Szovay Barbara: 5 x 3 elbeszélés

 

covers_774925.jpgSzerző: Szovay Barbara
Cím: 5 x 3 elbeszélés
Kiadó: Magánkiadás
Kiadás éve: 2022
Oldalak száma: 108
 

Az 5×3 elbeszélés elsődleges célja a kortárs elvrendszerek fölötti elmélkedés kezdeményezése. A modern ember erkölcsi elköteleződéseit illető kérdésfeszegetés mellett helyt kap egy-egy saját szívünkkel, vagy magával az elmúlással folytatott talányos dialógus is. Nem marad el az emberlétünk sokféleségére való reflexió, ahogyan a barátság, hűség jelenségének irodalmi vizsgálata sem. A novellagyűjteményt a tovatűnt idők tiszteletben gazdag tanár-diák viszonyát felelevenítő Intermezzo-k tarkítják.

Ajánlott olvasási sebesség: napi egy elbeszélés

 

Két évvel ezelőtt a szerző megkeresését visszautasítottam volna. Abban az időben nem igazán olvastam novellás kötetet, az érdeklődési köröm is a könnyebben emészthető regények köré irányult. Nagyon köszönöm Barbara a megkeresést, és ezt a gyönyörű kötetet.

Mivel Az 5 x 3 elbeszélés is különleges, így ez a bejegyzés sem lesz a megszokott. 

Ha egy szóval kellene jellemeznem ezt a könyvet, akkor azt mondanám, hogy kifinomult. Nagyfokú műveltségről árulkodik nemcsak a témáját nézve, hanem a szóhasználatokat, mondatokat is. Nem tagadom, nagyon nehéz volt olvasni. Elkezdtem még karácsonykor, viszont nagyon gyorsan rájöttem, hogy ez így nem fog menni. Nem tudtam követni, nem értettem mit olvasok. Nagy volt a hangzavar körülöttem. Mondjuk ez nem is jó szó, hogy hangzavar, inkább alap háttérzajnak mondanám. Ezért félre tettem, és megvártam amíg hazaérünk, és esténként a csendben olvasgatom.

Nem éreztem minden történetet a magaménak, sőt, olyan is volt, ami a végével zavart össze. Viszont volt egy, ami annyira mélyen érintett, hogy többször is elolvastam. Ez pedig a kötet első novellája, a Levél a Főnökségnek címet viselő.

Ebben a történetben a munkahelyéről elbocsájtott alkalmazott az elbeszélő. Munka közben konfliktusba keveredik az egyik ügyféllel, aki tiszteletlenül kommunikál vele. Miután az ügyféllel szemben alkalmazott tiszteletteljes kommunikáció nem hozott eredményt, ezért a dolgozó a vele szemben tanúsított viselkedési formát követte. Aminek következtében elvesztette az állását. Nem kapott lehetőséget, hogy a vezetőség elé álljon, nem kérdezték az ő álláspontját a kialakult helyzettel kapcsolatban, ezért levél formájában hallatta a hangját.

„A tisztelet, tudniillik, nem korlátozódik munkakörre. Egyáltalán semmire sem korlátozódik, hiszen egyetlen elv érvényesül benne: a meglét elve. Vagy megvan az emberben, vagy nincs.”

Minden egyes szavával egyet értek. Voltam hasonló helyzetben. Hosszú évekig dolgoztam ügyfelekkel. Pontosan tudom milyen az, amikor napszaknak megfelelően mosolyogva köszöntöd, ő meg erre válaszként elküld bizonyos helyekre. Felmerül a kérdés, hogy hol marad a tisztelet? Ami nemtől, és kortól függetlenül minden embernek kijár! Miért is van felháborodva valaki akkor, ha lekezelően becsmérel másokat, és ő ugyan ezt kapja vissza? Nagyon hosszú ideig tudnék erről véleményt formálni. De ehelyett inkább a Levél a Főnökségnek című novellát ajánlom kivétel nélkül mindenkinek. 

De hogy miről is szólnak még a történetek? A gyász feldolgozásról, a lélek, és elme megvívott harcairól, az emberi kapcsolatokról. Mindezek igényesen, lírai módon megfogalmazva, helyenként filozófikus magasságokba emelve. Emiatt is volt olyan nehéz olvasni, és emiatt nehéz beszélni is róla. Mert van amit érez az ember, de nem tudja szavakba önteni. Megérti a mű mondani valóját, a lelke legmélyén érzi, hogy melyik rész az ami neki szól, de ez egy érzés, ami hozzád tartozik, benned van, te vagy. 

Előfordulhat olyan is, hogy nem az egész novella szólít meg, hanem csak egy része. Itt kiemelném az Átadás című novellát. Amikor elkezdtem olvasni, akkor úgy éreztem hogy csak elmegyünk egymás mellett. Majd jött az a bizonyos papírtekercs a végén. Számomra ez a novelláskötet egyik legerősebb része.

Azoknak ajánlom ezt a kötetet, akik szeretnék az elméjük rejtett zugaiban megbúvó gondolataikat felszínre hozni. Nem könnyű olvasmány, tehát ha egy nehéz nap után valami pihentetőt keresel, akkor nem ez lesz a te köteted. Ha válaszokat keresel, vagy útmutatást, akkor vedd a kezedbe, és mélyedj el a mondanivalójában. Viszont ha elfogadsz egy tanácsot: ne egyszerre olvasd el. Olvass el egy nap egy, maximum két novellát. Majd tedd le a könyvet, és gondold át az olvasottakat. Hagyd, hogy leülepedjen, és megszólítson.

 

(kép és fülszöveg: www.moly.hu)

Buótyik Dorina: Maahes Isten rejtélye

 

covers_773995.jpg

Szerző: Buótyik Dorina
Cím: Maahes Isten rejtélye
Kiadó: Morningstar Publishing
Kiadás éve: 2022
Oldalak száma: 374

Először ​volt a fesztivál, utána kezdődtek az eltűnések.

Gracie Simpson egyiptológus egy azonosítatlan múmiára bukkan egy szarkofág mélyén a Beni Szuef Múzeumban. A vizsgálatok megállapítják, mely temetőből származik, így felkéri Tarek régészt és férjét, Louis-t, hogy tárják fel együtt. Ám nem úgy alakulnak a dolgok az ásatás körül, ahogy azt elképzelték. Gondok adódnak a támogatással, nem engedélyeztetik az ásatást, de mikor elkezdődik, egyre több baljóslatú esemény történik. Hirtelen meghal egy munkás, valaki ijesztgeti őket az éjszaka közepén. Vajon ki szabotálja az ásatást? Vagy tényleg létezik Maahes isten legendája?

Thomas Shephard bűnügyi riporter azt a lehetőséget kapja, hogy ő lehet Gordon helyettese. Ám ott van a másik esélyes is, a szerkesztőség beképzeltje, Jason. Feladatuk, hogy olyan kihűlt ügyet göngyölítsenek fel, amit címlapra vihetnek. Thomas neki is fog a munkának; kinézi az egy éve eltűnt Matt esetét. Megtudja, hogy a fiú öt eltűnt lány után kutatott, mikor Egyiptomban járt. Megkéri az egykori riportert, Davidet, aki Kairóban lakik, hogy nyomozzanak együtt.

A szálak a rejtélyes kis falucskába, Himahamaydah-ba vezetnek, ahol az a szóbeszéd járja, hogy a Skarlát fesztivál után mindig eltűnik valaki. Csakugyan Maahes falja fel az embereket?

Egy ásatás
Egy eltűnt fiú
Egy legenda
Maahes isten rejtélye

Egy történet, ahol a valódi régészet találkozik a fikció izgalmas fordulataival.

 

„Senki sem tudja a másikról, hogy mit élt át. Addig, amíg meg nem ismerjük egymást..” 

Természetesen nyomon követem a szerző közösségi oldalait. Amikor a könyv még csak készülőben volt, akkor Dorina mutatott néhány képet a követőinek, hogy részt vesz egy ásatáson. Minél hitelesebb képet szeretett volna átadni az olvasóinak a következő regényében. Nos, miután elolvastam a könyvet, őszintén állíthatom, hogy sikerült. Izgatottan vártam a megjelenést, nagyon szépen köszönöm a recenziós példányt.

A történet röviden:

Az események két szálon futnak. Thomas, az oknyomozó újságíró előtt nagy lehetőség áll. Ha olyan cikket tud felmutatni, ami címlapra kerülhet, akkor megkaphatja a vezető helyettesi székét, azonban ellenfele is akad a kollégája személyében. Thomas Egyiptomba utazik azzal a céllal, hogy megtalálja az egy éve eltűnt egyetemista  fiút. A nyomozás azonban nem várt fordulatokat vesz. De nemcsak az egyre rejtélyesebb titkokkal kell szembenéznie, hanem azzal is, hogy egy titokzatos idegen az életére tör.

Gracie elfoglalja a helyét a Beni Szuef Múzeum igazgatói székében. A múzeum egy poros zugában egy múmiára bukkan. A vizsgálatok során kiderül, hogy honnan származik. Gracie egy ásatást tervez arra a területre, azonban az engedélyekkel kapcsolatban folyamatosan akadályokba ütközik. Amikor egyre több holttest bukkan elő a területről, akkor az ásatás félbeszakad. De ez csak a kezdet. Megbetegedések, eltűnt gyerekek, egy hátborzongató legenda Maahes Isten körül. Vajon hogyan kapcsolódik össze mindez?

Gondolataim:

Nagyon szeretem Gracie Simpson történeteit, és izgatottan fogtam bele az olvasásba. Ahogy haladtam a történettel, egyre inkább meglepődtem, mert egy teljesen más történetre számítottam. Viszont nem csalódtam, izgalmas volt, fordulatos, rejtélyekkel teli, és a könyv végére a leesett államat kellett felszednem a földről.

Az események két helyszínen játszódnak. Thomas, az oknyomozó újságíró és David, a volt kollégája egy egyiptomi szállóban nyomoznak az eltűnt angol fiú után, Gracie és a csapata pedig egy ásatáson dolgozik szintén Egyiptomban. Mind a két helyszínen izgalmas, és olykor megdöbbentő eseményeknek vagyunk tanúi, viszont a két szál írásmódja számomra teljesen eltérő volt.

Már az első néhány bekezdés után egyértelművé válik, hogy a szerző milyen izgalommal, átéléssel, és szívvel-lélekkel dolgozott nemcsak az ásatáson, hanem azon is, hogy ezt hitelesen átadja az olvasóinak. Itthon szoktam mesélni az olvasmány élményeimről a férjemnek, és neki említettem, ahogy olvasom a sírok feltárását, a sorok között érzem, hogy Dorina mennyire rajong ezért a munkáért. Ahogy egy gyermek képes tiszta szívből átélni a karácsony varázsát, ugyan ezt a szívből jövő lelkesedést éreztem én is Dorinán.

Ez a kötet egyszerre volt fantasy, kalandregény, és krimi. Egy percig nem unatkoztam olvasás közben, nagyon kíváncsi voltam a rejtély megoldására. A könyv végére az is kiderül, hogy mitől olyan különleges Oscar, a kék macsek. 🙂 Én nem vagyok egy nagy macskás ember, de őt nagyon szeretem. 🙂

Amit negatívumként el tudok mondani erről a könyvről, az a szerkesztés hiánya. Akadtak érdekes ragozások, szókapcsolatok, vagy esetenként felcserélt szórend, amiről úgy gondolom, hogy egy szerkesztőnek illett volna észrevenni, és javítani. De ezt leszámítva más negatívot nem tudok elmondani a könyvről.

Letehetetlen, és izgalmas olvasmány volt. A fantasy, és a krimi rajongóinak szívből ajánlom ezt a kötetet. Nemcsak tökéletes kikapcsolódást nyújt, hanem hasznos információkkal is gazdagodhatunk. Szórakoztat, és tanít. Kell ennél több? 🙂

Bízom benne, hogy még nagyon sokszor kalandozhatunk Gracie Simpsonnal, és persze Oscarral. 🙂

Borító:

Nem szeretem a sárga borítókat, meg úgy alapból a sárga színt sem, viszont ez már a második könyv, amit nagyon szeretek a borító színének ellenére is. Most, hogy már ismerem a mögötte lévő történetet, minél többet nézem, annál jobban tetszik.

 

(kép és fülszöveg: www.moly.hu)