Szollár Bence: Egy szál rózsa

 

covers_718523.jpg

Szerző: Szollár Bence
Cím: Egy szál rózsa
Kiadó: Underground
Kiadás éve: 2022
Oldalak száma: 124

„Az egész jelenet, ami ott, az ajtóban játszódott le, csupán rémálomnak tűnt Emily számára. Egy lidérces látomásnak, amiből nemsokára ki fog szakadni, aminek véget kell érnie…”

 

„Csodát anélkül is tehet az ember, hogy angyal lenne”

Szerintem még soha nem tartott közel 2 hétig, hogy elolvassak 124 oldalt. No nem azért „ültem” felette ilyen sokáig, mert rossz lett volna. Egyszerre ennyi (hogy Bence szavaival éljek) lélekgyilkos thriller megemésztéséhez idő kell.

A Szerző, Frontláz című kötetét már korábban olvastam, így tudtam mire számíthatok. Na meg Bencét követem már egy ideje instagramon, tisztában voltam azzal, hogy nem esti meséket ír romantikus lelkű olvasóknak. 🙂 

Az Egy szál rózsa összesen 24 db novellát tartalmaz. Voltak benne könnyen emészthető olvasmányok, és olyanok is, amelyek után 1-2 napra bevallom, félre kellett tennem a kötetet. Leginkább 3 novella volt amelyik sokkolt:
Szerencsekerék
Parkoló
A kert

Ezek mindegyike brutális volt számomra. Bence megragadta azt az egy dolgot, ami abszolút ki tud borítani. Mégpedig a gyerekek bántalmazása. A fent említett 3 novellából kettő e köré a téma köré épül, a harmadiknak pedig a kegyetlen brutalitása volt az, ami egy kis időre összetörte a világomat. 

De úgy gondolom, hogy pont emiatt tetszene a műfaj kedvelőinek ez a kötet. Azoknak ajánlom akik szeretnek borzongani, és akik nem riadnak vissza a könyvekben megírt erőszaktól. 

A Szerencsekerék című novellát például el tudom képzelni egy igazán ütős thriller prológusaként. Szóval Bence, csak azt tudom javasolni, hogy ragadd meg az alkalmat, és bontsd ki a történetet. Szedd darabokra, majd tárj az olvasók elé egy hátborzongatóan olvasmányos regényt a thriller kategóriában, mert meg tudod csinálni. 🙂

Az egész kötet úgy volt felépítve, mint egy hullámvasút. Elindulsz lentről szépen lassan, érzed, hogy hamarosan felérsz a sínpár tetejére, és már előre érzed a gyomrodban a zuhanás okozta feszültséget. Mint az első 3 novellánál. A Pizzafutár és A boncmester a készülődés a nagy zuhanásra, majd megérkezel a hullámvasút tetejére a Romok között című novellával. Ez a jó értelemben vett hullámzás jellemzi az Egy szál rózsa című novelláskötetet. Nincs az összes kegyetlenség az olvasóra zúdítva, hanem fokozatosan kap egy kisebb szeletet belőle.

Nem tagadom, volt olyan novella, amit megkönnyeztem. A torta című történeten összeszorult a gyomrom, pedig sejteni lehetett a végét, de mélyen legbelül ezért bíztam benne, hogy tévedek.

Összegezve, a thriller és a novella kedvelőinek ajánlom ezt a kötetet. Vagy ha csak ismerkednél a Szerző írásmódjával, akkor olvass bele a kötetbe, nem fogod megbánni. 🙂

Egy negatívumot tudok csak elmondani róla, azok pedig az időnként előforduló helyesírási hibák. Azokat a szemeim mindig kiszúrják, nem tudok elsiklani felette. 

Borító:

A maga egyszerűségében így tökéletes. Nekem tetszik. A vörös rózsa a fekete háttér előtt nagyon el lett találva. Mivel ismerem már Bencét (kijelenthetem ezt így? 🙂 ), a borítón szereplő 18-as karika nekem egyértelműen nem az erotikus vonalat juttatta eszembe. 

 

(kép és fülszöveg: www.moly.hu)

Nick Cutter – A falka

covers_384370.jpgSzerző: Nick Cutter
Cím: A Falka
Kiadó: Agave Könyvek
Kiadás éve: 2016.
Műfaj: horror
Oldalak száma: 400.  

Tim ​Riggs cserkészparancsnok minden évben egyszer útra kel egy cserkészcsapattal – úgynevezett falkával – a kanadai vadonba. A Falstaff-szigeten töltendő három napos táborozás, hegymászás és túlélési ismeretek elsajátítása nem csak számára, de a fiatal cserkészeknek is az igazi nyaralást jelenti. Mégis, sehogy sem tud szabadulni az érzéstől, hogy ez az év valamiért más lesz, mint a többi. Valami várni fog rájuk a sötétben. Valami végtelenül gonosz…

Éjszaka érkezik hozzájuk. Ijesztően vékony, zavarbaejtően sápadt és telhetetlenül éhes. Egy kimondhatatlan gyötrelmektől szenvedő férfi, szervezetében valami titokzatos szörnyűséggel, ami gyorsabban terjed a félelemnél. A szárazföldtől elvágva a csapatnak olyan borzalmakkal kell szembenéznie, amelyhez foghatót a tábortűz körül elmesélt legrémisztőbb történetekben sem tudtak volna kitalálni. A túléléshez meg kell küzdeniük a félelmeikkel, a tomboló elemekkel… és végül egymással is.

Nick Cutter részben A legyek urát, részben a 28 nappal későbbet idéző, magával ragadó és feszes tempójú regénye egyenesen a rettegés legmélyére taszít, a sötétség szívébe, ahol a félelem uralkodik a józan ész felett.

 

Ezt a könyvet a férjemnek vettem valamelyik évben a Könyvhéten. Egyből el is olvasta, és azóta mondogatja, hogy mindenképp olvassam el én is, mert nagyon jó. Na most eljött az idő, levettem a polcról, és bele is vetettem magam.

Itt jegyezném meg, hogy a borítón lévő Stephen King ajánlást nem árt komolyan venni. 😀 Ha már ő is azt mondja, hogy a frászt hozta rá, akkor valóban nem egy egyszerű esti meséről lesz szó. 🙂

A történet röviden:

A főszereplőink 5 kamasz fiú, és az őrsparancsnokuk Tim. Tim a kiscserkészeket minden évben egy szigetre viszi táborozni. A cél, hogy a túlélési ismereteit átadja a Falkának. Azonban a szigetre érkezik egy elég rossz bőrben lévő, lesoványodott ember, és az események innentől kezdve nem várt fordulatot vesznek. Az idegen ugyanis egy olyan kórt hordoz magában, amilyet még az orvosként dolgozó Tim sem látott. Mivel a cserkészek egyik legfőbb szabálya az volt, hogy nem vihetnek telefont magukkal, így nem tudnak segítséget kérni az otthon maradt szülőktől. Magukra maradtak egy olyan fertőzéssel, amire még a rémálmaikban sem számítottak. De nemcsak az ismeretlennel kell megküzdeniük, hanem egymással is. Nagyon rövid időnek kell eltelnie, és már az életük a tét. 

Gondolataim:

Ez a könyv egyszerre zseniális és hátborzongató, gyomorforgató és letehetetlen, de amivel leginkább tudnám jellemezni, az, hogy beteg. Egy nagyon beteg történet, még betegebb szereplőkkel.

Nálam mindig nagyot üt, amikor egy horror könyvben gyerekek a főszereplők, na de amikor egyes gyerekek még pszichopaták is… Helyenként sokkolt a történet, helyenként a gyomrom is forgott tőle. Ezeket csak egy tökéletesen megírt könyv tudja elérni. Mert ez a könyv valóban tökéletesen van megírva. Itt jegyzem meg, nem tudom milyen lelki világa lehet az írónak, aki kitalál és papírra vet egy ilyen sztorit, de én nem szeretnék vele találkozni. 😀

Én minden klisétől mentesnek éreztem ezt a történetet, még a vége is tudott meglepetéseket okozni, és kérdéseket felvetni bennem, amiről szívesen kifaggatnám a szerzőt. 🙂 De csakis írásban 😀

Időnként visszarepülünk a múltba, ami segít megérteni a jelenben játszódó bizonyos élethelyzeteket, illetve a szereplőink viselkedését, de egyáltalán nem éreztem erőltetettnek, vagy felesleges időhúzásnak. Jókor voltak jó helyen ezek a „kitérők”. Nick Cutter tökéletesen építette fel a történetet. Már napokkal ezelőtt befejeztem, de amikor eszembe jut, még mindig kiráz tőle a hideg.

Borító:

A kék és a piros nagyon vonzza a szemet. Én is azt szúrtam ki legelőször, majd csak utána a szerzőt és a címet. De egészen addig, amíg nem olvastam el a könyvet, addig nem tulajdonítottam neki nagy jelentőséget. De ahogy olvassa az ember, úgy nyer értelmet a borító.

 

Végezetül, hogy kinek ajánlom ezt a könyet? Mindenképpen annak, aki szereti a nagyon beteg horror könyveket, bírja a gyomra a részletes leírásokat. De ami a legfontosabb, érzékeny lelkűek nagyon messze kerüljék el, mert ez nem az ő történetük lesz.

 

(kép és fülszöveg: www.moly.hu)