Mosonyi Mara – Olmec

covers_510966.jpg

Fülszöveg:

Az ​izgalmas nyomozás elkalauzol bennünket Latin-Amerika nyomornegyedeibe, fényűző szórakozóhelyeire, árvaházaiba vagy éppen drogbáróinak otthonaiba.

Egyéni sorsokat követve tanúi lehetünk szerelmek, barátságok születésének, ellenségek küzdelmeinek, múltbéli titkok felszínre bukkanásának, miközben egyre közelebb kerülünk ahhoz, aki a háttérből a szálakat mozgatja: Olmechez, a titokzatos kartellfőnökhöz, akinek sokan még a létezését is vitatják.

Mexikóváros

Nóra, a magyar kislány, árvaházba kerül, ahol a kisstílű gyermekbűnöző, Andrés a védelmébe veszi. Felcseperedve Nora keményen tanul, míg a bátyjaként szeretett fiú könnyelműen él, viszonyt kezd egy drogbáró lányával, Milenával, aminek következtében mindannyiuk élete hajmeresztő fordulatot vesz.

Acapulco

Jake, a CIA fiatal hírszerzője Acapulco hírhedt szórakozónegyedében pitiánernek tűnő feladatot kap. Az este nem várt események hatására rémálommá válik. Jake kénytelen együttműködni egy frissen megismert nővel, ha meg akarják érni a reggelt.

Alapítvány

O’Connor, a CIA-től több mint egy évtizede tisztázatlan körülmények között távozó exkatona, létrehozza az Alapítványt. Ártalmatlan szervezet, vagy egy megcsömörlött elmebeteg bosszúhadjáratának eszköze?

A szereplők sorsa összefonódik, és szép lassan minden titokra fény derül.

 

Először is nagyon szépen köszönöm az Írónőnek, hogy elküldte nekem a könyvét. Mindig nagyon megtisztelő, amikor a szerzők megkeresnek, hogy elküldenék nekem a könyvüket.

No de térjünk vissza a könyvre. 🙂 Ha egy szóval kellene jellemeznem ezt a kötetet, akkor azt mondanám, hogy fantasztikus. Minden sora leköti az olvasó figyelmét. Izgalmas, rejtélyes, de a szerelem sincs a háttérbe szorítva.

A kötet érthető, könnyen olvasható, nincs telepakolva idegen szavakkal, és amit mindenképp kiemelnék, az a szleng kifejezések mellőzése. Az Írónő választékosan használja a magyar nyelvet, és fűzi össze a mondatokat.

A történet évekkel korábban, egy Mexikóvárosi árvaházban kezdődik, ahol 2 fontos főszereplőt ismerünk meg. Norát, és Andrést, akik mindketten beszélik a magyar nyelvet, mégis Magyarországtól messze, a világ másik végén találkoznak. Nora új gyerek az árvaházban, ezért nem kap a társaitól kiemelkedő bánásmódot. Egy verekedést követően Andrés a lány mellé áll, és védelmet biztosít neki. A húgaként mutatja be a többieknek, és ezek után a lány már biztos védelmet élvez az intézetben.

A véletlennek köszönhetően Andrés megismeri Milenát, aki gazdag, és szinte elérhetetlen, a fiút mégis romantikus szálak kezdik fűzni a gazdag lányhoz, ez pedig oda vezet, hogy az élete a feje tetejére áll.

Az intézetben ugyanis megjelenik egy volt CIA ügynök, O’Connor, aki munkát ajánl a tizenéves Andrésnak, aki egy feltétellel vállalja el a munkát, mégpedig ha viheti Nórát, és az informatikai zseni Felipét. Miután erre O’Connor rábólint, a szereplőink élete olyan fordulatot vesz, amire egyikük sem számított.

A kötet nagy része ettől kezdve a jelenben játszódik, ahol O’Connor legfőbb célja, hogy minél többet tudjon meg Olmecről, aki annak az ismeretlen kartellnek a vezetője, ami a legfontosabb szerepet tölti be a nagyvárosok kokain ellátásában. 

Olmec innentől kezdve kiemelkedő szerepet játszik a történetben. Senki nem tudja, hogy kicsoda, senki nem tud róla semmit, a háttérből mozgatja a szálakat, amíg szépen lassan leszámolt a többi kartell vezetőivel. Nem csoda hát, hogy mindenkit lázban tart a kiléte, többek között a CIA-t is.

Jake, a CIA ügynök azt a feladatot kapja, hogy kerüljön közelebb Olmec keresztlányához, és tudjon meg minél többet róla. Arra azonban nem számít, hogy találkozik Norával. 

A főszereplőink sorsa itt megpecsételődött, de a céljuk közös: megtalálni Olmecet. 

Többet nem is mondok, mert az már spoileres lenne a történetre nézve. 🙂

Rejtély, izgalom, romantika, fordulatos eseménysorozatok, ezek csak néhány jelzők, amelyekkel jellemezni lehet a könyvet.

Az elején nem értettem, hogy a drogbiznisznek mi köze van egy árvaházhoz, és néhány árva sorsa hogy fog összekapcsolódni a CIA ügynökeivel, de ahogy olvastam a könyvet, minden értelmet nyert. Nagyon jól volt felépítve a történet, mindennek megvolt oka, és a történet végéig mindenre fény derül.

Nem véletlenül találkozott Jake és Nora, nem véletlenül vitte magával O’Connor Felipét is az árvaházból. Olmec személye pedig még engem is meglepett. Olyan csavarok voltak a történetben, hogy saját magamat vezettem tévútra, amikor ki akartam találni, hogy ki mozgathatja a szálakat.

A szereplőink nem „megszerkesztett” emberek voltak, mindenkiben volt jó és rossz tulajdonság is. Hoztak jó és rossz döntéseket, amelyek szerepet játszottak a sorsuk alakulásában.

Már eltelt néhány nap, hogy befejeztem a könyvet, de még mindig nagy hatással van rám. Biztos vagyok benne, hogy újra el fogom olvasni, és ki merem jelenteni, hogy ez a kötet volt olyan izgalmas, lendületes és fordulatos, mint Agatha Christi krimijei. 

Csak ajánlani tudom mindenkinek, aki egy letehetetlen történetre vágyik.

 

(kép és fülszöveg: www.moly.hu)

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük