Szerző: Nicolas Barreau
Cím: Cseresznyevirágzás
Kiadó: Park Könyvkiadó
Kiadás éve: 2022
Oldalak száma: 346

Aurélie, ​a Le Temps des Cerises gyönyörű női séfje és André, a kiadói szerkesztő már egy éve együtt vannak. Közeledik a Valentin-nap – tökéletes időpont a lánykérésre. Mielőtt azonban André „akcióba léphetne”, váratlan dolog történik: Aurélie kis étterme Michelin-csillagot kap. A fiatal szakácsnő úszik a boldogságban. Egészen addig, míg kiderül, hogy tévedésről van szó.A Michelin-csillagot valójában egy azonos nevű vétheuil-i étterem kapta, melynek arrogáns sztárséfje, Jean-Marie Marronnier nem is késlekedik erről telefonon gúnyosan felvilágosítani Aurélie-t. Amikor nem sokkal később személyesen is találkoznak, Aurélie elámul: a riválisa egy jóképű, kék szemű, elbűvölő férfi. André, akit addig elkényeztetett a siker és a nők, életében először tapasztalja meg, mi is az a féltékenység…

„- Mit keres magánál a barátnőm lakáskulcsa? – ordítottam magamból kikelve.
– Hé, hé, hé, csak lassan a testtel, főszerkesztő úr! – Két kezét védekező mozdulattal emelte maga elé. – Nem kell átmennie Rambóba! Nem loptam el, rendben? Amikor együtt voltunk Givernyben, Aurélie a kulcsait…
Ennél tovább nem jutott. Lendületet vettem, és az öklömmel belepancsoltam gyűlölt riválisom arcába.
Marronnier egy pillanatra meglepődött, majd úgy koppant a földön, akár a lehullott gesztenye.
– Ezt a kulcsokért, te rohadék! – kiabáltam, miközben a kezemet dörzsöltem.”

Nicolas Barreau (1980) Párizsban született, a Sorbonne-on tanult romanisztikát és történelmet. Párizsban, a fény városában játszódó, könnyed, romantikus regényeivel világszerte olvasók tömegeit hódította meg. A szerző évekkel ezelőtt A nő mosolya című kötettel lopta be magát a magyar olvasók szívébe, azóta menetrendszerűen minden Valentin-napra érkezik a könyvesboltok polcaira egy-egy Barreau-regény. A Cseresznyevirágzás a kilencedik magyarul olvasható könyve.

 

„Csak a beteljesületlen szerelmi történetek lehetnek halhatatlanok. Ez mindig is így volt.” 

Szerintem már attól híztam egy kilót, ahogy olvastam a könyvet. 😀 Nagyon szeretem a romantikus gasztroregényeket. De ezt úgyis tudjátok. 🙂
Nagyon köszönöm a Park Kiadónak, hogy elküldte nekem a sorozatot. 

A történet röviden:

Aurélie továbbra is vezeti az éttermét. Nincs oka panaszra, azonban még őt is meglepi egy hirtelen jött roham, hiszen hetekre előre teltházzal működtek. Egy telefonhívás azonban váratlan meglepetéseket tartogat. Egy napig elmondhatja magáról, hogy egy Michelin – csillagos étterem tulajdonosa. Majd egy újabb telefonhívás romba dönti a hirtelen jött boldogságát. Az a bizonyos csillag ugyanis nem az ő éttermét illeti meg, hanem egy ugyan ezen a néven futó éttermet, egy kis francia falucskában. Ezt a tudtára is adja a másik étterem kevésbé barátságos tulajdonosa.

André nemcsak szerkesztőként sikeres, hanem íróként is egyre nagyobb népszerűségnek örvend. A regényeit azonnal elkapkodják, egymást érik a felolvasások, és egyre nagyobb női rajongótáborral rendelkezik. Úszik a boldogságban, azonban azt a tényt, hogy a kedvese is sikeres, és elismert a munkájában, nem igazán tudja kezelni. Sőt, sokszor egyáltalán nem tudja felnőtthöz méltóan kezelni. Különösen, amikor társául szegődik a zöld szemű szörnyeteg.

Gondolataim:

Az első gondolatom, majd a második és a harmadik is az volt, hogy én úgy megcsapkodnám Andrét, hogy észhez térjen. 🙂 Egy kapcsolatban az egyik legfontosabb kapocs a bizalom. Ha az nincs meg, akkor nincs értelme a kapcsolatnak. Szívem szerint megkérdeztem volna Andrét, hogy egy év alatt ennyire sikerült megismernie a nőt, akit szeret, hogy el tudja képzelni róla, hogy az első, útjába kerülő ember előtt eldobja magát? Komolyan, ezzel a felnőttekhez méltatlan viselkedésével engem borzalmasan feldühített.

De ha ettől a ténytől eltekintünk, akkor nagyon szerettem a történetet. Igazi nyári olvasmány volt, még akkor is, ha nem kifejezetten egy forró nyári napon játszódott. Könnyű volt olvasni, szerettem a párbeszédeket, a leírásokat. Az események a saját kis medrükben csordogáltak, és öröm volt a nap végén belecsöppenni a két séf mindennapjaiba. Dráma, félreértések, humor, romantika, mind-mind a mozgatórugói voltak a történetnek, de egyik sem volt eltúlozva.

Aurélie ebben a részben számomra szimpatikusabb volt, mint az előzőben. Itt mintha érettebben, céltudatosabban viselkedett volna. Tudta hogy mit akar, és tett is azért, hogy elérje a céljait. Nyilván az előző részben is, csak itt kevésbé volt forrófejű. 

Ami leginkább tetszett ebben a történetben, hogy nemcsak a rózsaszín, szirupos romantikát mutatta be, hanem egy kapcsolat hullámvölgyeit is. Mert igen, vannak hullámvölgyek egy kapcsolatban, amit tudni kell kezelni, őszintének lenni, megbeszélni a dolgokat, és megbízni a másikban. Andrénak ez sajnos nem mindig sikerült.

Azért a főző tanfolyamról 1-2 receptet szívesen fogadtam volna. 🙂 Ez az egy hiányérzetem volt, de emiatt nem fogok rontani az értékelésen. Viszont egyre inkább kedvem támad elvégezni egy tanfolyamot, még akkor is, ha könnyen elboldogulok a konyhában. 🙂 Majd nyitni egy kis vendéglőt, ahol az asztalokon piros kockás abrosz várja a betérő vendégeket. 🙂 Most komolyan, ki ne szeretne elkölteni egy kellemes ebédet a virágba borult, illatozó cseresznyefák alatt, vagy Párizs egy hangulatos kis utcájában?

(Egyébként a húgom szakács, ezt meg is említettem neki, de nem hajlandó éttermet nyitni. :/ Szomorú vagyok. )

A könnyed romantikus olvasmányok kedvelőinek szívből ajánlom A nő mosolya sorozatot.

Borító:

Annyira imádom Barreau regényeinek a borítóját. Egy gyönyörű színfolt a könyvespolcomon ez a kötet is. Imádom a virágba borult cseresznyefát. 🙂 (Meg úgy egyébként is minden fát, ami virágba borul. 🙂 )

 

(kép és fülszöveg: www.moly.hu)