Szerző: Colm Tóibín
Cím: Brooklyn
Kiadó: Park Könyvkiadó
Kiadás éve: 2016-2018-2024
Oldalak száma: 312
Fülszöveg:
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Az 1950-es évek Írországában vagyunk, és Eilis Lacey sok fiatal ír lányhoz hasonlóan nem dúskál a lehetőségekben. Ezért amikor nővére elintézi, hogy kivándorolhasson New Yorkba, Eilis tudja, hogy mennie kell, s első ízben kell maga mögött hagynia családját és otthonát.
Amikor megérkezik a zsúfolt brooklyni albérletbe, csak arra tud gondolni, mit áldozott fel. Távolra került otthonától és honvágya van. Aztán amikor az első tapogatózó lépéseket teszi a barátság és talán valami más felé is, olyan hírt kap, ami miatt vissza kell térnie Írországba. Ott szörnyű dilemmával néz szembe a kötelesség és a nagy szerelem közti rettenetes választással.
„Nem kellenek a könnyek. A távozása előtti napokban és indulása reggelén mosolyognia kell, hogy emlékezhessenek a mosolyára.”
Van, akinek a vérében van a marketing. Beszélget veled néhány mondatot, majd a kezedbe nyom egy olyan könyvet, amiről úgy gondolja, hogy szeretni fogod, és mindig el is találja. Na pontosan ez játszódott le a kiadóban is, amikor a Park Könyvkiadós marketinges kolléganőm ajánlotta nekem a Brooklyn című könyvet. Olyan lelkesen beszélt róla, (és ezen kívül még egy néhány könyvről, amit szerinte nekem írtak), hogy azonnal el kellett olvasnom. Szóval Anita a vesémbe lát, mert soha nem nyúlt még mellé, amikor olvasnivalót ajánlott. Ezúton is köszönöm neki, és a kiadónak a könyvet.
Gondolataim:
Ez egy igazi belassulós, végtelenül egyszerű, mégis kellemes kikapcsolódást nyújtó olvasmány volt. Én pontosan emiatt szerettem olvasni. Mint kiderült, van belőle film is, amit még nem láttam, de talán majd a téli szabadságom alatt sikerül megnéznem. 🙂
A történet az 1950-es években játszódik Írországban, a főszereplőnk Eilis, aki fiatal lányként keresi a saját útját. A nővérének és Flood atyának köszönhetően lehetősége nyílik New Yorkban új életet kezdeni. Hátrahagyva a családját, és az eddig megszokott életét kivándorol Amerikába. A kezdeti lelkesedése a honvágy megérkezésével együtt gyorsan alább hagy, de támogató kezek által végül sikerült másképp látnia a mindennapokat. Amikor már egyenesbe jött az életet, és úgy tűnt, hogy megtalálta a helyét New Yorkban, akkor egy lesújtó hír hazahívja Írországba. Rövid időre tervezett hazalátogatni, azonban az események döntés elé állítják. Menjen vissza az államokba, vagy maradjon?
Szeretem az ilyen történeteket. A maga egyszerűségében egy könnyen olvasható, mégis számos elgondolkodtató témát vet fel. A második világháború után járunk, még mindig ott él az emberekben a zsidók felé tanúsított ellenszenv, azonban már látszik az elfogadás szikrája is. Érdekes volt látni a párhuzamot az európai és az amerikai társadalom között. Európában a zsidók számítottak kívülállónak, Amerikában pedig a színes bőrűek. Viszont nekem az új szemlélet kifejezetten tetszett, különösen ami az afroamerikai emberek váráslására vonatkozott. (Nem mondok többet, mert az már spoileres lenne. 🙂 )
Eilis személyével kapcsolatban vegyes érzéseim vannak. Egyrészt végtelenül szerencsésnek mondhatja magát, hogy minden nehézség nélkül elhagyhatta Európát, másrészt ezért egy gazszálat sem kellett arrébb tennie. Olyan érzésem volt sokszor, hogy ezt nem is tudja értékelni, mert egyáltalán fel sem fogja, hogy gyakorlatilag minden az ölébe hullik. Mindezek mellett nagyon érzékletesen és olvasmányosan mutatja be a kötet a megszokottból való kilépést, az új ingerek feldolgozását egy új országban, új kultúrában. Csak azt sajnáltam, hogy annyira befolyásolható volt Eilis. Nem állt ki magáért, pedig sokkal több ajtó kinyílhatott volna előtte. Ellenben amivel megbízták, vagy amire kötelezettséget vállalt, azt maradéktalanul teljesítette.
A romantikus szál is figyelemre méltó volt a kötetben, egyrészt mert – szerintem – egy ponton erkölcsileg eléggé vitatható, de ezt most engedjük el. Ott van viszont a kötet vége, ami egyrészt le van zárva, mert Eilis döntésre jutott, másrészt belengetett egy érdekesnek ígérkező folytatást. Én pedig már alíg várom, hogy ismét bent legyek az irodában, és nagy szemekkel elkérjem a kolleginától a második részt. 🙂 De komolyra fordítva a szót, én nagyon kíváncsi vagyok Eilis további sorsára, illetve döntéseire. Kíváncsi vagyok, hogy formálja-e annyira a nagyváros, hogy képes legyen a sarkára állni, saját döntéseket hozni, és ha akar, akkor nem-et mondani. Kíváncsi vagyok, hogy felelősséget vállal-e az elkövetett hibákért, és hogy merre viszi az útja.
Hallottam olyan kritikát a kötetről, hogy nem szól semmiről, hogy unalmas, hogy lassú. Úgy érzem, én nagyon jó pillanatban olvastam, mert valóban lassan építkező történet, és lassan kibontakozó eseménysorozatnak vagyunk a tanúi, de pont ez a lassúság kellett nekem az utóbbi napokban. Megállított, visszafogott. Nemcsak a felnőtté válás rögös útjáról, az életút keresésről, a saját határok megismeréséről szól ez a történet, hanem magáról a szülői ház elhagyásáról, a megszokott biztonságból való kiszakadásról. Szerettem a szerző írásmódját, mert mindezt nem lírai, oldalakon átívelő körmondatokban adja át az olvasónak, hanem könnyen érthető, gyorsan olvasható, helyenként egyszerű tőmondatokban, ami szintén hozzájárul ahhoz, hogy könnyen emészthető legyen a történet.
Örülök, hogy elolvastam, és alíg várom, hogy kézbe vegyem a folytatást.
Értékelésem: 5/4,5
Idézetek a könyvből:
„Tony el volt ragadtatva a dolgoktól, miként tőle is, és soha semmi mást nem tett, mint kinyilvánította ezt. Ezt az elragadtatottságot valahogy mégis mintha valami árny kísérte volna, és Eilis, miközben figyelte, azon tűnődött, hogy minden, iránta érzett bizonytalanságában és távolságtartásában vajon nem ő maga jelenti-e ezt az árnyat.”
„És senkinek egy szót se. -(…) Sosem hibázhatsz, ha ezt az elvet betű szerint követed.”
A könyvet itt tudjátok beszerezni: