Szerző: Elissa Sussman
Cím: Mókás, hogy kérdezed
Kiadó: Kossuth Kiadó
Kiadás éve: 2023
Oldalak száma: 384
Fülszöveg:
Lángra lobbanhat-e az alvó parázs…?
Akkor:
Chani Horowitz, a huszonéves írópalánta élete valahogy megrekedt. Miközben volt évfolyamtársai a „művészképzőről” színvonalas könyvekkel foglalkozhatnak, neki csupán amolyan felszínes feladatok jutnak. Ám egyszer csak megbízzák azzal, hogy készítsen portrét Gabe Parkerről, a filmsztárról, aki nem más, mint az ő egyes számú imádottja a hírességek közül, egyben a legújabb James Bond alakítója.
Chaninek nincs is más vágya, mint megőrizni a hidegvérét, és jól megoldani a feladatot. Ám ami közte és Gabe között történik, az nem várt módon és alaposan felforgatja az életét: az interjú egy szédületes hétvégébe torkollik, ami lázba hozza a bulvárlapokat, és Chani sokkal közelebb kerül Gabe-hez, mint ahogy azt eredetileg tervezte…
Most:
Tíz évvel később, egy brutális válás és jókora adag terápia után Chani ismét Los Angelesben jár, most már sikeres íróként, aki a megvalósult álmait éli. Ám hiába reklámozhatja legújabb esszégyűjteményét vagy online kiadványait, valahogy mindig szóba jön az a bizonyos portré, és felmerül Gabe neve. Ezért aztán Chani PR-csapata felveti, mi lenne, ha újból találkoznának? Chani először nemet akar mondani, szeretne úgy tenni, mintha már rég elfelejtette volna az együtt töltött időt. De az igazság az, hogy valójában nagyon is tudni szeretné, hogy az a bizonyos hétvége vajon ugyanolyan felejthetetlen volt-e Gabe-nek, mint neki… Úgyhogy beleegyezik.
„Nem akarom, hogy imádjanak. Azt akarom, hogy szeressenek.”
Amikor először megláttam a könyvet, az első gondolatom az volt, hogy milyen cuki történet lehet a rózsaszín borítója alapján. Majd ahogy belelendültem az olvasásba rájöttem, hogy többet rejt ez a könyv egy egyszerű romantikus sztorinál. Nagyon köszönöm a Kossuth Kiadónak a recenziós példányt.
Gondolataim a történetről:
Ahogy olvastam a könyvet, eszembe jutott, hogy én annak idején kiért rajongtam ennyire. Majd rájöttem, hogy nem is egy olyan nagy sztár volt, akinek a fotója kint volt a szobám falán, vagy a szekrényre ragasztva. Mondjuk akkor én még a húszas éveim alatt voltam.
Gyorsan haladtam a történettel, nagyon olvastatta magát. Az pedig különösen tetszett, hogy két idősíkon is megismerjük az eseményeket. A kettőt elválasztó grafika, és a fejezetek szétválasztása pedig abszolút kedvenc. Imádtam!
A könyv egyik felében Chani 26 éves, minden vágya, hogy író lehessen. Megbízást kap arra, hogy készítsen egy riportot a kedvenc színészével, a legújabb Bond film főszereplőjével, Gabe Parkerrel. A cikk elsöprő sikert arat, a lány neve felkerül a legismertebb riporterek listájára. Majd 10 évvel később, miután Gabe a sokadik rehabon van túl, Chani pedig elvált nőként éli mindennapjait, a lány PR csapata ismét elé áll a kéréssel. Egy újabb interjút szeretnének, ami legalább annyira ütős, mint az első volt. Chani sok győzködés után elvállalja abban a reményben, hogy végre választ kaphat az egy évtizede magában hordozott kérdésekre.
Chani nem volt a kedvencem. Sőt, nem is emlékszem hirtelen olyan történetre, ahol ennyire idegesített volna a női főszereplő. A történet egyik felében, amikor még csak 26 éves, megszállottan rajong Gabe Parkerért. Oké, vannak mindenkinek kedvenc színészei, zenészei, akiért odáig van, de ezt a szintű megszállottságot közel a 30-hoz, egy kicsit túlzásnak éreztem. Majd 10 évvel később, amikor ismét találkoznak, akkor már olyan érzésem volt, mintha az író kényszeredetten rá akarná húzni a bizonytalan felnőtt szerepét. Ekkor már 36 éves. Elméletileg felnőtt. De mivel én is ebben az életkorban élem mindennapjaimat, egyszerűen nem tudom elhinni, hogy valaki ennyire életképtelen (bocsánat a kifejezésért) legyen. A hangulatingadozásai pedig… Előbb megsértődik, majd dühös lesz, majd ismét megsértődik, végül képtelen kerek egész mondatokban kifejezni magát. Aki elméletileg sikeres író. Na ne!!!
Még szerencse, hogy Gabe és Olli a könyv további szereplői, mert ők vitték a hátukon a történetet. Mindkét karakter megszerettem. Ha hibáztak, akkor vállalták a felelősséget. Lehet nem azonnal, de jobb később, mint soha.
A könyv felépítése nagyon tetszett. A jelen és a múlt eseményei között különböző cikkeket olvashatunk, akik vagy Chaniról, és az írásairól alkotnak véleményt, vagy filmkritikát fogalmaznak meg, de olyan is akad, aki Gabe-en, mint a Bond film főszereplőjén köszörüli a nyelvét.
A színészek világa nem egyszerű világ. A kisujjadat nyújtod, de az embereknek az egész karod kell. Onnantól kezdve, hogy feltűnik a színész a filmvásznon, emberek milliói követelik, hogy csupaszítsa le az egész lényét, és kötelezően meg kell osztani a nagy nyilvánossággal minden gondolatát, érzését. Ha véletlenül lenne egy picike színészi tehetségem, pontosan ezért nem dolgoznék soha ebben a szakmában. Viszont le a kalappal az előtt, aki erre a pályára lépett.
Figyelembe véve, hogy az egyik főszereplő személyiségétől gyakorlatilag a hajam égnek állt, gondolhatná azt mindenki, hogy mennyire nem szerettem ezt a könyvet. Nos ez egyáltalán nincs így, mert annyi mindent tartalmazott ez a kötet. Önmagunk felvállalását, küzdést, függőséget, a démonainkkal való harcot, bizonytalanságot, és még sorolhatnám. Sokat adott, és elgondolkodtatott. Kapott egy képet az olvasó arról, hogy mennyi minden kell ahhoz, és mekkora akaraterőre van szükség, hogy valaki talpra álljon, és új életet tudjon kezdeni. De ott vannak a buktatók is, a kísértés, aminek minden alkalommal tudni kell ellenállni. Minden nap. Csak egy rossz döntés, és minden kezdődik elölről. De akkor meglesz-e újra az a motiváció, az az erő az emberben, hogy ismét végigcsinálja?
A romantikus könyvek kedvelőinek ajánlom ezt a kötetet.
(* a könyvben LMBTQ mellékszereplő van, olvasása 18 éven felülieknek ajánlott!)
Értékelésem: 4/5
Idézetek a könyvből:
„Vajon ki érzi úgy, hogy igazán megérdemli azokat a jó dolgokat, amiket kap?”
„A függés mindenkori jellemzője a „csak még most utoljára”. „
„Nem jöttem rá, hogy a hírnév után vágyódni minden vágyak legostobábbja – mert nem számolhatsz a következményekkel, ha teljesül.”
A könyvet itt tudjátok beszerezni:
Mókás, hogy kérdezed (kossuth.hu)