Laurel tavaly óta nem találkozott Tamanival; akkor arra kérte a fiút: engedje el. Bár még mindig sajgott a szíve, biztos volt benne, hogy jól döntött, amikor Davidet választotta. De amikor az élet végre visszatér a normális kerékvágásba, Laurel felfedezi, hogy ismét harcolnia kell egy ismeretlen ellenféllel. Újra Tamanihoz kell fordulnia védelemért és jótanácsért, mert az Avalont fenyegető veszély nagyobb annál, mint amit a tündérek valaha is képzeltek volna. Most először Laurel nem lehet biztos abban, hogy ők kerülnek ki győztesen.
A könyv olvasása közben két dolog futott át az agyamon. Az egyik, hogy még mindig nem igazán értem a negatív kritikákat a történettel kapcsolatban (lehet, hogy a fordítónak köszönhető, de erről majd később), a másik pedig, hogy életem során mit véthettem, hogy Laurellel büntet a sors? Vagy inkább Aprilynne Pike.
A bejegyzésben előfordulhatnak spoileres részek a sorozat első 2 részére nézve, szóval csak saját felelősségre olvasd!
Azt már tudjuk, hogy Laurel, és Tamani tündérek. A 2. résznek nem enyhén függő vége van. Szerencsére nem kellett sokat várnom, hogy elkezdjem a harmadik kötetet, mert furdalta az oldalamat a kíváncsiság, hogy Tamani pontosan mire is készül. Mint már említettem, nem kellett sokat várnom, hogy megtudjam. Nem túlzok, ha azt mondom, hogy elkerekedett a szemem, amikor Tamani jól öltözött diákként “Skóciából” megjelenik Laurel iskolájában, ezzel felforgatva nemcsak a Tündérlány, de David életét is.
De Tamani nem egyedül érkezik. Egy japán cserediák, Yuki is akkor kezdi meg a tanévet. Ez még nem is lenne olyan különös, ha Yuki nem Klea pártfogoltja lenne, aki, mint tudjuk a trollokat üldözi. Innen már számomra kezdett izgalmassá válni a dolog, és gyermeki lelkem sóvárgott az információkért. Miért is nem bíznak meg Kleában? Miért olyan különös Yuki? És ami a legfontosabb: miért van Tamani az emberek világában?
A szálakat szépen lassan göngyölíti fel az írónő, nem hagyva egy percet sem az unatkozásra. A könyv végére pedig határozottan sóvárog az olvasó (legalábbis én) a folytatásért, mert természetesen választ kapunk ugyan néhány kérdésre, ezzel azonban sikerül újakat is megfogalmazni.
Tamanit továbbra is nagyon bírtam, bár néha sajnáltam is. Szívem szerint odakiabáltam volna neki, hogy hagyja Laurelt, nem ér ennyit. És ezt még most is komolyan gondolom. Az a csaj egyszerűen borzalmas. Egy kibírhatatlan, önző hisztérika. A második részben a hobbijává vált, hogy Tamani és David érzéseivel játszadozik, és emiatt féltem, hogy ebben a részben mi történik ezzel a szerelmi háromszöggel. Természetesen David és Tamani továbbra sem jönnek ki egymással, az állandó kötözködés, beszólogatás továbbra is a napjaik fontos része. Laurel még mindig nem tud választani a két fiú közül, mert ugye ő szereti Davidet, aki mellette volt az első virágzásánál. (Megjegyzés: Laurel tündér ugyan, de igazából egy növény. Mint minden tündérlánynak, neki sem szárnyai vannak, hanem virágok nőnek a hátára. Mivel Ősztündér, ezért ősszel.) Viszont szereti Tamanit is, legalábbis úgy gondolja, mert nem tudja teljesen biztosan állítani, szóval lehet, hogy igen, de az is lehet, hogy nem, de mindenképp féltékeny, amikor Yukival látja. Na egészen pontosan ilyen zavarosak az érzései.
Amivel nem nagyon tudtam megbarátkozni, az szintén Laurelhez köthető. (milyen meglepő). Az előző részben Avalonban töltött időben igyekezett megtanulni mindent, amit egy Ősztündérnek tudnia kell. Többek között a bájitalok elkészítését. Ha finoman akarok fogalmazni, akkor ez akkor nem ment neki tökéletesen. Viszont egyik napról a másikra (na jó, egyik kötetről a másikra) mondhatni vegyész lett a saját szobájában… Kísérletezik, ötletel. Ez nekem elég abszurd volt. Hah, mondom ezt egy tündéres könyv értékelése közben.
Összegezve, nagyon jól össze lett rakva a könyv, érezhető a fejlődés az előző részekhez képest. Viszont a fordítása kritikán aluli. Csak hogy egy példát említsek: “Azonban a tegnap délutáni lógászat után nem kockáztathatott.” Szóval most komolyan, lógászat?? Mivan?? És tele van ilyenekkel a könyv. Ilyenkor biztos voltam abban, hogy a fordító intézte el a negatív kritikákat.
Bízva az élvezhetőbb fordításban már nagyon várom, hogy elkezdhessem a negyedik könyvet, mert már nagyon kíváncsi vagyok ki mozgatja a szálakat, és mégis kicsoda Klea, és hogy került a tündérek közelébe?
(kép és fülszöveg: www.moly.hu)