Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Evie végre olyan hétköznapi életet él, amilyenre mindig is vágyott, ám egy nap rádöbben, hogy hosszú távon ez… kissé unalmas. Nosztalgiával emlékszik vissza a Nemzetközi Paranormális Ellenőrző Hivatalnál töltött időszakra, és ekkor újra lehetősége nyílik arra, hogy ott dolgozzon. Mivel kétségbeesetten vágyik némi változatosságra, igent mond.
Egyik küldetés borzasztóbb a másiknál, ezért felmerül benne a kérdés, vajon jó döntést hozott-e. Ráadásul megjelenik az exe, a tündér Reth, aki sötét titkot fed fel Evie múltjából. Evie rájön, hogy a tündérek világában háború készülődik, ami az egész természetfeletti világot káoszba döntheti. És hogy mi a háború tétje? Evie maga.
Ennyit az átlagos életről.
A Könyvmolyképző Kiadó gondozásában jelent meg a Supernaturally – Több, mint különleges című könyv, amiért én személy szerint nagyon hálás vagyok. A Könyvfesztiválon sikerült megszereznem, és végre eljutottam oda, hogy el is tudtam olvasni. Ha a teljes könyvet nézem, részletek nélkül, akkor nagyon tetszett. Humoros, izgalmas történet, az előző részben megismert szereplőkkel. Viszont ha belemegyek a részletekbe, akkor voltak benne olyan pillanatok, ahol nem igazán tudtam azonosulni a szereplővel, vagy helyenként sajnálni őt.
Az első részből megtudtuk, hogy Evie átlagos életre vágyik, szeretne iskolába járni, majd egyetemre, szeretne távol mardani a paranormálisoktól, és minél több időt tölteni Lenddel. A könyv eleje gyakorlatilag olyan volt, mint egy átlagos tini könyv, az iskolai problémákkal, a nem túl szimpatikus tanárokkal. Már itt, a legelején meglepetést okozott Evie, akinek mint tudjuk az volt a foglalkozása, hogy paranormális lényeket fogjon be, tehát meg sem kottyant neki leteríteni például egy vámpírt, de egy középiskolás tornaóra kifog rajta? Ez nekem kicsit abszurd.
A másik dolog, amivel nem tudtam azonosulni, szintén Evie-hez köthető. Állítása szerint szereti Lendet, a viselkedése viszont nem pont ezt mutatja. Megállás nélkül hazudik neki, ami miatt nagyot csalódtam benne. Ha szeretsz valakit, akkor azzal őszinte vagy. Az én szememben megbukott mint ember, mint társ, és mint barát.
Miután megsokszorozódnak a megmagyarázhatatlan események a paranormálisok között, az első részből jól ismert Raquel keresi fel Eviet, és segítséget kér tőle. Mivel Evelyn nem hajlandó együtt dolgozni a tündérekkel, ezért egy társat kap, Jack személyében, aki bár nem tündér, de mivel köztük élt, ezért gond nélkül tudja használni a tündérösvényt, így segíteni tud Evie-nek közlekedni.
Személy szerint örülök Jack feltünésének, mert ő kellett ahhoz, hogy ne tegyem le a könyvet már az első néhány fejezet után.
Az utolsó oldal után azért maradtak bennem kérdések, remélem lesz harmadik rész, és választ kapok mindenre.
Nem szeretek kizárólag egy szereplő által képviselt tulajdonságok alapján megítélni egy könyvet, ezért most sem fogom, eltekintek attól, hogy Evie-ben csalódtam, és nem írok negatív értékelést, mert a történetet, és a többi szereplőt tényleg megkedveltem. Izgalmas volt, nem unatkoztam egy percig sem olvasás közben, jókat szórakoztam Jack-en, és még Reth sem volt olyan idegesítő, mint az első részben.
Vivian-t nem tudtam hova tenni. Ebben a részben egy pozitív, és barátságos személyiséget képvisel, holott az első részben ő állt a gyilkosságok mögött, ráadásul önszántából. Mintha ez csak egy apró botlása lett volna.
A könyv borítója kifejezetten tetszett. Egyedi, különleges, és végre egy olyan borító, amin nem egy félmeztelen modell pózol 🙂
Akik szeretik a fantasy történeteket, és értékelik, ha egy könyvben egyszerre vannak jelen többek között tündérek, trollok, vámpírok, akkor nekik mindenképp ajánlom. Remélem lesz következő rész. 🙂
(kép és fülszöveg: www.moly.hu)