Szerző: Leda D’Rasi
Cím: Rítus
Kiadó: Mogul
Kiadás éve: 2021
Műfaj: thriller
Oldalak száma: 498

 

A ​Boszorkánydinasztia sorozat írónője legújabb könyvében fejest ugrik a sötét thriller világába és ezzel új oldalát fedi fel az olvasók előtt! Kegyetlen rítusok, sötét istenek, és a nyomozás, ami talán a pokolba vezet…

Las Vegas a bűn városa. Drog, prostitúció, maffia, és a legdurvább gyilkosságok. A helyi nyomozók ehhez edződtek, és hiszik, őket semmi nem lepheti meg, amit ember elkövetni képes.

Ebben ringatja magát Nick Eckerton is, mégis eláll a szava, amikor egy megnyúzott holttest ügyében kezdi követni a nyomokat. Amit talál, túlmutat a hatóságok munkáján, Nick pedig eddigi hitét átgondolva kezd ráébredni az igazságra: van, amit még Las Vegas bűnben fogant városa sem látott. Egy titkos társaságot, akik sötét rítusokkal szólítják az elfeledett isteneket, és hússal, vérrel, csonttal lakatják jól őket a segítségükért cserébe.

Ismeretlen terep ez, ahová nem rendőr kell, hanem valaki, aki otthon van ebben a világban. És ki lehet az?

Egy fiatal nő, aki nemcsak megjárta a rítusok poklát.

De bele is halt…

 

„A széles látókör az elme villanykapcsolója!” 

Leda lett az egyik kedvenc hazai szerzőm. Már A Dög című könyvével meggyőzött, de a Rítus… hát ez a kötet mindent vitt. Nagyon köszönöm a shop.könyvmogulnak, hogy elolvashattam. 

A történet röviden:

Az események két idősíkon játszódnak, 20 év különbséggel. Újév napján bejelentés érkezik a denveri rendőrségre, hogy az elismert Dr. Stokes és a családja nem elérhető telefonon. A címre Todd Suller járőr megy ki. Kezdetben egy rutin ellenőrzésre készül, de amit ott talál, arra nincs felkészülve. A legborzalmasabb képsorok tárulnak a szeme elé.

20 évvel később a jóképű, ám forrófejű gyilkossági nyomozót, Nick Eckertont egy közúti balesethez hívják. Első ránézésre egy hétköznapi balesetnek tűnik, azonban amikor az egyik autóból előkerül egy bőrétől megfosztott holttest, akkor a nyomozás teljesen más irányt vesz. A nyomok egy korábbi gyilkossághoz vezetnek. Nick teljes erővel veti bele magát a nyomozásba, de gyorsan rá kell jönnie, hogy nem egy „egyszerű” gyilkost keres. 

Gondolataim:

Nagyon sok mindent tudnék írni még az előző blokkban a történetről, azonban még véletlenül sem szeretnék akár csak egy fél mondattal is spoilert meglebegtetni. Egy könnyen emészthető olvasmányra számítottam, amikor ebéd után (ezt fontos kihangsúlyoznom 🙂 ) kézbe vettem a könyvet. Gondolom nem vagyok egyedül, amikor azt mondom, hogy olvasás során mindig magam előtt látom a jelenetet. Nos, az első fejezetnél már megremegett a gyomrom, vele együtt az ebéd is. 😀 Hírtelen elgondolkodtam, hogy mibe választottam én bele. 😀

Most, hogy már végeztem a könyvvel, már meg tudom válaszolni ezt a kérdést. 😀 Az eddigi olvasmányaim közül a legdurvább, legbrutálisabb, és egyik legjobban megírt thriller egyikébe. Nagyon furán hangzik, figyelembe véve magát a történetet, de azt kell mondanom, hogy ez egy zseniális és egyben megdöbbentő kötet volt.

Több szálon fut a cselekmény. Első ránézésre semmi közük egymáshoz. Folyik a nyomozás, hullanak ki a csontvázak a szekrényből (itt most képletesen kell érteni), de akkor mégis mit keres a történetben egy kisgyerek, és egy mindenki által rettegett papnő? A könyv végére ezek a szálak szépen lassan összeforrnak, és mindenkinek meglesz a szerepe. De ahogy ezt Leda végigvezeti, az elképesztő. A végkifejlet pedig ledöbbentett. Még mindig azon gondolkodom, hogy hol siklottam el felette? Volt rá utaló jel, csak én nem vettem észre?

Tökéletesen felépített történet volt. Hiába utaztunk újra és újra 20 évvel korábbra az eseményekben, ez kellett ahhoz, hogy teljes képet kapjunk, és megértsük a szereplőink döntéseit.

Ha már a szereplők. Hiába gondolkodom, nem tudnék megnevezni egyet sem, akivel szimpatizáltam volna. Nem lettek kedvenceim, nagyon rejtélyesek voltak, mégis azt mondom, hogy jól kidolgozott karaktereket kaptunk.

A könyv egész hangulata nyomasztó, de mégis beférkőzött 1-1 humorosabb mondat, vagy gondolat, ami valamelyest oldotta ezt a feszültséget, amit az olvasó érez. Emiatt is, és a történet miatt is csak azoknak ajánlom ezt a kötetet, akik meg tudnak birkózni a sötét hangulattal, és nem rettennek el az okkultizmus világától.

Borító:

A borító alapján egy emészthető, kicsit borongósabb történetre számítottam. Emiatt is figyeltem fel a könyvre azon túl, hogy Leda írta, és el kell olvasnom. A könyv elolvasása után azt mondom, hogy ez a fekete szín illik a könyv hangulatához, azonban a vörös még jobban illene. De hogy miért mondom ezt, ahhoz el kell olvasni és a kötetet, és kiderül. 🙂

 

(kép és fülszöveg: www.moly.hu)