A LEGJOBB DOLGOK AZ ÉLETBEN SOHA NINCSENEK INGYEN. Cain Moran jobban akarta Jenny Riley-t, mint bárkit vagy bármit addig az életben. Még Jenny Riley-t szeretni könnyű volt, az már komoly fejfájást okozott neki, hogyan mondja el a feleségének, hogy válni akar.
Jenny nem egyszerűen csak egy lány. Nem érdekli, hogy Cain kemény pasi hírében áll – együtt akar vele lenni, és kész. Cain azonban nem független férfi, és rá kell jönnie, hogy amikor a felesége, Caroline kimondta, hogy míg a halál el nem választ, azt komolyan is gondolta. Amikor
Caint életfogytiglani börtönbüntetésre ítélik, úgy tűnik, Caroline megkapta, amire vágyott. Cain és Jenny abban reménykednek, hogy ha a szerelmük túléli ezt a távolságot, akkor egy nap majd újra együtt lehetnek, és aranyéletük lesz.
Ám nagyobb megpróbáltatásokkal kell szembenézniük, mint amire számítottak. A legnehezebb leckét kell megtanulniuk az életben: HA ARANYÉLETET AKARSZ, FIZESD MEG AZ ÁRÁT!
Ezt a könyvet a kihívásom 7. pontjához választottam, mely szerint egy olyan könyvet olvassunk, ami legalább 350 oldal. Nos, ez 447 oldal volt, szóval ez a pont is teljesítve. 🙂
Aki követi a blogot, az tudja, hogy imádom Martina Cole könyveit. Nagyon sokat olvastam már, de van még néhány, ami olvasásra vár. Mostanában sajnos biztos nem tudunk menni a férjem anyukájához, így nem szerzek be tőle újabb olvasnivalót, de úgy gondolom az ő egészsége fontosabb! A könyvek pedig megvárnak engem a polcán. 🙂
Nem is tudom hírtelen hogy mit is írhatnék erről a történetről. Faltam minden sorát, sőt olyan is előfordult, hogy eldőltem a kanapén, hogy elalvás előtt olvasok 1-2 fejezetet. Nos ebből majdnem 120 oldal lett, és fel sem tűnt, csak mikor már égett a szemem a lámpafénynél.
Ez a könyv valahogy más, mint az eddigiek. Természetesen ebben is a pénz az úr, és ahogy a cím is mutatja, az Aranyélet, amiért sok mindenre hajlandóak az emberek, és persze a főszereplőink, de mindemellett nagy szerepe van a családi összetartozásnak, a mentális betegségnek, és az érzelmeknek is. A Madám óta nem volt rám ekkora hatással egy Cole könyv sem.
Mint ahogy említettem, kiemelt szerepet kap a történetben a mentális betegségben szenvedők érzelmei, viselkedése, és őszintén szólva megrázó volt olvasni, hogy hogyan tudja az ilyen ember tönkretenni nemcsak a saját, hanem más emberek, más családok életét is úgy.
Ahogy a Cole könyvek többsége, ez is több részletre van osztva. Már a legelső oldalakon megismerjük gyakorlatilag a végét is a történetnek, de amilyen zseniálisan ír Cole, egyáltalán nem zavaró, hogy tudom mi lesz a könyv végén. Sőt, inkább hajt a kíváncsiság, hogy hogyan is jutnak el odáig a főszereplőink.
A kötet első részében bepillantunk a két főszereplőnk, Cain Moran és Jenny Riley életébe. Nyomon követjük az első találkozástól a szerelembe esésig a mindennapjaikat. Megismerjük Cain feleségét, és kisfiát, valamint Jenny alkoholista anyját.
Ahogy idősödnek, úgy lesz egyre bonyolultabb az ő kapcsolatuk, amit természetesen nem maradhat titokban Cain felesége előtt sem, akinek a szeme előtt csak a bosszú lebeg. Köztudott, hogy a férje nem egy egyszerű eset, ezért amikor életfogytiglani börtönbüntetésre ítélik, Caroline, a felesége némi elégtételt érez, hiszen így nemcsak ő vesztette el a férjét, hanem Jenny is.
Azonban Jenny csak Caint látja maga előtt, nincs más célja, csak hogy a szeretett férfival legyen. Ezért arra is hajlandó, hogy 25 évet az életéből arra szánjon, hogy megvárja, amíg kiszabadul a börtönből.
Ilyen mély érzelmek nem is tudom hírtelen, hogy szerepeltek-e bármelyik általam olvasott Cole könyvben. Cain és Jenny kapcsolatára valóban igaz a jóban-rosszban kifejezés. Hiába érzi Jenny, hogy az Aranyélet, amiben élnek egyszer véget ér, mégis kitart a férfi mellett. Azonban egy ilyen lezárásra, ami vár rájuk, még ők sem számítottak.
Magam is meglepődtem a könyv végén, mert amikor már a happy end-re készültem, akkor Cole olyan váratlan eseménysorozatot indított el, hogy komolyan megkönnyeztem az utolsó fejezeteket.
Elképesztő, ahogy egymásba fűzi a szálakat. Mindennek ami történik megvan az oka. Egyszerűen tökéletes amit csinál az írónő.
Aki már olvasott Cole könyvet, az tudja, hogy nyers és lényegretörő a főszereplők kommunikációja, szóval aki nem szereti a káromkodást, annak nem ajánlom ezt a könyvet. De aki ezen át tud lendülni, az biztos, hogy imádni fogja.
(kép és fülszöveg: www.moly.hu)