Szerző: Mara Maxine
Cím: Szívtörő
Kiadó: Eleven Kiadó
Kiadás éve: 2025
Oldalak száma: 372
Fülszöveg:
Anne White egyszerre két szívet is képes volt összetörni.
De ennek már nyolc éve. Azóta elköltözött, új életet kezdett, és a sebei begyógyultak… Legalábbis ebbe a hitbe ringatja magát. Ám egy váratlan álláslehetőség mindent felforgat. Hiába biztos benne, hogy a neves amerikai focicsapat life coachaként is megállja a helyét, van, amire még ő sincs felkészülve: a San Francisco Angels épp azt a sztárjátékost szerződteti, akinek a nevét még mindig suttogja álmában.
Jack Carrigan gyűlöli a hazugságokat.
Márpedig Anne hazudott neki. Most viszont itt az alkalom, hogy végre megtudja, miért törte össze a szívét. Ám minél hevesebben küzd az érzései ellen, annál világosabbá válik számára, hogy a dühe mögött még mindig ott izzik a vágy… és talán még annál is több.
A taktika egyszerű: három hónap érzelemmentesség, szakmai profizmus és titkolózás. De sikerülhet mindez, ha a közös múlt is pályára lép? Mara Maxine debütáló regényében a szerelem és a karrier kiélezett mérkőzésben csap össze. A győztes mezőnygólt pedig csak az rúghatja be, aki az utolsó másodpercben is képes mindent kockára tenni.
„Rá kellett jönnöm, hogy a magány nem old meg semmit. Hiába zárkózom el, attól a dolgok még megtörténnek, és csak rajtam múlik, hogyan élem meg ezeket.”
Elolvastam a fülszöveget, és olyan nosztalgikus élményem volt. Tudjátok mi jutott eszembe? Zac Efronnak az egyik ifjúsági romantikus filmje a 2000-es évek elejéről. Ne kérdezzétek miért, semmi köze a könyvhöz. 😀 Talán csak a hangulata miatt. Az a megtiszteltetés ért, hogy a Könyvhéten, a hivatalos megjelenés előtt átvehettem Mara Maxine első regényét. Nagyon köszönöm a kiadónak, és a szerzőnek a recenziós példányt.
Gondolataim:
Ahogy elkezdtem olvasni a könyvet, mindig „kiesett” belőle valami. De ezt pozitív értelemben mondom. 🙂 Dedikált példánnyal lettem gazdagabb, amit én nagyon szeretek, volt benne egy szuper könyvjelző, és ahogy olvastam, rábukkantam matricára, plusz könyvjelzőre, sőt, még lapult benne két overlay is. De hogy azok mennyire jól néznek ki!!!! Szóval ez a kötet nekem olyan volt, mint egy ajándékcsomag Karácsonykor. 🙂
A főszereplőnk Anne, aki life coach-ként dolgozik, elfogad egy állásajánlatot. Egy amerikai focicsapathoz szerződött le, de a boldogsága nem tart sokáig, ugyanis aznap, amikor aláírja a szerződést, a csapat bejelenti az új sztárjátékosát, aki történetesen Anne egykori szerelme, akinek 8 éve a lelkébe taposott. Jacket sokként éri, amikor rájön, hogy ki a csapat mentális felkészítője. De csak 3 hónapot kell kibírniuk egy légtérben, közös munkahelyen. De ez a három hónap hosszabbnak tűnik, mint amilyen valójában.
Az első gondolatom, hogy „na ők megérdemlik egymást”. Nem mondom, hogy a szívemhez nőttek volna a szereplők. Anne-t kissé önzőnek éreztem. Nemhogy könyvben, de a való életben sem bírom, amikor egyik ember dönt a másik helyett. Mintha a másik fél szellemileg visszamaradott lenne. Nulla kommunikációval mondjuk valóban nehéz zöld ágra vergődni. Teszem hozzá Jack sem tökéletes. Sőt, lehet nem ártott volna neki, ha valaki istenesen képen törli a második b+ után. Hogy beszélhet így azzal, akit állítólag szeret? És itt nem a káromkodással van bajom, hanem hogy egy olyan emberre kiabálja, aki állítólag közel áll hozzá. Nálam ez a fajta kommunikáció abszolút nem fér bele egy kapcsolatba. Még úgy sem ha hivatalosan nem voltak együtt.
De ha ezen túllendülünk, akkor maga a történet nagyon szerethető, és kellemes kikapcsolódást nyújtott. Könnyű volt olvasni, pörögtek a lapok, és minden volt benne, amit elvártam tőle. Kaptam romantikát, drámát, humort, és támogató barátokat. Nem maradhattak ki a szekrényből kieső csontvázak sem. Mindkettejüknek van a múltjában olyan, amire nem szívesen, vagy fájó szívvel gondol vissza. Ezek mind kihatással vannak a jelenükre, a személyiségükre is.
Nagyon szerettem Anne két barátnőjét. Humorosak voltak, de ha kellett, kegyetlenül őszinték is. Viszont mindig ott voltak, amikor szükség volt rájuk. Hol csendben, a háttérben meghúzódva, hol hangosabban, de mindig lehetett számítani rájuk. Ugyan ez jellemző a focicsapat tagjainak nagy részére is, csak ők olyan pasisan voltak jelen. 🙂
A történet romantikus, és mérsékelten erotikus, viszont a szereplők közti kémia végigkíséri az eseményeket. Anne és Jack kapcsolata viharos, az elfojtott indulatok miatt sokszor meggondolatlan dolgokat vágnak egymás fejéhez. A történet jelentős részében a sérelmeik nagyobbak, mint a cél, hogy megbeszéljék a történteket. Az újrakezdés, a második esély története ez a kötete, emiatt nem fektet nagy hangsúlyt magára az amerikai focira. Jelen van a csapat, bepillanthatunk abba is, hogy milyen a hangulat csapaton belül, vagy milyen rivalizálások vannak, de a pályán történtek nem kapnak nagy szerepet.
A fel nem dolgozott lelki traumák sokszor visszaköszönnek a lapokon. Illetve tökéletes tükröt mutat az emberek közti egyik legnagyobb problémára, ami nem más, mint a kommunikáció hiánya. Mondjuk én attól is rohamot kapok, amikor az egyik szereplő önmagával megbeszélve eldönti, hogy mi a jó a másiknak (?!!). Tehát ennyit nem néz ki a másik félből, hogy képes lenne döntéseket hozni? Vagy „ne adj isten”, megbeszélnék együtt… Na ez volt a legnagyobb bajom a szereplőkkel, és ezért kezdtem úgy az ajánlót, hogy megérdemlik egymást.
De ha ettől eltekintünk, akkor egy cuki kis történetet kap az olvasó, ami beszippantja, és kellemes kikapcsolódást nyújt. Én szerettem olvasni, és kíváncsian várom a folytatást.
Értékelésem: 5/4,5
Idézetek a könyvből:
„Voltál már szerelmes? Érezted, hogy a világon egyetlen ember lehet az életed értelme, és ha nincs veled, a Föld megszűnik forogni?”
„Elhittem, hogy egy tündérmesében bármi lehetséges. De ez a való élet, nem egy ábrándos mese. Semmilyen varázslatos dolog nem fog történni.”
„Nem hiszek abban, hogy az élet túl sokszor osztogat második esélyeket. Pont ezért akarom ezúttal jól csinálni. A bizalom törékeny dolog, és bármennyire is szeretjük egymást, bízni csak most tanulunk meg újra.”
A könyvet itt tudjátok beszerezni: