2022-10-04 by Szavak Erdeje - Itt lehet hozzászólni!

Lorraine Brown: A párizsi csatlakozás

Szerző: Lorraine Brown
Cím: A párizsi csatlakozás
Kiadó: Kossuth Kiadó
Kiadás éve: 2022
Oldalak száma: 318

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Ebben a romantikus komédiában egy Párizsban rekedt lány ráébred, hogy a téves út időnként épp a megfelelő irányba terel bennünket.

Hannah és a pasija, Simon Amszterdamba tartanak vonattal, és biztosak benne, hogy időben oda fognak érni a fiú húgának az esküvőjére. Arról azonban egyikük sem tud, hogy a szerelvény az éjszaka közepén kettéválik: egyik fele tovább halad Amszterdamba, a másik pedig, amelyiken Hannah ül, Párizs felé robog.
Hannah magára marad a holmijai és a remény nélkül, hogy újra Simonnal legyen, így nincs más lehetősége, mint a napot Párizsban tölteni a következő vonat indulásáig. Mi lehet rosszabb annál, mint hogy az ember egyedül vesztegel egy idegen városban? Mindezt Léóval, a jóképű, de idegesítő franciával kell tennie, aki Hannah-t okolja a saját késése miatt. A balszerencsés események sorozatának köszönhetően a Fény Városában bolyongva Hannah még inkább megbizonyosodik róla, hogy ez a nap egyre csak rosszabb lehet. Ám ahogy magába szívja a város gyönyörű látnivalóit, és egyre több időt tölt Léóval, Hannah ráébred, hogy talán pont ez a váratlan kerülőút tereli őt a felé az élet felé, amit mindig is élni akart…

„Muszáj megismernünk az embereket. Meg kell nyílnunk nekik, hogy ők is megnyílhassanak nekünk.”

Jaj de éreztem, hogy ez az én könyvem lesz. 🙂 Emlékeztek még arra, hogy Európa különböző országaiban játszódó történeteket szeretnék olvasni? (Itt írtam róla:Járjuk be a könyvekkel Európát – Szavak erdeje (blog.hu)). Nos, ez a könyv tökéletes választás Franciaországhoz. 🙂 Nagyon szépen köszönöm a Kossuth Kiadónak a recenziós példányt. 🙂

A történet röviden:

Hannah, és Simon Velencéből Amszterdamba vonatoznak, hogy részt vegyenek Simon testvérének az esküvőjén. A soha véget nem érő vonatozás nem kezdődik zökkenőmentesen. Rohanás, kapkodás, problémák a jegyekkel. És az utazás még el sem kezdődött. Az út során Hannah és Simon külön válnak, és amikor felébrednek, akkor éri őket az igazi döbbenet. A lány ugyanis Párizsban találja magát a holmija, és a pénze nélkül, míg Simon tovább robog a vonattal Amszterdam felé. Hannah el sem tud képzelni ettől borzalmasabb forgatókönyvet, de hamar változik a véleménye. Jobb ötlet hiányában kénytelen a napot Párizsban tölteni egy bosszantó franciával, Léoval. A következő vonat indulásáig azonban Hannah nemcsak a francia fővárost ismeri meg, hanem saját magát is.

Gondolataim:

Szinte faltam a sorokat. Két nap alatt elolvastam a könyvet. Romantikus volt, és kellően humoros. Jókat mosolyogtam, amikor Hannah ráébred, hogy a vonatot szétkapcsolták. Hosszú éveken keresztül vonatoztam, és sokszor eszembe jutott olvasás közben, hogy mennyire féltem annak idején én is, hogy egyszer így járok. Nem is mertem soha elaludni. 😀

Na de vissza a történethez. Érdekes volt olvasni a főhősnőnk jellemfejlődését a történet során. Amikor felszállt a vonatra, akkor még egy mókuskerékben raboskodó lány volt, aki önbizalom nélkül, szinte döntésképtelenül él, és hálás a pasijának, hogy minden krízishelyzetet megold helyette, és neki csak annyi a dolga, hogy elmenjen dolgozni, onnan pedig hazamenjen. Nem élte a saját életét, nem mert nyitni az álmai felé, és inkább feladta önmagát, mert Simon nem helyeselte a döntéseit, vagy egy tanfolyam gondolatát. Ahogy elkezdett eloszlani a szürke köd, és egyre tisztábban kezdett látni, akkor rájött, hogy nem a saját életét éli. És ehhez az kellett, hogy egy olyan helyzetbe kerüljön, amivel eddig még nem találkozott.

Léo karakterét nagyon szerettem. Neki sem volt könnyű élete, zárkózott személyiség, viszont őszinte és határozott, a mának él. Pontosan Hannah ellentéte. Az ő kérdései kellettek ahhoz, hogy a lány kinyissa végre a szemét. Komolyan, mint egy tökéletes pszichológus. 🙂

A helyszíni leírások, az ételek, mind arra születtek, hogy meghozzák az ember kedvét Franciaországhoz. Hannah és Léo találkozása, közös kalandjaik, és mély beszélgetéseik pedig rávilágítanak arra, hogy az ismeretlen is lehet izgalmas, tanulságos, és bátran kinyithatunk egy új ajtót, ami mögött megtalálhatjuk önmagunkat is.

Borító:

Vidám, és hangulatos. Illik a történethez. Különösen a kiömlött kávé. 😀

(kép és fülszöveg: www.moly.hu)

2022-10-01 by Szavak Erdeje - Itt lehet hozzászólni!

Sue Roberts: Bazi nagy olasz vakáció

Szerző: Sue Roberts
Cím: Bazi nagy olasz vakáció
Kiadó: Kossuth Kiadó
Kiadás éve: 2022
Oldalak száma: 320

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Miután egy tragikus balesetben elvesztette élete szerelmét, a harmincéves Gina szenved. Kis vendégháza a brit Tóvidéken ugyan anyagi biztonságot nyújt, de a szívét már nem adja bele.
Amikor megérkezik egy új vendég, Fabio Garcia, Gina szikrát érz, amely emlékezteti, hogy nagyon is él. Fabio jőképű, magas, sötét hajú, döbbenetesen kék szemmel, és ismét megnevetteti Ginát… annyi idő után. A bűntudat visszatartja Ginát, de a barátnői és egy (vagy három) pohár bor Fabio karjába lökik.
Nem komoly, gondolja Gina, épp erre van szüksége, így amikor Fabio meghívja családja omladozó olaszországi villájába, a Comói-tó partjára, igent mond.
Nehéz nem beleszeretni a nagy, homokkő Villa Luciába, fakó tapétájába, zöld zsalugátereibe és Fabióba, aki reggel ágyba hozza a friss kávét. Ám Gina tudja, hová tartozik, és még nem áll készen rá, hogy felfedezze a sármos olasz rejtett mélységeit.
Amikor Gina éppen meggondolná magát, Fabio húga olyan titkot árul el, amely miatt Gina elutazik. És megkönnyebbül. Mert igaza volt, amikor nem nyitotta ki a szívét Fabiónak, amikor otthagyta a villával és a holdfényes tóval együtt… Nem igaz?
Rendkívül izgalmas, szívmelengető romantikus komédia, amely az olvasóval marad jóval elolvasása után is.

„Az életnek ugyanis megvan az a furcsa szokása, hogy úgy alakul, ahogy az ember a legkevésbé várná.”

Emlékszem, amikor megláttam a könyv címében, hogy olasz, akkor felcsillant a szemem, elöntött a nosztalgia, és minden porcikámban éreztem, hogy ezt a könyvet el kell olvasnom, mert nagyon szeretni fogom. 🙂 Nyilván, hisz mindent imádok, ami olasz, és köze van Olaszországhoz. 🙂 Nagyon szépen köszönöm a Kossuth Kiadónak a recenziós példányt.

A történet röviden:

Gina, és a húga, Hannah az angliai Tóvidéken élnek, és együtt vezetik azt a vendégházat, amelyet Gina vásárolt a férjével, még annak a halála előtt. A környéken mindenki ismer mindenkit, azonban Gina az, aki a szívén viseli a környékbeliek sorsát.

A vendégháznak folyamatos a forgalma, és eleinte Fabio is csak egy, a többi vendég közül. Azonban közte, és a gyászoló Gina között hamar szikrázni kezd a levegő. Amikor Fabio megkéri Ginát, hogy utazzon el Olaszországba, és segítsen neki életet lehelni a Comoi-tó partján lévő villába, akkor Gina boldogan igent mond, és elutazik, hogy a férfi segítségére legyen. Minden szépen alakul, Gina a fellegekben jár, egészen addig, amíg meg nem jelenik Fabio húga, aki alaposan felkavarja az állóvizet.

Gondolataim:

Olaszország gyönyörű. A legszebb, legemlékezetesebb nyaralásom a Garda-tóhoz köthető, és azóta van a bakancslistám élén a Comoi-tó is, Toszkána, és az összes olasz nagyváros. Ahogy olvastam a könyvet, újra átéltem azt a napsütéses nyarat, éreztem a pizza illatát (amúgy az igazi olasz pizza tényleg isteni!), éreztem az olasz ételek ízét a számban, újra barangoltam az olasz piacokon, és most, ahogy írom ezeket a sorokat, kedvem támadt inni egy kis Prosecco-t is. 🙂

Ezek az emlékek voltak azok, amelyeket a könyv felelevenített ezeken az esős napokon. Nagyon szerettem olvasni a történetet, kellemes kikapcsolódást nyújtott. Nem tartalmaz mélyenszántó gondolatokat, viszont én pontosan azt kaptam tőle, amit vártam. Kicsit humoros, kellően romantikus, és a megfelelő mennyiségű dráma jellemzi a kötetet. Pontosan egy ilyen olvasmányra volt szükségem, ami simogatja a lelkemet, és elfeledtet velem minden borús gondolatot. 🙂

Aki már találkozott hasonló romantikus, chick lit történettel, annak nem lesz meglepő a könyv egyszerű, mégis kellemes stílusa, és nem fogja csalódottan letenni a kötetet, mert nem volt a végén feleslege dráma, amivel húzná az időt az írónő. Igen, ez egy happy end történet. Van, amikor erre van szüksége az embernek, mert csak egy kis lazításra vágyik. 🙂 Vagy túl sok krimit és thrillert olvasott az utóbbi időben, mint ahogy én is. 😀

A szereplőink egyszerű, hétköznapi emberek. Vannak jó tulajdonságaik, és rossz döntéseik. De pont ezért szerethető karakterek, mert ettől természetesek.

Nem volt 100 %-ban tökéletes a könyv, voltak benne hibák, a szövegben elütések, valamint én abban bíztam, hogy több időt töltünk majd a napsütötte Olaszországban az esős Anglia helyett. Ennek ellenére nagyon élveztem az olvasását, különösen a Comoi-tó partján játszódó részeket.

Arra azonban szeretnék mindenkit figyelmeztetni, hogy mielőtt elkezdi olvasni a könyvet, készüljön fel kellő mennyiségű kávéval, ennivalóval, és nasival. Sokszor azt hittem, hogy éhen halok olvasás közben. 😀

Borító:

Imádom. 🙂 Hangulatos, színes, vidám. Ezeken a borongós napokon elég volt csak ránéznem, és máris jobb kedvem lett.

(kép és fülszöveg: www.moly.hu)

2022-09-28 by Szavak Erdeje - Itt lehet hozzászólni!

Harlan Coben: Örökre eltűnt

Szerző: Harlan Coben
Cím: Örökre eltűnt
Kiadó: Jaffa
Kiadás éve: 2022
Oldalak száma: 438

Kisfiúként Will Klein csodálta a bátyját, Kent. Aztán egy szép nyári éjszakán a Klein család New Jersey előkelő negyedében álló, elegáns házának pincéjében egy brutálisan meggyilkolt fiatal lány holttestére akadtak. Mivel a lány valaha Ken szerelme volt, a fiú lépett elő első számú gyanúsítottá. Az ellene összegyűlt döntő bizonyítékok láttán Ken egyszerűen köddé vált. A család megtört tagjai soha többé nem hallottak felőle, és meggyőződésükké vált, hogy a fiú örökre eltűnt.Azóta eltelt tizenegy év. Will olyan bizonyítékra akadt, amely arról tanúskodik, hogy Ken életben van. Az első jelet meglepő felfedezések hosszú sora követi, miközben Willnek szembe kell néznie az igazsággal – a bátyjáról és önmagáról is. Ahogy az erőszakkal teli rejtély mind több elemére derül fény, Will megérti, hogy a végére kell járnia az esetnek. Mert a legmellbevágóbb meglepetés még csak most következik.

„Végső soron még a legrútabb igazság is jobb, mint a legszebb hazugság.”

Nagyon szeretem Coben írói stílusát, ezért nem volt kérdés, hogy az új regényét is szeretném elolvasni. Nagyon köszönöm a Jaffa Kiadónak, hogy erre lehetőséget biztosított.

A történet röviden:

A főszereplő Will, akinek az anyja a halálos ágyán elmondja, hogy az egy évtizede eltűnt bátyja él. Ez sokkolja Willt, de a fejébe veszi, hogy megkeresi a testvérét, és tisztára mossa a nevét, amit egy 11 évvel ezelőtti gyilkosság szennyezett be. Will bátyját, Kent gyanúsították, akiről azóta senki nem tud semmit. A nyomozás nem várt fordulatokat vesz, és Willnek rá kell döbbennie, hogy senki nem az, akinek látszik. Nem tudja, hogy kiben bízhat meg, ki az, aki hazudik, és ki az, akitől az életét kell féltenie. De minden követ megmozgat, hogy kiderítse, mi is történt 11 évvel ezelőtt, és a halottnak hitt bátyját megtalálja.

Gondolataim:

Amikor befejeztem Az erdő című könyvet, akkor azt gondoltam, hogy azt Coben nem tudja felülmúlni. Tévedtem. Az idei évem egyik legjobb, legizgalmasabb krimijét tartottam a kezemben.

Ebben a kötetben egy nagyon összetett, több szereplőt felsorakoztató történetet olvashatunk. Számomra egy kicsit nehezítette a szereplők beazonosítását, hogy volt akit a rendes neve mellett álnéven is megismertünk, illetve más személyazonossággal is rendelkeztek néhányan. De a végére kitisztult a kép, mindenki a helyére került, az én állam pedig a földön koppant.

Lebilincselő, izgalmas, és fordulatos történet volt, az események beszippantottak, szinte lehetetlen volt letenni a könyvet. Nagyon meglepődtem bizonyos szereplőkön, akitől végig a hideg rázott, annak a cselekedetei értelmet nyertek a kötet végére. Ettől függetlenül nem lett a kedvenc karakterem, de megértettem a mi volt a döntéseinek a mozgatórugója.

A történet narrátora Will volt, azonban nemcsak az ő gondolatait követhettük nyomon. Egymást váltják a hosszabb leírások, és a pörgős párbeszédek, ami lendületessé teszi az olvasást, és megadja azt a belső feszültséget, ami miatt újabb és újabb oldalakat akarok elolvasni, függetlenül attól, hogy mennyi az idő. 🙂

A könyv elején bizonyos részek felesleges időhúzásnak tűnhetnek, de ezek a történet végére értelmet nyernek. Mindennek van oka, ezért nem árt figyelni az apró részletekre is. 🙂 Teljesen elégedett vagyok a könyvvel, pontosan azt az élményt nyújtotta, amit vártam tőle.

Egy kiegészítő kötetet szívesen olvasnék Kockáról. Nagyon kíváncsi vagyok az ő teljes történetére. 🙂

Ahogy a borítón is látszik, a netflix sorozatot készített a történetből, amire én nagyon kíváncsi vagyok. Amint lesz időm, biztos, hogy meg fogom nézni. Bár kissé félek a filmes adaptációktól, mert majdnem mindegyikben csalódni szoktam. Kedves olvasóim, ti láttátok már a sorozatot? Megéri megnézni?

Ezt a történetet szeretettel ajánlom a krimi rajongóinak. Szerintem nem fogtok benne csalódni. 🙂

Borító:

Én nem nagyon tudom hova tenni ezt a borítót. Nem lettünk a legjobb barátok, sajnos.

(kép és fülszöveg: www.moly.hu)

2022-09-21 by Szavak Erdeje - Itt lehet hozzászólni!

Jeff Abbott: Özvegyek klubja

Szerző: Jeff Abbott
Cím: Özvegyek klubja
Kiadó: Jaffa
Kiadás éve: 2022
Oldalak száma: 368

Két holttest. Két gyilkosság. Két nő, akiket a halál köt össze.
Két férfi hever vérbe fagyva egy raktárban Austinban, Texas fővárosában. Az egyikük kiberbiztonsági szakértő New Orleansból, akinek épp leáldozóban van a szakmai csillaga, a másikuk Austin egyik legsikeresebb befektetői cégének társalapítója. Soha életükben nem találkoztak, semmit nem tudtak egymásról. Mégis egyszerre haltak erőszakos halált egy olyan helyszínen, ahol egyikőjüknek sem lett volna semmi keresnivalója. Mi kötötte össze őket? És vajon mi történhetett velük?A kérdésekre nemcsak a rendőrség igyekszik választ találni, hanem az egymást korábban szintén nem ismerő két feleség is. A két nő összefog, és közösen néznek szembe a befolyásos ellenséggel, aki mindenáron tévútra akarja vezetni a nyomozókat. Miközben mindketten sorra tesznek meg olyan lépéseket, amelyekre korábban képtelennek gondolták volna magukat, gyökeresen megváltozik az életük, és gyökeresen megváltoznak ők maguk is.

„Mindig arra verik rá a balhét, aki legkevésbé tud visszacsapni”

Ez volt az első könyvem a szerzőtől, de nagyon tetszett a stílusa, ezért tervezek még több kötetet elolvasni tőle. Nagyon szépen köszönöm a Jaffa Kiadónak, hogy lehetővé tette számomra egy új szerző megismerését.

A történet röviden:

Kirstent a férje számáról hívják. A hívó fél közli vele, hogy a férje meghalt Austinban. A nő egyenesen odarepül, mert tudni szeretné, hogy mi is történt valójában, ugyanis ő abban a hitben volt, hogy a férje New Yorkban intézi üzleti ügyeit. Az azonosítást követően megindulnak a találgatások, és a nyomozás, hogy mi köze volt egy befektetési cég egyik alapítójához, akivel együtt holtam találták egy raktárban. Nemcsak a rendőrség, de a két férfi özvegye is nyomozni kezd, bár első pillanattól kezdve gyanúsak egymás számára. Ahogy derülnek ki a férjeik életének eltitkolt részletei, úgy növekszik a gyanúsítottak névsora is.

Gondolataim:

Ez a történet nagyon összetett volt. Pontosabban a történet nem, de a megoldásig, és a gyilkos kilétének felfedéséig vezető út sok rejtélyekkel volt körbeölelve.

Nekem tetszett a könyv, gyorsan lehetett vele haladni. Izgalmas volt, pörgős, és egészen a végéig nem derült ki, hogy ki felelős a két férfi haláláért. Tetszett az író stílusa, beszippantott a történet, és nagyon kíváncsi voltam a végkifejletre.

A szereplőkkel nem volt bajom, jól kidolgozott karakterek voltak, bár Kirsten bosszúvágya kissé érdekesen hatott a könyv lapjain. Nem mondom, hogy nem értem meg, kereste a felelőst a férje haláláért, de úgy gondolom, hogy az igazságszolgáltatás a rendőrség feladata. Bár azt is hozzá kell tennem, hogy ebben a történetben leginkább a két özvegy nyomozott, nem a rendőrség.

Érdekes volt olvasni a két házasságban szereplő felek életéről. Akár a korábbi, akár a jelenlegi életéről. Azt gondolná az ember, hogy ismeri azt a személyt, akivel nap mint nap megosztja az életét, de amikor sorra derülnek ki a titkok, az elhallgatott igazságok… Ez számomra meglepő volt, viszont kellett a történet menetébe.

A gyilkos kilétéig vezető út hosszú volt, viszont nagyon jól felépített. Sejteni sem lehetett, hogy ki mozgatja a szálakat. Nekem is volt egy elméletem, ami bevallom csúnyán megbukott. 🙂

A könyv utolsó lapjai egy izgalmas folytatást sejtetnek, és egy második részért kiáltanak. Remélem lesz folytatása a kötetnek, mert nagyon kíváncsivá tettek az utolsó mondatok.

Eddig ismeretlen volt számomra Jeff Abbott neve, azonban ez a könyv meggyőzött, hogy érdemes figyelmet fordítani rá. Mindenképp szeretnék még olvasni a szerzőtől.

Aki szereti az izgalmas krimiket, ahol egészen a történet végéig lehet izgulni a gyilkos leleplezéséig, annak szeretettel ajánlom ezt a kötetet.

Borító:

Nagyon sokáig nem értetem. Miért egy zuhanó ember van a borítón, amikor az áldozatok nem ilyen módon vesztették életüket? Most, hogy befejeztem a kötetet, már értem, viszont úgy gondolom, hogy nem ehhez a történethez illik.

(kép és fülszöveg: www.moly.hu)

2022-09-17 by Szavak Erdeje - Itt lehet hozzászólni!

Sissel-Jo Gazan: Fehér virágok

Szerző: Sissel-Jo Gazan
Cím: Fehér virágok
Kiadó: Jaffa
Kiadás éve: 2021
Oldalak száma: 486

A kis dán szigeten, Samson semmi sem az, aminek látszik. Amikor váratlanul nyoma vész a tizenhét éves Bettinának, a szigetlakók egy emberként vetik bele magukat a találgatásokba. Mi történhetett a lánnyal? Meghalt? Vagy csak újra megszökött az őt nevelő családtól, ahogyan korábban is tette már? Telnek a hetek, és a rejtély nem oldódik meg, viszont egyre vadabb híresztelések kapnak lábra. Jennyt és az unokatestvérét, Tessát is nyugtalanítja az ügy, képtelenek másról beszélni. Azután egy teljesen valószínűtlen helyen váratlanul felbukkan Bettina cipője, és a dolgok ezzel komolyra fordulnak. Valaki a szigeten nagyon jól tudja, hová lett Bettina, és ez a valaki Jennyhez és Tessához is közel áll.
Bettina eltűnése olyan lavinát indít el, amely megváltoztatja a szigeten élő kis közösség és Jenny életét egyaránt. Az érzékeny kamaszlány rájön, hogy édesanyja, a tetoválóművész Kissa szintén titkokat őriz, és hazudik a rendőrségnek. Hogy Jimmy bácsi, a nagybátyja, akit annyira szeret, valószínűleg nem teljesen ártatlan. Hogy a náluk lakó vonzó ausztrál fiú, Jack nem pusztán a kerti munkában segédkezik. Jenny a természet rendezett világában próbál vigaszt találni, miután azonban megörökli híres botanikus dédapja növénygyűjteményét, amelyben ritka és mérgező fajok is találhatók, kénytelen rájönni, hogy a természet is lehet szeszélyes. Miután elkezdi a gimnáziumot Aarhusban, egyre határozottabban követi a dédapja nyomait, és közben azt is felfedezi, hogy benne is ott él édesanyja kompromisszumokat nem ismerő igazságérzete és csillapíthatatlan bosszúszomja.
Bűn és bűnhődés, tetoválások és növények: a Fehér virágok egyszerre generációs regény, krimi, családi krónika, hűséges képe az 1990-es évek világának, és felháborodott társadalomkritikai mű.

„Az ember a családja kezét engedi el legutoljára.”

Bolyongtam a neten, és egyik pillanatban elém került ez a kötet, ami a Jaffa Kiadó gondozásában jelent meg 2021-ben. A borító is és a fülszöveg is felkeltette az érdeklődésemet. Egy izgalmas olvasmány ígéretét hozta magával a könyv, ezért is csodálkoztam annyira, hogy eddig nem is találkoztam vele. Köszönöm szépen a recenziós példányt a Jaffa Kiadónak.

A történet röviden:

Bettina eltűnik. A nevelőanyja nem tulajdonít neki nagy jelentőséget, a lázadó, 17 éves lánynak nem ez az első kilengése. Ám ahogy telnek a napok, végül kénytelen jelenteni a rendőrségen. Elindul a nyomozás a lány után, azonban nemcsak a rendőrség, de a szigetlakók is egy emberként találgatják, hogy mi történhetett vele. Valaki tud valamit. Vagy valakik. Az ügy felgöngyölítése azonban olyan titkokról rántja le a leplet, amivel sokan megüthetik a bokájukat. Családok hullanak szét, bizalmak inognak meg, és a mindig visszafogott Jenny is rájön, hogy egy több éves, vagy inkább évtizedes hazugságbuborékban élt, amit a szeretett anyja alakított ki körülötte. Bettina eltűnése pedig egy tű volt a buborék falán.

Gondoltaim:

A könyvvel nem indult zökkenőmentesen a kapcsolatunk. Nagy elvárásokkal, és lendülettel kezdtem bele az olvasásba, de ugyan ilyen lendülettel meg is torpantam. Az első 50 oldal nem hozta a várt hatást. Hozott ellenben unalmas perceket, kétségeket aziránt, hogy el tudom-e olvasni ezt a kötetet, ugyanis az első 50 oldal egy része a tetoválásról, és a tetoválókról szól, a másik része pedig gyakorlatilag egy botanikus könyv. Ez utóbbi engem annyira nem kötött le, a tetoválással kapcsolatos információk pedig egy kicsit untattak. Egy rövid időre félretettem a könyvet, majd miután újra elővettem, akkor volt egy pont, amikor elkezdtek beindulni az események, és alíg lehetett letenni.

A történet narrátora Jenny, egy 14 éves kislány, aki minden percét az unokahúgával, Tessával tölti. A két lány a tűz és a víz. Amíg az egyikük nyugodt, addig a másik lázad, és nem törődik a tettei következményeivel. Amíg Jenny békében él az édesanyjával, addig Tessa egy káoszban lakik 3 bátyjával, 2 fogadott testvérével, és az anyjával, aki sem az alkoholt, sem a drogokat nem veti meg.

Ez a könyv egyszerre dühítő, sokkoló, megbotránkoztató, és nagyon összetett. Mint egy puzzle. Az olvasó előtt vannak az apró darabkák, amit türelemmel egymás mellé kell helyezni, hogy a végén összeálljon a kép, és tisztán lehessen látni.

Amikor befejeztem a történetet, elolvastam a szerző gondoltait is, és akkor ért a második igazi nagy sokk. Azt gondolná az ember, hogy ez egy fikció, az író elméjében megszülető gondolatok. De nem. A könyvben felsorakozó események mind megtörtént eseteket dolgoznak fel. Már sokszor olvasni is borzalmas volt, de tudni, hogy ez valós, erre tényleg nincsenek szavaim.

A szereplők egy részét nem tudtam hova tenni. Mindenki hordozza magában a tüskéket. Ki hosszabb, ki rövidebb idő óta, ami nagyban hozzájárult a jellemükhöz. Jenny és Tessa esete kitűnően megmutatja, hogy hiába tartoznak egy családhoz, ha eltérő nevelésben részesülnek, eltérő családképet látnak maguk előtt, az nagyban hozzájárul a döntéseikhez is. Az erőszak, erőszakot szül, és ha valaki egyszer elindul a lejtőn, akkor nagyon ritka, hogy meg tud állni anélkül, hogy kárt ne okozna saját magában, vagy a környezetében.

Bettina eltűnése volt a lavina elindítója. Ő volt a kanóc a bombán. Ahogy teltek a napok, akkor előkerült a gyufa is, ami berobbantotta az eseményeket. Ahogy haladunk előre az eseményekben, úgy ismerjük meg egyre jobban a szereplőinket, és úgy hullanak ki a csontvázak a szekrényből. Végül pedig kiderül, hogy senki nem az, akinek megismertük. Ez a történet ezzel együtt lesz kerek egész.

Izgalmas volt, nagyon vártam olvasás során a végkifejletet. A könyv végére összeállt a kép, ledöbbentem, de meg is botránkoztatott, hogy egyes fiatalokkal mennyi szörnyűség történhet. Viszont maradt bennem egy kis hiányérzet, úgy érzem még most is, hogy nem varrtunk el minden szálat a kötet végén.

Hogy ajánlom-e a könyvet? Persze, mert valóban egy izgalmas thrillert kaptunk. De hogy kinek ajánlom, az egy kicsit keményebb dió. Azt mondanám, hogy annak, akinek van gyomra az erőszakhoz, a pedofíliához, a gyermekbántalmazáshoz. Kemény szavak ezek. De a könyv is az.

Borító:

Már értem. Látom, amit látni kell. Amikor kerülgettem a kötetet, akkor a borító keltette fel az érdeklődésemet legelőször. Gondoltam milyen szép virágos borító. De ezek a virágok szépen lassan szólítják meg az olvasót, ahogy halad az események folyamán.

(kép és fülszöveg: www.moly.hu)

2022-09-14 by Szavak Erdeje - Itt lehet hozzászólni!

Mörk Leonóra: Lány igazgyöngyökkel

Szerző: Mörk Leonóra
Cím: Lány igazgyöngyökkel
Kiadó: Jaffa
Kiadás éve: 2016
Oldalak száma: 260

Márta, a fiatal grafikuslány váratlan küldeményt kap Németországból, és ezzel az élete egy szempillantás alatt a feje tetejére áll. A levél visszarepíti őt a múltba, tíz évvel korábbra, amikor festőnövendékként Drezdába érkezve egyszerre szeretett bele a városba, a királyi kincstár barokk gyöngyfiguráiba, és az egyik nős tanárába. A férfi azóta eltűnt az életéből, most azonban arra kéri, fordítson le neki egy 18. századi, magyar nyelven született útinaplót. A napló lapjain kibontakozó történet nemcsak a gyöngyfigurák alkotójának kilétére derít fényt, hanem arra is, kit ábrázol a titokzatos festmény, amelyet Márta tíz évvel korábban Drezdából hozott magával. Egy különleges lány alakja ölt testet a szemünk láttára a napló lapjain, aki szembemegy minden szabállyal és kötöttséggel, aki a saját útját járja, ezáltal nemcsak önmagát, hanem az általa szeretett férfit is veszélybe sodorva.
Mire a kézirat végére ér, Mártának még egy kérdésre választ kell találnia: létezik-e második esély a szerelemben?

„…Elvégre minden nagy felismerés úgy született, hogy valakinek eszébe jutott valami, ami előtte soha senkinek.”

Mörk Leonóra nagy örömet okozott nekem nemcsak azzal, hogy jelezte, hogy elérhető a Lány igazgyöngyökkel című könyve, amit már régóta figyeltem, de el is küldte nekem, amit ezúton is köszönök szépen. 🙂

A történet röviden:

Az események két idősíkon játszódnak. 2015-ben, és az 1720-as években. A főszereplőnk Márta, aki 10 évvel ezelőtt, 2005-ben Drezdában töltött egy nyarat, hogy festészetet tanuljon. Itt ismerkedett meg Philipp-pel, aki a tanára volt. Akkor Márta még csak 21 éves volt, nem foglalkozott azzal, hogy a tanára nős, ezért engedett a csábításnak. A búcsú fájdalmát sikerült feldolgozni, azonban 10 évvel később a begyógyult sebeket felszakította egy naplót tartalmazó csomag, ami Drezdából érkezett egyenesen Philipptől. Még élénken él benne az emlék, hogy mennyire megbabonázták a gyöngyökből készült figurák, és mennyire érdekelte a készítőjének a kiléte. Hajtotta a kíváncsiság, kézbe vette a naplót, ami nemcsak visszarepített az 1700-as évekbe, hanem meg is válaszolta a kérdéseit.

Gondolataim:

Ahogy említettem, a történet két idősíkon játszódik. Bár ha egész pontos akarok lenni, akkor nem kettő, hanem 3 idősíkon figyelhetjük az eseményeket. Nagyon szeretem az ilyen történeteket, mert ahogy ebben a kötetben is láthatjuk, egy ember munkája 300 évvel később is milyen hatást gyakorol egy másik emberre, milyen érzéseket vált ki belőle. Szeretem az ilyen történeteket, mert mindig eszembe juttatja, hogy amit ma készítünk, amire időt szánunk, az milyen hatással lesz majd évtizedek (esetleg évszázadok) múlva egy embertársunkra.

A könyv 2015-ben kezdődik, amikor Mártának egy csomagja érkezik Drezdából, és az ő emlékeit ismerjük meg 10 évvel korábbról, majd 1724-ben találjuk magunkat Johannes Gerhardt aranyműves, és a lánya, Anne-Sophie mindennapjaiban.

Nagy örömmel olvastam ezt a történetet. Mártán jókat mosolyogtam, különösen akkor, amikor ismertette a munkája részleteit. Aki régebb óta követ, az tudhatja, hogy fotós vagyok, és hasonló beszélgetéseket („De hát neked ez csak egy kattintás.”) én is lebonyolítottam már a nehezebb ügyfelekkel, mint amiket Márta a kreatív ügynökségnél.

Maga a történet könnyed, romantikus olvasmány volt, azonban ahogy az Írónőtől már megszokhattuk, ennek a kötetnek a megszületése mögött is komoly kutatómunka áll. Emiatt minden tiszteletem Mörk Leonórának, mert ilyen mélységekben utánanézni, kutatni, és mindezt egy lebilincselő történettel átadni az olvasóknak, az nem egy két hetes munka eredménye.

Sophie karakterét nagyon szerettem. Nem fél tanulni, nem fél kockázatot vállalni, és új dolgokat kipróbálni. Nem riad meg attól, ha piszkos lesz a keze, vagy ha férfi ruhában kell az utcákat járnia. Mivel az 1700-as években nem volt jellemző, hogy a jómódban élő nők dolgozzanak, ráadásul az édesapjuk vállalkozásában, ezért a zárt ajtók mögött tanulta meg az apjától mindazt, amihez szüksége volt a tervei megvalósításához. Tetszett, hogy nemcsak néz, hanem lát is. Látja a környezetét, figyel az apró részletekre. Viszont korához képest voltak meggondolatlan lépései, amelyekkel nemcsak magát, hanem a szeretett férfit is veszélybe sodorta.

De hogy a jelenről is ejtsek néhány szót. Amikor Mártával fellapoztuk a naplót, akkor már engem is furdalt a kíváncsiság. Ki lehet az a titokzatos lány a festményen? Ki készíthette a gyöngyfigurákat? A régies kifejezések azonban néha kifogtak rajtam, mert volt olyan mondat, aminek kétszer is nekifutottam, mire elolvastam. 🙂 De nem adtam fel, és milyen jól tettem. 🙂 Magával ragadott a történet.

A történelmi könyvek kedvelőinek szívből ajánlom ezt a kötetet. Korhű, romantikus olvasmány, ami kellemes kikapcsolódást nyújt egy őszi napon.

Borító:

Gyönyörű. Régebben, amikor még csak ismerkedtem a Szerzővel, ez a könyve volt az, amihez a legtöbbször visszatértem, mert annyira magával ragadott a borítója. A gyöngyök hozzám is nagyon közel állnak, számomra az eleganciát közvetítik. Az esküvőm napján én is egyedi készítésű, gyöngyökből fűzött nyakláncot viseltem, a hozzá készített fülbevalóval. 🙂 Összegezve: az idei évben ez lett az egyik kedvenc borítóm. 🙂

(kép és fülszöveg: www.moly.hu)

2022-09-09 by Szavak Erdeje - Itt lehet hozzászólni!

Sáfrán Judit: Az írisz emlékei

Szerző: Sáfrán Judit
Cím: Az írisz emlékei
Kiadó: NewLine
Kiadás éve: 2022
Oldalak száma: 622

Egy lány, aki mindent elfelejtett.
Egy férfi, aki sötét titkot őriz.
Két lélek, mely örökre összeköttetett.

A tizenhat éves Cylia öt évvel ezelőtt elveszítette minden emlékét, s azóta sem sikerült azokat visszanyernie. Az éjszakánként rátörő rémálmok miatt pszichológushoz jár és az ő segítségével igyekszik helyretenni zavaros világát, ám ezt a szülei nem nézik jó szemmel.
Amikor egy rémisztő támadás alkalmával a valóságban is szemben találja magát álombeli megmentőjével, Keinnal, ráébred, hogy képzelgéseinek köze lehet a múltjához, és senki sem az, mint akinek mutatja magát.
A válaszok után kutató lány szembesül az igazsággal, miszerint egy hátrahagyott uralkodói ház leszármazottja, akit ellenségei, a hitetlenek üldöznek. Döntésre kényszerül; választhatja szülei bujdosó életét, vagy visszatérhet szülőhazájába, hogy megismerje a múltját, és vele együtt felvállalja a trónörökös szerepét.
Vajon képes beteljesíteni a sorsát egy párhuzamos világban, ahol mindent áthat az istenek ereje?
El tudja fogadni, hogy az életével mostantól nem csak ő rendelkezik?

Az Örökölt királyság lendületes, lebilincselő első kötete egy nem mindennapi világba kalauzol el, ahol az emberi életek szétszakíthatatlanul összekapcsolódnak. Bele mersz vágni az utazásba?

„A zene az egyetlen olyan eszköz, amely mindenki nyelvén szól, és többet mond bármely szónál.”

A fantasyvel való kapcsolatom hosszú-hosszú évekre vezethető vissza, ha nincs ez a zsáner, akkor ez a blog sem létezne, és én is lemaradtam volna erről a rengeteg pozitív olvasásélményről, amiket az elmúlt években megéltem. Kezdem azt gondolni, hogy van benne egy radar, ami már a megjelenés előtt „kiszagolja” azokat a könyveket, amelyeket imádni fogok. A borítóleleplezés pillanatában már éreztem, hogy ez az én könyvem lesz. 🙂 Megtisztelő volt az Írónő megkeresése, köszönöm szépen, hogy elolvashattam a könyvet.

A történet röviden:

Cylia az 5 évnél régebbi életére nem emlékszik. Nem tudja mi volt a kedvenc elfoglaltsága, nem emlékszik legjobb barátokra, nyaralásokra, gyakorlatilag semmire. Jelenlegi legjobb barátnője Sophie, aki egyben a pszichológusa is. Vele megosztja a folyamatosan visszatérő rémálmait, egy nap azonban teljesen ledöbben, ugyanis az álmában látott titokzatos idegen megjelenik, és úgy tűnik, hogy Sophie nagyon is jól ismeri.

Cylia elkezd nyomozni, hogy kiderítse ki is ő valójában, és miért titkolózik előtte mindenki. Arra azonban nem számít, hogy egyik nap még egy egyszerű kamasz lány, a másik nap pedig már a Kegyelem Földjének leendő királynője. Döntés elé kényszerül: marad az ismert világban a szüleivel, vagy vállalja a rá leselkedő veszélyt, visszatér Dáliába, és megismeri az országát, a szokásokat, és saját magát.

Gondolataim:

Azt kell mondjam, hogy a magyar írónők olyan fantasyt tudnak kiadni a kezeik közül, amitől leesik az állam. Imádtam a könyv minden sorát! Egy pillanatra sem unatkoztam, ha tudtam volna, akkor egyszerre két oldalt olvasok, mert olyan izgalmas volt, hogy alíg vártam a soron következő eseményeket. Minden oldal, minden fejezet tartogatott számomra meglepetéseket, és már a legelején magával ragadott a „hűha” érzés. Na de a könyv vége.. Ott tényleg leesett az állam. Nagyon várom a folytatást, hogy választ kapjak a kérdéseimre.

Egy tökéletesen felépített, és kidolgozott világban járunk, ami tele van titkokkal, rejtélyekkel, veszéllyel, izgalommal, és mély érzésekkel. Egy olyan világban járunk, ahol mindenkinek van múltja, mindenkinek vannak titkai, nem tudhatod, hogy mi leselkedik rád a sarkon túl, és nem tudhatod, hogy kiben is bízhatsz meg. Egyszerűen zseniális. A regény terjedelmétől kicsit tartottam, mikor elkezdtem olvasni, de annyira gyorsan lehetett vele haladni, hogy fel sem tűnt a hossza.

A karakterek jól kidolgozottak voltak, nekem különösen tetszett Erik ábrázolása. Az apja árnyékában él, hajtja a bizonyítási vágy. Kein és a közte lévő szócsatákon pedig jókat mosolyogtam. Tényleg olyanok voltak, mint két óvodás. 😀

Annyira egyedi világot alkotott Sáfrán Judit írónő, amivel eddig nagyon ritkán találkoztam. Semmilyen elcsépelt, unalmas karakter nem volt a történetben. A kötetben megjelenik a vallás, viszont nem a klasszikus vallási motívumok szerepelnek a kötetben. Ezért annak is élvezetet okoz majd a könyv olvasása, akik tartózkodnak ettől a témától.

Amikor azt gondoltam, hogy véget értek a szereplőink kalandjai, és végre megpihenhetnek, akkor egy olyan csavarral zárta le a sorozat első részét a szerző, amire tényleg csak azt tudom mondani, hogy zseniális.

Szerintem órákig tudnék még áradozni erről a kötetről, de ezt tényleg olvasni kell. Letehetetlen, izgalmas, fordulatos. A fantasy kedvelőinek szívből ajánlom. Én már nagyon várom a folytatást, biztos, hogy el fogom olvasni!

Borító:

Gyönyörű. Annyira visszaadja az egész történet hangulatát. A motívumok, a színvilága, mindez egy fehér háttéren, megjelenítve minden fontos elemet, apró részletet. Ilyen tökéleteset csak Ashley tud alkotni. 🙂

(kép és fülszöveg: www.moly.hu)

2022-09-03 by Szavak Erdeje - Itt lehet hozzászólni!

Jewel E. Ann: Tudom, ki vagy

Szerző: Jewel E. Ann
Cím: Tudom, ki vagy
Kiadó: Kossuth
Kiadás éve: 2022
Oldalak száma: 416

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Flint Hopkinsnak sikerül megtalálnia a tökéletes bérlőt abba a helyiségbe, amely minneapolisi ügyvédi irodája fölött állt üresen. Ellen anyagában nincs semmi kivetnivaló, az ajánlásai jók. És hát nagyon is csinos. Mígnem… Flint rájön, hogy Ellen Rodgers, a hivatásos zeneterepeuta – zenél. Van ott bongó, gitár, éneklés – és nem Beethoven szól zajszűrős fejhallgatón keresztül. Az ügyvéd nem kíméli az életvidám, folyton dúdolgató, és amúgy nagyon is szexi vörös démont, és felmondja az albérletet.
A szerencse azonban Ellen mellé szegődik, ugyanis Flint autista fia, Harrison azonnal megkedveli őt. A fiát egyedül nevelő apa nem tud versenyre kelni a gitárral – és a patkányokkal. Ellen ugyanis patkányokat tart. Ez a nő… Bosszantóan vidám, muszáj mindig Flinthez érnie – megigazgatni a nyakkendőjét, begombolni az ingét, behatolni a személyes terébe, és összezavarni őt. Akkor is… Mennie kell. Se veled, se nélküled kapcsolatukból szép és egyszerre tragikus történet bontakozik ki.

Ez a szexin romantikus vígjáték feltárja, mit akarunk, mire van szükségünk, és milyen döntéseket kell meghozniuk szülőknek és gyerekeknek a túlélés érdekében.

„Az érzéseinknél nincs jobb iránytű. Mindig elvezetnek az igazsághoz.”

Ez a történet meglepett, megnevettetett, megríkatott. Teljesen másra számítottam, mint amit kaptam, viszont nem okozott csalódást. Köszönöm szépen a Kossuth Kiadónak a recenziós példányt.

A történet röviden:

Flint Hopkins neves ügyvéd, aki egyedül neveli autista fiát, Harrisont. Az irodaépületben ahol dolgozik, kiadó egy iroda, amire Ellen le is csap. Ellen zeneterapeuta, és az első foglalkozása után Flint meg is bánja, hogy kiadta a lánynak a helyiséget, ezért két hetet ad a lánynak, hogy másik helyet keressen magának.

Ellent a zene, és az emberi kontaktusok, érintések éltetik. Amikor minden találkozásuk alkalmával megigazítja Flint nyakkendőjét, megérinti az ingét, nem tudhatja, hogy ezek az érintések közelebb hozzák-e őket egymáshoz, vagy eltávolodnak egymástól. A levegő szinte izzik, amikor egymás közelében vannak, de nemcsak emiatt nehéz az elválás. Harrison ugyanis nagyon megkedveli a zeneterapeutát, de egy nem várt esemény több ezer kilóméterre sodorja őket egymástól. Azonban a nem várt események itt nem érnek véget.

Gondolataim:

Nagy lendülettel vetettem bele magam az olvasásba. A prológus végén annyira ledöbbentem, hogy elolvastam a fülszöveget, hogy biztos ez az a könyv, amit én el akartam olvasni? Igen, ez volt az. 🙂 Kicsit félve folytattam tovább a történetet, de hamar belelendültem, a végére pedig nagyon megszerettem. Sokat nevettem, és sokat sírtam rajta. Az érzelmi hullámvasút két vége ez a könyv. Egyrészt nagyon szórakoztató, romantikus, erotikával fűtött történet, másrészt viszont végtelenül szomorú.

Flint 10 éve cipeli a nap 24 órájában a terhet, hogy ő az oka a felesége halálát, ő az oka annak, hogy anya nélkül nő fel a fia, Harry. Szinte éreztem olvasás közben azt az önmarcangolást, ami Flintből áradt. De ott van még Elle is, aki első ránézésre egy vidám, hóbortos, nagyszájú lány, aki patkányokkal él (komolyan, hogy élhet valaki patkányokkal? Én még a házi egereket sem bírom elviselni, amit az állatkereskedésben lehet venni, nemhogy a patkányokat), de annyira lehet érezni rajta is, hogy ez mind csak álca a külvilág felé.

Két ilyen megtört lélek egy történetben az már nagyon sok lenne, ha nem lenne mellette kompenzálásként a humor, hogy kicsit oldja azt a depresszív hangulatot, amit a sorok kiváltanak az olvasóból.

Harry egy haláli kissrác. Autista, ebből kifolyólag nem úgy éli meg az érzelmeket, ahogy a környezete. Ragaszkodik a megszokott dolgaihoz, nehezen viseli a változást. Viszont elképesztő tehetsége van a zenéhez, és kivételes intelligenciával rendelkezik. És rettenetesen kínos helyzetbe tudja hozni Flintet szinte bárhol. 🙂 Őt nagyon megszerettem, és csodálattal adóztam Elle előtt, ahogy közeledett hozzá lépésről lépésre.

Egy pillanatig nem unatkoztam olvasás közben. Szépen felépített történet volt, bár egyáltalán nem egyszerű, és nem hétköznapi. A főszereplőink kapcsolata túlfűtött erotikával indul, majd ahogy kezdenek érzelmileg is közelebb kerülni egymáshoz, úgy válik minden egyre nehezebbé, és úgy derül fény a szereplőink múltjára.

A zene szerepe a történetben különösen tetszett. Harryn látszott leginkább a változás, ahogy a zenével ki tudta mondani azt, amire egyébként nem volt képes. Ahogy olvastam róla, úgy támadt nekem is kedvem elővenni a gitárt, és azzal kifejezni a gondolataimat.

Borító:

Khm.. hát arcpirító 🙂 Nagyon jó választás volt, ennek több oka is van, de maradjunk inkább annál, hogy így valóban el tudom képzelni Flintet. 🙂

(kép és fülszöveg: www.moly.hu)

2022-09-01 by Szavak Erdeje - Itt lehet hozzászólni!

Ruth Cardello: A megtört szívű

Szerző: Ruth Cardello
Cím: A megtört szívű
Kiadó: Kossuth
Kiadás éve: 2022
Oldalak száma: 320

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

A New York Times bestsellerszerzője, Ruth Cordello érzékiségtől és érzelmektől fűtött regényt alkotott. Milliárdos hőse életének talán legkockázatosabb vállalkozásába fog: megpróbál második esélyt adni magának a szerelemre…

Heather Ellis egyedülálló anya, aki bármit megtenne örökbe fogadott kislányáért, Aváért. Az egész internetet képes felforgatni jutalmat ígérő posztjával, hogy megtalálja Ava elveszett, kitömött játékállatkáját. De ki gondolta volna, hogy hirdetésére majd egy gazdag, szívdöglesztő férfi jelentkezik, tekintetében olyan mélységes bánattal, hogy Heather azonnal úgy érzi, törődnie kell vele? Ava szemében a férfi igazi hős, Heather számára viszont életre kelt fantázia, aki egyben komoly kockázatot jelent szépen felépített, boldog életére nézve…

Öt év telt el azóta, hogy Sebastian Romero, a milliárdos befektető, egy tragikus autóbalesetben elveszítette feleségét és meg nem született gyermekét. Élete most már csakis az üzlet körül forog. Érzelmeknek nincs helye benne. Mígnem belebotlik abba az átkozott játékfarkasba és a gyönyörű anyukába, aki tűvé tette érte a világhálót. Lassanként úgy tűnik, a férfi újra képes hinni a szerelemben, ám Sebastian élete, családja és múltja több titkot rejt, mint amennyit Heather elképzelhet. Sőt többet, mint amennyiről maga Sebastian tud. Vajon közösen felépítendő új életüket veszély fenyegeti, ha a titkokra fény derül?

„A siker soha nem fakadhat abból, amit csak félig csinálunk.”

Már annyira vártam, hogy elkezdjem ezt a könyvet. Meg is lepett rendesen, ahogy befejeztem. 😀 Köszönöm szépen a Kossuth Kiadónak a recenziós példányt.

A történet röviden:

Heather egyedül neveli az örökbefogadott kislányát. Keményen dolgozik, vezeti a saját cégét, ezzel megteremtve a stabil életet kettejüknek. Azonban a kislány boldogságát beárnyékolja, amikor elveszíti legféltettebb kincsét, Farkaskát. Heather mindent megtesz, hogy megtalálja, még az internetet is segítségül hívja, de a remény elszállni látszik, hogy a plüss farkas visszataláljon kicsi gazdájához.

Sebastian, miután egy balesetben elvesztette a feleségét, és meg nem született gyermekét, a munkába menekül, és elképesztő sikereket arat a családi vállalkozásban. Azonban a gyász, és az önvád kiöl belőle szinte minden pozitív emberi tulajdonságot. Egyik nap belebotlik egy ütött-kopott plüss állatba. Csak a szerencsének köszönhető, hogy nem végezte a kukában. Mikor választás híján arra kényszerül, hogy személyesen szolgáltassa vissza a játékot a tulajdonosának, arra nem számít, hogy a gondosan felépített fal, amivel körbe bástyázta magát, megrepedni látszik.

Gondolataim:

Úgy ráéreztem, hogy szeretni fogom ezt a történetet. Izgalmas volt, és kellemes kikapcsolódást nyújtott. Az alap történet sok meglepetést nem tartogatott, mert a fülszöveg sokat elárul a szereplőinkről. Egy egyedülálló anyuka, egy lelkileg összetört, megkeseredett pasi, dráma, szerelem, romantika, fájdalom, egy kis erotika, könnyek, és sok nevetés. Ezek jellemzik leginkább ezt a kötetet.

A könyv bejárta velem a házat, mert alíg bírtam letenni, állandóan olvastam volna. 🙂 A nyelvezete könnyű, olvasmányos, emiatt gyorsan lehet vele haladni. A párbeszédek könnyeket csalnak az ember szemébe. Nemcsak a humora miatt, hanem a megélt érzelmek miatt is.

A két főszereplő a színskála két véglete. Sebastian a mindig mogorva, összetört, férfi, aki dühös az egész világra, de leginkább saját magára. Nem tudja sem feldolgozni, sem magának megbocsájtani azt, ami azon a bizonyos öt évvel ezelőtti május 20-án történt. Egyik pillanatról a másikra dőlt romokba az élete, amikor elvesztette a feleségét, és a még meg nem született gyermekét.

Heather az egyedülálló anyuka, aki igyekszik a legjobbat kihozni magából, legyen szó gyereknevelésről, vagy akár a cége vezetéséről. Nagyon kevés azoknak a száma, akiket közel enged magához, viszont Sebastiannal ellentétben ő igyekszik az élet napos oldalán maradni. Egy valami azonban közös bennük. Mindketten egy betonkemény falat húztak maguk köré, és akik ezen a falon át tudnak hatolni, azoknak a száma elenyészően csekély.

Számomra sok hasznos gondolatot tartalmazott ez a történet. Leginkább Hetherre néztem fel, aki egyedülálló anyaként látja el a feladatait nap, mint nap. Sokszor vettem észre azt olvasás közben, hogy nekem is erőt ad, pedig én nem egyedül nevelem a gyermekemet.

Nem tagadom, a történet végén elmorzsoltam néhány könnycseppet. Való igaz, hogy romantikus történet, amin jókat lehet nevetni (velem előfordult, hogy hangosan felnevettem olvasás közben 🙂 ), de komolyabb témák is helyet kapnak a lapokon. A gyász feldogozása központi elem, de megemlíthetem az egyedülálló szülői lét nehézségeit, vagy akár a családi kapcsolatokat, Heather esetében annak hiányát is.

Viszont ahogy látjátok is a borítón, „Milliárdos Corisik” szerepel. Őket titok fedi, viszont abból a kevéske információból, amit kapott belőlük az olvasó, az már felkelti a figyelmet. Én nagyon kíváncsi lettem, bele is vetettem magam az internet bugyraiba, hogy rákeressek a következő részre, hátha abból megtudjuk, hogy kik is ők, és milyen kapcsolat fűzi őket Sebastian családjához. Mert, hogy itt még lesznek érdekes fordulatok, abban biztos vagyok. 🙂

Kellemes kikapcsolódást nyújtott ez a történet is, csak ajánlani tudom mindenkinek. Humoros, romantikus, egy kis erotikával megfűszerezve.

Borító:

Valahogy nem tudtam megbarátkozni vele. Sokkal több van ebben a történetben, de ezt nekem nem adta vissza a borító.

(kép és fülszöveg: www.moly.hu)

2022-08-30 by Szavak Erdeje - Itt lehet hozzászólni!

Manuela Inusa: Teázó a boldogsághoz

Szerző: Manuela Inusa
Cím: Teázó a boldogsághoz
Kiadó: Kossuth
Kiadás éve: 2022
Oldalak száma: 254

Isten hozott a Valerie Lane-en, a világ legromantikusabb utcácskájában!

A Laurie’s Tea Corner büszke tulajdonosának a hobbija a hivatása. Laurie elégedett: a világ minden tájáról isteni teákat árusít, otthonos üzletét kellemes illat lengi be, a vendégei pedig szívesen térnek be hozzá, hiszen a boltocska ugyanazt a harmóniát és melegséget sugározza, mint a tulajdonosa. Laurie bár már hónapok óta Barryről, a jóképű teakereskedőről álmodik, a szerelem terén mindezidáig nem nem volt szerencsés. Barátnői szerint ezen nyomban változtatni kell, így hát rögvest tervet kovácsolnak…

„Ám aki túl sokat vár, csak csalódásra számíthat.”

Erre a könyvre a borítója és a címe miatt figyeltem fel, és úgy éreztem, hogy az én romantikus lelkemnek biztos, hogy tetszeni fog. (Most komolyan, ezzel a címmel, és külsővel, lehet rossz egy könyv? Na ugye, hogy nem 😀 ) Nagyon szépen köszönöm a Kossuth Kiadónak a recenziós példányt.

A történet röviden:

A Valerie Lane utcában egymást érik a hangulatos boltok, amelyeknek a tulajdonosai követve a hagyományt, őszinte barátságot ápolnak egymással. Ebben az utcában megtalálható Laurie teaüzlete, Keira csokiboltja, Susan fonalparadicsoma, Orchid ajándéküzlete, és Ruby régiségeket árusító kis üzlete. A lányok minden szerdán összegyűlnek, beszélgetnek, élvezik egymás társaságát.

Laurie 32 éves, vagyonos családból származik, ezért nem meglepő, hogy a szülei nem nézték jó szemmel, hogy tea üzletet szeretne nyitni. A lány kitartott az álmai mellett, megnyitotta a teázóját, azonban az igaz szerelem csak nem akart bekopogtatni az ajtaján. Egészen addig, amíg egy teakereskedő, Berry be nem toppant az ajtón, és ezzel együtt Laurie szívébe. Hónapokon keresztül tartó plátói rajongás, esetlen mondatok, és összeszedetlen mozgás. Ez mind Laurie, amikor Berry a közelében van. De vajon a fiú viszonozza az érzéseit?

Gondolataim:

A lehető legjobbkor döntöttem a könyv olvasása mellett. Ledöntött a lábamról egy betegség, és nem szerettem volna túl mély gondolatokat megfogalmazó történetet kézbe venni, ezért úgy gondoltam, hogy ez a romantikus könyvecske ideális olvasmány lesz. Nem mellesleg imádom a teát, ilyenkor, augusztusban napi szinten fogyasztom. Így várom az őszt. 🙂

Na de vissza a történethez. Amikor elkezdtem olvasni a könyvet, akkor egy kicsit megijedtem, hogy nem fog szólni gyakorlatilag semmiről. Laurie félénk természete, és a 32 éve együtt nekem valahogy kissé hihetetlen volt. De egyszer csak azt vettem észre, hogy a könyv felét már elolvastam. Lendületes volt, vicces, mégis elgondolkodtató. Nekem többet adott, mint egy egyszerű hétvégi kis limonádé olvasmányt.

Az események szépen csordogálnak a medrükben, néhol megjelenik a kötelező dráma, egy senkit nem tisztelő ex, viszont a történet lendülete viszi magával az olvasót. Engem is ez marasztalt, alíg tudtam letenni.

De mint ahogy korábban említettem, ebben a könyvben több van, mint ami elsőre feltűnhet az olvasónak. Az öt lány megmutatja, hogy igaz barátság valóban létezik. Az önzetlen segítségnyújtás, egy kedves gesztus, egy ölelés, nem kerül szinte semmibe, mégis hatalmas örömet tud okozni. Annak aki adja, és annak is, aki kapja. Ezen kívül számomra plusz pont, hogy követték az álmaikat, nem féltek belevágni valami újba.

Ennek a könyvnek a főszereplője Laurie, akinek szépen lassan megismerjük élete fontos eseményeit, fordulópontjait, de egy-egy félmondattal a lányok életébe is bepillantást nyerhetünk. Mindegyik egy egyéniség, én pedig nagyon kíváncsi vagyok arra, hogy milyen életük volt addig, amíg meg nem találták a Valerie Lane-t.

Amit negatívumként el tudok mondani, az nem a történethez, sokkal inkább a személyekhez, személyiségekhez kapcsolódik. Leginkább Laurie és Berry kapcsolatához. Számomra hiányzott a kommunikáció. A saját életüket könnyíthették volna meg, ha néha őszintén a másik elé állnak. Hiszen felnőtt emberek. 🙂

Ami viszont tetszett, hogy Laurie üzletében nincs olyan probléma, amit egy kellemes ízű tea meg ne oldana. Ami meg különösen plusz pont, azok a könyv végén található receptek. Na azokat már most imádom. 🙂 Biztos, hogy fogok én is kísérletezni velük. 🙂

Kellemes kikapcsolódás volt ez a kötet. Azoknak ajánlom, akik szeretik a helyenként humoros, néha elgondolkodtató történeteket, és egy hétvégi esős délutánon nem szeretnének nagyon mély gondolatokat megfogalmazó könyvet kézbe venni, csak egy tea mellett kikapcsolódnának egy kicsit.

Borító:

Imádom. Annyira hangulatos! Ránézek a borítóra, és kedvem támad teázót nyitni. 🙂

(kép és fülszöveg: www.moly.hu)