Szerző: Laini Taylor
Cím: Vér és csillagfény napjai
Kiadó: Kossuth Kiadó
Kiadás éve: 2024
Oldalak száma: 512
Fülszöveg:
A kék hajú Karou végre megkapta a választ kérdéseire. Már tudja, ki is ő, mi is ő valójában. Ezzel a tudással együtt azonban fény derül egy másik titokra is. Egy titokra, amelyet szeretne meg nem történtté tenni: az ellenséget szerette, aki elárulta – és a világ szenvedett miatta.
A világsikerű Füst és csont leánya folytatásában Karounak döntenie kell, milyen áldozatot képes hozni népe megmentéséért. Karou és Akiva a háborúban ismét ellenséges oldalon áll. Szépséggel, szomorúsággal és titkokkal teli történetük újra az emberi világban ér össze.
A lány mint új feltámasztó szörnyű hadsereget teremt, Akiva közben az angyalok gonoszsága ellen harcol.
Születhet vajon új remény az elveszett álmokból?
„A búcsú a sors megkísértése.”
AZ ELSŐ RÉSZRE NÉZVE SPOILERT TARTALMAZHAT!!!
Mindig nehéz ajánlót írni egy sorozat, különösen egy trilógia második részéről. Ráadásul, ha egyes részek nagyban összefüggnek, akkor hiába igyekszem én is spoiler mentesen mesélni erről a kötetről, nem biztos, hogy sikerülni fog. Nagyon köszönöm a Kossuth Kiadónak, hogy elolvashattam a Füst és csont leánya várva várt második részét.
Gondolataim:
Nehezen indult be a történet, az elejét – bevallom szemlesütve -, kissé untam. Úgy éreztem egy helyben állunk, és nem történik semmi. Valahol éreztem, hogy a szerző a feszültséget igyekszik növelni, de számomra a kötet feléig ezt sajnos nem sikerült elérnie. De ahogy túljutottam a kritikus első 250 oldalon, onnan már éreztem a háttérben mozgolódó erőket. Tanúi lehettünk kisebb csatáknak, de az igazi háború még várat magára. Nyomon követtük a kimérák, és az angyalok sorsának alakulását, az olvasó nem maradt véres jelenetek nélkül sem. Viszont igazi nagy katarzist ez a rész még nem adott. Bár nem is vártam, viszont nagy elvárásokkal fogok nekiindulni az utolsó kötetnek.
Ezen a részen nagyon éreztem, hogy egy izgalmas finálé előszobája volt. Leginkább az előkészületek zajlottak, amiből a drámai fordulatok sem maradhattak ki. A szereplőket továbbra is nagyon szerettem, különösen Akiva és a testvéreinek a hármasát. Azt viszont nem tudom teljes szívvel kijelenteni, hogy Karou minden pillanatban szimpatikus karakter lett volna. Zuzana és Mik viszont egy üde színfolt volt a kötetben. Nagyon megszerettem az ő párosukat. Karou és Akiva közötti feszültség, és a szenvedés nekem egy idő után már egy kicsit sok volt. Viszont ismét egy olyan lezárást kaptunk, hogy képtelenség nem várni a záró kötetet.
Nagyon komor, és nyomasztó volt ennek a résznek a hangulata. Nem tudtam maradéktalanul elengedni magam, mert nem szembesültünk igazi vidám, pozitív érzelmekben gazdag pillanatokkal. A csaták borzalmai, árulások, kínzások rányomták a bélyegét az alap hangulatra. Talán emiatt is tartott a megszokottnál tovább a könyv elolvasása. Néha kellett egy kis szünetet tartani, hogy rendeződjön a lelki világom. Az pedig szintén a különlegessége a történetnek, hogy egyik csapatra sem lehet rásütni, hogy jó, vagy a rossz oldalt képviselik. Mindegyikben volt jó is és rossz is.
Negatívumként azt tudom csak elmondani erről a kötetről, hogy borzasztó nehéz volt. Nem olvasni, hanem tartani. Ráadásul egyik könyvtokomba sem fért bele, szóval izgultam, hogy utazás során ne sérüljön a táskában. De a legnagyobb kihívást az jelentette, hogy nem tudtam kényelmesen fogni olvasáskor. Emiatt egy picit sérült is a borítón lévő fólia, ami miatt külön elkeseredtem. De így jár az, akinek kicsi a keze…
A fantasy rajongóknak ajánlom ezt a kötetet, viszont azzal az intelemmel, hogy mindenképp olvassa el a kezdő, és várja meg a záró részt. Úgy érzem, a harmadik résszel együtt lesz ennek a kötetnek igazi nagy ereje. Én mindenesetre nagyon várom a finálét!
Értékelésem: 5/4
Idézetek a könyvből:
„Amikor mindkét fél gyerekeket kezd mészárolni, azt hiszem, nyugodtan kimondhatjuk, hogy az élet elveszett.”
„Az irgalom irgalmat szül, a vérontás vérontást. Nem várhatjuk el, hogy a világ különb legyen, mint amilyenné tesszük.”
„Legalább alapfokon tudni kell különbséget tenni jó és rossz között, még ha parancsról van is szó.”
A könyvet itt tudjátok beszerezni:
Days of Blood & Starlight – Vér és csillagfény napjai (kossuth.hu)