„Annyi éven át az éneklés volt az, amitől különlegesnek éreztem magam. Az éneklés tett azzá, aki vagyok. Azelőtt, hogy egy kórházi ágyon tértem volna magamhoz. Néma csenddel körülvéve. Mielőtt ráébredtem volna, hogy több vagyok, mint a hangom…”
A tizenöt éves Stellának minden esélye megvan arra, hogy egyszer teljesüljön leghőbb vágya: a Broadwayn fellépve megmutathassa tehetségét tehetségét a világ előtt. Egy tragikus baleset következében azonban egyik napról a másikra elveszíti hallását. A teljes némaságba burkolózva nemcsak a barátaiba és a hangjába vetett hite rendül meg, hanem az önmagával kapcsolatos elképzelései is megkérdőjeleződnek: van-e célja az életének az éneklésen kívül?
Az orvosi beavatkozás előtti tizenhét napot kell ebben a „csendbuborékban” töltenie, miközben egyedül – a beszédhibája miatt lassan, dadogva beszélő – Hayden szájáról képes olvasni. A fiú mindent megtesz azért, hogy megmutassa neki: miként fedezheti fel önmagát és a körülötte lévő világ csodáit hangok nélkül is…
A Csend egy váltott szemszögű, lírai történet arról, hogyan képes a szerelem áthatolni a némaság leküzdhetetlennek tűnő falain.
Az olvasási válságom kellős közepén, az egyik legjobb barátnőm terelt Deborah Lytton könyve felé. Már a könyv elején tudtam, hogy nagyon jól döntöttem, amikor elkezdtem. Magába szippantott, és nem engedett.
A Harmat Kiadó gondozásában jelent meg ez a gyönyörű történet, amiért nem győzök elég hálás lenni. A borítóért külön köszönet! Nekem már kezd egy kicsit sok lenni, hogy a mostanában megjelent könyvek borítóján egy félmeztelen, kigyúrt pasi feszít. Ne értsetek félre, nincs ezzel baj, csak borítótervezésnél legyünk már néha egy kicsit kreatívak 🙂 Nagyon örültem, amikor megláttam ezt a borítót, innentől már nem is volt kérdés, hogy elolvassam-e.
A történetben fontos szerepe van a művészetnek, ami különösen megfogott, tekintve, hogy az én hivatásomat, a fotózást is a művészet egyik ágának tekintik.
Stella tehetséges énekes, legnagyobb álma, hogy a Broadway-n énekeljen. Hayden fantasztikusan zongorázik, a nagyapja pedig csodálatos szobrokat készít.
Stella elvált szülők legidősebb gyermeke. Az édesanyjával, és a hugával él együtt. Egy iskolai előadás válogatóján találkozik Haydennel, a visszahúzódó, csendes fiúval, aki beszédhibája miatt kerül minden kapcsolatot az emberekkel. Tegyük hozzá, hogy az iskolatársai sem könnyítik meg a helyzetét.
Stellát a barátnője elrángatja egy buliba, ami borzalmas véget ér. Baleset éri, és bár az életét Haydennek köszönheti, a hallását elveszti. A kórházban ébred, körülötte teljes csend, és ezzel szertefoszlott a Broadway-ről szőtt álma.
Hayden el sem mozdul a kórházi ágya mellől. A beszédhibája segít neki abban, hogy tudjon kommunikálni Stellával, ugyanis csak az ő szájáról tud olvasni a lány.
Hayden célul tűzte ki, hogy megmutatja Stellának az élet azon csodáit, amihez nincs szükség a hallásra. A látással, tapintással ugyan úgy érzékelheti a külvilágot, ugyan úgy élvezheti, és értékelheti az életet. Napról napra kerülnek egyre közelebb egymáshoz, és mélyülnek el az érzéseik egymás iránt.
Nekem a történet eleje volt megdöbbentő egy kicsit. Amikor Stella elvesztette a hallását, úgy tűnt nagyon hamar beletörődött a helyzetébe. Én drámát vártam, ajtó csapkodást, kiabálást, zokogást. /Mint ahogy valószínűleg én regaálnék, ha ilyen helyzetbe kerülnék. / Ezen az érzésen hamar túltettem magam, és csak élveztem a történetet.
Ha belegondolunk, a mindennapok során alíg fordítunk figyelmet a körülöttünk lévő világra, az állatokra, a növényekre, az illatokra egy virágos kertben. Ezt természetesnek vesszük, de néha álljunk meg, és nézzünk körül, lássuk meg azokat a csodákat, amelyek körülvesznek minket. Idegesít, ha szombat hajnalban madárcsiripelés ébreszt? Belegondolt bárki is, hogy milyen az, amikor egy nap felkelünk, és nem halljuk azt a kismadarat, és a teljes csend vesz körül?
Én személy szerint örömmel olvasok olyan könyveket, aminek van tanulsága, van mondanivalója, és olvasás közben átértékelhetem a dolgokat. Pozitívabban várhatom a másnapot, mert minden nap új lehetőségek várnak. Ezeket a lehetőségeket vegyük észre, ragadjuk meg! Én ezt kaptam ettől a könyvtől.
(kép és fülszöveg: www.moly.hu)