Szerző: Eva-Maria Bast
Cím: A cukor illata
Kiadó: Kossuth Kiadó
Kiadás éve: 2024
Oldalak száma: 416
Fülszöveg:
Bielefeld, 1914. A Meister család vállalkozása virágzik, a sütőpor hatalmas sikert arat. Julius, a cégalapító fia ledoktorált kémiából, és át akarja venni a cég irányítását, de előtte még feleségül akarja venni Lottét, a nagy szerelmét. Amikor a félénk Lotte megérkezik Bielefeldbe, nagyon izgatott amiatt, hogy vajon elfogadják-e Julius feleségeként. De minden gondja megalapozatlannak tűnik, a két fiatal hamarosan összeházasodhat, és Lotte már az első gyermeküket várja. De a boldogság csak rövid ideig tarthat, mert a kegyetlen valóság, amely már régóta a levegőben lóg, utoléri őket: kitör az első világháború, Julius pedig evonul. Nem sokkal ezután a család szörnyű hírt kap, és hirtelen minden használható ötletre szükség van, hogy megmentsék a vállalatot…
„Az embernek tudatosan kell dönteni róla, hogy elfogadja az életet, és csak a jó dolgokat engedi magához.”
A sorozat első részét nagyon szerettem, és már izgatottan vártam, hogy megjelenjen A cukor illata. Itt szeretném megjegyezni, hogy ez a cím abszolút hívogató. Ha nem ismerném az előzményeket, már csak a címe miatt is elolvasnám ezt a könyvet. 🙂 Nagyon köszönöm a Kossuth Kiadónak, hogy megjelenés után elküldte nekem.
Gondolataim:
Hol is kezdjem. Nagyon sok minden kavarog most bennem. Minden családregény után megfogadom, hogy még többet fogok olvasni ebben a műfajban, mert rájöttem, hogy nagyon közel áll hozzám. 🙂 Egy nehéz témát feldolgozó olvasmány után vettem a kezembe a Bielefeld asszonyai második részét. Nagy elvárásaim voltak, mert az első résszel a szerző magasra tette azt a bizonyos lécet. De egyáltalán nem okozott csalódást.
Az első világháborút megelőzően indul a történet. A Meister Művek a virágkorát éli, a sütőpornak hatalmas a kereslete. Julius, a diplomájának megszerzése után hazatér a kedvesével, és készen áll, hogy átvegye a családi vállalkozást. Az öröm azonban nem tart sokáig, ugyanis kitör az első világháború, ami elszakítja a családjától. Bevonul a seregbe, a legjobb barátja oldalán harcol. Bielefeldben sem könnyű az élet, ott is megérezni a háború hatásait. Az élelmiszer egyre kevesebb, a férfiak a fronton, de a gyártás nem állhat meg. A család élete feekestől felfordul, egymást érik a tragédiák, és a Meistre Művek sorsa is megpecsételődni látszik.
Arra számítottam már azelőtt, hogy kinyitottam volna a könyvet, hogy nem lesz egy könnyű olvasmány, bármennyire is annak tűnik a címe és a borítója alapján. A fülszövegből megtudhatjuk, hogy az első világháború is fókuszba kerül, viszont nem kifejezetten a fronton játszódó eseményeken volt a hangsúly, hanem inkább a háború kiváltotta bizonytalanság, és az élelmiszerhiány okozta problémák megoldása. Nyilván helyet kap az oldalakon a katonák helyzete, mégsem kapjuk nagytotálban azokat a borzalmakat, amiket nap nap után el kellett szenvedniük.
A szerző leginkább a családi kapcsolatok, és a Meister Művek köré építette fel az eseményeket. Szemtanúi lehetünk sikernek, hanyatlásnak, örömnek, tragédiáknak, és gyásznak. Felszínre törnek rég eltemetett titkok, amelyek rést ütnek egy összetartó család erősnek vélt páncélján.
Az előző részből már értesülhettünk arról, hogy Josephine milyen elszántan harcol a nők választójogaiért. Ez már az 1800-as évek végén is nagy port kavart, de ahogy érzik közeledni a háború kirobbanását, úgy válik egyre kiélezettebbé a helyzet ezen a téren is. Sokan ellenzik, hogy a nők jelen legyenek a politikai életben, ami nemcsak idegenek között, de családi körben is parázs vitákhoz vezet.
Sok szempontból elgondolkodtató volt ez a történet. Akár azt nézzük, hogy ki hogyan reagál arra a tényre, hogy a nők szavazati jogot követelnek maguknak, akár azt, hogy mennyi minden vezethet egy jól működő, sikeres vállalkozás hanyatlásához. Ahogy haladtunk előre a történetben egyre kiélezettebb lesz a helyzet nemcsak az üzleti életben, de a családtagok között is.
Szerettem olvasni a Bielefeld asszonyai második részét, bár bevallom, előfordult, hogy megkönnyeztem az eseményeket. Közel érzem magamhoz Eva-Maria Bast írásmódját, mert bár fontos témákat dolgoz fel, ezt olvasmányos stílusban tárja az olvasó elé. Megvan az íve a történetnek, nemcsak egy lényeges dolgot helyez fókuszba, és azt járja körül, hanem több, az adott időszakra jellemző fontos eseményt is felsorakoztat, mégsem csapongó a történet. Kidolgozottak a szereplői, és nyomon követhetőek az események. Ahogy olvastam A cukro illatát, sokszor eszembe jutott, hogy igen, ilyen a való élet. Sikerek, kudarcok, öröm, és gyász. Ezektől olyan valódiak a szerző könyvei is.
Szívből ajánlom a családregény kedvelőinek, én pedig kíváncsian várom a folytatást.
Értékelésem: 5/5
Idézetek a könyvből:
„Ha valakire rámosolyogsz, akkor a másiknak nagyon rosszkedvűnek kell lennie, ha nem mosolyog vissza.”
„A boldogság olyan törékeny (…).”
„A barátság, a szeretet erősebb, mint a halál, tudod?”
A könyvet itt tudjátok beszerezni: