Szerző: Pippa Grant
Cím: Az utolsó facér milliárdos
Kiadó: Kossuth
Kiadás éve: 2022
Oldalak száma: 413
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Dollármilliárdok örököse. Mogorva. Társaságkerülő. És az új álpasim…
„Érzelmileg elérhetetlen”, mondaná bárki, de ez meg sem közelíti az igazságot arról, milyen is Hayes Rutherford valójában. Rideg. Távolságtartó. Magasabb az elefántcsonttornya, mint a Burdzs Kalifa. És ő az évszázad fogása… legalábbis a bankszámlája alapján.
A feladatom egyszerű: távol kell tartanom mindenkit, aki Hayest megkörnyékezi, vagy kerítőként akar „segíteni” ennek az elszigetelt, zsémbes, filmvilágába temetkezett milliárdosnak azáltal, hogy úgy teszek, mintha én lennék az élete szerelme. Cserébe ő nem teszi tönkre az életemet egy aprócska félreértés miatt.
De minél többször pillantom meg benne az igazi embert, annál inkább hiszem, hogy bár a világaink különböznek, sokkal több közös van bennünk annál, mint amire bármelyikünk számított. A villogó dollárjelek és a fényűzés mögé rejtőző férfi az életem szerelme lehet?
Azonban egy milliárdossal folytatott hamis kapcsolat csak addig móka, amíg ki nem tör a botrány…
Az utolsó facér milliárdos egy kedves, humoros történet egy elfuserált gyantázásról, egy nőről, aki nem áll két lábbal a földön, egy férfiról, aki túlságosan is földhözragadt, és egy aranyos kutyáról, aki véletlenül kerítővé válik – legalábbis tesz róla, hogy az álpár ne találja a ruháit, miután kilép a zuhany alól…
„Örömet nyerek, ha tudom, hogy több a napfény a világban azáltal, hogy valaki világát akár csak egy percre is beragyogtam.”
Ez a kötet idei megjelenésű, azonban eddig nem találkoztam vele a közösségi média felületein. A cím figyelem felkeltő, ezért egy percig sem gondolkodtam, hogy el szeretném-e olvasni. 🙂
Nagyon szépen köszönöm a Kossuth Kiadónak a recenziós példányt. 🙂
A történet röviden:
Hayes Rutherford az utolsó facér milliárdos. És szeretne az is maradni. Minden követ megmozgat, hogy távol tartsa magától a nőket, különösen azokat, akiket a családja vonultat fel, mint tökéletes feleség jelölt. A mogorva, társaságkerülő stílusával nem is lenne nehéz dolga, azonban a bankszámlája feledteti a nőkkel, a feléjük áradó ellenszenvet. Egy vételen folytán azonban Begoniával találja szemben magát. A 32 éves elvált rajztanár a rossz helyen van a legrosszabb időpontban. Viszont ha nem akar egy életre eladósodni, akkor kénytelen igent mondani Hayes ajánlatára, ami nem kicsit forgatja fel nemcsak a nyaralásával kapcsolatos terveit, hanem az egész életét is. De minél több időt tölt Hayes-szel és az ő pokróc stílusával, annál inkább rá kell döbbennie, hogy ők ketten nemcsak különböznek egymástól, de hasonlítanak is egymásra. Amikor már kezdene leomlani a sziklafal, amit Hayes maga köré épített, egy botrány derékba töri az eddigi törekvéseiket.
Gondolataim:
A könyv több, mint 400 oldal, de én nem teljesen 3 nap alatt elolvastam. Letehetetlen volt, mint a megáradt folyó, úgy sodort magával a történet. A könyv első harmadán szinte betegre nevettem magam, a végén viszont nem győztem törölgetni a könyveimet. Megható volt, és szívszorító.
A szereplőinket nagyon megszerettem. Begonia imádnivaló a vidám természetével, szerettem ahogy igazán képes volt örülni egy napfelkeltének, vagy egy csésze teának. A válása után keresi önmagát, szeretne kipróbálni új dolgokat, tiszta szívvel énekel még akkor is, ha tudja, hogy nincs tehetsége hozzá. Meg tudja élni a pillanatot, és ez az ami miatt nagyon a szívemhez nőtt. Ha több ilyen személyiség élne a világban, sokkal színesebb, és boldogabb lenne minden, és mindenki.
A habókos kutyájáról ne is beszéljünk. 🙂 Egy ilyen kutya mellett lehet, hogy én rég a föld alá süllyedtem volna. 😀 Vagy remeteként élek egy lakatlan szigeten. 😀
Hayes, a mindig mogorva dollármilliárdos, aki rég el lett könyvelve a család fekete bárányának. Magának való, aki csak egy kis nyugalomra vágyik, és szeretné, ha a családja nem játszaná a kerítő szerepét. Az ő személyiségét is nagyon szerettem, mert érezhető volt már a könyv legelején, hogy volt egy olyan pont az életében, amikor megtört, és elkezdte maga köré húzni azokat a bizonyos falakat. Az ő személyiségfejlődését és az érzelmeinek alakulását követhetjük nyomon a könyvben.
Könnyed, romantikus történet volt, a kellő mennyiségű erotikával, drámával, és jó sok humorral. A párbeszédek, és Begonia kutyájának a kellemetlenebbnél kellemetlenebb húzásai megnevettettek, a történet vége pedig könnyeket csalt a szemembe.
Hayes családjának köszönhetően bepillantást nyerhetünk abba, hogy milyen élete is van egy olyan családnak, akinek dollármilliárdok csücsülnek a bankszámláján. Mennyire ügyelnek arra, hogy még véletlenül se legyenek önmaguk nagyobb társaságban, nehogy folt essen a család hírnevén. Begoniának köszönhetően pedig megismerjük a másik oldalt, hogy mindehhez a pompához hogy viszonyul egy alacsony béren élő rajztanár, aki csak két hét nyaralást tervezett egyedül, távol a megszokott életétől.
A könyv váltott szemszögben íródott, amit én különösen szeretek, ugyanis így mind a két főszereplőnk fejébe beleláthatunk. Így jobban meg tudjuk élni velük az érzéseiket, meg tudjuk ismerni a gondolataikat.
Kedves Olvasó, ha egy kellemes kikapcsolódásra vágysz, akkor szívből ajánlom neked ezt a történetet. Nekem nem okozott csalódást, pontosan azt kaptam tőle, amit vártam. 🙂 Sőt, talán kicsit többet is.
Borító:
Ezt a borítót nem lehet nem észrevenni. A szerző neve és a cím feltűnő, szinte kiabál az olvasó felé. A borítón szereplő öltönyös viszont már hétköznapi külsőt ölt a könyvnek. A háttér színe számomra Begoniát idézi. Harsány, vonzza a tekintetet, és pontosan annyira tűnik ki az egész koncepcióból, amennyire Begonia tűnt ki a Rutherford család tagjai közül.
(kép és fülszöveg: www.moly.hu)