Szerző: Mörk Leonóra
Cím: A porcelánlány
Kiadó: Jaffa
Kiadás éve: 2020
Oldalak száma: 288
Egy fotóalbum, egy emlékkönyv és egy biedermeier komód – ennyi jut Lilinek a családi hagyatékból. Az örökség mégis meglepetéssel szolgál: amikor a lány felfedez az interneten egy régi udvarházról készült fotót, rájön, hogy az épület nem véletlenül ismerős neki, a századfordulós emlékkönyvben találkozott vele. De hogy került egy északnémet kastély képe 1914-ben egy miskolci polgárlány emlékkönyvébe?
Lili nyomozni kezd, a megfejtéshez azonban csak akkor jut közelebb, amikor a munkahelyéről egy távoli, keleti-tengeri szigetre küldik. Ott akad rá a vörös téglás udvarházra, és váratlan segítőtársra lel a romos épület új gazdájában. Amikor kinyitják a kastély padlásán talált, első világháborús katonaládát, izgalmas utazásra indulnak a múltba. A régi levelek, rajzok és fotók két fiatal megható és fájdalmas történetét mesélik el, akik száz évvel korábban szerettek egymásba. Az első világháború miatt azonban búcsút kellett mondaniuk egymásnak. Vajon találkoztak-e még valaha?
Lili egyre mélyebbre merül a régmúlt emlékeibe, és közben nemcsak az üknagymamája, hanem a saját élete sorsfordító kérdéseire is választ kell találnia. Meddig élhet úgy, hogy nem vesz tudomást azokról a körülményekről, amelyek megbetegítik? Választhat-e másik utat?
„(…) minden új nap valami újnak a kezdete.”
Ez az első könyvem az Írónőtől, de biztos vagyok benne, hogy nem az utolsó. Nagyon köszönöm a Jaffa Kiadónak, hogy elküldte nekem.
A történet röviden:
Az események két idősíkon játszódnak. 1914-ben, és 2017-ben.
2017-ben Lili gyógymasszőrkén dolgozik. Az új főnök elküldi egy 3 hónapos továbbképzésre Németországba. Lili örül a lehetőségnek, nemcsak a fejlődési lehetőség miatt, hanem szeretne tovább nyomozni az üknagymamája, és egy titokzatos kúria után. Minél mélyebbre ás, annál meglepőbb dolgok derülnek ki a családjáról.
1914-ben kitör az első világháború. Julianna egy tehetős családból származó fiatal lány, aki fülig szerelmes lesz Heinrichbe, az apja német üzletfelének a fiába. Napról napra egyre mélyebbek az érzéseik egymás iránt, de a háború elszakítja őket egymástól. Julikának ott maradnak az emlékek, a rajzok, és a lelke mélyéig hatoló szeretet. Lehet, hogy végül mégsem marad egyedül?
Gondolataim:
A fülszöveg alapján egy teljesen más történetre számítottam. Már Lili stílusa is meglepett a könyv elején. A szarkasztikus megjegyzések.. komolyan, szinte magamra ismertem. 🙂 Nagyon jól szórakoztam rajta. 🙂
Kifejezetten tetszett a két idősíkon játszódó történet. Szívesen kalandoztam a múltban és a jelenben is. Lilivel nyomoztam, szinte már láttam magamat a padláson a dobozban keresgélve, fényképalbumot nézegetve. Több közös vonást fedeztem fel kettőnkben. Stresszhelyzetben én is képes vagyok ugyan olyan tüneteket produkálni, mint Lili. Hogy ez hipochondria, vagy sem, nem tudom.
Nagyon szerettem a helyszíneket, a leírást, szívesen barangoltam a tengerparton is, és töltöttem el az időt Julikáék társaságában. A főszereplőket kedveltem. Nem voltak tökéletesek, voltak hibáik, de pont ettől voltak hétköznapiak, és emberiek. Senki nem volt tökéletesre színezve, mint ahogy a való életben sem tökéletes senki. A mindennapi problémák is megjelennek a történet során.
Mennyire igaz, hogy a lélek megbetegíti a testet. Lili munkája stresszes, a stressz pedig egészségügyi problémákat okoz. Pontosan, mint bármelyik ember esetében.
A könyv nyelvezete egyszerű, érthető, könnyen olvasható, emiatt gyorsan lehet vele haladni. Gyorsan bele lehet lendülni az olvasásba, a történet lendülete visz magával, és egyszer csak azzal szembesülsz, hogy vége, de még nem volt elég, olvasnád tovább.
Ezt az egy dolgot sajnálom csak, hogy olyan gyorsan vége lett a történetnek. Maradtak bennem kérdések a kötet végén. Szívesen olvastam volna még Liliről, az életéről, a munkájáról, a családjáról, a régmúlt időkről, a szokásokról. Szóval úgy mindenről. 🙂
A könnyed stílusban íródott, romantikus regények kedvelőinek szeretettel ajánlom ezt a kötetet. Fogok még olvasni Mörk Leonórától. A porcelánlánnyal a legjobbkor találkoztunk.
Borító:
Csodaszép! Emiatt keltette fel az érdeklődésemet a könyv. A színek, a virágok, egyszerűen imádom. 🙂
(kép és fülszöveg: www.moly.hu)