: 278 

– ​Úristen! Hát ő meg kicsoda? – Gyakran kapom meg ezt a kérdést.
– Ja, hogy ő? – válaszolom. – Ő csak Ian.
„Csak Ian.” A „Csak Ian” az évszázad legbénább jellemzése.
Csak a Mona Lisa. Csak a Taj Mahal. Csak Ian, az unalmas kockahasával
és a sablon gödröcskés mosolyával, mi?
Csak Ian… csak a legjobb barátom.

Elképesztően közel állunk egymáshoz, olyan mélyre jutva a barátzóna állapotába, hogy a munkahelyünkön mindenki azt gondolja, egy párt alkotunk – egészen addig, amíg egy nap ki nem pattan a hír a tanáriban, hogy Ian egyedülálló. Szabad préda.

Az újdonsült népszerűségében lubickolnia kellene, de mindkettőnk legnagyobb meglepetésére, az egyetlen figyelem, amire látszólag vágyik, az enyém. A korábban ártatlan éjszakai csevegéseinkből korhatáros telefonhívások lesznek. A játékos évődésünk egy új, kockázatos élt kap. Azt gondolom, hogy csak cukkol, de amikor az osztályteremben felültet az asztalra, a kezeit pedig becsúsztatja a szoknyám alá, nem marad tér a bizonytalanságnak.

Kicsit félek attól, hogy a dolgok rosszul alakulnak, és elveszítem a legjobb barátomat, szóval, a legjobb lesz, ha kihátrálok és nem viszonzom ezt az eget rengető csókot.
De, kit is akarok áltatni ezzel?

 

Könyvmolyképző Kiadó, Rubin pöttyös könyve. Ki lepődött meg? 🙂 Már komoly elvonási tüneteim voltak, nem is tudom mikor olvastam utoljára Rubin pöttyös kötetet.

Valahonnan ismerős volt nekem a szerzőnek a neve, de hírtelen nem tudtam hova tenni. Gyorsan rákerestem a molyon és rájöttem. A Testcsel is R.S.Grey könyve, azzal is szemezgetek egy ideje. Sőt, ahogy látom, idén új könyve jelent meg, ami nem más, mint az Ezzel a szívvel címet viseli. Nyilván muszáj megszereznem mindegyiket. 🙂

Na de térjünk is rá a Nem is olyan rendes srácra.

A történet röviden:

Samantha (Sam) és Ian a főszereplőink, akik egy munkahelyen dolgoznak, mindketten tanítanak. 3 éve a legjobb barátok, és szinte elválaszthatatlanok. Közös ebédek, közös programok, közös filmes esték. Mindig ott vannak egymásnak. A kollégáik ezek miatt szentül meg vannak győződve arról, hogy egy párt alkotnak, ezért a női tanárok csak a távolból csodálják Iant, a női szívek megdobogtatóját, és a férfi tanárok sem mernek Sam-hez közeledni. Mert ugye ki húzna ujjat Iannel.

A történetet váltott szemszögből olvashatjuk, ezért már nagyon hamar nyilvánvalóvá válik, hogy a főszereplőink bizony a szívük mélyén egyáltalán nem közömbösek egymás iránt. Megkezdődik hát a huzavona, hogy adjanak-e esélyt a szerelemnek, és kockáztassák meg, hogy nem működik és elveszítik egymást, mint legjobb barátot, vagy minden menjen tovább a megszokott módon, és ne foglalkozzanak az érzéseikkel.

Gondolataim:

Engem teljesen beszippantott a könyv, még akkor is, ha számomra nyilvánvaló volt a végkifejlet. Mindkét karaktert nagyon szerettem. Ian a határozottabb, az erősebb jellem, aki képes saját magából bolondot csinálni csak azért, hogy Sam baklövését elfeledtesse az emberekkel. Sam a visszafogottabb, és a határozatlanabb, aki néha túlgondolja a dolgokat. Ő az, akit nem szabad sokáig hagyni, hogy egy bizonyos dolgon agyaljon, mert képes, és lebeszéli magát bármiről.

Ahhoz képest, hogy a könyv elején szépen csordogált a történet a saját medrében, a végén felgyorsulnak az események. Néha csak kapkodtam a fejem, hogy most akkor mi van. De ne feledjük el azt a tényt, hogy a főszereplőink ismeretsége nem friss, és nem is kamaszok már.

Én örülök, hogy elolvastam ezt a könyvet, csak azt sajnáltam, hogy olyan gyorsan a végére értem. Most ahogy írom ezt a bejegyzést, elgondolkodtam, hogy olvastam-e olyan kötetet, ami gimnáziumban játszódik, de nem a diákok a főszereplők, hanem a tanárok. De komolyan nem rémlik.

Végezetül kiemelném a humort, ami rám üdítően hatott. Jókat mosolyogtam, és esetenként még fel is nevettem bizonyos szituációkon. 🙂 Különösen Sam tanítványának a karaktere tetszett, hogy azért diákot is megemlítsek. 🙂

Borító:

A szokásos pasi (most felöltözve) a borítón. Igazából ez a megszokott, így én nem nagyon elemeztem ki. 🙂

 

Aki szereti a Rubin pöttyös könyveket, annak bátran ajánlom ezt a kötetet is. Van benne humor, szerelem, némi dráma,  és egy kis pikáns rész sem maradhat ki. 🙂

Nálam jöhet a következő Rubin pöttyös kötet. 🙂

 

(kép és fülszöveg: www.moly.hu)

by - Itt lehet hozzászólni!

Debbie Macomber – A fagyöngy alatt

 covers_365287.jpg
Szerző: Debbie Macomber
Cím: A fagyöngy alatt
Kiadó: General Press
Kiadás éve: 2015
Műfaj: romantikus karásonyi
Oldalak száma: 234

Addie ​Folsom egykor nagy álmokat szövögetve vette nyakába a világot. A lány az érettségi vizsga előtt otthagyta az iskolát, sőt a szülői házat is, hogy a maga útját járja. Immár felnőttként, édesapja halála után hazatér, hogy az anyjával töltse az ünnepeket. Ám valósággal földbe gyökerezik a lába, amikor megtudja, hogy az asszony egészen mást tervezett: a legjobb barátnőjével, Julie-val kéthetes floridai hajóutazásra indulna. Úgy tűnik azonban, egy baleset keresztülhúzza a számításaikat. Julie fia, Erich, akit Addie a háta közepére kíván, balesetet szenved. Mivel a lány tudja, az édesanyjának mekkora szüksége van erre az útra, kénytelen-kelletlen felajánlja, hogy gondját viseli a férfinak a távollétükben. Erich azonban mogorvább, mint valaha, sőt az ünnepeket is utálja. Vajon némi égi segítség elegendő lesz ahhoz, hogy a karácsonyi csoda ezúttal se maradjon el?

Debbie Macomber (Angyali segítség, Csillagos éj) ízig-vérig karácsonyi regényében két fiatal megható és sokszor megmosolyogtató történetét követhetjük nyomon a nehéz kezdettől a fagyöngy alatti beteljesülésig.

Mint ahogy nincs Karácsony Kevin nélkül, úgy nálam sincs Karácsony Debbie Macomber regény nélkül. 🙂 Idén A fagyöngy alatt című kötetet választottam. Ez a történet annyira egyszerű, és annyira cuki, hogy nem lehet nem szeretni.

A történet röviden:

A főszereplőnk Addie, akinek az élete nem úgy alakult, ahogy tervezte, ezért Karácsony előtt hazaköltözik az Édesanyjához, hogy együtt töltsék az ünnepeket. Az édesapja nélküli első karácsonyony azonban nem úgy alakult, ahogy tervezte, ugyanis az édesanyja bejelentette, hogy a szomszéddal, aki szintén elvesztette a férjét, egy 2 hetes hajóútra készülnek, és nem tölti otthon az ünnepeket. Természetesen Addie csalódott, azonban a sors (vagy inkább az égiek) alaposan megkavarják a dolgokat. 

A szomszédja, Erich ugyanis balesetet szenved, és annak érdekében, hogy mindkettejük édesanyja el tudjon utazni, Addie felajánlja, hogy gondját viseli a morcos, karácsonyellenes szomszédnak. Még akkor is, ha ez az elkezdett irodalmi kurzus miatt egyáltalán nem lesz egyszerű.

Gondolataim:

Nem árulok el nagy titkot, ha azt mondom, hogy egyáltalán nem lepett meg a történet vége, sőt, csalódtam volna, ha másképp alakul, mert akkor az már nem lett volna igazi Macomberes regény. Időnként Addie nekem kicsit sok volt azzal, hogy a saját akaratát ráerőltette a másikra, de az anyja és a szomszédja felé tanúsított önzetlensége kárpótolt. 🙂

Addie annak ellenére, hogy nem tud róla, közel sincs egyedül, ugyanis Harry, aki az irodalom kurzust vezeti ,történetesen angyal, és az első küldetését teljesíti a Földön. Kicsit szétszort, kicsit szokatlan neki az emberek világa, ami okoz némi galibát, de nagyon szerethető karakter.

A mellékszereplőkről, pl. az ideiglenesen szabadlábra kerülő elítéltről, és a veterán katona történetéről szívesen olvasnék, de szerintem az már nem illene bele Debbie Macomber karácsonyi történeteibe. Ettől függetlenül én kíváncsi vagyok 🙂

Arról nem is beszélve, hogy a könyv olvasása közben komolyan kedvet kaptam, hogy elolvassam Dickens – Karácsonyi ének című könyvét. 🙂 Már csak be kell szereznem. 🙂

Borító:

Önmagában a borító nagyon szép, nagyon hangulatos, csak semmi köze a történethez szerintem. Se a karaktereket, sem a regény főbb eseményeit nem látom benne. Nagyon szép, csak nem ehhez a könyvhöz.

Nem kell sokat gondolkodni ezen a történeten, nincsenek benne nagy csavarok, eléggé kiszámítható is, mint a legtöbb Debbie Macomber regény (már amelyiket sikerült elolvasnom), de ettől függetlenül, vagy éppen ezért szívből ajánlom mindenkinek. A cukisága egy kicsit elfeledteti az idei év megpróbáltatásait.

 

(kép és fülszöveg: www.moly.hu)

 

by - Itt lehet hozzászólni!

Kody Keplinger – The ​DUFF – A pótkerék

covers_328286.jpg

Szerző: Kody Keplinger
Cím: The DUFF – A pótkerék
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Kiadás éve: 2017 (a legutolsó kiadása)
Műfaj: ifjúsági romantikus
Oldalak száma: 304 oldal

DUFF ​= Designated Ugly Fat Friend, magyarul kb. Ügyeletes Ronda Dagi Barátnő

A tizenhét éves Bianca Piper cinikus, hűséges, és még véletlenül sem gondolja azt, hogy ő lenne a legszebb a barátnői között. Arról nem is beszélve, hogy okosabb annál, mint hogy elkábítsák az iskolai nőcsábász, Wesley Rush szavai.
Ami azt illeti, Bianca kifejezetten gyűlöli ezt a srácot.
Amikor pedig Wesley Duffnak nevezi őt, egyszerűen ráborítja a kóláját.

Ám Bianca élete otthon sem éppen tökéletes, így figyelemelterelésre van szüksége. Azon kapja magát, hogy megcsókolja Wesleyt. És ami a legrosszabb, még élvezi is. Hogy elszabaduljon a mindennapok poklából, beleveti magát a fiúval egy titkos „ellenségek extrákkal” kapcsolatba.

És ez egészen addig működik is, amíg ki nem csúsznak a dolgok az irányítása alól: kiderül, hogy Wesley nem is olyan rossz hallgatóság, ráadásul az ő élete is elég kiábrándító. Bianca elborzadva veszi észre, hogy kezd beleszeretni abba a srácba, akiről úgy gondolta, mindenkinél jobban utálja.

 

Mostanában tudatosan keresem a rövidebb könyveket, nem merek belekezdeni 4-500 oldalas kötetekbe, mert ki tudja be tudom-e fejezni a kisfiam érkezése előtt. A The DUFF nem egy mostani könyv, én mégis csak most jutottam el oda, hogy elolvassam. 304 oldal, vörös pöttyös, mondom akkor jöhet. 🙂

Állítólag van belőle film is, amit meg is akartam nézni, de mint kiderült borzalmas. Szóval lehet hanyagolom. 🙂

A történet röviden:

A főszereplőnk Bianca, a makacs, szókimondó, 17 éves lány, aki a két barátnőjét kíséri el bulizni. Mivel ez nem az ő világa, ezért elvállalja a sofőr szerepét. A szórakozóhelyen összefut a Wesley-vel, aki az iskola ügyeletes szépfiúja, és aki után ‘nyálcsorgatva’ rohannak a csajok. Kivéve Biancát, ugyanis neki nem a szíve csücske a fiú. Az sem javít a kapcsolatukon, hogy Wesley közli Biancával, hogy a lányos triójukban ő a DUFF, vagyis az ügyeletes ronda dagi barátnő. Egy ilyen mondatért ki ne utálná szívből a másikat?

A sors furcsa fintora, hogy egy iskolai feladatnak köszönhetően Bianca kénytelen együtt dolgozni Wesley-vel. Igyekszik minél hamarabb teljesíteni a feladatát, azonban nem könnyű arra koncentrálni, tekintve, hogy az apja, Bianca anyjának köszönhetően ismét mélypontra zuhant, és az alkoholhoz nyúlt. Bianca menekül az otthoni problémák elől, és a felejtéshez Wesley pont ideális jelöltnek bizonyul. A megszokott hétköznapok már a feledés homályába vesznek, Bianca titkai éket vernek közé és a barátnői közé, és az sem könnyíti meg az életét, hogy a fiú, akiért már régóta epekedik, elkezdett érdeklődést mutatni iránta, csak lehet hogy nem a legjobb időben.

Gondolataim:

Nem ez volt az idei évem legjobb olvasmánya, de ennek ellenére jól esett egy kis ifjúsági, vörös pöttyös regénybe belevetni magam. Nem is értem miért hanyagoltam mostanában. Évekkel ezelőtt szinte csak ilyeneket olvastam. Lehet hamarosan újra fel kell lapoznom a kiadó kínálatát, és ismét belevetni magam a vörös pöttyös történetekbe. Természetesen a többi sem elhanyagolva. 🙂 A rubin pöttyösök örök kedvencek maradnak azért 😀

Na de térjünk vissza a történetre. Biancát nem tudom hova tenni. Megértem, hogy menekül a problémák elől, azt is, hogy 17 évesen az ember csinál olyan dolgokat, amiket nem ver nagy dobra, sőt esetenként nem is büszke rá, de a titkolózás és a hazudozás végtelenjével nem értettem egyet. Wesleyben pozitívan csalódtam. Már a könyv elején nyilvánvaló volt, hogy ő is cipeli a saját keresztjét, nem véletlenül viselkedik úgy ahogy.

Amikor szembe került Bianca apjával, az meg abszolút kedvenc részem volt vele kapcsolatban. A lány barátnőinek is adok 1-1 piros pontot, mert rendelkeznek a megbocsájtás erényével, ami lássuk be nem könnyű, amikor az arcodba hazudnak.

Borító:

Nem a kedvencem. Na jó, egyáltalán nem tetszik. Nem látom benne a történetet, a karaktereket. Számomra olyan semmilyen lett ehhez a könyvhöz.

 

Örülök, hogy ezt a könyvet elolvastam, még ha nem is jelölöm kedvencnek. Ebben az időszakban pont egy olyan történetre volt szükségem, ami olvastatja magát, és nem kell rajta gondolkodni. Aki hasonló ifjúsági történetre vágyik, annak ajánlom elolvasásra a könyvet.

 

(kép és fülszöveg: www.moly.hu)

by - Itt lehet hozzászólni!

Nick Cutter – A falka

covers_384370.jpgSzerző: Nick Cutter
Cím: A Falka
Kiadó: Agave Könyvek
Kiadás éve: 2016.
Műfaj: horror
Oldalak száma: 400.  

Tim ​Riggs cserkészparancsnok minden évben egyszer útra kel egy cserkészcsapattal – úgynevezett falkával – a kanadai vadonba. A Falstaff-szigeten töltendő három napos táborozás, hegymászás és túlélési ismeretek elsajátítása nem csak számára, de a fiatal cserkészeknek is az igazi nyaralást jelenti. Mégis, sehogy sem tud szabadulni az érzéstől, hogy ez az év valamiért más lesz, mint a többi. Valami várni fog rájuk a sötétben. Valami végtelenül gonosz…

Éjszaka érkezik hozzájuk. Ijesztően vékony, zavarbaejtően sápadt és telhetetlenül éhes. Egy kimondhatatlan gyötrelmektől szenvedő férfi, szervezetében valami titokzatos szörnyűséggel, ami gyorsabban terjed a félelemnél. A szárazföldtől elvágva a csapatnak olyan borzalmakkal kell szembenéznie, amelyhez foghatót a tábortűz körül elmesélt legrémisztőbb történetekben sem tudtak volna kitalálni. A túléléshez meg kell küzdeniük a félelmeikkel, a tomboló elemekkel… és végül egymással is.

Nick Cutter részben A legyek urát, részben a 28 nappal későbbet idéző, magával ragadó és feszes tempójú regénye egyenesen a rettegés legmélyére taszít, a sötétség szívébe, ahol a félelem uralkodik a józan ész felett.

 

Ezt a könyvet a férjemnek vettem valamelyik évben a Könyvhéten. Egyből el is olvasta, és azóta mondogatja, hogy mindenképp olvassam el én is, mert nagyon jó. Na most eljött az idő, levettem a polcról, és bele is vetettem magam.

Itt jegyezném meg, hogy a borítón lévő Stephen King ajánlást nem árt komolyan venni. 😀 Ha már ő is azt mondja, hogy a frászt hozta rá, akkor valóban nem egy egyszerű esti meséről lesz szó. 🙂

A történet röviden:

A főszereplőink 5 kamasz fiú, és az őrsparancsnokuk Tim. Tim a kiscserkészeket minden évben egy szigetre viszi táborozni. A cél, hogy a túlélési ismereteit átadja a Falkának. Azonban a szigetre érkezik egy elég rossz bőrben lévő, lesoványodott ember, és az események innentől kezdve nem várt fordulatot vesznek. Az idegen ugyanis egy olyan kórt hordoz magában, amilyet még az orvosként dolgozó Tim sem látott. Mivel a cserkészek egyik legfőbb szabálya az volt, hogy nem vihetnek telefont magukkal, így nem tudnak segítséget kérni az otthon maradt szülőktől. Magukra maradtak egy olyan fertőzéssel, amire még a rémálmaikban sem számítottak. De nemcsak az ismeretlennel kell megküzdeniük, hanem egymással is. Nagyon rövid időnek kell eltelnie, és már az életük a tét. 

Gondolataim:

Ez a könyv egyszerre zseniális és hátborzongató, gyomorforgató és letehetetlen, de amivel leginkább tudnám jellemezni, az, hogy beteg. Egy nagyon beteg történet, még betegebb szereplőkkel.

Nálam mindig nagyot üt, amikor egy horror könyvben gyerekek a főszereplők, na de amikor egyes gyerekek még pszichopaták is… Helyenként sokkolt a történet, helyenként a gyomrom is forgott tőle. Ezeket csak egy tökéletesen megírt könyv tudja elérni. Mert ez a könyv valóban tökéletesen van megírva. Itt jegyzem meg, nem tudom milyen lelki világa lehet az írónak, aki kitalál és papírra vet egy ilyen sztorit, de én nem szeretnék vele találkozni. 😀

Én minden klisétől mentesnek éreztem ezt a történetet, még a vége is tudott meglepetéseket okozni, és kérdéseket felvetni bennem, amiről szívesen kifaggatnám a szerzőt. 🙂 De csakis írásban 😀

Időnként visszarepülünk a múltba, ami segít megérteni a jelenben játszódó bizonyos élethelyzeteket, illetve a szereplőink viselkedését, de egyáltalán nem éreztem erőltetettnek, vagy felesleges időhúzásnak. Jókor voltak jó helyen ezek a „kitérők”. Nick Cutter tökéletesen építette fel a történetet. Már napokkal ezelőtt befejeztem, de amikor eszembe jut, még mindig kiráz tőle a hideg.

Borító:

A kék és a piros nagyon vonzza a szemet. Én is azt szúrtam ki legelőször, majd csak utána a szerzőt és a címet. De egészen addig, amíg nem olvastam el a könyvet, addig nem tulajdonítottam neki nagy jelentőséget. De ahogy olvassa az ember, úgy nyer értelmet a borító.

 

Végezetül, hogy kinek ajánlom ezt a könyet? Mindenképpen annak, aki szereti a nagyon beteg horror könyveket, bírja a gyomra a részletes leírásokat. De ami a legfontosabb, érzékeny lelkűek nagyon messze kerüljék el, mert ez nem az ő történetük lesz.

 

(kép és fülszöveg: www.moly.hu)

by - Itt lehet hozzászólni!

Rainbow Rowell – Fangirl

covers_369807.jpgSzerző: Rainbow Rowell
Cím: Fangirl
Kiadó: Scolar
Kiadás éve: 2015
Műfaj: ifjúsági
Oldalak száma: 448.

 

Cath imádja Simon Snow-t.

Oké, Simon Snow-t mindenki imádja…

Ám Cathnek az egész élete abból áll, hogy rajong – amihez nagyon ért. Cath és Wren, az ikrek kisiskolás korukban menekültek a Simon Snow-sorozathoz, miután anyjuk kilépett az életükből. Elolvasták a Simon Show-könyveket. Újraolvasták őket. Beköltöztek a Simon Snow-fórumokra, továbbírták Simon Snow történeteit.

Cath testvére nagyjából kinőtt a rajongásból, de Cath nem bír túllépni rajta. Nem is akar.

Most, hogy felvették őket a fősulira, Wren közli Cathtel, hogy nem akar együtt lakni vele… Az a nagy kérdés: kibírja-e Cath úgy, hogy Wren nem fogja a kezét? Elég nagy már ahhoz, hogy a saját életét élje? Egyáltalán fel akar-e nőni…?

 

Miután végignéztem az idei évben elolvasott könyveimet, azután 100%-ban tudom állítani, hogy az idei évben az egyik legborzalmasabb olvasásélményem volt ez a könyv. Csak azért vettem meg, mert rengeteg pozitív értékelést hallottam és olvastam róla, de én nagyot csalódtam benne.

Untam, a főszereplő csaj idegesített. Főiskolás létére ennyire életképtelen fiatal felnőttet én még nem láttam. Most komolyan, képes hetekig műzliszeletet enni, mert nem tudja hol a kolimenza, és nem meri megkérdezni?? Na ne már! Én ugyan úgy 18 évesen mentem kollégiumba (250 km-re otthontól), ráadásul nekem még ismerősöm sem volt a városban, mégsem voltam elveszve.

A történet röviden:

Egy ikerpár Cath és Wren egész életükben elválaszthatatlanok voltak, ezért nem volt kérdés, hogy ugyan arra a főiskolára fognak menni. Cath visszahúzódó, Wren viszont nyitni szeretne az emberek, és a külvilág felé, ezért beleveti magát a bulikba. Egyre többet iszik, eltávolodik Cath-től is, és a testvéreknek emiatt kezd egyre inkább megromlani a kapcsolata.

Cath nem sokat mozdul ki a kollégiumi szobájából. Ha éppen nem egy csoporttársával ír a könyvtárban, akkor egy Simon Snow fanfictet ír. Már több éve szerkeszti, és óriási az olvasottsága. A kollégiumi szobatársa nem a kedvességéről híres, az apja mentálisan nincs rendben, az ikertestvére sokszor ájulásig issza magát, szóval nincs könnyű helyzetben. 

Gondolataim:

Mint ahogy említettem, hatalmas csalódás volt ez a könyv. Párhuzamosan olvastuk mi történik a szereplőinkkel, és mellé megkaptuk Simon Snow történetét is. Megjegyzem, ez utóbbit  a könyv felétől már el sem olvastam, annyira untatott.

Cath karaktere nagyon idegesített, életképtelen, döntésképtelen, határozatlan, és komolyan irritált, hogy mindent lezárt azzal, hogy ” te ezt nem értheted”. Oké, de mi lenne, ha elmagyarázná a saját szemszögéből?

A másik „kedvencem” a könyvben lévő kifejezések. Attól, hogy „kúl” (igen, pontosan így van leírva..) szabályosan fájt a szemem… 
Vagy hogy teljes mondatot is említsek: „Pedig amikor igazából csókolózunk valakivel, nehéz csukva tartani a szájunk.” Szájunk… Nem mondok semmit. 😀

Na de összegezve: nem tudom ajánlani ezt a könyvet, mert vontatott, unalmas, idegesítő.

Egy kegyelem 2 csillagot adtam neki, az egyiket a borítója miatt,mert van hangulata, és ott még reméltem, hogy tetszeni fog a történet, a másik csillag meg csakis Levi érdeme. Ha ő nem lett volna benne a történetben, vagy nem olyan karakter lett volna, amilyen, akkor lehet nagyon gyorsan félre is teszem a könyvet.

 

(kép és fülszöveg: www.moly.hu)

by - Itt lehet hozzászólni!

Kathryn Taylor – Karácsonyi küldetés

covers_454011.jpgSzerző: Kathryn Taylor
Cím: Karácsonyi küldetés
Kiadó: Kossuth kiadó
Kiadás éve: 2017
Műfaj: romantikus
Oldalak száma: 206.

 

A ​történet főszereplője a rendezvényszervező Lilian Holmes (Lilly), aki karácsony előtt néhány héttel nagynénjéhez, Caroline-hoz utazik az angol Tóvidékre. Caroline ott egy takaros panziót vezet, amelyben azonban semmi sem érezhető a karácsonyi várakozás bizsergető hangulatából, ugyanis a tulajdonosnő eltörte a lábát, gipszben fekszik, így nem kezdhet hozzá az ünnepi előkészületekhez. Lilly elvállalja, hogy a festői üdülőhelyen nagynénje helyett megszervez egy német hangulatú karácsonyi vásárt, és lelkesen beleveti magát a munkába. Egyszeriben annyi teendője lesz, hogy azt sem tudja, hol áll a feje. Valójában azonban hálás az elfoglaltságért, amely eltereli a figyelmét arról, hogy nemrégiben szakított a barátjával, aki megcsalta. Ezért aztán – újabb csalódástól tartva – igencsak ellenségesen viselkedik a panzió jóképű vendégével, a zenész Tom Lewisszal. Az elutasítás helyét azonban lassan kíváncsiság foglalja el, miután megsejti, hogy Tom valamilyen titkot rejteget. Ki lehet valójában a férfi, és miért éppen Caroline panziójába költözött be? A karácsonyi készülődés közben Lilly és Tom sok időt tölt együtt, közel kerülnek egymáshoz, és Lilly egyre kevésbé tudja kivonni magát a férfi vonzerejének hatása alól. De vajon benne is csalódnia kell majd?

 

Egy újabb karácsonyi történet, amihez nagy reményeket fűztem, de most sajnos csalódnom kellett. Számomra ez most nagyon gyengére sikeredett. Ezt a könyvet részben az ünnepek miatt olvastam el. Ami igazán megfogott, az a borítója. Emiatt meg is nyerte a kihívásom 10. pontját, mely szerint olvassunk el egy olyan könyvet, aminek megfogott a borítója.

A történet röviden:

A történet főszereplője Lilian, akinek miután tönkrement a kapcsolata, a nagynénje, Caroline panziójában keres vigasztalást. Nem sokkal Karácsony előtt vagyunk, de a panzióban ennek semmi nyoma, ugyanis a tulajdonosnak a lábtörése miatt nem volt lehetősége készülni az ünnepekre. De Lilian a kezébe veszi az irányítást, amivel eltereli a gondolatait a fájdalmas szakításról. 

Miközben egy német hangulatú karácsonyi vásárt szervez, mindig belebotlik a panzió titokzatos vendégébe, a zenész Tom Lewisba, akivel a korábbi csalódása miatt igencsak ellenségesen viselkedik. Tom titokzatossága sem segít a jó kapcsolat kialakításában. Lilian kíváncsisága azonban nem csökken, mindent meg szeretne tudni a rejtélyes vendégükről. De ami kiderül, arra egyáltalán nincs felkészülve.

Gondolataim:

Egy rövidke kis könyvről van szó, ami való igaz, hogy olvastatja magát, de nálam az egyszer olvasós kategóriát erősíti. Semmi pluszt nem adott, egy tipikus romantikus limonádé, a végén megmosolyogtató csattanóval. Liliant néha nagyon erőszakosnak találtam, Tom pedig a szokásos titokzatos dögös pasi, aki nagy titkokat őríz. Amit mindenképp pozitívumként szeretnék kiemelni, az a karácsonyi hangulat. Ennek minden percét imádtam. 🙂

Borító:

Mint ahogy már említettem, imádtam. Egyszerű, semmi csicsa, semmi giccs, de mégis annyira vonzza a tekintetet. Nagyon tetszik a színvilága, és igazi karácsonyi hangulatot áraszt.

A karácsonyi hangulata miatt nem bántam meg, hogy elolvastam, de nem ez lett a kedvenc történetem ebben a témában. Aki szereti a romantikus történeteket, néhány titokkal fűszerezve, annak ajánlom elolvasásra.

 

(kép és fülszöveg: www.moly.hu)

by - Itt lehet hozzászólni!

Jay Asher – What light – Micsoda fény

covers_518637.jpg

Szerző: Jay Asher
Cím: What light – Micsoda fény!
Kiadó: Könyvmolyképző
Kiadás éve: 2018.
Műfaj: romantikus – ifjúsági
Oldalak száma: 262.

A ​szerelem mindent legyőz?

Sierra szeretné megérteni. Caleb szeretné jóvátenni.

Együtt rátalálhatnának az igaz szerelemre – ha elég bátrak ahhoz, hogy elfogadják, ami történt.

Keserédes történet az első szerelemről, a megbocsátás erejéről és a második esélyekről. Arról, hogyan lásd meg a másik valódi személyiségét. Sierra csak átmenetileg lakik a városban: a családjával minden évben eltöltenek itt egy rövid időszakot. Ez idő alatt a lány megpróbál érzelmileg távol maradni a fiúktól – Caleb pedig épp azon dolgozik, hogy megbocsásson önmagának, miután egy szörnyű tettet vitt véghez. A fiú szerint: mindenkinek lehet néha rossz napja. De csak akkor kezd el hinni ebben igazán, miután megismerte Sierrát.

„Nevettem, tapsikoltam, sírtam és hát igen, teljesen beleestem Sierrába, Calebbe és ebbe a tökéletesen megírt, bájos történetbe.”

– Jennifer Niven, bestsellerszerző

Előbb összetöri a szíved, majd segít abban, hogy újra hinni tudj a szerelemben.

Add át magad a lebegésnek!

 

Ezt a könyvet a kihívásom 12. pontjához választottam. Egy olyan könyvet kellett elolvasni, amiben egy ünnepnek van szerepe. És mivel ez a könyv a karácsony köré épült, így nem is volt kérdés, hogy ehhez a ponthoz tökéletes lesz. 

A szerzőtől én is olvastam a Tizenhárom okom volt című kötetet, mint oly sokan előttem, de az nem hagyott bennem ilyen mély nyomot, mint ez a könyv. Magával ragadó, hangulatos kis történetről van szó.

A történet röviden:

Sierra egy családi vállalkozásba születik bele, ahol fenyőfákat nevelnek, és karácsony előtt egy hónapig Kaliforniában árulják. Emiatt minden évben egy hónapra elutazik a szüleivel, besegít a fenyőfák kivágásában, elszállításában, és árulásában. Új barátságok is kialakulnak, és amire Sierra egyáltalán nincs felkészülve, az a szerelem. Nem akar komolyabb kapcsolatot, mert úgyis csak egy hónapig tartana. Karácsonykor hazautaznak, és csak egy év múlva térnek vissza. Ha visszatérnek egyáltalán. De arra egyáltalán nincs felkészülve, hogy Caleb személyében nemcsak egy visszatérő vásárlója lesz. 

Calebbel együtt megérkeznek az őt övező pletykák, előítéletek, és a titkok is. Sierra talán az egyedüli, aki nem ítélkezik szóbeszédek alapján, és szeretne esélyt adni Calebnek, hogy elmagyarázza mi is történt valójában.

Gondolataim:

Könnyed, romantikus történet a szerelemről, elfogadásról, megbocsájtásról és természetesen a Karácsonyról. Nagyon szerettem minden sorát. Abszolút magával ragadott a történet, Caleb személyisége különösen. A végén éreztem egy kis hiányosságot, mintha nem lett volna teljesen lezárva ez a történet. Egy második részt szívesen olvasnék arról, hogy a távolságot hogy viselték a főhőseink, hogyan alakult a kapcsolatuk, és mi lett a családi üzlettel.

Azt már nem is említem, hogy szerintem ahogy olvastam a könyvet, híztam vagy 2 kilót a sok édességtől 😀 Kedvem lett volna már november közepén fát díszíteni, mézeskalácsot sütni, gyorsan összedobni egy kandallót, és előtte ülve habos, pillecukros forró csokit iszogatni. 

A cuki romantikus történet mögött komoly téma is olvasható. Fontos szerepet kap Caleb titka, a baráti és szerelmi kapcsolatok, és a szülői hozzáállás. Egy jó nagy adag valóságot is kapunk arról, hogy mennyire befolyásolhatók a felnőttek. Sierrán kívül mindenki előítéletekkel fordult Caleb felé, és el tőle. Senki nem adott esélyt neki, hogy tisztázza a dolgokat, csak egy kamasz. 

Nagyon szerettem a két főszereplő karakterét, önzetlenségét, és segíteni akarását. Tökéletes „kiegészítői” voltak a történetnek a mellékszereplők is, illetve Sierra szülei, bár az apja nem volt egy könnyű eset. De a legfontosabb, hogy bizalmat szavaztak a lányuknak. 

Szerelemben, barátságban mindig voltak, és lesznek is hullámvölgyek, de szerintem a főszereplőink a korukhoz képest jól vették az akadályokat.

Borító:

Tényleg karácsonyi hangulata van. 🙂 Nekem nagyon tetszik, sőt ez volt az a könyv annak idején, amit kifejezetten a borító miatt vettem meg. Nem tudtam hogy miről szól, nem olvastam a fülszöveget. Viszont a könyvajánlós csoportban karácsonyi könyvként ajánlotta valaki. Akkor világosodtam meg 😀

Szívből ajánlom ezt a kötetet azoknak, akik szeretik az ünnepek köré épült romantikus történeteket, és akik már a Karácsonyra szeretnének hangolódni.

 

(kép és fülszöveg: www.moly.hu)