Avery gyakorlatilag születése óta szerelmes a legjobb barátjába. Aidennek ugyan fogalma sincs erről, a lány mégis vígan tervezgeti közös jövőjüket. Egész addig, amíg a srác közli, hogy barátnője van… Mit lép erre a stréber Avery? Hát igazi kocka módjára a tudományba menekül: egy sor társadalmi kísérlettel akarja bebizonyítani, hogy az összetört szív csak akkor gyógyul be, ha az ember előbb túljut a gyász hét fázisán. Csakhogy a kivitelezéshez szüksége van egy független külső megfigyelőre — itt lép a képbe Aiden bátyja. A csöppet sem stréber Grayson olyan dolgokra veszi rá a gátlásos lányt, amiket korábban álmában sem mert volna megtenni. A suli alfahímje és a legnagyobb stréber egyre több időt tölt együtt — persze kizárólag a tudomány érdekében! —, és közben egy egészen új kísérlet veszi kezdetét…
Ó! TE! JÓ! ÉG! IMÁDTAM!!!! Az első szótól az utolsóig!
Péntek este kezdtem el olvasni, és ha a férjem nem hajtogatja annyira az éjszaka közepén, hogy aludni kéne, mert szombaton fotózok, akkor egy szuszra elolvasom 🙂 Nagy duzzogva letettem, de azért szombaton még munka előtt befejeztem. Szerintem csak ezen kattogtam volna egész nap, amíg haza nem érek, hogy már csak pár oldal van hátra, és soha nem fogok hazaérni, hogy végre befejezzem. 🙂
Egy egyszerű romantikus történetről van szó, ami nem csöpögős, nem ölik a gimis csajok egymást a szexi főszereplő pasiért. Egyszerűen csak egy szép történet a gyász 7 fázisáról, amin mindenki keresztülmegy, akinek összetörték a szívét.
Avery és a két testvér, Aiden és Grayson együtt nőttek fel, szinte minden pillanatot együtt töltöttek. Igaz, hogy az „előtte” időszakról nem sok mindet tudtunk meg, de ami néha említésre került, az bőven elég ahhoz, hogy átlássuk a fiatalok kapcsolatát. Avery beleszeret Aidenbe, akinek fogalma sincs a lány érzéseiről. Amikor Avery elé áll, és elmond mindent, akkor szembesül vele, hogy Aiden testvérként tekint rá, nem táplál komolyabb érzéseket iránta. Ezzel a srác összetöri a szívét, és Grayson az, aki vállalja a segítő szerepet, és Avery mellett lesz, amíg ő túljut a gyász fázisain.
Mivel Avery a „kocka csapat” tagja, ezért logikus, hogy a tudomány segítségével saját magán mutatja be min is megy keresztül. Közben elkezdjük megismerni a kocka csapatot, akiket személy szerint én nagyon bírtam.
Imádtam, hogy a könyv nincs tele klisékkel. A kockák jó fejek, segítenek Graysonnak a suliban felzárkózni, nem magukba fordult antiszociális fiatalok. Grayson bandája természetesen a népszerűek csapata, és természetesen lányok is a tagjai. Viszont ők jó fejek, segítenek ahol tudnak, viccesek. Komolyan nem is emlékszem, hogy olvastam-e valaha olyan könyvet, ahol a népszerű csajok nem gonosz banyák 🙂
Szeretem az olyan könyveket, ahol nemcsak egy szemszögből követjük az eseményeket, és jelentem, ebben a könyvben ezen a téren sem csalódtam. Tény, hogy a tinik a célközönség, – és lássuk be, én még véletlenül sem vagyok az -, a könyv nyelvezete is a tipikus tini könyveket idézi, de egyáltalán nem zavaró, sőt!
Aident nem igazán tudtam hova tenni. Egyik pillanatban egy tök jó fej srác, a másik pillanatban meg egy barom. Nekem az volt az érzésem, hogy ő még keresi önmagát.
Libbyn viszont olyanokat röhögtem 🙂 ahogy Owen agyát húzta, hát az zseniális 🙂
Hivatalosan is LOL könyv rajongó lettem 🙂 Most komolyan, ezek a könyvek miért nincsenek a kötelező olvasmányok között a középiskolában? Tuti hogy mindenki imádná 🙂
Összegezve: olvassátok el, szuper könyv!! 🙂
(kép és fülszöveg forrása: www.moly.hu)