Szerző: Manuela Inusa
Cím: Teázó a boldogsághoz
Kiadó: Kossuth
Kiadás éve: 2022
Oldalak száma: 254
Isten hozott a Valerie Lane-en, a világ legromantikusabb utcácskájában!
A Laurie’s Tea Corner büszke tulajdonosának a hobbija a hivatása. Laurie elégedett: a világ minden tájáról isteni teákat árusít, otthonos üzletét kellemes illat lengi be, a vendégei pedig szívesen térnek be hozzá, hiszen a boltocska ugyanazt a harmóniát és melegséget sugározza, mint a tulajdonosa. Laurie bár már hónapok óta Barryről, a jóképű teakereskedőről álmodik, a szerelem terén mindezidáig nem nem volt szerencsés. Barátnői szerint ezen nyomban változtatni kell, így hát rögvest tervet kovácsolnak…
„Ám aki túl sokat vár, csak csalódásra számíthat.”
Erre a könyvre a borítója és a címe miatt figyeltem fel, és úgy éreztem, hogy az én romantikus lelkemnek biztos, hogy tetszeni fog. (Most komolyan, ezzel a címmel, és külsővel, lehet rossz egy könyv? Na ugye, hogy nem 😀 ) Nagyon szépen köszönöm a Kossuth Kiadónak a recenziós példányt.
A történet röviden:
A Valerie Lane utcában egymást érik a hangulatos boltok, amelyeknek a tulajdonosai követve a hagyományt, őszinte barátságot ápolnak egymással. Ebben az utcában megtalálható Laurie teaüzlete, Keira csokiboltja, Susan fonalparadicsoma, Orchid ajándéküzlete, és Ruby régiségeket árusító kis üzlete. A lányok minden szerdán összegyűlnek, beszélgetnek, élvezik egymás társaságát.
Laurie 32 éves, vagyonos családból származik, ezért nem meglepő, hogy a szülei nem nézték jó szemmel, hogy tea üzletet szeretne nyitni. A lány kitartott az álmai mellett, megnyitotta a teázóját, azonban az igaz szerelem csak nem akart bekopogtatni az ajtaján. Egészen addig, amíg egy teakereskedő, Berry be nem toppant az ajtón, és ezzel együtt Laurie szívébe. Hónapokon keresztül tartó plátói rajongás, esetlen mondatok, és összeszedetlen mozgás. Ez mind Laurie, amikor Berry a közelében van. De vajon a fiú viszonozza az érzéseit?
Gondolataim:
A lehető legjobbkor döntöttem a könyv olvasása mellett. Ledöntött a lábamról egy betegség, és nem szerettem volna túl mély gondolatokat megfogalmazó történetet kézbe venni, ezért úgy gondoltam, hogy ez a romantikus könyvecske ideális olvasmány lesz. Nem mellesleg imádom a teát, ilyenkor, augusztusban napi szinten fogyasztom. Így várom az őszt. 🙂
Na de vissza a történethez. Amikor elkezdtem olvasni a könyvet, akkor egy kicsit megijedtem, hogy nem fog szólni gyakorlatilag semmiről. Laurie félénk természete, és a 32 éve együtt nekem valahogy kissé hihetetlen volt. De egyszer csak azt vettem észre, hogy a könyv felét már elolvastam. Lendületes volt, vicces, mégis elgondolkodtató. Nekem többet adott, mint egy egyszerű hétvégi kis limonádé olvasmányt.
Az események szépen csordogálnak a medrükben, néhol megjelenik a kötelező dráma, egy senkit nem tisztelő ex, viszont a történet lendülete viszi magával az olvasót. Engem is ez marasztalt, alíg tudtam letenni.
De mint ahogy korábban említettem, ebben a könyvben több van, mint ami elsőre feltűnhet az olvasónak. Az öt lány megmutatja, hogy igaz barátság valóban létezik. Az önzetlen segítségnyújtás, egy kedves gesztus, egy ölelés, nem kerül szinte semmibe, mégis hatalmas örömet tud okozni. Annak aki adja, és annak is, aki kapja. Ezen kívül számomra plusz pont, hogy követték az álmaikat, nem féltek belevágni valami újba.
Ennek a könyvnek a főszereplője Laurie, akinek szépen lassan megismerjük élete fontos eseményeit, fordulópontjait, de egy-egy félmondattal a lányok életébe is bepillantást nyerhetünk. Mindegyik egy egyéniség, én pedig nagyon kíváncsi vagyok arra, hogy milyen életük volt addig, amíg meg nem találták a Valerie Lane-t.
Amit negatívumként el tudok mondani, az nem a történethez, sokkal inkább a személyekhez, személyiségekhez kapcsolódik. Leginkább Laurie és Berry kapcsolatához. Számomra hiányzott a kommunikáció. A saját életüket könnyíthették volna meg, ha néha őszintén a másik elé állnak. Hiszen felnőtt emberek. 🙂
Ami viszont tetszett, hogy Laurie üzletében nincs olyan probléma, amit egy kellemes ízű tea meg ne oldana. Ami meg különösen plusz pont, azok a könyv végén található receptek. Na azokat már most imádom. 🙂 Biztos, hogy fogok én is kísérletezni velük. 🙂
Kellemes kikapcsolódás volt ez a kötet. Azoknak ajánlom, akik szeretik a helyenként humoros, néha elgondolkodtató történeteket, és egy hétvégi esős délutánon nem szeretnének nagyon mély gondolatokat megfogalmazó könyvet kézbe venni, csak egy tea mellett kikapcsolódnának egy kicsit.
Borító:
Imádom. Annyira hangulatos! Ránézek a borítóra, és kedvem támad teázót nyitni. 🙂
(kép és fülszöveg: www.moly.hu)